Tolna Megyei Népújság, 1964. május (14. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-21 / 117. szám
1964. ttíájus 2?. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 t MEGYEI TAPASZTALATOK Háztáji takarmányom — A közös nem károsodik — Száz malac a tagoknak A megye közös gazdaságaiban számtalan jó módszert alkalmaznak a háztáji árutermelés növelésére. Erről adtunk hírt nemrég Tamásiból. A hasznos megyei tapasztalatokról rendszeresen tájékoztatjuk olvasóinkat. E tudósításban a kisdorogi módszert ismertetjük. és azokat az ottani elgondolásokat, amelyek megvalósításával a háztáji árutermelés színvonalát tovább kívánják növelni. Kis- dorog jó példa arra, miként lehet a közös állatállomány fejlesztésével együtt, a tagok állatállományát is fejleszteni. A Március 15 Tsz gazdái tavaly 21,7 mázsás átlagtermést értek el kukoricából, májusi morzsoltban számolva. A takarmány egy részét prémium címén, a tagok hazavitték. E mennyiségről nehéz pontos képet kapni, azt viszont a tsz-vezetők tudják, hogy 1962 őszén körülbelül 120 vagon kukorica került a háztáji gazdaságokba, részben a, közös gazdaságból, részben pedig az állami gazdaságból. Takarmány tehát van, lehet hizlalni, jószágot tartani. A hizlalás, a jószágtartás fáradtsággal jár, hiszen az állatokat reggel és este ellátni, és napközben a közösben helytállni nem könnyű ugyan, de kifizetődő üzlet. Annál is inkább, mert a szövetkezeti gazdák npm felejtik el, hogy az egyéni világban is jobban boldogult az a család, amelyik sertéseket hizlalt, anyakocákat, fejős tehenet és sok baromfit tartott. Az etetésre, a gondozásra szánt időt és fáradtságot a parasztember soha nem számította, ma sem érdemes számítani, mert ma is könnyebben boldogul az a család, amelyiknek teli jószággal az udvara. \ takarmány megterem, a háztáji gazdaságok állatállománya részére is. De a gazdaság vezetői még sok más módját találták ki annak, hogy a tagok mindegyike kedvet kapjon otthon berendezkedni hizlalásra, jószágtartásra. Tavaly ősszel „száz választási malacot adtunk el a közösből a gazdáknak. Nagy volt a kereslet, az emberek helyeselték, hogy a vezetők a közös mellett a háztáji dolgokkal is törődnek” — mondja Jakab Albert, a Március 15 Tsz elnöke. Száz malac elég sok. Ezért nyomban felmerül a kérdés: nem sínyli ezt majd meg a tsz, lesz-e ez évre elegendő hízó-alapanyag, tudják-e vajon ilyen körülmények között a hízó értékesítési tervet teljesíteni? A válasz ezekre a kérdésekre megnyugtató. A gazdaság tavaly háromszáz hízott sertés eladását tervezte, ezzel szemben a tervet 152 hízóval túlteljesítette. Az idén a 340-es tervvel szemben már eddig 400 hízott sertés eladására kötöttek szerződést az Állatforgalmi Vállalattal. Az alapanyag, megvan. A háztáji árutermelést segítő intézkedések a közös tervek teljesítését tehát nem gátolják. Sőt, kimutatható, hogy ezen intézkedések jó hatással vannak a tagok munkakedvére: a közös állatállománnyal például ugyanúgy törődnek, mint a háztájival, s hogy ne menjünk mesz- száre, a malacelhullás még a két százalékot sem éri el a Március 15 Tsz-ben. Nagy szó ez, ha figyelembe vesszük az elhullás megyei számadatait, és ha tudjuk, hogy az anyakoca-elhelyezés gondjai ebben a közös gazdaságban sem kisebbek, mint másutt. A tsz vezetőit most újabb elgondolás foglalkoztatja. Tavaly ősszel a tagok veszekedtek: minIdegenforgalmi ismertető készül Tolna megyéről A megyei tanács és az idegen- forgalmi társadalmi bizottság kezdeményezése alapján idegenforgalmi ismertetőt készítenek Tolna megyéről. A mindenként hézagpótló munka anyagát szerkesztő bizottság gyűjti és válogatja össze, úgy, hogy a könyv a megye érdekességeit mutatja be, s az idegenek számára is látnivalót kínáló ritkaságokat. A tervek szerint a megyeszékhely és a megye történeti érdekességeit dr. Kun Lajos dolgozza fel. A földrajzi vonatkozásokat dr. Pataki József ismertetője tárgyalja majd. Tolna északi részéről Papp István készít dolgozatot, Andrásfalvi Albert pedig néprajzi munkával gazdagítja a kiadványt. A megye mezőgazdaságának legjellemzőbb sajátosságairól a palánki mezőgazdasági technikumban készül dolgozat. Az anyagot szeptember végére állítják össze, ekkorra elkészülnek a kiadványt színesítő képek és rajzok is, s remélhető, hogy a Megyei Idegenforgalmi Hivatal segítségével a munka mielőbb napvilágra kerül. denki akart malacot. A kereslet tehát nagy volt. Ennek megfelelően, a tsz-vezetők azon gondolkoznak, hogy még ebben az évben beállítanak 8 vagy 10 anyakocát, amelyek szaporulata kizárólag a háztáji gazdaságokat látja el malaccal, süldővel. A tagokkal erről még nem beszéltek, de a tsz-elnök biztos benne, hogy ezt a valóban ügyes és hasznos megoldást a gazdák helyesléssel fogadják. Külön figyelmet érdemel, hogy miként látják el tavasztól őszig a háztáji állatállományt zöld- takarmánnyal. Három évvel ezelőtt gyakran fordult elő, hogy bármilyen sürgős munka volt, a tagok délután már iparkodtak haza, azt mondták: sietni kell, mert még hátra van a jószág etetése, és egy kis zöld beszerzése. A vezetőség akkor úgy határozott, hogy „beállít” egy háztáji takar- mányost, akinek kizárólag az a dolga, hogy minden nap házhoz szállítja a zöldtakarmányt. Fazekas András, a háztáji takarmá- nyos tehát délután 4 óráig mindegyik ház előtt lerak számosállatonként 20 kilogramm zöldtakarmányt. Ennek árát a tagok természetesen megfizetik. „Ez így nagyon jó, három éve csináljuk, és bevált” — állapította meg az elnök. Ezzel megszüntették a „zabrálást” is, hiszen nincs rákényszerülve senki, hogy este nekiinduljon egy zsákkal, hogy mondjuk a közös lucernásból szerezzen. Nem árt itt sem az összehasonlítás. A számok bizonyítják legjobban, hogy a háztáji árutermelést segítő intézkedések növelik a tagok szorgalmát. Mindezt egyebek között jól mutatja, hogy évről évre nő ebben a tsz-ben a munkaegység értéke. 1960-ban 29 _forintot, 1961-ben 31,40 forintot, 1962-ben 35 forintot, 1963-ban 38 forintot osztottak munkaegységenként, Sőt, tavaly 231 000 fo- : rintot tartalékoltak is. A múlt év j decemberében a vezetőség például így tette fel a kérdést a ta- j goknak: Mondják meg elvtársak, i mennyit osszunk ki? A harminc- nyolc forintot hagyták jóvá, bár többet is oszthattak volna. A tejtermelés alakulása szintén bizonyító erejű, olyan szempontból, hogy igen is, lehet a háztáji árutermelést a közös eredményekkel együtt fokozni. Ez azért is figyelemre méltó, mert a háztáji állatállomány zöldtakar- ! mány-szükségletét szintén a tsz elégíti ki. Sz. P. ........................................................................................................................ f orradalmiság zsákutca fogva „baloldaliság”. Elmélete a kínai sajátosságokat antimárxista módon értékelve általános, mindenkire kötelező törvényszerűségeknek kiáltja ki. A marxizmus— leninizmus alkotó munkáját dü- hödten támadja és helyébe a szubjektivizmust, a személyi kul- tuszos dogmatizmust akarja állítani. Politikája nem számol az élet realitásaival, hanem a kispolgári forradalmiság óhajait szeretné realizálni. Ezek szempontjából akarná átalakítani a világot, méghozzá azonnal, minden áron és minden eszközzel, figyelmen kívül hagyva a népek és a többi kommunista pártok felfogását. A következetes proletárosztályharc erőivel szemben bizalmatlan és lenéző. Magának követeli az egész kommunista világmozgalom vezetőjének szerepét, hogy annak erejével kísérelje meg a lehetetlent, a forradalom exportját. Ily- képpen szembe került a kommunista világmozgalom stratégiájával és taktikájával, antimarxista álláspontra helyezkedett a nemzetközi élet r,lanvető kérdéseiben és szakadár tevékenységet fejt ki. Semmiképpen sem véletlen, hogy a Kínai Kommunista Párt vezetői idejutottak. Szubjektív „baloldali” nézeteik bizonyos objektív körülményekkel összefüggésben alakultak ki. Közismert, hogy Kínában a hatalmas városi és falusi kispolgári tömegek nagy hatással vannak a pártra. Ezek nevében egyes szubjektív ultra- forrádalmi elemek türelmetlenül követelik a nehéz életviszonyok és az elmaradottság gyors megváltoztatását, megfeledkezvén róla, hogy minden nép kemény és szívós munkával alakítja ki a maga életét. Ezáltal objektíve szembekerülnek a szorgalmas kínai néppel is, amely áldozatosan építi a szocializmust. A Kínai Kommunista Párt vezetői nem ismerik kielégítően a nemzetközi helyzetet és az egyes kommunista pártok helyzetét és a munkásosztály történelmi szerepét sem. A mai nemzetközi erőviszonyokból és a nagy sikerekből helytelen következtetéseket vonnak le. Szubjektív talajon állva ilyen körülmények'között óhatatlanul ellentmondó döntések születnek, a politika kiegyensúlyozatlanná és kalandor jellegűvé válik, Ez a politika fel szeretné szabadítani magát a felelősségteljes és fárasztó „hétköznapi” munka alól, hogy átadja magát a „nagy forradalmi harc”, a „végső csata” illúziójának. A kommunista világmozgalom azonban tisztában van vele, hogy a forradalom és a szocialista építés nem pillanatnyi fellobbanást, nem felelőtlen hangoskodást, hanem kitartó, hosszú időt követelő marxista—leninista munkát követel. Az alkotó marxizmus—leninizmus és az egész emberiség nevében elutasítja, leleplezi és leküzdi az ultraforradalmiságot. Hatalmas erejével megakadályozza azt, hogy a vita elterelje a figyelmet a szocialista világforradalom igazi folyamatáról és feládatairól. A magyar nép saját tapasztalatai és érdekei alapján is minden erejével támogatja ezt a harcot, A magyarországi jobb- és baloldali hibák elleni kétfrontos harc gazdag tapasztalataiból tudjuk, hogy a kispolgári hangulatok és törekvések leküzdése csak a marxizmus—leninizmus következetes érvényesítése alapján lehetséges. Sütő Ottó Elkészülnek a gépek a nyári munkák idejére A Biritói Állami Gazdaság gépjavító műhelyében a nyári munkákra készülnek. Ebben a műhelyben kizárólag az állami gazdaság gépeit javítják. A kombájnok, szelektorok, bálázógépek, elevátorok javítási határideje május 30, de a dolgozók május 25-ig befejezik a munkát. Képünkön Róhn Ádám és Laszlóczki György ellenőrzi az elevátorok javítási munkáit. Debreceni István és Bese István az AC—400-as típusú kombájn dobkiszerelését végzi. Foto: Zsiga A pénz elment — az átvétel elmaradt Több mint két éve számolgattak, tervezgettek Xzményben, s végül megyei segítséggel sikerült tető alá hozni egy pedagóguslakást. A község kicsi, s egy ilyen 120 ezer forintot érő létesítmény igen sokat számít benne. Különösen akkor, ha úgy, mint Izményben, a pedagóguslakással egyszerre két problémát oldanak meg. Az egyik: végleges és minden igényt kielégítő lakásban tudják elhelyezni az anyai örömök előtt álló óvónőt, s a másik: napközissé fejleszthetik a kétcsoportos, de ma még félnapos foglalkoztatást biztosító óvodát. A fentieknek megfelelően készültek el annak idején az építkezés tervei. E szerint az idén április végére kellett volna átadni a létesítményt. Április 29-én meg is érkezett a tanácshoz a jelentés: az átvételt nyélbe lehet ütni, az épület elkészült. De mintha egy kicsit rosszul számoltak volna a Bonyhádi Építőipari Ktsz-nél. Mert a falak ugyan álltak, de a padlózat még nem volt rendben. Aztán kisebb-na- gyobb, az építés közben becsúszott hibákat is javítani kellett volna. így a járási tanács illetékesei megtagadták az átvételt. Másnap elkészült a padlózat, de a javítások nem. Közben pedig a pénzt a számláról már „leemelték”. Az átvétel még mindig várat magára. Ott áll egy majdnem kész épület,. várja, hogy átadják, s közben hamarosan egy hónapja elmúlik már a napközis óvoda megnyitásának első határideje. Hisszük: csak a szándékon múlik a bonyhádi ktez részéről a hibák korrigálása, s az, hogy az iz- ményieket hozzásegítik saját óvodájukhoz.
