Tolna Megyei Népújság, 1964. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-13 / 110. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1934. május 1". (Folytatás az 1. oldalról) A Magyar Népköztársaság kor­mánya nagyra értékeli a Német Demokratikus Köztársaságnak a német kérdés békés rendezéséért folytatott következetes harcát és a két német állam kormánya kö­zeledésének és kölcsönös megérté­sének elősegítésére irányuló ja­vaslatait. A két, egymástól eltérő társadalmi rendszerű német állam létezésének feltételei között szük­séges, hogy a békés egymás mel­lett élés szellemében a két német állam, valamint a Német Demok­ratikus Köztársaság és Nyugat- Berlin között megegyezés jöjjön létre. A Német Demokratikus Köz­társaság javaslatai a két német állam, valamint a Német De­mokratikus Köztársaság és Nyu- gat-Berlin közötti kapcsolatok normalizálására, közös bizottsá­gok létesítése útján, úgyszintén a két német állam kormányai és a Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat-Berlin között a józan ész és a jóakarat egyezményének megkötésére irányuló javaslatai lépésről lépésre fejlesztenék az együttműködést és előkészítenénk •a német konföderációt. Mindkét fél egyetért, hogy a béke érdekei megkövetelik a második világháború maradvá­nyainak felszámolását a német békeszerződés megkötését, vala- m-'nt Nvutat-Berl'n demibtari- zált, szabad várossá nyilvánítá­sát. A Magyar Népköztársaság a Német Demokratikus Köztársaság kifejezi készségét, hogy Nyugat- Berlint, amely a Német Demok­ratikus Köztársaság kellős köze­pén fekszik, és ahol a bonni kor­mány semmilyen joggal és illeté­kességgel nem rendelkezik, ön­álló politikai egységként kezelje és számára a semleges szabad város státuszát biztosítja. a béke érdekében tett jelentős en­gedménynek tekinti, mivel egész Berlin jog szerint a Német De­mokratikus Köztársaság., területé­hez tartozik. A Német Demokratikus Köz­társaság kezdeményezésére a nyugatberlini szenátussal 19*-"; decemberében az utazási engedé­lyekről létrejött megállapodásban mindkét fél annak bizonyítékát látja, hogy további lehetőségei vannak a Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat-Berlin kö­zötti feszültség fokozatos meg­szüntetésére irányuló kezdemé­nyezéseknek és ezek a két né­met kormány képviselői közti tárgyalások példái lehetnek. Mindkét fél egyetért abban, hogy a szocialista országok és a Német Szövetségi Köztársaság kapcsolatainak fejlesztése a nor­mális. diplomáciai kapcsolatok irányában a békés egymás mel­lett élés szellemében a teljes egyenjogúság, egymás szuveréni- tásának kölcsönös tiszteletben tartása és a kölcsönös előnyök alapján jelentősen hozzájárulna Európában a feszültség további csökkentéséhez és a béke biz­tosításához. Ebben az összefüg­gésben a Német Demokrat'kus Közíársaság kormánya üdvözli — mint ezen az úton megtett lé­pést — a Magvar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztár­saság kormánya közötti hivatalos gazdasági kapcsolatok felvételét. A tárgyalófelek egvetértenek abban, hogy a béke biztosítása megköveteli a nemzetközi fe­szültség gócainak megszüntetését a világ minden táján. Kifejezik szolidaritásukat Ázsia, .Afrika, Latin-Amerika szabadságért és nemzeti függetlenségért küzdő népeivel. Követelik a gyarmati rendszer teljes felszámolását.' ’ Elítélik az Egvesült Államok imperialista köreinek Kuba el­leni provokációit és teljes mér­tékben támogatják a kubai kor­mánynak a karib-tengeri térség helyzetének normalizálására vo­natkozó javaslatait. A felek szo­lidárisak Ciprus népével, amely következet ?sén harcol ha áia füg­getlenségéért. s a külföldi be­avatkozás ellen Támoga ásukról biztosítják Dél-Vietriam szabad­Közös nyilatkozat ságszerető népét és követelik, hogy az Amerikai Egyesült Álla­mok szüntesse be gyarmatosító háborúját Dél-Vietnamban. El­engedhetetlennek tartják az 1954. évi genfi egyezmény rendelkezé­seinek maradéktalan érvényesíté­sét és az Egyesült Államok ál­tal. a törvényes laoszi kormány ellen szervezett reakciós táma­dások megszüntetését. Támogat­ják a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának az or­szág békés egyesítésére irányuló törekvéseit. Elítélik a Dél-Afrikai Köztársaságban folyó faiüldözést az emberi jogaiért küzdő lakos­ság elleni irtóhadjáratot. Mind­két fél elítéli az iperialista ha­talmak neokolonialista politiká­ját. Elítélik a fegyverekben, hadianyagokban és pénzben An­gola. Mocambique és a Dél-Afri­kai Köztársaság népei elnyomá­sához. Portugália és Dél-Áfrika kormányainak nyújtott nyugat­német támogatást. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársn- ság nagyra értékeli az újonnan függetlenné vált ázsiai és afrikai országoknak az imperializmus ellen, a békéért és a haladásért j vlvott harcban betöltött szerepét í A Magvar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársa- 1 sá_g kormánya követeli a Kínai Népköztársaság törvényes jogai­nak helyreállítását az ENSZ-ben. és az amerikai megszállás meg­szüntetését Tajvan szigetén. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársa­ság nagy érdeklődéssel figyeli a kereskedelmi és fejlesztési világ- konferencia tárgyalásait és re­méli. hogy a világkereskedelmi konferencia elősegíti a világ­kereskedelem korlátainak meg­szüntetését. a népek közötti békés kapcsolatok fejlesztését és a fej­lődő országok gazdasási problé­máinak megoldását. Mindkét fél az egyetemlegesség elvének meg­felelően hangsúlyozza, hogy a világkereskedelmi konferencia munkájának hatékonysága meg­követeli minden állam részvéte­lét, egyenlő jogok alapján. IL A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság kapcsolatai az elmúlt években a szocialista internacionalizmus el­veinek megfelelően a testvéri együttműködés szellemében je­lentősen fejlődtek és eredménye­sen szolgálták népeik érdekeit. Mindkét küldöttség egyöntetűen megállapította, hogy az országaik közötti gazdasági kapcsolatok Kölcsönös Gazdasági Segítség Ta­nácsa tagországai a kommunista- és munkáspártjai első titkárainak és kormányfőinek 1962. júniusi és 1963. júliusi határozatai alapján az elmúlt években kedvezően fej­lődtek, és állandóan erősödnek. Mindkét fél fellép a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának valamennyi tagállama közötti együttműködés gyorsabb fejlesz­téséért, s hatékonyságának növe­léséért. Erőforrásaiknak a tudo­mányos—technikai fejlődés súly­ponti területeire való koncentrá­lásával biztosítani kívánják, hogy termelésük színvonala megfelel­jen a tudomány és a technika leg­magasabb fokának. Az 1960-ban megkötött hosszú lejáratú kereskedelmi egyezmény biztos alapot teremtett a, két or­szág közötti kereskedelem folya­matos növeléséhez. A jelenlegi árucsereforgalom több mint há­romszorosa a tíz év előttinek, s az utóbbi években átlagosan évi 7 százalékkal emelkedett. A köl­csönös szállítások hozzájárultak mindkét ország, népgazdaságának és lakosságának jobb ellátásához. Megállapították, hogy a magyar —német gazdasági bizottság eddi­gi tevékenysége kedvezően segí­tette elő a gazdasági kapcsolatok új és sokoldalú formáinak kiala­kítását, a tudományos—technikai együttműködés elmélyítését és azt eredményezte, hogy a termelés szakosítása és egybehangolása te­rén egész sor konkrét megállapo­dás jött létre, illetve előkészítés alatt áll. A két küldöttség eszmecserét folytatott a gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztéséről az 1970-ig terjedő időszakban és hangsúlyoz­ta a két ország központi tervező szervei között az utóbbi hónapok­ban megkezdett egyeztetés nagy jelentőségét. Megállapodtak ab­ban, hogy együttműködésük sok­oldalú megerősítése útján fejlesz­tik gazdasági kapcsolataikat az új tudományos—technikai feladatok megoldása, a termelés szakosítá­sa és egybehangolása, valamint az árucsereforgalom állandó növe­lése terén. A két delegáció különösen fon­tosnak tartja a termelés szakosí­tásának és egybehangolásának to­vábbfejlesztését, az együttműkö­dés új formáinak és módszereinek kialakítását mindenekelőtt a vegyip>arban, a gépgyártásban és a kohászatban. Mindkét küldött­ség úgy véli, hogy az árucserefor­galom fejlesztésében a fogyasztási javak választékcseréjének az ed­diginél nagyobb szerepet kell ját­szania. Mindkét ország műszakilag ma­gasan fejlett, és széles körű kapa­citással rendelkezik az elektroni­kus és az elektromechanikai ipar, valamint a műszergyártás terüle­téin. Ezért a két küldöttség meg­állapodott, hogy rendszeresen el­mélyítik a tudományos—műszaki együttműködést a félvezető-tech­nika területén, valamint az együttműködést az elektronikus építőelemek és vákuumtechnikai készítmények és műszerek előál­lításához szükséges speciális tech­nológiai felszerelések gyártásá­ban. Figyelembe véve a műszergyár­tás nagy jelentőségét a termelés­technika magas színvonalának el­érése szempontjából, mindkét fél célszerűnek tartja a gazdaságta­lan párhuzamos termelés fokoza­tos megszüntetését és közös in­tézkedések megtételét a mindkét ország szempontjából fontos, új műszerek gyártásának kifejlesz­tésére. Mindkét fél örömmel állapítja meg, hogy a Magyar Népköztár­saság és a Német Demokratikus Köztársaság között a tudományos és kulturális téren kialakult együttműködés mindkét ország kulturális és tudományos életét gazdagította, mindkét országban elősegítette a szocialista és kul­turális forradalmat, és hozzájárult ahhoz, hogy a dolgozók a prole­tárinternacionalizmus szellemé­ben, kölcsönösen megismerkedje­nek országaik kulturális és tudo­mányos vívmányaival. A két fél üdvözli és támogatja országaik tudományos és kulturá­lis intézményei és szervezetei, a tudósok, művészek, pedagógusok, sportolók egyre szorosabbá váló együttműködését. Egyetértenek abban, hogy ezt az együttműkö­dést a mindkét fél számára hasz­nos tapasztalatcsere irányában se­gítsék elő. A turista- és utasfor­galom további fejlesztése jelentős mértékben hozzájárul, hogy a la­kosság mind nagyobb részének módjában legyen megismerni és értékelni államaink szocialista építőmunkáját. III. A Magyar Szocialista Munkás­párt és a Német Szocialista Egy­ségpárt képviselői kicserélték ta­pasztalataikat a Magyar Népköz- társaság és a Német Demokrati­kus Köztársaság szocialista építő­munkájáról. Megvitatták a két testvérpárt kapcsolatainak tovább­fejlesztését és kicserélték vélemé­nyüket a nemzetközi munkásmoz­galom időszerű kérdéseiről. Meg­állapították, hogy nézeteik minden megtárgyalt kérdésben megegyez­nek. A Magyar Szocialista Munkás­párt és a Német Szőri-'ista E*''­1 ii->-l-’l l- 1 ! ’ ' 7 '■ ' után országaikban győztek a szo­cialista termelési viszonyok, a tár­sadalmi haladás és a nép életszín­vonala mindenekelőtt a szocia­lizmus gazdasági törvényeinek egyre jobb felhasználásától függ. Ezért fő figyelmüket á szocialista népgazdaság és a szocialista de­mokrácia állandó továbbfejleszté­sének szentelik. A munkatermelé­kenység állandó és folyamatos emelése teremti r$eg az alapot a munkásosztály és minden dolgozó anyagi és kulturális igényeinek egyre teljesebb kielégítéséhez és egyúttal jelentős tényező a szo­cializmus és a kapitalizmus közt folyó békés gazdasági versenyben. A két párt képviselői egyetér­tettek abban, hógy tevékenységük vezérfonalának változatlanul a kommunista és munkáspártok képviselőinek 1957. és 1960. évi moszkvai értekezletein elfogadott határozatokat tekintik. Mindkét párt ismételten leszögezi, hogy az 1957-es és 1960-as moszkvai nyi­latkozat elveinek országaik viszo­nyaira való alkalmazása fellendí­tette a szocialista építőmunkát, növelte a párt tekintélyét és erő­sítette a tömegekhez fűződő kap­csolatait, a moszkvai nyilatkoza­tok elveinek alkalmazása világ­szerte megerősítette a kommunis­ta pártokat, növelte befolyásukat, elősegíti a békéért, a nemzeti füg­getlenségért és a társadalmi ha­ladásért vívott harcot; helyességü­ket az élet igazolja. Mindkét párt továbbra is fáradhatatlanul küzd a revizionizmus, dogmatizmus és szektásság ellen, továbbra is őr­ködik a marxizmus—leninizmus eszmei tisztasága felett. Mindkét párt nagyra értékeli a Szovjetunió Kommunista Párt­ja forradalmi tapasztalatait. Külö­nösen nagyjelentőségűnek tartják mindkét párt és az egész nemzet­közi munkásmozgalom számára a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának a személyi kultusz felszámolásában, a párt­élet lenini normáinak helyreállí­tásában, a dogmatizmus és a szek­tásság elleni harcban kifejtett munkásságát: hasonlóan nagyje­lentőségűnek tartják a XXII. kongresszust, valamint a kommu­nizmus építésének programját. A két párt határozottan elítéli a Kínai Kommunista Párt vezetői­nek dogmatikus, szektás nézeteit és szakadár tevékenységét, amely jelenleg a fő veszély a nemzetközi munkásmozgalomban. Megbélyeg­zik a kínai vezetők szovjetellenes rágalmait, az imperializmus ellen, a békéért és a szocializmusért ví­vott harcot fékező, a forradalmi erők egységét megbontó tevé­kenységét. Mindkét párt hangsúlyozza, hogy elvi harcot kell vívni a Kí­nai Kommunista Párt vezetőinek antimarxista ideológiája és politi­kája ellen. Az antimarxista ideo­lógiák leküzdése a marxizmus— leninizmus alapján erősíti a kom­munista világmozgalom egységét, növeli harci erejét és szilárdítja a szocialista országok közösségének együttműködését. A Magyar Szocialista Munkás­párt és a Német Szocialista Egy­ségpárt üdvözli és támogatja a kommunista és munkáspártok új találkozójának összehívását. E ta­nácskozás célja a nemzetközi kommunista mozgalom egységé­nek erősítése a marxizmus—leni­nizmus alapján. Mindkét delegáció, megelégedés­sel állapítja meg, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Né­met Szocialista Egységpárt kap­csolatai állandóan erősödnek és fejlődnek. Az ez évben első íz­ben megkötött éves megállapodá­sok alapján bonyolódó rendszeres delegáció- és tapasztalatcsere hoz­zájárul a két ország előtt álló feladatok megoldásához, minde­nekelőtt gazdasági téren. Ezt a gyümölcsöző együttműködést a testvéri szellemben összeforrott pártjaink továbbra is ápolják és fejlesztik. IV. A Német Demokratikus Köztár­saság párt- és kormányküldöttsé­ge magyar párt- és kormánykül­döttséget hívott meg a Német De­mokratikus Köztársaságba. A meghívást a magyar fél örömmel elfogadta. A látogatás időpontját később állapítják meg. * Mindkét fél kifejezésre jut­tatja meggyőződését, hogy a Né­met Demokratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttségének látogatása a Magyar Népköztár­saságban hozzájárult a kölcsönös kapcsolatok további elmélyítésé­hez, a Magyar Népköztársaság és a Német Demos,-etikus Köztársa­ság megbonthatatlan barátságá­nak erősítéséhez, a szocialista or­szágok népei, valamint a nemzet­közi munkásmozgalom egységé­nek és összeforrottságának meg­szilárdításához a marxizmus—le­ninizmus alapján, a szocializmus és a béke javára. Kelt Budapesten, 1964. május 12-én Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke Walter Ulbricht a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára, a Német Demokratikus Köztár­saság Államtanácsának elnöke dr. Lothar Bolz, a Német Demokratikus Köztár­saság Minisztertanácsának elnök- helyettese Demonstráció Kairóban a szovjet­egyiptomi barátság meliett Kairó. Marton László, az MTI különtudósítója írja: Mintha legalábbis nemzeti ün­nep lett volna hétfő este Kairó­ban. A Tahrir tértől a piramisig vezető út mentén ünneplő ruhát öltöttek az épületek s a házak homlokzatát,- a-villamosokat Hrus­csov és Nasszer hatalmas képei díszítették. Az útkereszteződések­nél öles plakátok hirdették a szovjet—egyiptomi barátságot és alig száz méterre egymástól vi­rággal körülfont diadalívek emel­kedtek. raituk a két ország veze­tőit köszöntő orosz és arab nyelvű plakátokkal. Amikor feltűnt Hruscsov és az őt kísérő Amer marsall kocsija, viharos ováció kezdődött; Petár­dák robbantak, fehér galambok szálltak a magasba, s a vezetőket szállító kocsikra valóságos virág­eső hullott. Kilométereken át hul­lámzott a sokaság a város közép­pontjától egészen a piramisokig. Kedves meglepetés érte a ven­dégeket, amint elhaladtak a pira­misok mentén. Festői népviseletbe öltözött lovasok sorakoztak fel előttük és egyiptomi muzsika hangjára színpompás lovasbemu­tató kezdődött. Kairói újságírók egyetértenek abban, hogy igen nehéz lenne túl­becsülni azt a lelkesedést, amely- lyel a főváros lakossága üdvözli Hruscsdvot. Ez annál is inkább így van, mert az, ami szinte órá­tól órára a kairói utcákon törté­nik. nem csupán tiszteletnyilvání­tás egy nagyhatalom vezetője iránt, hanem valóságos politikai tüntetés a két ország barátsága mellett. A hála kifejezése az ön­zetlen segítségnyújtásért. Hrus­csov látogatása egyértelmű választ ad arra a nyugati állításra, hogy mohamedán országot és kommu­nista meggyőződést valló államot nem fűzhetnek egymáshoz baráti kapcsolatok.

Next

/
Thumbnails
Contents