Tolna Megyei Népújság, 1964. június (14. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-03 / 128. szám

1664. június 2. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAŐ 3 Jóváhagyták a dombóvári kórház építősét A tervdokumentáció súlya 11 mázsa. A pécsi tervezők készítet­ték és bizony meglehetősen ko­moly gondot jelentett a nagy ak- takötegek elszállítása. Egy részü­ket mindjárt a kivitelezőhöz, a Komlói Építőipari Vállalathoz, egy részüket pedig a megyei ta­nács vb. tervosztályára szállítót-) ták. A tervdokumentáció elkészü­lésével párhuzamosan megoldódott egy másik probléma is, ami szük­séges volt ahhoz, hogy megkez­dődhessék rövid időn belül az építkezés. Már régebben megszü­letett a dombóvári kórház építésé­re a megfelelő határozat, de mi­vel a nagy beruházás számottevő költséget jelent, elég nehéz volt eldönteni a kezdési határidőt. Az eredeti elgondolások bizonyos te­kintetben keresztezték a népgaz­dasági lehetőségeket, ezért módo­sításokra volt szükség. Végül meg­született az az álláspont, hogy 1964-ben kezdődjék a kórház épí­tése. Közben megjelent az új be­ruházások kezdését letiltó rendel­kezés. Ez átmenetileg ismét kétsé­gessé tette a dombóvári kórház sorsát. Végül azonban egyedi elbí­rálás alapján az Országos Terv­hivatal javaslatára a kormány en­gedélyezte a dombóvári kórház építésének idei kezdését. Ebben az évben 5 millió fo- rifttot költhetnek a dombóvári kórház építkezési munkálatai­ra, s a következő években fo­lyamatosan felépül. Az össz­költségek előreláthatóan 100 millió forintot tesznek ki, s a tervek szerint 1967 végére ké­szül el teljes egészében. Most pedig lapozzunk bele egy kicsit ebbe a 11 mázsányi terv­dokumentációba, nézzük meg, mi­lyen is lesz ez a kórház. — Az Orosházán és Hatvanban épülő járási kórházak továbbfej­lesztett változata lesz a dombó­vári — mondotta róla Borbás Ist­ván, a megyei tanács vb. terv­osztályvezető főmérnöke. — Az alapvető vonások megmaradnak itt is, de kiegészülnek az orosházi és hatvani tapasztalatok felhaszná­lásával, vagyis a kisebb változta­tások tulajdonképpen további kor­szerűsítést jelentenek. Az úgynevezett hotel-szárny — ahol a betegek fekszenek majd — a tetőemelettel együtt kilencelneletes lesz. vagyis összesen tízszintes. Ilyen magas épület jelenleg nincs nem­csak Dombóváron, hanem az egész megyében. Ennek a szárnynak a földszintjén lesz a véradóállomás, a gyógyszertár, valamint az anya­szobák, az émeleteken pedig a be­tegszobákat helyezik el. A tízszin-. tes szárnyhoz csatlakozik egy alacsonyabb szárny, a terápiás és diagnosztikai épület. Itt helyezik el a röntgenkészülékeket, a gyó­gyítást szolgáló más gépészeti be­rendezéseket, a szülészetet, nőgyó­gyászatot, sebészetet, összesen hét épülettömbből áll majd a dombó­vári kórház, s ezekben az olajfűté- ses központi kazánháztól kezdve éttermet, raktárt és más egyebet is elhelyeznek. Külön rendelőinté­zet részére is helyet biztosítanak az építkezések során. A technikai berendezésre még nincs meg a végleges terv, erről csak akkor döntenek, amikor azo­kat meg kell vásárolni. Ugyanis az egészségügyi technika is gyors ütemben fejlődik, ezért úgy terve­zik, hogy a dombóvári kórházat nem á jelenlegi, hanem az építke­zési befejezés időpontjának meg­felelő legkórszerűbb eszközökkel látják el. A kórház az újdombóvári ré­szen, a régi kendergyár helyén épül meg egy magaslaton. A hely igen kedvező minden tekintetben, kedvező olyan szempontból is, hogy a nagy dombóvári ipartele­pék és a Fűtőház nem szennyezik a kórház levegőjét, mert az ural­kodó szél más irányba sodorja a szennyezett levegőt. Készen áll egy 36 lakásos bér­ház terve, amelyet ugyancsak Dombóváron építenek fel az­zal a céllal, hogy lakást bizto­sítsanak az új kórház orvos­gárdájának. Ez a bérház 1966-ban és 1967-ben készül el, tehát mire befejeződik a kórházépítkezés. Az új dombóvári kórház nem­csak Dombóvár egészségügyi ellá­tását biztosítja, hanem a környező Tolna megyei községek, valamint Somogy és Baranya egy kisebb részének betegellátását is. Ez azt jelenti, hogy többé-kevésbé men­tesíti a túlzsúfolt szekszárdi, ka­posvári és pécsi kórházat Az építkezés tehát még ebben az évben megkezdődik. Az előkészü­letek olyan előrehaladott állapot­ban vannak, hogy már lehetőség nyílt a tanácsnál egy mérnök fel­vételére, aki majd az ellenőri teen­dőket látja el az építkezésnél, utána pedig a kórház főmérnöki teendőit végzi el. B. F. Befejezték a burgonya másodszori töltögetését az alsótengelici kí­sérleti gazdaságban. Az i^én huszonnégy holdon vetettek burgonyát. Ülést tart a megyei tanács vb A 'Jolna megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottságának ülését jú­nius 5-én pénteken délelőttre hív­ták össze. A munkarendnek meg­felelően Szabópál Antal, a megyei tanács vb-elnöke jelentést terjeszt elő a Végrehajtó bizottság jogkö­rében hozott intézkedésekről és a lejárt határidejű vb-határozatok végrehajtásáról. Ezt követően két beszámoló alapján ipari kérdé­sekről tanácskoznak. Vancsa Sán­dor pénzügyi osztályvezető jelen­tést terjeszt elő, a tanácsi vál­lalatok 1903. évi gazdálkodásáról, a Magyar Nemzeti Bank megyei fiókvezetője, Füzék Árpád pedig a megyei apparátus vállalati irá­nyító munkájáról. Meghívták a napirend vitájára a megyei tanács és a Pénzügyminisztérium illeté­kes vezetőit is. Ezután közel har­minc folyamatban lévő ügyről terjesztenek elő határozati javas­latot. Klubok, szemináriumok és kérdések A filmklubok életre hívását annak idején több ellenve­tés fogadta. Voltak, akik úgy vé­lekedtek, hogy aki filmet akar látni, az menjen moziba, nincs szükség egy külön fórumfa, ahol a filmről, mint ilyenről beszélje­nek. Ekkor még csak egy érv szólt a klubok mellett, az archív produkciók felújításának, elemzé­sének lehetősége. S ami ez ellen kifogásként felmerült az a költség volt, mert valójában a népműve­lésnek ez a fajtája nem kecsegte­tett nagyobb anyagi haszonnal. Különösen ott nem, ahol mint Tolna megyében, kevés az olyan befogadóképességű helyiség, mint a nagy színházak, filmszínházak, nem lehet elhelyezni előadóter­meinkben kétszáz—háromszáz né­zőnél többet. Mint üzlet, hasznot hajtó, s más tekintetben .is ered-t ményes vállalkozás, a filmklub vagy a filmszeminárium csak ott jelenthet külön jövedelmet a TIT- nek. ahol van nagy terem, s abban több száz, vagy éppen ezer néző előtt is vetíthetik az archív, vagy futó filmeket. ' Az aggályok és ellenvetések el­lenére Tolna megyében megalakí­tották! az első filmklubokat. Tavaly 2 sorozat zajlott le Szekszárdon és Bonyhádon. Dombóvárott a kéz­Két vagon újburgonya exportra deményezésnél nem jutottak to­vább, s ez nem kis részben az elő­készítés, a megfelelő propaganda hiányának rovására írható. Nem ismerték eléggé az emberek ezt a népszerű művelődési formát. Ahol ismerték, Szekszárdon és Bonyhá­don, ott az első sorozatok ered­ményesen fejeződtek be. Általá­ban az előadásokat 250—250 bér­letes klubtag látogatta. Ha most valaki azt kérdezi: mi tette élet­képessé ebben a kezdeményezé­sekben kissé bátortalan megyében a klubokat/ akkor azt mondhat­nánk: a kezdeteknél feltétlenül a régi nagy filmek, szűkebbre szo­rítva a dolgot, az 'általános, na­gyobb igényről még nem tanúsko­dó emberi kíváncsiság. ■ dolgok természete szerint azonban az idei népműve­lési évadra már változott a hely­zet. Szekszárdon két, Bonyhádon pedig három sorozat zárult meg­felelő sikerrel, s ezek mellett a KISZÖV szervezésében Bátaszé- ken és Tamásiban filmszeminá­rium is indult. Tegyünk egy szám­vetést: a megyeszékhelyen átlago­san 250 fő látogatta a klubot, Bonyhádon 220, a bátaszéki sze­mináriumnak- -Í320, a tamásinak pedig 180 hallgatója és nézője volt egy-egy alkalommal. Ha most ösz- szegezünk, akkor azt mondhatjuk: az említett rendezvényeken meg­közelítően 11 ezer embér jelent meg. De még akkor nem szóltunk a paksi és a most folyó decsi sze­mináriumról. Ne ragaszkodjunk azonban a számokhoz. Már csak azért sem, mert a filmklubok és szeminá­riumok hasznát nem az anyagiak vagy a nézőszám emelkedése mu­tatják, hanem inkább az ott folyó munka, az érdeklődés ilyen, vagy amolyan alakulása. Azt mondtuk az elején; tavaly inkább még a jó, régi filmek iránt volt elsősorban érdeklődés. Most az előbbit azzal egészíthetjük ki, hogy az idei klubok esetében változás követke­zett be: a film inkább történeti, vagy esztétikai kérdések repre­zentánsaként szerepelt a műsor­ban. Vagyis nem annyira a cse­lekmény, illetve a nagy művész volt a központi probléma, hanem az, amit a film történetileg, vagy esztétikailag nyújtott. És ez már nem egyszerű szórakozás, hanem komoly tanulás, ha úgy tetszik: népművelés. G yakran halljuk: rosszak a mai filmek. Ez többé-ke­vésbé igaz is, de más kérdés hi­báiért elítélni egy alkotást, és megint más egy, Vagy két film hi­bái alapján elvetni az egész mai változó, és néhány nagy alkotást létrehozó filmművészetet. S in­kább azért erre vagyunk hajlamo­sak, mint a reáliá, konkrét ese­tekhez kapcsolódó értékelésre. Ez azért is van így, mert esztendők sora óta, inkább csak néztük a mozivásznon pergő cselekményt, de nem, vagy csak ritkán értékel­tünk a nézőnél szakszerűbben. Itt volt például a Kosztolányi regé­nyéből készült Pacsirta című ma­gyar film. Mondtak róla ezt is. azt is. S végül a végső szót Cannes-ban mondták ki. S ez a szó nem is volt súlytalan, hiszen Páger Antal az egyik legnagyobb elismerést hozta meg filmbeli sze­replésével a magyar filmművé­szetnek. n közbeeső kis kitérő után kanyarodjunk vissza az eredeti kérdésre: kell-e a film­klub, a filmszeminárium, illetve hasznosságát csak azon keresztül mérjük-e, mennyit hoz a konyhá­ra? Véleményünk szerint az anya­gi oldal nem hanyagolható el tel­jesen, de ebben a problémában mellékesnek látszik. Inkább azt kell néznünk, amit az említettek egyéb területen, kulturális vonat­kozásokban hoznak. Vagyis ab­ban, hogy a művelődés, az isko­lán kívüli népművelés fórumai, s mint ilyenek nem elhanyagolha­tók. Talán ez a megfelelő válasz a •kérdésekre és az aggályokra. Sz. /. Parkosítanak, építkezéseknél segítenek a pincehelyi fiatalok Pincehelyen a jűf működő KISZ-szervezet tagjai derekasan kiveszik részüket a társadalmi munkából, a művelődési otthon átalakítási munkáira brigádokat alakítottak a fiatalok. Úgy terve­zik. hogy átalakítás után a műve­lődési házban klubszobát rendez­nek be maguknak. Részt vállal­tak a község parkosítási munkái­ban is. a Kossuth teret rendezték. Sok száz tő virágot és fenyőt ül­tettek el, melyeket a tamási er­dőgazdaság ajánlott fél a község szépítésére. Beneveztek a pincehelyi fiata­lok az ifjúsági versenymozgalom­ba, ahol öt munkacsapdttal vesz­nek részt. Az úttörők a rét- és legelőjavítási munkákat vállalták összesen 60 holdon. Számítanak a község vezetői c fiatalokra a hentesüzlet és a pe dagóguslakás építésénél is. Nemsokára piacra kerül az újburgonya. A mözsi Uj Élet Termelőszövetkezetben asszonyok válogat ják az újburgonyát, mely a szekszárdi piacon Is nagy keresletuek örvend. t

Next

/
Thumbnails
Contents