Tolna Megyei Népújság, 1964. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-15 / 87. szám
1964. április 15. TOLNA MEGYEI VEPÜJSAG w áprilisi kukoricavetés — nagyobb termés Sontorjai Sándor megyei föagronómus nyilatkozata A z idő végre megjavult, i gyommentesek legyenek. Ez ninrs már akpriálva u mp- Kir?i/-vqí+ól- i,,, nincs már akadálya a mezőgazdaságig munkák végzésének. De az idő is sürget. A jobb terméshozam elérése érdekében mindent meg kell tenni a vetések. de főképpen egyik legfontosabb növényünk, a kukorica időbeni befejezésére. Munkatársunk ez ügyben kereste fel So- morjai Sándort, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának főag- rorómusát, hogy kikérje véleményét a főbb tennivalókról, ^kukorica helyes vetéséről. — Első és legnagyobb előnye a korai kukoricavetésnek, hogy holdanként két-három mázsával nagyobb terméshozamra számíthatunk. Ez különösen a hosszabb tenyészidejű fajtákra vonatkozik. Véleményem szerint az időjárás és a talaj hőmérséklete megfelelő, nyugodtan lehet vetni a kukoricát. Az esetleges lehűlés sem okozhat kárt, mert a hibrid-vetőmagvak átvészelik ezt a változást, annál is inkább, mert a csá- vázás is védelmet nyújt. Eléggé déli fekvésű megye vagyunk, úgy, hogy a korábbi tapasztalatokra támaszkodva — a jőbb eredmények elérése érdekében — lehetőség van a korai vetésre. Nagy előnyt jelenthet, hogy a korán vetett és időben kifejlődött növények a kritikus' időszakban jobban elviselik az esetleges szárazságot. A korai vetés nagy könnyebbséget jelent az őszi betakarításnál. Nem húzódik el a betakarítás ideje, nem torlódnak össze a munkák, köny- nyebb a szervezés. _ , Természetesen a közös gazdaságoknak gondosan mérlegelni kell, hogy milyen területen kezdik meg a vetést. Először a jó fekvésű, melegebb talajú ' földei kei kell elvetni, így ez alatt az Idő alatt a többi területek is megfelelően felmelegedhetnek, ügyelni kell a vetésnél a különböző fajták tenyészidejére is. Lehetőleg a hosszabb tenyészidejű fajták kerüljenek először vetésre. A vetés időbeni befejezése természetesen még nem elegendő. Gondosan előkészített vetőágyba kerüljenek a magok, hogy azok * % H%WW# WiV/iVWWAIV/ÜVUUW/JVWWVV biztosíték arra, hogy a kukorica az első kapálásig nem gyomoso- dik ki. A vetésmélységet nem szabad figyelmen kívül hagyni. Tavaly például a sekély vetések miatt nagyon .'■■ok helyen sorhiányok voltak Rendkívül fontos, hogy egyenesek legyenek a sorok, mert csak így valósítható meg a később; gépi növényápolás. Sok esetben a csatlakozó sorok beállítására nem fordítanak elég gondot. A sorok jó csatlakoztatása érdekében használni kell a nyomjelző és kereső tárcsákat, F igyelembe véve azt, hogy a kukoricavetések legnagyobb százaléka őszi mélyszántott földbe kerül, így inkább a kultivátorok használata tanácsos a vetőágy előkészítésére. Sajnos sok helyen alkalmaznak tárcsát, ami pedig elősegíti a talaj kiszáradását. A korszerű növényápolásban nagy szerepe van a vegyszerek alkalmazásának. A kukoricánál is használják ki a termelőszövetkezetek a kemizálás lehetőségeit, alkalmazzák a betervezett vegyszereket és biztosítsák a növényvédő gépek teljes kihasználását, így jelentős munkaerő, szabadul fel, amit, más területen hasznosítani lehet, ugyanakkor a vegyszeres kezelés pteventív növény- ápolást is jelent. A korai vetés biztonsága érdekében a vetésre kerülő táblákon szakemberek vizsgálják meg a talaj fertőzöttségét, és hajtsák végre a szükséges eljárásokat. Ezeken a táblákon a túl korai vetés nem vezet a legjobb eredményre. A korai vetés lehetőségei túlnyomórészt adottak. A vetőmag mindenütt készen áll és minden rendelkezésre álló erőt kukoricavetésre kell összpontosítani. Ne hét-nyolc órát menjenek a vetőgépek. hanem — mivel az idő engedi — 14—15 órát nyújtott műszakban. Jó munkaszervezéssel elérhető, hogy a nappal bevetendő területeken két műszaka talajelőkészilésen. Legjobban bevált a TVD—6-os vetőgép alkalmazása a kukoricavetésnél. Elsősorban ennek a gépnek a kihasználása fontos, de minden rendelkezésre álló gépet munkába kell állítani. A nehezebben járható terepen a lófogatokat is be kell állítani a munkába. r Á prilis 30-ig be kell fejezni a kukorica vetését. Minden erővel azon vagyunk, hogy ez sikerüljön, hiszen nemcsak nekünk. a7i egész országnak sokat jelent. Hozzávetőleges számítások szerint, a korai vetésből adódó terméstöbblet 1800 vagont is elérhet megyei szinten. (konya) Bemutatjuk a szekszárdi Bőrdíszmű két új modelljei, amelyek még ebben az évben belkereskedelmi forgalomba kerülnek. vendég kénytelen mentegetőzni, de zavarát a háziak kedves közvetlensége hamarosan eloszlatja. — Bár valóban korán van, a beszélgetésre ez az idő alkalmasabb, mint a későbbi. Ha kezdetét veszi a fogászati, rendelés, már úgysem beszélgethetnénk, a fogorvosi rendelőben várakozók meglehetősen türelmetlenek — nyugtat meg, dr. Marton György fogorvos. , Simqntornyán, mint fogász, és mint közéleti ember, egyaránt népszerű dr. Marton György, aki hét .évvel ezelőtt Budapestről került a községbe. • A fiatal fogorvost ismeri a falu apraja, nagyja. Elnöke a helyi Vöröskereszt-szervezetnek és mint aktív társadalmi munkás, ismeri a község fejlődését. És ha a község házain eltűnőben vannak a háború okozta sebhelyek, és az újonnan épült házak mellett új, színes vakolatot kapnak a régi házak, ebben a Vöröskereszt-szervezet i áital elindított. Tiszta udvar, ren- ban, éjjel is dolgoznak a gépek I des ház-mozgalom eredményei is Társadalmi munkát ügyszeretettel leket jól végezni | A korán érkezett benne vannak. Maga a községi tanács vb-elnöke is nagy elismeréssel beszél a Vöröskereszt elnökének munkájáról, de amikor ez szóba kerül. dr. Marton elhárítja magától a dicséretet. — Szívesen dolgozom, mert nagyon megszerettem ezt a felemás, félig ipari, félig mezőgazdasági jellegű községet. Az igaz, hogy sokat dolgoztunk azon, hogy 3i- montornya szépüljön, de fele eredményt sem érhettünk volna el, ha a tanács, munkáját a lakosság nem segíti. Nem beszélhetnénk 'Tiszta udvar, rendes ház- mozgalomról, ha a községbeliek elhanyagolnák hazuk táját. Nem tudnánk segíteni a bajbajutottakon, ha nem lennének áldozatkész véradóink és. évente egyszer hiába rendeznénk meg az öregek napját, ha a fiatalok nem éreznék. hogy az év minden napján tisztelni és becsülni kell az öregeket. | Simontornyón dr. Marton György fogorvos vöröskeresztes munkáját sokan segítik. Olyan lelkes segítőtársai vannak, mint kollégája, dr. Borbély László körzeti orvos, aki fáradhatatlan az egészségügyi előadások tartásában. Udvardi Zoltánná, az egészségügyi állandó bizottság tagja, a család- és ifjúságvédelmi munkából vállal sokat magára. Sebestyén Jánosné, a háziasszonyok körében, Dudás István és Csapó Jánosné a bőrgyárban. Szabó Jánosné, Édli Margit és Márkus György a tanácsi vállalatnál szervezik a Vöröskereszt munkáját. És segíti Marton dr. munkáját felesége, aki öregnek, fiatalnak egyaránt Gabi nénije. A beszélgetést a postás érkezése szakította félbe. A fogorvos elnézést kérve.áttekintette a napi postát, úgymond. egy sürgős gyógyszerkiutalást vár. — Vajon ebben a nagy borítékban mi lehet? — kíváncsiskodik a feleség; egy nagyobb, és tömött boríték láttán. A borítékban a Magyar Vöröskereszt II. kongresszusára szóló meghívó érkezett, dr. Marton György fogorvos címére. A további beszélgetés az április 18—19-ón ülésező kongresszussal kapcsolatban folytatódott. — Mint megyénk egyik küldötte, mit mondana el a kongresszuson? A programhoz mellékelt kongresszusi irányelveket lapozgatja dr. Marton György. " —'-A párt. és a tanács irányításával, a község lakosságának es társadalmi szerveinek összefogásával egészségügyi és más vonatkozásban, sokat fejlődött községünk. de Simontornya távlati fejlődését, figyelembe véve, nem állhatunk meg egy percre sem. Nagy munka előtt állunk. A kongresszus után az aktívák segítségével egészségügyi feltérképezést végzünk. Utána utcánként egy-egy egészségügyi állomást létesítünk. az egészségügy és a Vöröskereszt munkájából adódó feladatok végrehajtására. Az iskolákban a tiszta iskola, egészséges ifjúsági toozgalom kialakítását segítjük — sorol a sok tennivaló közül néhányat I — A tervek arra “taiI- nak. hogj’ lesz mit \tenni. Fogorvosi munkájának ellátása mellett hogyan osztja be idejét, e sok társadalmi feladat végrehajtására? — Elsősorban mint eddig, a jövőben is áldozatkész segítőtársaim munkájára építek. Simon- tornyán napról napra szaporodik az olyan emberek száma, akik azt vallják: a társadalmi munkát* csak ügyszeretettel lehet jól elvégezni. Aki nem így végzi, hiába is erőlködik. Ezt többször elmondtam, s maholnap szállóigévé válik. Dr. Marton György ügyszeretettel- és eredményesen végzi a magára vállalt társadalmi munkát, ezért választották meg kongresz- szusi küldöttnek, ahol képviseli községét. POZSONYI 1GNÁCNÉ Havonta ezernégyszáz rádió- és televíziókészüléket javítanak meg a Gépipari Elektromos Karbantartó Vállalat szekszárdi üzemében. A dombóvári járás kivételével az egész megyének dolgoznak. A készülékek átlagos javítási ideje három nap. Képünkön: László Sándor műszerész egy ÁT 650 televízió javítása közben. Túri Mária felvétele Idén is megrendezik az önkéntes tűzoilétesiiiletek versenyét A megye községeiben, üzemeiben mindenütt önkéntes tűzol tó- ‘estületek működnek. amelyek időközönként verseny keretében adnak számot felkészültségükről. A múlt évűhez hasonlóan az idén is minden járásban tűzoltóversenyre kerül sor. A szekszárdi járásban Szedresen rendezik meg a versenyt április 26-án. a tamási járásban a Fornádi Állami Gazdaságban május 10-én. a dombóvári járásban Csibrákon. május 17-én. a bonyhádi járásban Mázán, május 24-én. Ugyanezen a napon rendezik meg a paksi járási versenyt is. a Biri- tói Állami Gazdaságban. A megyei döntőre június 28-án kerül sor Bátaszéken. A megye legjobbjai ezután Bajára mennek, s ott az országos verseny selejtezőjén vesznek részt, július 26-áa,
