Tolna Megyei Népújság, 1964. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-12 / 109. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1004. május 12. Nagygyűlés az NDK párt- és kormányküldöttségének tiszteletére (Folytatás az 1. oldalról) németországi pozícióit és egyúttal a szocialista tábor előőrse és vé­delmezője. A Német Demokrati- 'kus Köztársaság belső fejlődésé­nek, eredményeinek és nemzetkö­zi tekintélye növekedésének for­rása a Német Szocialista Egység­párt következetes marxista—le­ninista politikája és a szocialista német állam dolgozó népének a párttal való egyetértése. A szocializmust építő német ál­lam nincs egyedül, vele van a Szovjetunió és minden szocialista ország, ve­le van minden békeszerető nép. A német kérdés olyan probléma amely fokozza a két világ — a szocializmus és a kapitalizmus — összeütközésének veszélyét. Ezért támogatjuk a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság javaslatait a második világháború óta fennálló problémák tárgyalá­sok útján való megoldására —■' mondotta Kádár elvtárs, majd így folytatta: A Magyar Népköztársaság kor­mánya, híven következetes béke- politikájához, jó viszonyra és köl­csönösen előnyös kapcsolatokra törekszik a kapitalista országok­kal, ideértve a NATO-országokat az Amerikai Egyesült Államokat, Angliát, Franciaországot és a Német Szövetségi Köztársaságot is. Mi abból indulunk ki, hogy a háborút a népek egyesített erejével meg lehet és meg is kell akadályozni. Az emberiség ma különböző tár­sadalmi rendszerű országokban, de ugyanazon a földön él, ezért az országok között kapcsolatoknak kell lenniök, diplomáciai vonalon, gazdasági és kulturális téren egyaránt. Eredménnyel folytatjuk a békés egymás mellett élés politikáját számos tőkés országgal, ezzel szol­gáljuk a béke ügyét és a magyar nép érdekeit. Népeink küzdelmének élharco­sai a Magyar Szocialista Munkás­párt és a Német Szocialista Egy­ségpárt, híven követik a kommu­nista és munkáspártok Moszkvai Nyilatkozatainak elveit, a marxiz­mus—leninizmus zászlaját. Követ­kezetesen küzdünk a szocialista országok,/ a marxista—leninista pártok egységének erősítéséért — folytatta Kádár János elvtárs. A proletár-nemzetköziség elvei­hez való hűségre, soraink tömö­rítésére ma az eddiginél sokkal inkább szükség van. Határozottan fel kell lépnünk a Kínai Kommu­nista Párt vezetőinek szakadár te­vékenysége ellen. A kínai vezetők a kommunista és munkáspártok egységesen elfogadott irányelveit olyan politikával akarják felvál­tani, amely semmibe veszi a nem­zetközi munkásmozgalomnak az utóbbi években elért hatalmas eredményeit és figyelmen kívül hagyja más pártoknak az egész mozgalmat gazdagító tapasztala­tait. A kínai vezetők álbaloldali frá­zisokkal támadják a békés egy­más mellett élés politikáját, a há­ború elkerülhetőségének tételét, a forradalom békés úton való győ­zelmének lehetőségét, a szocialis­ta építésben az anyagi érdekeltség alkalmazásának lenini elvét. Tá­madják egész közös, fő irányvona­lunkat, amelyet a kommunista és munkáspártok 1957-es és 1960-as moszkvai világértekezletén együttesen állapítottunk meg. A ki nai vezetők szovjetellenes, nacio­nalista és kispolgári álláspontja, egységbontó aknamunkája ismét fő veszéllyé teszi a nemzetközi kommunista mozgalomban a dog- matizmust, a szektarianizmust. A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága elítéli a Kínai Kommunista Párt veze­tőinek egységbontó törekvéseit és antileninista felfogását. Pártunkat teljes egyetértés fűzi a Szovjetunió Kommunis­ta Pártjához, a nemzetközi forradalmi mozgalom legta­pasztaltabb o zír.gához, s an­nak Hruscsov elvtárs által vezetett Központi Bizottságá­hoz, a Szovjetunióhoz, az em­beri haladás zászlóvivőjéhez. Testvéípártunk, a Német Szo­cialista Egységpárt e kérdésben is azonos állásponton van velünk, s különösen jólesik szólni erről itt, ezen a mai gyűlésen, azoknak a német elvtársaknak jelenlétében, akik annyi éven át, s oly sok ta­nácskozáson léptek fel a magyar kommunistákkal együtt a marxiz­mus—leninizmus tiszta' elveinek védelmében. Kádár János befejezésül hang­súlyozta : — Német barátainkkal beható tanácskozásokat folytattunk az el­múlt napokban. Tájékoztattuk I egymást építőmunkánk eredmé­nyeiről és gondjainkról, kicserél­tük tapasztalatainkat. Megtárgyal­tuk közvetlen kapcsolataink kér­déseit, s azokat a tennivalókat, amelyek szélesítik és mélyítik pártjaink, országaink együttmű­ködését népeink javára. Eszme­cserét folytattunk a nemzetközi kérdésekről is és teljesen azonos módon ítéljük meg korunk főbb eseményeit, problémáit. Az Ulbricht elvtárs vezette párt­ós kormányküldöttség jelenlegi magyarországi látogatása is ékes bizonyítéka annak, hogy a Magyar Népköztársaság és a Német De­mokratikus Köztársaság népe [ együtt halad a béke, a haladás és a szocializmus magasan lobogó zászlói alatt új győzelmek felé. — mondotta Kádár elvtárs nagy tapssal fogadott beszéde befejezé­seként népeink internacionalista barátságát, a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Német Szociális-1 ta Egységpárt marxista egységét, a szocialista országok összeforrott- sága, a szocializmus és a béke diadalát éltetve. A nagy tetszéssel, viharos tapssal fogadott beszéd után Walter Ulb­richt, a Német Szocialista Egy­ségpárt Központi Bizottságának első titkára, a Német Demokra­tikus Köztársaság Államtanácsá­nak elnöke lépett a mikrofonhoz. Walter Ulbricht elvtárs beszéde Engedjék meg, hogy küldöttsé­günk nevében megköszönjem Önöknek azt a szívélyes fogadta­tást és vendégszeretetet, amely­ben Budapesten és mindenütt, ahol jártunk, részünk volt. Bol­dogok vagyunk, hogy — látogatá­sunk befejezéseként — önöknél együtt részt vehetünk ezen az im­pozáns barátsági nagygyűlésen, amely nagyszerűen demonstrálja népeink törekvésednek egységét — kezdte beszédét Walter Ulbricht. Országainkat — amelyeket ne­héz harcok árán a Szovjetunió szabadított fel — a megbontha­tatlan barátság szálai fűzik a di­csőséges szovjet néphez, annak vezetőjéhez, a Szovjetunió Kom­munista Pártjához, élén a lenini politika következetes harcosával, N. Sz. Hruscsov elvtárssal. Orszá­gaink a Varsói Szerződés tagálla­mai közé tartoznak, és szorosan együttműködnek a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa kere­tében. A barátság és összeforrottság szelleme hatotta át azokat a tár­gyalásokat is, amefyeket a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt és az önök államának vezető képvise­lőivel folytattunk. Minden megvi­tatott kérdésben egyetértésre ju­tottunk. Tárgyalásaink ismételten megmutatták, hogy alapvető érdekeink azonosak, és egységesek vagyunk a marxizmus—leninizmus elvei­nek megvédésében, a dogma- tizmus és a revizionizmus el­len, és együttesen sikeresen haladunk a szocializmus útján. Walter Ulbricht ezután elisme­réssel szólt a Csepel Vas- és Fémművekben, a Győri Wilhelm Pieck művekben és a Debreceni Golyóscsapáigygyárban látottakról. Ezekben az üzemekben érdekes beszélgetéseket folytattunk együttműködésünkről, valamint a szakosításról és kooperációkról, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Ta­nácsának keretében. Ezekben az üzemekben láthattuk, hogyan fej­lődik lépésről lépésre a munka- megosztás és a kooperáció. A nádudvari Vörös Csillag Ter­melőszövetkezetben szerzett be­nyomásaink meggyőztek bennün­ket arról, hogy a magyar mező- gazdaságban a növénytermelés és az állattenyésztés hozamainak ál­landó növelésére, a gazdálkodás megjavítására törekszenek — mondotta Walter Ulbricht, majd így folytatta: Párt- és kormányküldöttségünk Európa legsajátosabb országából érkezett Önökhöz. Ez Németor­szág. amely két világháborút rob­bantott ki, és ahol most két állam létezik. Az egyik monopolkapita­lista társadalmi berendezkedésű, a másik szocialista társadalmi rendszerű állam. Eddig a Német Demokratikus Köztársaság fővá­rosában. Berlinben született min­den olyan konstruktív javaslat, amely a békét, a német kérdés megoldását szolgálja. Berlin nyugati részében azon­ban még fennáll az USA, Anglia, és Franciaország megszállási rendszere. Európában csak a két német állammal nem kötöttek bé­keszerződést. A nyugatnémet ál­lam vezetői elutasítják a német békeszerződést, mert Németország 1937-es határainak visszaállítását és a Német Demokratikus Köz­társaságnak a NATO-ba való be­kebelezését követelik. Hangsúlyozta: a Német Demok­ratikus Köztársaságnak szilárd, korszerű szocialista ipari állammá való fejlődése sarkalatos kérdés az imperialista és militarista nyugat­német szövetségi köztársasággal folytatott vitában. A KGST-ben a szocialista országok gazdasági együttműködésének elmélyítését nem utolsósorban ezért tartjuk olyan feladatnak, amelyre vala­mennyi testvérpártnak állandóan a legnagyobb figyelmet kell for­dítania. — Miben áll az NDK nemzeti politikájának lényege? A béke biztosításában, a leszerelés révén, és a két német állam kormánya, valamint az NDK kormánya és a nyugat-berlini szenátus között az egyenjogúság alapján folytatott tárgyalások útján a normális kap­csolatok helyreállításában. — A nemzetközi helyzet fejlő­dése teljes egészében igazolja az 1957. és 1960. éri Moszkvai Nyilat­kozatokban foglalt megállapítások helyességét: tekintettel a szocia­lista országok befolyására és ere­jére, megvan a lehetőség a háború kitörésének megakadályozásá­ra és a békés egymás mellett élés végleges győzelmére. — folytatta Walter Ulbricht. — A békét fenyegető veszély még nem szűnt meg! — hangsú­lyozta. — Ez különösen megmu­tatkozik a nyugatnémet imperia­listák és militaristák agresszív re- vanspolitikájában, ugyanakkor ab­ban a veszélyes politikában is, amely bizonyos USA-körök által a szocialista Kuba területe felett végrehajtott provokációs repülé­sekben nyilvánul meg. Ezért telje­sen egyetértünk Hruscsov elvtárs­nak azokhoz a körökhöz intézett figyelmeztetésével, amelyek azt gondolják, hogy a békés egymás mellett élés elveit csupán a nagy államok kapcsolataiban kell elis­merniük, és ugyanakkor megsért­hetik a kis államok szuverenitását függetlenségét és beavatkozhatnak belső ügyeikbe. — Sajnálatos, hogy abban a helyzetben, amikor a békeharc erőit új eredmények elérésére kell tömöríteni, a kínai vezetők ka­landorpolitikájukkal nagy káro­kat okoznak a béke, a demokrácia és a szocializmus ügyének. Hatá­rozottan visszautasítjuk azt a politikát, amely arra irányul, hogy a kommunista világmozga­lom fő irányvonalát a kispolgári naciqnalizmus és nagyhatalmi so- virtizmus antimarxista platform­jával helyettesítsék és szétszakít­sák a kommunista világmozgal­mat. A Szovjetunió Kommunista Pártját, a Központi Bizottság első titkárát, Hruscsov elvtársat és a párt békepolitikáját ért rágalma­zó támadásokat nem kevésbé ha­tározottan visszautasítjuk! Bennünket a barátság őszinte szálai fűznek a Szovjetunió Kom­munista Pártjához és Nyikita Szergejevics Hruscsov elvtárshoz. A Szovjetunió Kommunista Pártja volt és marad a kom­munista világmozgalom él­csapata! A béke, a demokrácia és a szo­cializmus eszméinek offenzívájá- hoz az SZKP nyújtotta a legna­gyobb segítséget a marxizmus— leninizmus alkotó alkalmazásával. Senki sem tántoríthat el bennün­ket a Szovjetuniótól és a Szovjet­unió Kommunista Pártjától! Walter Ulbricht ezután így foly­tatta: — A tartós béke biztosítása csak akkor lehetséges, ha a bonni re- vanspolitikának véget vetnek és a bonni kormányt a békés egymás mellett élés politikájára kénysze­rítik. A Német Demokratikus Köz­társaság történelmi kötelessé­gének tekinti az egész német nemzet békés fejlődésének bizr tosítását és a jövő egységes, szocialista Németországa alap­jainak megteremtését. Biztosak vagyunk benne, hogv egész Né­metországban a békéé, a de­mokráciáé és a szocializmusé a jövő. Az Önök szép országában tett látogatásunk során sok szó esett a két ország kapcsolatai­nak további elmélyítéséről. Mély megelégedéssel állapíthatjuk meg kapcsolataink minden terüle­ten jói fejlődnek, amint ez barátok között szokásos. Mindenekelőtt arról van szó, hogy gazdasági kapcsolataink népeink javára állandóan bő­vülnek. A két ország közötti ke­reskedelem az 1965-ig szóló hosszú lejáratú egyezmény alap­ján fejlődik — mondotta ez­után. majd végül kijelentette: A Német Szocialista Egység- párt — hasonlóképpen, mint a Szovjetunió Kommunista Párt­ja. a Magyar Szocialista Mun­káspárt és más marxista—leni­nista pártok —, azt a fő irány­vonalat követi. amelyet a moszkvai tárgyalásokon kollek­tiven kidolgoztak, közösen el­határoztak. amelyet széles körű tapasztalataink igazoltak. és amely harcunk, során is helyes­nek bizonyult. Következetes békepolitikánk a Német De­mokratikus Köztársaságban és a Magyar Népköztársaságban. a szocializmus építésében elért sikerek, mindkét ország szilárd nemzetközi helyzete erről tesz bizonyságot. Hosszan zúgott a taps Walter Ulbricht beszéde után. A lelkes hangulatú barátsági nagygyűlés Venéczi János zárszava után az Internacionálé hangjaival ért vé­get. (MTI) Nyikita Hruscsov beszédet mondott az EAK nemzetgyűlésében Kairó, (TASZSZ). Nyikita Hrus­csov hétfőn beszédet mondott az Egyesült Arab Köztársaság nem- zétgyűlésében. Beszédében hangsúlyozta, hogy a gazdasági élet fejlesztésének döntő .jelentősége van egy ország nemzeti függetlenségének és szu­verenitásának megszilárdítása szempontjából. Rámutatott: az Arab Szocialista Szövetség prog­ramja és céljai megnyitják az Egyesült Arab Köztársaság előtt a további sikeres előrehaladás táv­latait. „Nekünk szovjet emberek­nek tetszik, ha egy ország a tár­sadalom fejlődésének és a gazda­sági élet fellendítésének útjait járja és ilyen értelemben impo­nálnak nekünk az önök sikerei” — mondotta. Hruscsov beszélt a Szov­jetunióban folyó kommunista épí­tésről, majd így folytatta: Korunk hatalmas erői a jelen­legi körülmények között egyetlen óriási folyamatban esvesülve mos­sák alá a világimparializmus pillé­reit. Ezek az erők a szocializmus, a nemzeti felszabadító mozgalom, a nemzetközi kommunista és mun­kásmozgalom. Egyre határozottab­ban. erőteljesebben kerül napi­rendre az imperialista elnyomás láncától megszabadult független országok nem kapitalista fejlődési útjának problémája. A Szovjetunió nem avatkozik be a gyarmati függőségtől megszaba­dult népek belügyeibe, mivel szi­lárdan tartja magát ahhoz az elv­hez, hogy minden országban maga a nép határozza meg a fejlődés útját. A szovjet emberek azonban forrón üdvözlik azokat az orszá­gokat és népeket, amelyek meg­hirdették, hogy a szocializmus az a cél, amelynek elérésére töreked­nek. / Ezután arról beszélt, hogy a Szovjetunió mindenkor mély megértést tanúsított az arab egy­ség gondolata iránt, amely a szu­verén jogok közös védelmének, az arab kelet békéje fenntartásának és minden arab nép jóléte fellen­dítésének elvein alapszik. Nem fér hozzá kétség, hogy az arab országok antiimperialista, antiko- lonialista alapokon való együtt­működésének megerősítése segít mególdani az előttünk álló prob­lémákat és megfosztja a gyarmat- tartó hatalmakat attól a lehető­ségtől. hogy felhasználják a né­pek elkülönültségét. Mi támogatjuk az afrikai né­pek egységét abban a harcban, amelyet az imperializmus és a kolonializmus ellen vívnak sza­badságukért, nemzeti független­ségük megszilárdításáért, a bé­kéért. Hruscsov^ ezután kijelentette: Azt szeretnénk, hogy tovább fej­lődjenek és erősödjenek a baráti kapcsolatok, az együttműködés szálai a Szovjetunió és az Egye­sült Arab Köztársaság között, a Szovjetunió és Algéria között, va­lamint a Szovjetunió és minden függetlenné vált ország, a gyar­mati iga alóli felszabadulásukért harcoló népek között. Hruscsov befejezésül kijelentet­te. hogy a hatalmas asszuáni épít­kezés a Nílust megzabolázó szovjet és arab munkások, szak­emberek együttműködése, bajtár- siassága és testvérisége ékesen példázza a szovjet nép és a kele­ti népek szolidaritásának lenini elveit, a valóságban — nem pe­dig szavakban — megvalósuló ba­rátságot. Az asszuáni nagygát örökre jelképezni fogja az arab nép hősi munkáját és a megbont­hatatlan- szovjet—arab barátsá­got. Hruscsov beszédét többször sza­kította meg a jelenlévők lelkes tapsa.

Next

/
Thumbnails
Contents