Tolna Megyei Népújság, 1964. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-12 / 109. szám

T5ci. inSjiis T*. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Csatár előretör Mindig az utolsók ták emleget­ni a megye téglagyárai között a szekszárd-csatári üzemet. Más gyárak már az évi öt—hatmillió­nál tartottak, itt alig készült el évente több, mint kétmillió tégla. Gyakori volt a panasz a minőség­re is. — Objektív okokkal magya­rázható a csatári gyár állandó le­maradása, ez volt az évek alatt ki­alakult vélemény, itt rossz, mész­köves az agyag, nincs állandó munkásgárda, mert más üzemek, és az építőipar „elszívja” a munka­erőt, ide csak azok jönnek dol­gozni, akik másutt nem kellenek, mindenütt kitelt a becsületük. A gyár azonban tavaly „meg­emberelte” magát. Az 1962-es kétmillió-háromszázezres terme­léssel szemben négymilliós tervet kapott és ezt is hétszázezerrel túl­teljesítette. Azért „csak” hétszáz­ezerrel, — különben több, mint egymilliós lett volna a túlteljesí­tés — mert háromszázötvenezer nyerstéglát elvitt az eső. — Ha nincs elemi kárunk — mondja Perényi János gyárvezető — teljesítettük volna egymilliós többlet-vállalásunkat. — És mennyit irányoz elő az ez évi terv? — Hat és félmilliót. Bár későn kezdtünk, a rossz időjárás miatt nem indulhattunk meg a nyers­gyártással a tervezett időpontban, de az áprilisi induláskor elhatá­roztuk, hogy augusztus 20-ig be­hozzuk a lemaradást. Most újabb csapás ért bennünket, a több na­pos esőzés miatt kétszáznegyven­ezer nyerstégla ment tönkre, ezt is be kell pótolni. De remélem, sikerül, meglesz az év végére a hat és félmillió tégla. Naponta 42—45 ezret készítünk, de volt már 49 ezres napi termelés is. A ftvárUP7Ptn a beruházások- l?yaiíG£GlU kai magyarázza elsősorban a javulást. Mindenek­előtt a gépesítéssel. Azt azonban mindenki tudja a gyárban, hogy nemcsak az „objektív körülmé­nyek” változtak meg, hanem sok minden más is. Amióta az idős, tapasztalt szakember áll az üzem élén, megváltozott a légkör, nem lehet már büntetlenül lógni, iga­zolatlanul mulasztani, a fegyel­mezetlenség következménye min­den esetben szigorú felelősségre vonás. Néhány lógóson véglegesen túl kellett adni, nélkülük alakul ki a gyár törzsgárdája. Megszűnt a gyár átjáróház lenni, hiszen a növekvő termelés, termelékenység nagyobb keresetet is jelent. Aki jól dolgozik, szépen keres, nem hagyja itt a gyárat. Megalakítot­ták a pártszervezetet az üzemben — azelőtt nem volt önálló párt- szervezet itt — és a most már önálló alapszervezetbe tömörült kommunisták nagy segítséget ad­nak a gazdasági vezetésnek a munkafegyelem megszilárdításá­ban. Kiderült, hogy nem is olyan rossz itt a téglagyártás alapanya­ga. Ahogy eltakarították a szur- dikok, vízfolyások által lehordott mészköves, felső réteget, előbuk­kant a tiszta, tégla gyártásra kivá­lóan alkalmas agyag. Nem is volt már régóta minőségi reklamáció a csatári téglára. Azt lehetne gondolni, hogy az idei — a tavalyihoz képest több, mint öt ven százalékkal megemelt tervhez^ nagyobb létszámot is irá­nyoztak elő. Ténylegesen azonban csökkentették a létszámot. Míg a múlt évben, a 4,7 milliós terme­lést hatvan főnyi létszámmal ér­ték el, az idei hat és félmillió­hoz mindössze — beleértve az éj­jeliőrtől a gyárvezetőig mindenkit — negyvenhét dolgozó szükséges. A termelékenység tehát egy év alatt mintegy hetvenöt százalék­kal nő. II gépesítéssel y* ä munkás. Tíz fő a nyerstégla-el- hordásnál szabadult fel, mivel itt áttértek a gépi vontatásra, az agyag beszállításánál három mun­kást helyettesít a több, mint száz­hatvan méteres szállítószalag, ami Hordozható cserépkályhák gyár­tására rendezik be a Tolna megyei Építőanyagipari Vállalat most lé­tesített szekszárd-csatári kerámia- üzemét. Az első két mintadarab a napokban készült el, kifűtésük­re rövidesen sor kerül. További prototípusokat is készí­tenek és néhány hónap múlva a baggertői a prés adagolójáig juttatja el a nyersanyagot. Éppen azokon a munkahelyeken helyet­tesítik géppel az emberi munka­erőt, ahova a legnehezebb volt munkást kapni, ahol a leginkább akadályozta a létszámhiány a fo­lyamatos termelést. Ma már egyedül a szárítóterü­let hiánya akadályozza azt, hogy még több téglát adjon a gyár. Nyersanyag bőven van, szinte kimeríthetetlen a gyár melletti hegy, fedett szántóterülete azon­ban alig több, mint kétezer négy­zetméternyi van a gyárnak. A többi — mintegy hat—hétezer négyzetméter — fedetlen. Itt bangettákba rakják a téglát, és ha jön egy erősebb esőzés, mint az elmúlt napokban is, sorra dől­nek össze a szabadban rakott, cse­réppel fedett bangetták. A „ro­mokat” el kell takarítani, újra be­dolgozni, majd a belőle készülő tégla ismét ki lesz téve az időjá­rás szeszélyeinek. Legalább tizen­három—tizennégyezer négyzetmé­ternyi szárítóterület kellene — és lehetőleg ebből is minél több le­gyen a fedett — ahhoz, hogy za­vartalan legyen a termelés. II bagger lassacskán jÄt gyet. így nő a szári tó terület. De befedéséhez beruházás kellene. A gyáriak abban reménykednek, hogy e téren változás következik be, hiszen ők most már mindent megtesznek, hogy minél több tég­lát kaphasson tőlük az építőipar. Most vannak alakulóban a szo­cialista címért versenyző brigá­dok, versenyük majd elősegíti, hogy a csatári gyár a hosszú há- tul-kullogás után tartósan az el­sők közé kerüljön. J. J. már több darabból álló minta- kollekcióból választhatnak az ér­deklődők. Egyelőre másutt szerzik be a kályhákhoz szükséges csempét, de már készülnek az itteni előállí­tásra is. Úgy tervezik, hogy az idén mintegy 200 darab hordoz­ható cserépkályhát állítanak elő. Hordozható cserépkályha Jól halad a növényápolás Ekézik a kukoricát Döbröközön — 72 kaszás a medinai Rákóczi Tsz lucernatábláján Felhangzik a bú­csúdal az iskola falai között. A Szekszárdi Garay János Gimnázium végzős diákjai bú­csúznak az iskolá­tól, tanáraiktól, társaiktól. Az öreg­diákok a tanter­mek végigjárása után az udvarra vonulnak, ahol ünnepélyes búcsút vesznek az iskolá­tól. és a KISZ- zászlót átadják az utódoknak. Horvay Árpád a gimnázium igazgatója a tantestület nevében kö­szönti a negyedikeseket. A kedvező időjárás elősegítette, hogy a tavaszi munkákkal el­maradt termelőszövetkezetek is utolérjék magukat. A növény­ápolási munkák most már megye- ,szerte megindultak. A nagyszékelyi Egyetértés Ter­melőszövetkezetben még néhány helyen folyik a vetés. Az eddig elmaradt vizenyős területeket hasznosítják, oda főképp siló- kukoricát vetnek. A takarmány- répa- és a napraforgó-területek családokra való kiosztását meg­kezdték. legkésőbb két napon be­lül el lehet kezdeni a kapálást. A termelőszövetkezet vezetői úgy tervezik, hogy a lucerna kaszálását három nap alatt: szombaton, vasárnap és hétfőn végzik el. A növényvédelmi munkákkal elkésett a tsz. A növényvédő- gépet csak április végén kapták meg. azzal csak a kukor caterülat hungazinozását tudták elvégezni. Akkorra a gabona már annyira szárba szökött, hogy nem tartot­ták ésszerűnek, hogy géppel be- menjanek. Egyéb növényvédelmi munkát nem kellett végezni, kár­tevők nem mutatkoztak. Az egyik traktoros növényvédő-szakmun­kás. úgy. hogy az ő segítségével azonnal meg tudják kezdeni a védekezést. A cukorrépa sarabolását már befejezték a gyönki Petőfi Ter­melőszövetkezet tagjai. A napra­forgó területét is kiosztották, né­hány nap múlva megkezdhetik a kapálást. A jövő hét vége felé sorra kerül a cukorrépa egyelése is. A lucernatáblán egy gép dol­gozik, úgy számítják, hogy ha­marosan befejezik a 40 holdas terület kaszálását. Vegyszeres gyomirtást nem vé­geztek. pedig számításaik szerint száz holdon lett volna szükség rá. A növényvédő állomás gépei csak a napokban érkeztek meg, és most már késő. A vegyszer nem vész el, fel­használják a kukorica és a le­gelők gyomirtására. így lehetősége van a termelő- szövetkezetnek a vállalt 30 hold helyett 60 holdon elvégezni a le­gelők gyomtalanítását. A döbröközi Zöldmező Termelő- szövetkezet gazdái a korai vetés­nek köszönhetik, hogy jól előre­haladottak a növényápolási mun­kákban. 214 hold cukorrépa sa­rabolását befejezték, 70 holdon pedig már az egyelés is készen van. Folyik a napraforgó ekekapá­lása. egy nap alatt azzal is vé­geznek. A termelőszövetkezetnek 900 ho’d kukoricavetése van, eb­ből 350 holdon már elvégezték az ekekapálást. A termelőszövetkezet vezetői­nek tájékoztatása szerint naponta 80 ekekapa dolgozik a földeken, utána pedig megkez­dik a kézi kapálást. A növényápolással sem marad­tak el. A cukorrépatáblán kár­tevő mutatkozott, azonnal meg­kezdték ellene a védekezést. Je­lenleg a növényvédők a kuko­ricabarkó elleni porozást végzik. Most kezdték el a cukorrépa sarabolását a medinai Rákóczi Tsz-ben. A nem nagy. hamarosan végeznek vele. A jövő hét első napjaiban megkezdik a napraforgó kapálá sát is. A termelőszövetkezetben a napraforgó növéhyápolási mun­káit a tagok közösen végzik. 72 kaszás dolgozik a termelő- szövetkezet lucernatábláján. A kézi kaszások egy nap alaít 40 holdon kaszálták le a lucernát. Vegyszeres gyomirtást a ter­melőszövetkezet vezetői r.em tar­tották szükségesnek. A cukor- és takarmányrépa-területen porozás végeztek. A harci Petőfi Tsz ma meg a cukorrépa egveléséí. s« rabolást a 30 holdas területen befejezték. Végeztek az fertőzésével is. A napokban meg kezdik a napraforgó kapálását. , A lucerna kaszálását egy géppel I végzik, negy ven holdat vágtak le, I A közgazdasági technikum ballagó diákjai emlékkoszorút helyez­tek el névadójuk szobránál.

Next

/
Thumbnails
Contents