Tolna Megyei Népújság, 1964. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-02 / 77. szám
TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 1904. április 2. Á tapasztalatcsere, a testvéri gazdasági együttműködés előrehaladásunk fontos tényezője IV. Ss. Hruscsov elvtárs hesséde Kedves Kádár János elvtárs! Kedves barátaim! Munkások és munkásnők. mérnökök és technikusok! Örömmel fogadtuk el a meghívást. hogy tegyünk látogatást gyárukban, találkozzunk és b~- szélgessünk Önökkel, a dics's;- ges magyar munkásosztály képviselőivel. Engedjék meg. hogy felhasználjam az alkalmat és tolmácsoljam önöknek a Szovjetunió munkásai és munkáméi, vaa- mennyi szovjet dogozó forró üdvözletét. A szovjet dolgozók Önöket osztá'yteztvéreiknek. hűséges küzdőtársaiknak tekintik a munkában és a jobb jövőért folytatott küzdelemben. Nekem különösen jólesik, hegy az Egyesült Izzó dolgozóival 1a- lálkozhatom. Amikor a harmincas években a moszkvai Baumann- 1 kerületben a pártbizottság tit- 1 kára voltam, a kerület fő vála- latai közé tartozott az elektromos lámpagyár. Kitűnő emberek dolgoztak ott akkor is és dolgoznak ma is. Úgy hallottam, hogy Önök jó baráti kapcsolatban állnak a moszkvai elektromos lámpagyárral. Ez természetesen ma már nem olyan vállalat, m'nt a harmincas években volt. Kifejlődött, új felszerelést kapott, és gyártmányainak színvonala megfelel a tudomány és a technika követelményeinek. (Taps). Csak egy dolog maradt változatlan a gyárban: az igazi forradalmi szellem és energia a párt ügyéért folytatott harcban. Mély megelégedésemre szolgál, Ifogy t ol mácsol h a tóm Önökn ek bará- taik. a moszkvai lámpagyár munkásainak, munkás- nőinek. mérnökeinek és technikusainak üdvözletét. A szocializmus, a kommunizr mus új társadalmának építésében különösen fontos szerep vár az elektromosságra, az elektrotechnikai iparra. Vlagyimir Iljics Lenin már a szovjet hatalom első éveiben a szocialista építés nagyszabású gazdasági programjaként) 'kidolgozta a GOELRO- tervet« az ország villamosításának tervét, amely arra irányult, hogy villanyfénybe borítsa a szocialista élet útjára lépő Oroszországot, Iljics lámpácskója — a szovjet emberek így becézték a villany- körtét —. több volt egyszerű fényforrásnál. Mindenüvé elvitte magával a szocializmus eszméinek világosságát, átalakította a város és a falu életét, megvilágította a jövőbe vezető utunkat. A Szovjetunió Kommunista Pártjának programja előirányozr za. hogy a villamos energia ter- , melését gyorsabb ütemben kell fejleszteni, mint a többi iparágét. Az a sok százmilliárd kilowattóra villamos energia, amely az országnak jut. olyan, mint Prometheus lángja, de ennek fénye a kommunista jövőbe vivő utat világítja meg az emberek számára. A forradalom előtti Oroszországtól a szovjet elektromos- j ipar mindössze néhány gyára J örökölt, s az ott előállított j elektrotechnikai felszerelések választéka igen szűkös volt. Azóta : a szovjet elektrotechnikai ipar! óriási utat tett meg. Már a Nagy j Honvédő Háború kezdetén olyan önálló iparág volt. amely az elektromos felszerelések fő fajtábból fedezni tudta' a népgazdaság szükségleteit. Az 1940. évinél ma lényegese" többet termelünk a legfontosab' elektrotechnikai készí.menyekből így például több mint hús" szór annyi turbinát és hidre- generátorí. több mint 24-s" annyi transzformátort. 16-sz • annyi száz kilowatton aluli te jesítményű elektromotort és több , mint 25-ször annyi gyengsáramú készüléket gyártunk. Országunk az idén több mint négy és fél millió villanymotort gyárt. A szovjet e’.ektromos-ipar az ország villamosításának technikai bázisa — monda ta H usssov, majd az elért fejlődés ad„t-iit ismertette. Ezután rámu.atott: az utóbbi tíz év alatt a Szovjetunióban a villamosenergiz-terxe'es 134 milliárd kilowattóráról 412 milljärd kilowattórára r övék 2- dstt. A tavaly üzembe helyezett villamos erőművek kapacitá a meghaladja a tízmillió kilowattot. Ez azt jelenti, hogy a szovjet villamos erőművek teljesítőképessége mindössze egy év alatt több mint hétszer annyival növekedett, mint amennyit a GOELRO- terv irányzott elő 10—15 évre. íme, milyen nagy léptekké1 halad a történelem, milyen ütemben haladunk mi a kommunizmus felé! — jelentette ki Hruscsov elvtárs. Majd így foytatta: Amikor megépítettük a dnye- peri erőművet, kapacitása 560 000 kilowatt volt. Építése akkor az eg^sz nép ügye volt. Most pedig a krasz.nojarszki víz: erőmű egyrt- len turbinája 500T00 kilowatt teljesítőképességű. Az egész vízi- erőmű kapacitása felülmúlja rm jd az ölmillió kilowattot. S ez ma már nálunk mindennapos dolognak számít. Valójában viszont óriási do'og ez. A krasznojarszki vizierőmű egyetlen turbinája majdnem akkora teljesítőképességű. mint az egész dnyeperi erőmű, vagy mint a Volhov folyó mentén tíz villanytclep. Az Önök országának munkásai. mérnökei és technikusai felszereléseket készítenek és szá ntanak nekünk izzólámpák és fénycsövek, villanymotorok gyártásához. Sokféle, kitűnő minővégű elektromos berendezést kapunk önöktől. Á társadalom életének alapja mindig a munka marad A szovjet emberek szivük mélyéből örülnek azoknak a sí kereknek, amelyeket a magyar dolgozók a szocializmus építésében elérnek. Aki Magyarországon jár. láthatja, hogyan fejlődik és erősödik a szocialista ipar és mezőgazdaság. Az. amit ma az Önök gyárának dolgozóitól hal- lőttünk. a magyar ipar sikeres fejlődésének számos példája közé Xhrto^jls, Kgyytt^l a szocializmus építésében elért tényleges előrehaladást is mutatja. A néptömegek a jobb élet, a boldog jövő kiharcolásáért lépnek a forradalom útjára. Mi kommunisták nem telje- sítenők elsőrendű kötelességünket, ha nem állítanánk feladataink előterébe a nép e vágyának megvalósítását. Ehhez azonban elengedhetetlenül szükséges, hogy minden vonalon bővítsük az anyagi javak termelését. Mindenki, aki dolgozik, tudja, hogy nem fogyaszthatunk többet annál, miint amennyit termelünk, nem fokozhatjuk a fogyasztást gyorsabban, mint ahogyan munkánk termelékenysége nő. Az ember számára szükséges javakat munkával, és csakis munkával lehet létrehozni. Még a legmegáldott kincsekkel, emberi munkára van szükség ahhoz, hogy az ember e kincseket felhasználhassa. így volt ez mindig. Az anyagi javak termelésé.:ek módja megváltozott, módosult az anyagi javak elosztásának jellege is. de a társadalom életének alapja mindig a munka marad. A szocialista társadalom elsőként alkalma&a az elosztás ig zü ságos elvét. Önök, miként minden dolgozó, jól ismerik a szocializmus elvét: „Aki nem dolgozik. áz ne is egyék”. Az Önök országában ugyanúgy, mint nálunk is, a dolgozók hatalmas többsége becsületesen és serényen munkálkodik, gyarapítja a társadalom anyagi és szellemi kincseit. Mégis az új társadalom felépítése, az új emberek kinevelése hosszú és bonyolult dolog, Mint bizonyára tudják, pártunknak a XXII. kongresszuson elberek — igaz, nem túl sokan vannak —. akik jól megtanulták a szocializmus-nyújtotta jogokat, de feledékenynek mutatkoznak akkor, ha a társadalom iránti kö- teless,V:ckről van szó. Az Clyenek- rcl népünk körében az a tréfás mondás járja: „Megette a'palacsintát« megette a derelyét, de már a harmadik munkához — a cséphadaró forgatásához — nincs ereje”. A szovjet nép kiméi ellenül hadat üzent a henyé.őknek és a semmittevőknek. Azt hiszem. a magyar dolgozók szintén így járnak el. Elvtársak! Az Önök országában nagy erőfeszítések történtek az ipar vezetésének tökéletesítésére- Az azonos profilú vállalatok egyesítése, az igazgatási apparátus egyes láncszemeinek megszüntetése nagy érdeklődést keltett nálunk is. A szóban forgó területen elért vívmányok kölcsönös tanulmányozása hasznos lehet a Szovjetunió és Magyar- ország számára egyaránt. Közöttünk nincsenek titkok. Mi nem versenytársaik vagyunk, hanem barátok és küzdőtársak* akik közös célokért, közös ideálokért harcolnak. A tapasztalatcsere, a testvéri gazdasági együttműködés Magyarország és a Szovjetunió és általában a szocialista országok között, előrehaladásunk fontos tényezője. A szovjet emberek a magyar dolgozókhoz hasonlóan büszkék arra, hogy a szocialista országok közös erőfeszítései révén létrejött az egységes energetikai rendszer, amely nemcsak a Szovjetuniót és Magyarországot, hanem a Német "Demokratikus Köztársaságot, Lengyelországot, Ropiániát és Csehszlovákiát is ellátja villamos energiával. Közös erőfeszítések eredményeként épült meg a világ legnagyobb kőolajvezetéke, amelyen a Volga partjairól jut el az olaj a testvéri országokba. Rendkívül jellemző, hogy az említett hatalmas létesítményeket, amelyek együttműködésünket testesítik meg, a „Béke” és „Barátság” szóval nevezték el. Kapcsolataink népeink alapvető érdekeit szolgálják A gazdasági együttműködés, lalatoknál viszont szovjet gépek- egész sor kérdését vizsgáltuk kel találkozhatunk, amelyeknek meg tavaly, amikor a magyar párt- és kormányküldöttség a Szovjetunióban járt. Meggyőződésünk, hogy a Szovjetunió és Magyarország kölcsönösen előnyös testvéri kapcsolatai igen jó kilátásokkal kecsegtetnek. E kapcsolatok szilárdak és megbonthatatlanok, mert a két ország népeinek alapvető érdekeit szolgálják. A magyar ipar sok felszerelést gyárt a Szovjetunió számára. így például Önök készítik a nálunk használt, jól működő aqtomati- kus gépsorokat, amelyekkel fénycsöveket készítünk. Magyar válmunkájával — úgy mondták nekem — önök szintén elégedettek. így együttműködve gyorsabban haladhatunk előre. Minél több sikert érünk el, annál gyorsabban lépnek más népek a szocializmus útjára, annál hamarabb hozzuk majd létre azt a társadalmat, amely minden nép számára biztosítja a békét, a munkát, a szabadságot, az egyenlőséget, a testvériséget és a boldogságot. E nagy célért érdemes élni és dolgozni, kedves barátaim és elvtársaim! „Nagyon meg vagyunk elégedve gyártmányaikkal" Engedjék meg, hogy néhány szót mondjak azokról a benyomásokról. amelyeket az Önökkel való találkozás, és gyáruk megtekintése után szereztem. Nagyon meg vagyunk elégedve gyártmányaikkal, s minden hízelgés nélkül elmondhatom, hogy üzemük kiváló. Ne higgyék, hogy félnék fogadott programja amellett, I |ff_S^n4ani az _igarat, megmon- hogy feladatul tűzte ki a kom- ' munizmus anyagi-technikai bázisának megteremtését, különösen hangsúlyozza annak fontosságát, hogy ki kell nevelni a munka emberét, a magas szellemi ideálokkal rendelkező ember típusát. Nem tudom, miként áll ez a bővebben termő vidékeken is, | dolog Önöknél, de a mi orazá amelyet a természet bőkezűen 1 gunkban még varinak olyan em- bizottság titkárának beszámolója danám, ha valami itt nem tetszett volna. (Élénkség, hosszan tartó taps). Szép gyár ez és munkája jól szervezett. Gyáruk igazgatója és az üzemi pártbizottság titkára tájékoztatott a gyár dolgairól. Az igazgató beszámolója magas műszaki és gazdasági, az üzemi párb v ' a v É■ , ......... k . *> Á | I | I BÉi Ny ina Petrovna Hruscsova és Kádár Jánosáé az Egyesült Izzóban. wm pedig magas politikai és eszmei színvonalról tanúskodott. Jó termékek készülnek az Önök gyárában. Erről nemcsak én tanúskodom, hanem az a tény is, hogy gyártmányaik hagy részét a Szovjetunió vásárolja meg. Ha termékeik rosszak lennének, természetesen nem vennénk meg azokat. Ez egészen magától értetődő: ha valaki elmegy az üzletbe és cipőt, vagy mondjuk kabátot, illetve ruhát vesz magának, akkor a legjobb minőségűt választja ki, s amelyik nem tetszik, azt nem veszi meg. így teszünk mi is. Ha rossz izzólámpákat készítenének, akkor nyíltan megmondanánk: bár önök igen jó elvtársaink, jó barátaink, de bocsánatot kérünk, rossz lámpákra nincs szükségeink (Élénkség) Ismétlem, Önök jó gyártmányokat készítenek és mi szívesen megvesszük azokat. (Taps.) Kedves, elvtársik! Mi, a szocialista országok dolgozói nem a tőkéseknek, hanem magunknak dolgozunk. Magas munkatermelékenységet kell elérnünk és kiváló minőségű termékeket kell előállítanunk. A kapitalista országok gyáraiban rendszerint jó árucikkeket készítenek. De ezeket nem a tőkések, hanem a munkások, a munkásnők és a műszakiak gyártják. Ha a tőkések számara dolgozó munkások, mérnökök és alkalmazottak jó termékeket gyártanak, akkor miért kellene a szocialista orszá- gokban dolgozó munkásoknak, mérnököknek és műszakiaknak rosszabbul dolgozniok, gyöngébb minőségű termékeket készíteniük?! Hiszen mindezt magunknak, a mi népünknek állítjuk elő a szocializmus, a kommunizmus építéséhez. (Folytatás a 3. oldalon.)
