Tolna Megyei Népújság, 1964. május (14. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-13 / 110. szám
196-1. május 13. TOLNA MEGYÉT NÉPÚJSÁG 3 MEGYEI TAPASZTALATOK: Milyen tőszám adja a legbiztosabb termést A mezőgazdaság előtt álló feladatok súlypontos tétele a növénytermesztés hozamainak évről évre történő emelése. E feladat teljesítése jó felkészültséget és az agrotechnika jelentős fejlesztését kívánja meg. Ezen belül fel kell számolni az elavult gazdálkodási módszereket, s az új módszereknek a tudomány és technika legújabb vívmányai legyenek az alapjai. Az egyik terület melyen keresztül különösebb befektetés nélkül jól szolgálható a termés- eredmények emelésének ügye. kapásnövényeknél a helyes tőszám kialakítása. Ez legnagyobb jelentőséggel bír a kukoricánál, melynél az újnak számító hibridkukorica- fajták alkalmazása más agrotechnikát. más mikroklímát, sűrűbb növényállományt kíván. A helyes, magasabb tőszám kialaMért terület kításához előbb fel kell számolni a régi. bevett szokásokat, mely 10—12 00Ó katasztrális holdanként tőszám meghagyását biztosította csupán, attól függetlenül, hogy az adott terület tápereje ennél magasabb tőszámot elbírt volna, és természetesen magasabb termést biztosított volna. Különösen az új hibridkukorica-fajták helyes alkalmazásának megállapítása érdekében a mező- gazdasági szakemberek az elmúlt években a megye területén széles körben végeztek tőszámlálást a termelőszövetkezetek területén. Az 1962. évi tőszámlálás eredménye már széles körben .ismeretes. de nem közömbös azt az alábbiakban összehasonlítani az 1963, évi tőszámlálási eredményekkel, ugyanis csak az e kategóriákban elért átlagterméseredményekkel : Talált tőszám és e tőszámkate- góriában elért átlagtermés 1962. év 17 395 kh. 10—15 000 17,5 15—18 000 18,6 18—20 090 20,2 20—23 000 20,9 1963. év 28 157 kh. 14—16 000 12,2 16—18 000 14,2 18—20 000 16,8 20—22 000 17,5 23 000 felett 19,6 22 000 felett 19,9 Fenti számok megmutatják azt, hogy az adott talajerő a megfelelő tőszám mellett a terméseredmények is mind magasabbak lesznek egységnyi területen. Az értékelés azt is tükrözi, hogy a tőszám indokolatlan, mechanikus emelése már nem hat kedvezően a termés- eredményekre, print például 1962. évben a 23 000 feletti tőszám kialakítása esetén, ahol az ilyen magas tőszám kialakításához ugyanis nem volt biztosított a szükséges talajerő. Okulva az előző évi ebből eredő hibákon, a termelőszövetkezeti szakemberek 1963-ban már a talajerő megvizsgálása után határozták meg a kialakítandó leghelyesebb tőszámot, és töretlen volt a mind magasabb tőszám és a nagyobb termés közötti párhuzam. Nem közömbös itt megjegyezni azt, hogy 1963-ban a mért 28 157 katasztrális hold kukorica vetés- terület 8,0 %-án 14—16 000 53,9 %-án 16—18 000 16,4 %-án 18—20 000 9,6 %-án 20—22 000 12,1 %-án 22 000 feletti volt a katasztrális holdanként! talált tőszám. Ezek a számok azt mutatják, hogy az alkalmazott hibridkukorica fajták a jelenleg rendelkezésre álló átlag talajerő mellett a 16—22 000 katasztrális holdankénti tőszám mellett adják a legbiztosabb termést a hozamok emelkedő tendenciájának megtörése nélkül. „ A következő években a szántó- területek a tagosításból visszamaradt táperő egyenlőtlenségének teljes kiküszöbölésével ennek a legkedvezőbb átlagtőhatárszám- nak felfelé kell eltolódnia a terméseredmények emelkedése mellett. Úgy gondolom, hogy a mező- gazdasági szakemberek tőszám- mérési munkája nem volt hiábavaló, mert a nagy területről kapott eredmények bizonyították a helyes alkalmazás előnyét. Ebben az évben tovább kell folytatni a termelőszövetkezeti tagság körében a felvilágosító munkát és egyszerű eszközökkel kell megértetni az egyes táblákon előre megállapított leghelyesebb tőszám kialakításának módját , Szakái László megyei növénytermesztési felügyelő Vasból kovácsolt szarvas A fiatal dunafölúvári segédet Veszprémben fogták el, 1919 augusztusa után. A székesfehérvári börtönbe került, ahol a fehér tisztek éjjelente megjelentek „szá- monkérni”... Néhány foglyot elvittek „kihallgatásra”, akik aztán nem tértek vissza. Végül Szekszárdi vitték. Személyes szabadság megsértése és magánlaksértés vádjával egy év, két hónapra ítélték. Azt tudták csak róla akkor, hogy vöröskatona volt. Amikor kiszabadult, nyomban a határ felé vette az útját, mert tudta, hogy a fehérterror hamarosan lecsap rá; hiszen fegyverrel harcolt az ellenforradalmárok ellen. Tudta, hogy statáriális bíróság ítélkezne felette... Franciaországba igyekezett, ahova bátyjának sikerült kijutni. Sikerült neki is, de iratai nem voltak, kitoloncolták. Németországban tengette magát agy ideig, majd Belgiumban, aztán ismét szerencsét próbált Franciaországban. Ezúttal sikerült. Igaz, hogy hamis néven, de az 1922 után Franciaországba özönlő sok külföldi között elveszett egy magyar emigráns. Szakmája volt, s mert a kovácsmesterség mellé könnyen megszerezte a műlakatos szakmát', nem volt nehéz az elhelyezkedés... — Sikerült bejutnom egy műlakatosüzembe. Készítettünk főúri kastélyokba kovácsoltvas csillárokat, lépcsőkorlátokat,' kerítéseket. Áruházak berendezéséhez díszrácsokat, világítótesteket, sőt, a reimsi székesegyháznak is kovácsoltunk különféle dísztárgyakat. De a legemlékezetesebb az első világháború befejezését, a német fegyverletételt megörökítő emlékmű volt. A Compiegne-i erdőben márványtömbökbő'l emeltek diadalívet, és a fámmunkákat a mi üzemünkre b Ízt ál;; három méter hosszú francia bajonett alatt szétcsapott szárnyakkal vergődő német sas, és a bajonetten körbe lefutó olajág jelképezte a győzelmet. A második világháború idején bizonyára elpusztították a németek... — Az emlékműavatás után bankettet rendeztek a munkásoknak az egyik legelőkelőbb francia szállodában, amelyen a legjobb művészek vendégszerepeitek. Ünnepeltek bennünket, az emlékmű megalkotóit, francia, és nem francia munkásokat... — Aztán, amikor 1929-ben meg,- kezdődött a válság, egyszeriben az utcán találtuk magunkat. Mert. kit bocsátottak el legelőször? A bevándorolt külföldieket... Egyszeriben követelni kezdték az ellenőrző iratokat, de az csak annak volt, aki útlevéllel rendelkezett. Egy ideig még tengette magát w/jvuvuvftwwvwvAn/rj'JwifWj r*r*t rrrjrj tttjt Továbbképzés a Duna-paiton A dunaföldvári képzőművészeti szakkör már hallatott magáról: a községi művelődési otthonban kiállításon mutatta be tagjainak legjobb munkáit. Az idei tavaszon szinte „első fecskék” módján talán a legkorábban jelentek meg a Duna ezer színt kínáló partján, s Oszoli 1st vénné tanárnő, szakkör vezető- iiek hasznos tarlósai mellett les- •!; meg a tavasz ébredését. Abelovszky Gáspár, de aztán egyszer meggondolta magát; hazajön. 1931 októberében itt is azokat az állapotokat találta, mint Franciaországban. Amiről nem tudott, itthon számon tartották 1919-es „bűneit” és amikor munkát akart keresni, 1932-ben letartóztatták. Attól kezdve, tizenhárom éven keresztül vörös posztó volt az Abelovszky név, már azért is, mert bátyja Moszkvában élt. — Hét és fél hónapot töltöttem magánzárkában letartóztatásom után. Négy hónap múlva megvolt az ítélet, de mégsem engedtek a többi rabok közé. Egyszer vittek fel, fát vágni. Tudtam, hogy aki dolgozik, annak több koszt jár. Kértem én is. Nem adtak. Másnap délelőtt szólít az őrmester: — Munkára, favágó! — Nem megyek, ha nem kapok több kosztot. — Örüljön, hogy a szabad levegőn van. — Ott lent is olyan szabad, mint itt, fent... Aztán megbetegedett. Az orvos rabkórházba utalta, de továbbra is lent tartották a cellában. Karácsonykor templomba szólították. Megtagadta. A következménye; tíz nap sötétzárka, vasban. Kibírta. Két és fél évig volt a szegedi Csillag-börtön lakója. Amikor kiszabadult, iparengedélyt akart váltani. De nem kapott, erkölcsi bizonyítvány hiányában, Nem is kaphatott, hiszen állandóan rendőri felügyelet alatt állt. Nem, hogy iparengedélyt, még munkát sem. A leghosszabb ideig, kilenc hónapig egy Csepregi utcai műhelyben dolgozott, amelyben orvosi műszereket készítettek. A tulajdonos ennyi ideig állta a rendőri zaklatásokat. A többi helyen csak egy-két hétig maradhatott. Felvételkor — amikor bemutatta, milyen munkákhoz ért — mindenütt azzal biztatták; — Ember, magának aranykeze van. Itt nem lesz munka nélkül. Hanem aztán valaki mindig diszkréten megjelent — és Abelovszky Gáspár munkakönyvve] együtt az utcán találta magát. Hányszor, de hányszor élt a család az asszony keresetéből, ma már alig tudnának rá visszaemlékezni. Nagyon sokszor... De a mozgalomtól nem tudta senki elszakítani. A felszabadulás után újult erővel vetette magát a mozgalmi munkába. És egyszer csal; váratlanul kizárták a pártból. Akkor sem tudta, ma sem tudja, miért... Rehabilitálták 1956 után Közben elszálltak az évek, és 1962-ben, mikor nyugdíjazták, az Építőipari Ktsz elnöke volt Duna- földvárott. Azóta nagyon sok a szabad ideje. A tsz-közi társulásnál van másodállásban, és szabad idejében továbbra is folytatja régi mesterségét — de már csak a maga szórakoztatására. Remekművű dolgok kerülnek ki a keze alól. Bárki megnézheti azt a csillárt, amelyet a társulás irodájába készített. A csillár egy nagyon szép szőlőkoszorú, fürtökből, levelekből... Lakása egyik helyiségét műhelynek rendezte be, ott kopá- csolgat. Most éppen egy szarvast kovácsol. Ölomvánkoson, gömbfejű kalapáccsal idomítja dombo- rúra a lemezből kivágott figurát. Egész sereg szerszámot mutat: vésőket, és kisebb-nagyobb gömbben végződő vasakat — a kalapácshoz hasonlatosakat — a megmunkáláshoz. — A nagyja munkához kell a kalapács — mondja —, a finomabb alakításhoz pedig ezek a szerszámok. Egyik fiókból virágokat szed elő; szegfűt, rózsát, gyöngyvirágot, különböző leveleket. Az igazi, élő virágoknak hű. vas hasonmásait... — A szarvast egyik barátomnak készítem ajándékba. Még sok munka van vele, az izomzatot finomabban ki kell dolgozni. Kel) még rajta alakítani, amíg a két részt összehegaszthetem. Meg kell kagysii, *?i"; mert készítője minden ügyességét, szaktudását beleadja. Azt, amelyet fiatal korában hazájából kiűzettetvén, idegenben szerzett meg, és amelyet hazatérte után is éveken keresztül a munkanélküliség állandó rémétől üldözve, gyümölcsözte thetett. Fiatalok, akiknek most minden lehetőség megadatott, hogy egy- egy szakma mestereivé legyetek, jussanak néha eszetekbe azok az öregek, a mozgalom régi katonái, akik most, nyugdíjas korukban is az alkotás örömében találják meg életcéljukat. És mennyivel többet, szebbet tudtak volna alkotni, ha most kezdik férfikorukal? BI. Szakoktatás, ismétlő foglalkozások, yizsgakedyezmény Több új intézkedés a dolgozók iskoláiban Néhány hónappal ezelőtt országos vitát rendezett a Pedagógiai Intézet a dolgozók általános iskolájának tantervi tervezete felett. A sok ankéton napirenden szerepelő vita a közelmúltban ért véget, s a tapasztalatok, javaslatok alapján néhány intézkedést már kidolgoztak a tanuló felnőttek helyzetének könnyítésére. Ezek egyike például, hogy az általános iskola VII. illetve a középiskola I. osztályába iratkozó felnőttek részére előkészítő tanfolyamokat szerveznek, s a tanév elején csoportos ismétlő foglalkozásokat tartanak. Nagyobb gondot fordítanak a tanévkezdetnél a korábbi ismeretek felelevenítésére, így próbálják elérni, hogy elsősorban matematikából és magyarból körülbelül azonos tudásszintről induljanak a hallgatók. Körülbelül két éve megyénkben és máshol is foglalkoztak egy érdekes kísérlettel, a tantárgycsoportos oktatással. Ezt az új intézkedés szerint fokozatosan bevezetik. Lényegesen könnyebbnek ígérkezik ezzel a módszerrel a felnőttek felkészülése, mert figyelmük nem oszlik meg az ősz szes tantárgy között, mivel egy- egy időszakban csak egy tárgyat tanulnak a hallgatók. A vita egyik legérdekesebb eredménye a szakrendszerű oktatás bevezetése. Ezt azért teszik, mert így nagyobb segítség nyújtható a szakmunkásképzésnek. Kétféle módszert javasolnak az intézkedések kidolgozói. Az egyik: az ipari jellegű szakismereteket 32 üzemekben működő vagy azokhoz kapcsolódó iskolákban, a helyi Igények figyelembevételével vezessék be. A másik a területi iskolákra, vonatkozik. Ezekben fakultatív módon, a hallga-, tők igényeinek megfelelően olyan gyakorlati ismereteket építenek a tervbe, amelyek leginkább érdeklik a hallgatókat. A javaslatok szerint megváltozik a vizsgarendszer is. Az órákat rendszeresen látogató és kielégítő eredményeket elért hallgatókat felmentik a vizsgakötelezettség alól. Azoknak azonban akik az órák 10 százalékánál többet mulasztanak, illetve tanulmányi eredményük nem kielégítő ezután is vizsgát kell tenni a tanév végén.
