Tolna Megyei Népújság, 1964. június (14. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-19 / 142. szám

t 1964. június 19. TOLNÁ MEGYEI NÉPŰJSÁfl Amit a falvakban tenni lehet ÖSSZEGEZNEK a községekben ötlettel szolgál a tervezés elő- Befejeződött a népművelési évad készítésének időszakában, egyik szakasza, s most néhol a A KIVÁLASZTOTT község községi tanáccsal vagy annak j Kurd. Tervére már tavaly fel le- művelődési állandó bizottságával! hetett figyelni, mivel igen jól közösen felmérik: mit tett a kapcsolódott a falu lakosságának művelődési otthon, az iskola a igényeihez. Ez azt is mutatja, tél folyamán a műveltség tér- hogy nem ötletszerűen állították vesztéséért. Fontos ez a munka össze, hanem szélesebb körű ta- azért is. mert az összegezésből jékozódás alapján. Ez a tájékozó­szerzett tapasztalatok alapján c|as hozta felszínre a szükségle- mód nyílik a nyári időszak tenni- tét: a jól működő közös gazda- valóinak. azok sorrendjének meg- súgnak technikumi képesítéssel állapítására. De ugyancsak az ^ rendelkező tagokra van szük- így szerzett adatok teszik lehe- sége. A tervben az igény helyet tővé a távolabbi, a következő kapott s meg is szervezték a téli szezonra készülő tervek meg- mezőgazdasági technikum ki­alapozását. - helyezett osztályát. A községből és a környező falvakból ötven- RENGETEG múlik a terveken ketten jelentkeztek az induló is- Ha jó egy község művelődési kólába, de a végén mégiscsak terve, világosan jelzi áz érdek- tizennyolcán maradtak. S ez lődést. a tennivalókat, s a köz- mindjárt arra is figyelmeztet, ség általános igényeit — ez már hogy az ilyen állandó jellegű fél sikernek számítható. Sok he- művelődési formák esetében ke- lyütt azonban látszik olyan prob- vés csupán a tervezés, nem nél- láma. hogy a tervek inkább ta- külözhető az alapos. minden lálomra. gyakran kisebb testület részletre kiterjedő szervezés sem. ötletei alapján készülnek. S mi­vel ez még nagyjából óltaláno- UGYANCSAK a közös gazdaság sítható. érdemes közelebbről igényei sürgették a kertészeti megnézni egy község téli műve- szakmunkásképző tanfolyam lé- lődési tervét. Nem szerkezetében, tesítését. Az eredmény ennél a hanem úgy: mi is történt, művelődési formánál sem volt mennyi valósult meg az elkép- teljes, de a kezdeményezés, az, zelésekből. Hasznos ez. bizonyára hogy az elképzeléseket a szükség­letekhez Igazították, feltétlenül dicséretes. Néhány szóban azon­ban nem árt elmondani, külö­nösen a tanfolyamokra, iskolákra áll a tanács, a tantestület, a mű­velődési otthon és a mellette működő, társadalmi vezetőség együttműködésének fontossága. S talán Kurdon is abban volt a hiba. hogy a tervezés befejezése után a művelődési otthon veze­tője nagyjából egyedül maradt a bonyolítás során. Készül az új világatlasz A politikai és gazdasági világ­atlasz új kiadását készíti elő a Kartográfiai Vállalat. Ebben már csillagászati térképek is lesznek, külön oldalakat szentelnek az Északi- és a Déli-sark bemutatá­sának és 14 oldalt foglalnak el a növény- és állatföldrajzi térképek. Egészen új kezdeményezés, hogy legzetességeit, a sztyeppét, a si­vatagot, az ausztráliai szavanná­kat, a Nílust,y az asszuáni gátat, stb. Előkészítik egy 12x19 centimé­teres zsebatlasz kiadását is. ÉRDEMES tovább menni a kurdi terv teljesítés-ének elemzé­sében. Vannak ugyanis a község­fh, _ .. . . , , ben már több éves múlttal ren­96 oldalon fényképen mutatják be, df,lkező szaWkörök Ezek között' a különböző földrajzi tájak jel-j js elsőnek kell említeni a varró és hímző leányok és asszonyok egészséges kis közösségét. Igen értékes munkát végeztek, s ebből tetemes részt vállalt Cser Mária nevelő, aki tulajdonképpen meg­alapozta és vezette a szakkör működését. Nem sokkal maradt le mögöttük a községbeli fotó­sok és modellezők szakköre sem. Hogy ezek mennyiben tartoznak a művelődéshez és mennyire a sporthoz, mellékes kérdés. A lé­nyegesebb. hogy tanulási és szabadidő-kihasználási lehetősé­geket biztosítanak. KURD az elmúlt téli évadban egy kissé kísérleti falu is volt. A dombóvári járásban indult egy kezdeményezés, az ismeret­terjesztés rugalmasabbá formá­lására. A régebbi gyakran az érdekes témát is monotonná ala­kító előadásos változattal szem­ben, vagy inkább amellett, tarka­esteket szerveztek. Ezeken köny- nyebb és nehezebb műfajok, szó­rakoztató és oktató-nevelő témák együttese adta. igen változatos formában egy-egy témakör egé­szét. Négy ilyen tarka-estét ren­deztek az idényben, s az érdek­lődés azt mutatja, hogy a továb­biakban is érdemes foglalkozni az ismeretterjesztés ilyen formá­jával. NEM UTOLSÓ helyre kívánko­zik. s talán véletlenül került a végére Kurd és a színház kap­csolata. A terv annak idején komolyan számított a színházi előadások sikerére. A készítők nem csalódtak: egy-egy előadást 250—300 falubeli nézett meg. s a méreteiben nem kicsi művelődési otthon mindig telt házzal _fogad­ta a tájoló színházat. Szórakoz­tak az emberek, vagy tanultak? Ki-ki válassza ki magának a kettő közül a számára megfelelő megfogalmazást. Mi azt mond­juk: akármelyikről legyen szó, nem volt haszontalan elfoglalt­ság a színházba járás. TERVEZÉSRE készülnek köz­ségeinkben. Ezekben a hetekben hónapokban veszik számításba, mit lehet és kell termi a műve­lődés érdekében. A kurdi terv azt mutatja sok mindent lehet tenni, lehet változatos délutáno­kat. estéket teremteni a közsé­gekben. A művelődési ház úgy szolgálhatja az egész közösség érdekeit, ha megfelelően alkal­mazkodik az igényekhez, a mind jobban jelentkező szükségletek­hez. Sz. I. Aratás, készülődés Egyre több gép áll munkába - Késett a Szedresi Gépállomás — A bonyhádi járásban ma kezdenek — Lesz elég kézi arató a tamási járásban is Egymás után érkeznek a hírek, arról, hogy kezdődik az aratás ! egy-egy szövetkezetben. Tegnap reggel munkához látott két rend- rearató gép a pálfai Egyetértés ■ Tsz-ben, Tolnán két nap óta arat- ! nak, a bonyhádi járásban peólg ■ ma kezdi a munkái, bút, vagy Í nyolc termelőszövetkezet. Lakos József, a pálfai Egyetér­tés Tsz elnöke szerint két nap alatt végeznek az első tábla őszi árpa aratásával, az­tán a repcét vágják és hama­rosan megkezdődik a kézi ara­tás is. Hatvan-hetven pár kézi aratót állít ki a szövetkezet. A tolnai Aranykalász Tsz-ben panaszkodnak a Szedresi Gépállo­másra. Már kedden megkezdhet­ték volna az aratást, a szövetkezet elnökhelyettese el-is ment Szed­resbe gépeket kérni, de azt a vá­laszt kapták a tolnaiak, hogy nem küldhetik a gépeket, mert a bal­esetvédelmi oktatás nem történt meg. Érthető az Aranykalász Ter­melőszövetkezet vezetőinek pana­sza, hiszen a felkészülést mór előbb be kellett volna fejezni Szedresen is. Minden nap késle­kedés nagy veszteséget okozhat aratás idején, már a kezdeti idő­szakban is. Különösen azért mél­tatlankodnak Tolnán, mert rend- rearató gépeket kértek, tehát előbbre akarták hozni a nagy munka megkezdésének idejét. Másrészt pedig: két-három gépet kértek, de csak egyet küldött a gépállomás csütörtökön reggel. Az Aranykalász Tsz-ben nem is kés­lekednek a saját gépek munkába állításával: szerdán reggel meg­indították két kévekötő aratógépü­ket. Szomor Ferenc, a Bonyhádi Já­rási Tanács mezőgazdasági osztá­lyának főagronómusa arról értesí­tett bennünket, hogy pénteken, te­hát ma kezdődik az aratás hét­nyolc termelőszövetkezetben. A csütörtök délben beérkezett jelen­tések szerint ma. megkezdik az aratást a bonyhádvarasdi Aranykalász Tsz-ben, a györci Petőfi Tsz- ben, a majosi Aranykalász Tsz-ben. a nagyvejkei Május 1. Tsz-ben. a felsőnánai Zöld Mező és Uj Élet Termelőszö­vetkezetben. yytttttttYtttyttytyyyytyyyytyytttyytyytyttettytyyyyyyyytyyyvyyyyyyyyytyt földön köttetnek — Ide túlvilág, oda túlvilág, mégiscsak az itteni élet a fon­tos... Az öregek végül is megállapo­dás nélkül köszöntek el. A Varga fiú ugyancsak megle­pődött, amikor szülei közölték ve­le, milyen ügyben jártak Kati- cáékriál. — Ugyan már... Nem mindegy az? — Nem bizony, fiam. Mert a lelkünk üdvösségét nem dobhat­juk csak úgy, oda... A falu nem volt olyan nagy, hogy rövidesen ki ne tudódjon, milyen ellentétek támadtak a két ház között. A plébános beavatko­zása megtette a hatását. Hogyan is írta Petőfi: ....A pap Minden s zavára Egy ördög áll elé, S az ördög nem hatalmasabb, De éke­sebb szólású, mint az isten, S ha tettel győzni nem tud, Tud el­csábítani. —” Akadtak, akik egyiknek, és ismét akadtak, akik a másiknak adtak igazat. Az ed­dig csendes falu mind jobban fel- zúdult méheshez kezdett hasonlí­tani. Sőt, már évekkel ezelőtt eltűnt ellentétek behegedt sebei kezdtek íslfakadozni, lévén Katica sváb, a Varga fiú pedig a felvidékről származó. — Mit akarnak, mit követelőz­nek ezek a jöttmentek? — pus­mogott egy. — Ne hagyjátok magatokat — csepegtette a mérget más —, azt hiszik, hogy még most is ók di­rigálnak, mint húsz évvel ezelőtt... A vita még azzal kezdődött, hogy melyik templomban legyein az esküvő, de mór-már odáig fa­jult, hogy a felszított ellentétek véglegesen elválasztják a fiatalo­kat. A két család ügye már-már falusi méretű ellentétté fajult. De a fiatalokban erősebb volt a szeretet, a józan ész, mint a gyű­lölködés. Ráadásul segítőtársak is akadtak, a falu vezetőiben, és az ifjúsága szervezet tagjaiban. — Az öregeknél az a vita, hogy melyik templomban esküdjetek? Tudjátok mit? Elfogadjátok a ta­nácsomat? Ne esküdjetek meg egyikben sem. — Hanem...? — Rendezünk majd KlSZ-eskü- vőt. Gondoskodunk róla, olyan lesz, hogy évek múlva is emlege­tik a faluban... — Elfogadjuk... Amikor az öreg Varga meghal­lotta, mire készülnek a fiatalok, ennyit mondot t nagy dühösen: — Nem bánom, csináljátok az esküvöt ahogyan akarjátok; de akkor csináljátok a lakodalmat is, mert az én házamnál nem lesz belőle semmi... Még az esküvő­tökre sem megyünk el... De azért, mégis ott voltak az esküvön, ott szorongtak, majd az egész Kaluval együtt, mert min­denki kíváncsi volt, milyen lesz az a papnélküli esküvő, amelyet a fiatalok rendeznek. De azok ki­tettek magukért. Valósággal el­árasztották virággal a tanácshó- zat, a fiatal pár virágszőnyegen, úttörők és bányászok egyenruhás sorfala közt vonult az anyakönyv, vezető elé. — Hogy ezt kellett megérnem... — hüppögött Varga mama a zseb­kendője mögött. — Mit sipogsz itt nekem? — mordult rá élete párja. — Azt... hogy... a titkár... szeb­ben prédikál... mint a pap. A lakodalomra — melyet Ka- ticáéknál tartottak végül is — nem mentek el, annyit már nem engedtek a nyakassásukból. Sőt, egy ideig a nászok nem is köszön­tek egymásnak. A minap már a békekötés első lépései is megtör­téntek, mégpedig az öreg Varga részéről. A termelőszövetkezei udvarában odalépett a nászához. — Bolondok voltunk, nászuram. De a fiatalok csinálták a legoko­sabban... BOGNÁR ISTVÁN továbbá Kisdorogon a Március 15, és Kétyen a Kossuth Termelőszö­vetkezetben. Mivel a gabonák érettsége még - nem teszi lehetővé a kézi aratást, egyelőre csak gé­pek dolgoznak, rendrearatők és kévekötő aratógépek. De, mint el­mondotta a járási fő'ágronómus, lesz elég kézi arató a járás közös gazdaságaiban. Jelenleg 13 s/övet- kezetben a lucerna második ka­szálása folyik, és sok helyen ka­pálják a kukoricát, másodszor. Csütörtökig a kukorica második kézi kapálását 30—33 százalékig végezték el a bonyhádi , járás szövetkezeteiben. A bátaapóti Aranykalász Tsz az aratást csak a jövő héten tudja megkezdeni, most a szénabetaka- rítással és a kukoricakapálással foglalatoskodnak. A réti szénát tegnap mind kazalba rakták és ugyancsak tegnap kezdték meg a lucerna második kaszálását, két géppel. Simon Ferenc tsz-elnök szerint nagyon szép a mikorrépá- juk, sokan háromszor is megka­pálták. A tamási járásban sem aratnak még. A tamási Uj Élet Tsz'három nappal ezelőtt már „járatta a ka­száit” ahogy mondljí a járási fő- agronómus, Térmeg Sándor. Teg­napelőtt tartották az utolsó gép- állomási tanácsülést, tehát az erők felmérését. Bizakodó a hangulat az egész járásban, mert a 3200-as kormányhatározat megismerése után úgy véle­kednek a tsz-vezetők, hogy lesz elég ember a kézi aratás­hoz. Igen örvendetes ez, hiszen 10 nap­pal ezelőtt még a járási főagro- nómus is. egészen borúlátóan nyi­latkozott. Akkor úgy látták, sem­miképpen sem bírnak az aratással. Az első aratók valószínűleg a nagykónyiak és az iregszemcssi Uj Élet Tsz tagjai lesznek, hétfőn akarják megkezdeni a munkát. A gépek elosztása megtörtént és két szövetkezetnek, az értónyi Bú­zakalásznak, meg a szakályi Ka­pós-völgye Tsz-nek kevés jut, ke­vesebb az átlagosnál. Szükséges lesz majd ezekről a gazdaságok­ról később gondoskodni, amikor már mód nyílik néhány gép át­csoportosítására. (sz. j.) Óvoda épült társadalmi összefogással Öcsémében Kívül még dolgoznak az építők, az épületet azonban már birtok­ba vették a legifjabbak. A hiva­talos átadásra is csak később ke­rül sor, az új óvoda azonban már működik. — Nem várhattunk — mondot­ta a községi tanács vb-elnöke, Molnár Albert — mert elérkezett a nagy nyári mezőgazdasági mun­kálatok ideje, s ilyenkor rendkí­vül nagy szükség van arra, hogy a gyermekek óvodába mehesse­nek, mert különben a szülők nem tudnak dolgozni. Ezért aztán siet­nünk kellett az új óvoda megnyi­tásával. Egy évvel ezelőtt kezdték meg az építkezést a falu központjában a két régi épület lebontásával biztosított 600 négyszögöles tel­ken. A korszerű épületben két 28-as gyermekcsoportot tudnak elhe­lyezni, ezen felül korszerű kony­ha, fürdő és egyéb helyiségek áll­nak rendelkezésre. Az építési költségek mintegy 600 000 forin­tot tesznek kJ. Ennek nagy ré­szét a községfejlesztési alapból fedezték, s bizonyos összeggel hozzájárult a megyei tanács vb is az építkezéshez. Az óvoda építé­sénél végzett társadalmi munka, értéke 80—1Q0 ezer forint körül van. A bontáson kívül sok társa­dalmi munkát végeztek a szállí­tásnál, területrendezésnél, sőt, ezután is nagy szükség lesz az 'összefogásra: az óvodához tarto­zó nagy területet ugyanis par­kosítani kell. s a tanács ennél is a lakosság összefogására számít. A társadalmi munkából példá­san kivették részüket a kiszisták Csötonyi László KISZ-titkár veze­tésével. Koszorúzási ünnepség Derkovits Gyula halálának 30, évfordulóján Derkovits Gyula festőművész halálának 30. évfordulója alkal­mából csütörtökön délelőtt ko­szorúzási ünnepséget rendeztek a Kerepesi temetőben, a magyar munkásmozgalom nagy halottai­nak emlékművénél. A kegyeletes megemlékezésen részt vett a mester özvegye is. Tamás Ervin, a Magyar Képző­művészek Szövetségének titkqra méltatta Derkovits Gyula életét, munkásságát. A beszéd után az MSZMP Központi Bizottsága, a Művelő­désügyi Minisztérium a Fővárosi Tanács. a Magyar Képzőművé­szek Szövetsége és a Magyar Nemzeti Galéria képviselői ko­szorúka1 helyeztek el Derkovits Gyula emléktáblájánál. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents