Tolna Megyei Népújság, 1964. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-09 / 82. szám

1964. április 9. TOLNA MEGYEI NílPtJSÁG s A művezetőnő Vannak művezetők akik nyugodtan ül­nek értekezleten, szí­vesen áldoznak időt váratlan látogatók­ra. Félig tréfásan, fé­lig komolyan azt mondják, ha jó a munkaszervezés, tá­vollétükben is úgy megy minden a mű­helyekben, mint a karikacsapás. Wug- rik Valdemárné, a Bonyhádi Zománc­gyár zománcozó rész­legének művezetője éppen ellenkezőleg, mindig szereti rajta tartani szemét a mű­helyeken igyekszik a műszak minden per­cében az emberekkel, munkatársaival len­ni. Nemcsak műve­zetője 280 dolgozó­nak. hanem biztonsá­got nyújtóan jó ba­rátjuk is. Az asszo­nyok nemcsak mun­kát kérnek tőle, ha­nem mint háziasszo­nyok tanácsot is. De nincs baj tekinté­lyével a férfiak kö­zött sem. — Mindenkit a munkája után íté­lünk meg. ez így helyes — mondta az asszony, aki 1937 óta zománcgyári dolgozó. Huszonhét éve dol­gozik ugyanabban a műhelyben. Tizen­négy éve művezető, így hát tőle nem frázis ezt hallani: — Második otthonom­má vált az üzem, én már nem csak a fi­zetésért járok ide. Nem, mert a hosz- szú időn keresztül lelkiismeretesen vég­zett munka lassan­ként, észrevétlenül, életelemévé válik az embernek, s annak a tudata, hogy min­dennapos feladata van, amit kötelessé­ge is ellátni, növeli az önérzetet, a biz­tonságot, önállóságot ad. Nem válik ez kárára asszonynak sem. mégha három gyerek édesanyja is, mint Wugrikné. Sőt, segítette és segíti őt gyerekei nevelésében útnak indításukban Az anyai szeretetet alá tudja rendelni fiai és lánya érdekének. A nagyobbik fiát Dunaújvárosba küld­te tanulni, évekig diákotthonban lakott, s nemcsak neki hiányzott az otthon, hanem a szüleinek is a fiúk állandó kö­zelsége. Most már kohász a vasműben, nemrég nősült és őszre szövetkezeti lakásba költöznek. A kisebbik fiú szintén intézetbe került. Aszódon tanulja a géplakato&rszakmát. Itthon nem tanult, a barátait is rosszul választotta ki. Az in­tézet jó hatással van rá, az otthonát is jobban megbecsüli. A lányukat nem eresztették el otthon­ról. Ö most köny­velő a zománcgyár­ban. Szóval. Wugrikné másik élete, az anya. a feleség szerepe, az „első otthon” ilyen szálakkal is kapcso­lódik gyári napjai­hoz. Nemcsak a ke­resete változott át az otthont lakályossá tevő. vagy szükséges holmikká, jó falattá, jó ruhává. Otthon is másként él az olyan asszony, aki önálló dolgozó ember is, megáll a lábán, mint ha „csak" háziasz- szony. (b. k.) A mostoha időjárás ellenére is haladnak a tavaszi Az igazi tavasz egyelőre még késik. A nap csak nagyon kis időre mutatta magát, nedvesek, nehezen dolgozhatók a földek. A nagy hőmennyiség elvonulása mellett, az esőzések is feláztatták a talajt. Munkatársunk a határban járva, arról győződött meg, hogy a szokatlan időjárás sem vette el az emberek kedvét, mindenütt szorgos munka folyik a földeken. Nagy szerepe van ebben az őszi mélyszántás és az őszi munkák jó végzésének, bár ma már így is sokat kell pótolni az elmaradt mezőgazdasági munkákból. munkák Váralján Váralja kis község, a termelő- szövetkezet sem nagy. Bányász­falu, így az Alkotmány Tsz tag­jai is inkább asszonyok. Mégis jó eredménnyel dicsekedhetnek, mert tavaly 37 forintot osztottak a tagoknak mukaegységenként. Az idén is jól kezdtek. A napokban fejezték be 40 holdon a borsó vetését, a mű­trágyaszórással már koráb­ban végeztek. A korai bur­gonya is földben van. Sokat segített a termelőszövet­kezetnek az új Super Zetor, amit az idén vásároltak. A téli tanfolyamon ldképzett traktoros ült rá, és így együttesen a két saját és a segítségül kapott gép­állomási géppel sokkal gyorsab­ban tudták elvégezni a talaj­munkákat. A cukorrépa vetésé­hez is hozzákezdhetnek, mihelyt jobbra fordul az idő. A talajt már előkészítették, a vetőmag is megvan. Akiket pedig nem köt le a szántóföldi munka, azok a ké­sőbbi vetésű burgonyát válogat­ják. Szorgos munka folyik a kerté­szetben. A javarészt asszonyok­ból álló brigád a hollandágya­kat rendezi, hamarosan a palán­ták kiültetésére is sor kerül. időjárást is, ilyenkor az erdőben dolgoznak. Az irodában a főkönyvelőn kí­vül egyetlen vezetőt sem találni, az elnök, az agronómus a határt járja. — Sokszor napokig nem látni itt őket, ez az idő még több gondot okozott a munkaszerve­zésben — mondta Rubi Istvánné, az Alkotmány Tsz főkönyvelője. Zombán A jelek szerint a zombai Parasztbecsület Termelőszövetke­zet visszazökkent a kerékvágás­ba. Néhány napos tétovázás után teljes energiával megindult a munka. Az őszről 30 hold mély- szántatlan területük maradt, azon már dolgoznak a gépek. Erre a fennmaradt területre kiszórják a tél folyamán felgyülemlett trá­gyát, így azt is hasznosítani tud­ják. Huszonegy fogat dolgozik nap, mint nap különböző munká­kon. — Azt hiszem, nem lesz semmi fennakadás. A fogatosok belátják, hogy be kell hozni azt. mit csak tudunk, és reggelente a szoká­sosnál jóval korábban kezdik el a munkát — mondta a főkönyv velő. A fejtrágyázást már a tava­sziak alá is befejezték, szinte megmozdult az egész falu. Kézi erővel, saját- és gép­állomási géppel folyt a mü- trágyaszórás. A borsó és a zab vetését is be­fejezték. A talajelőkészítéssel párhuzamosan megkezdték a cukorrépa vetését. Az asszonyok) a burgonyát válogatják. Jelenleg 9 gép dolgozik a zombai Alkotmány Tsz föld­jein: 5 saját és 4 gépállomási. Három gép most a nagy hajrá idején állandóan két műszakban megy. Saját erőből biztosítják a két műszakot, mert a tél folya­mán hat új traktorost képeztek ki. Szükség esetén még másnak is tudnak segítséget adni. Próbálkoztak már a hengere- zéssel, és a tárcsázással is, de ezt a talaj állapota még nem engedi. Az ünnepekben sem pihentek, csak akkor, amikor az eső miatt félbe kellett szakítani a munkát. A kukoricavetéshez biztosított minden feltétel. Elegendő vető­mag és vegyszer van raktáron, amint megjön a jó idő, a növény­védő állomás megkezdheti a ta­lajfertőtlenítést A hangulat bizakodó, minde­nütt nagy a munkakedv. Most már csak az időnek kell meg­változnia, és hamarosan pótolni lehet az eddigi elmaradást. (konya) Csupasz virágtartók Talajjavítást végez a felsőnyéki tsz A felsőnyéki Egyetértés Terme­lőszövetkezet területén sok az olyan domboldal, amelyen a ter­mőföldet lekoptatta az erózió. A legsúlyosabb volt a termőtalaj pusztulása a döbröntei részen, amely már alig-alig adott ter­mést. Ezért határozott úgy a szövet­kezet, hogy megjavítja ezeknek a területeknek a talaját, a tamási, pári kedvező tapasztalatok alap­ján. A tamási és a pári termelő- szövetkezet — a Koppány völgyi Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulás keretében — az elmúlt években tőzeges talajjavítást vég­zett az erodált domboldalakon, és ezek a földeik lényegesen jobb termést adtak, minit korábban. A nyékieknek a tőzeget sem kellett messziről szállítani, mert helyben is megfelelő mennyiség­ben áll rendelkezésre a Sió men­tén, a kolláti réten. Az ősszel megkezdett munkát az idén is folytatták és jelenleg is szállítják, teregetik a tőzeget a kijelölt terü­leten J Kertészettel érdemes foglal­kozni a termelőszövetkezet­nek, azt a tavalyi év be­bizonyította. A M holdas terület, ahol főleg konyhanövényeket termesztettek, 24 ezer forintot jövedelmezett . katasztrális holdanként. Nagy | mennyiségű paprikát szállítottak, a MÉK-en keresztül, exportra. Gondoltak már a kertészet bőví­tésére, de erre a munkaerőhiány miatt nincs lehetőség. így is jobb eredményre számítanak, mert nemsokára a kertész mellett három kertészeti szakmunkás dolgozik, akik jelenleg végzik az iskolát. A férfiak kihasználják a rossz Kicsit fagyosabbra fordult ta­vasz őnagysága hangulata, s meg­győződésem, hogy tudom, miért. Már a múlt héten a korai nap­sütés fényének sem tudtam emiatt zavartalanul örülni. A ta­vaszi fény bearanyozott ugyan mindent erre felénk is, csak a csupasz, kopár, szikkadt földű ut­cai virágtartók szürkéinek benne komoran. Tavasz őtündérsége a múlt héten több napig szórta rá sugarait, s azt hiszem, végül be­lefáradt, megsértődött, felhők mö­gé vonult, esőt záporozott vigasz­talásul, hogy legalább a föld a virágtartókban ne legyen olyan szikkadt, legalább fű zöldelljen ki bennük a tavasz erejétől. — Okos, jófejű a Laci gyerek, érdemes lenne taníttatni — sok­szor hallotta Bese Laci édesanyja a dunaszentgyörgyi tanítótól. — Taníttatni? Ugyan, mibő)? Hogyan bírnánk a tanittatás költ­ségét. Alig várjuk, hogy kiálljon az iskolából, és segítsen az apjá­nak — mondta szomorúan Besé- né. A tanító dicséretnek szánta ugyan, de az anyát mindig fájdal­masan érintette az ilyen beszéd. Ha szíve szerint cselekedhetett volna, biztos, hogy Laci tovább­tanul. Laci apja nem érhette meg má­sodszülött fiának segítségét. Alig volt 14 éves, amikor apja masi- nálás közben szerencsétlenül járt, és sérüléseibe belehalt, özvegyé­re hat gyereket hagyott hátra. Közülük az idősebbiket Nyugatra vitték, s mint a család legidősebb férfi tagjára, reá sok hárult. Az eseményeket pergettük vissza a Bese Lászlóval történt beszélge­tés közben. A felszabadulás évé­ben 16 éves volt. — Úgy emlékszem, mintha ma történt, volna. Megkaptuk az ér­tesítést, hogy a Gutai-birtokból nekünk is 3 holdat mpmek, a ma­gunk másfél holdja mellé. Reggel korán elindultunk édesanyámmal, hogy idejében érjünk. Laci bátyjától örökölt nagy ba­kancsban baktatott anyja mellett, hóna alatt az otthon kihegyezett cövekekkel. A leimért földet úgy vette birtokba, mint aki tudja, hogy a munka javarésze reá vár. Kölcsönigával művelték meg a földet, és a kölcsönigát gyalog- napczámmal kellett leszolgálni. — Ahogy visszagondolok, csu­pa kínlódás volt az életünk. A magunk dolga rendszerint utoljá­ra maradt. Akármennyire akar­tuk is, nem kaptunk olyan ter­mést, mint az, aki saját igával dolgozott. Többször megkapta La­ci. — Kár volt nektek földet igé­nyelni, sokkal többet keresnétek, ha napszámba járnátok. Dunaszentgyörgyön az első ter­melőszövetkezet 1949-ben alakult. A belépést aláíró 33 név között Bese László édesanyjának neve is ott volt. Azóta a család terme­lőszövetkezeti tag. Laci, illetve most már László, azóta tanul, pó­tolja azt, ami gyerekkorában nem adatott meg számára. — A tanulást mint szövetkeze­ti tag, a munkaegységszámítással kezdtem. Igyekeztem, mert a munkacsapatvezetők azok közűi lettek megválasztva, akik legha­marabb felfogták az anyagot. Ez­után már valahogy úgy voltam a tanulással, mint az az ember, aki- nek evés közben jön meg az ét­vágya. Amikor megkérdezték, el- mennék-e könyvelőtanfolyamra, vállalkoztam, s a tanfolyam el­végzése után könyvelősködtem. Később bevezették a tsz-ekben a kettős könyvvitelt. Levelező úton megszereztem a képesítést, s mel­lette levizsgáztam a hetedik osz­tályból. tenger... Amikor a 10 hónapos elnökkép- zö tanfolyamra küldték; házas volt. Ismét vállalkozott a tanu­lásra, s úgy vállalkozott, hogy el­sősorban nem a maga előnyeire, hanem a közösség hasznára gon­dolt. Az elnökképzőn is beigazo­lódott az. amit annak idején, egy­kor tanítója mondott Bese László­ról. Szorgalmával elérte a 4 és feles átlagot, és pluszként levizs­gázott az általános iskola nyolca­dik osztályából. Bese László elnökhelyettes lett a dunaszentgyörgyi Ezüstkalász Tsz-ben. Fiatalon került az élet, sodrába, és fiatalon került közel a párthoz. A fiatalt az idősebb párttagok vették maguk mellé, s immár 14 év óta párttag. A felszabadulás utáni évek az apa nélkül maradt családról való gondoskodásban, a létért való küzdelemben telt el. Utána, hogy tsz-tag lett, nyílott alkalom a ta­nulásra. Amit annak idején a szü­lő nem adhatott meg fiának. La­cinak, Bese Lászlónak megadta a közösség. Férfikorban szerezte meg a tudást, a képesítést, pedig nem is sok idő, csak néhány év telt el azóta. Egy ember élete: röviden, vázlatosan, de a csepp- ben is benne a tenger. POZSONYI IGNÁCNE Szeretnék neki segíteni, felolda­ni fagyosságát, s ezért felhívtam a Szekszárdi Városi Tanács ker­tészetét, hogy figyelmükbe ajánl­jam a virágtartóiét. Ott Kovács kartársnő azt mondta, majd má­jus végén kerül sor rájuk, most még talajmenti fagyokat jelez a meteorológia, egyelőre a parkot frissítik, kétnyári palánták elül­tetésével. Különben sincs elég pa­lántájuk, még most ültetik őket a kertészetben is. szóval, május végéig várjon a tavasz, s addig várjuk mi is őt... Egyet nem értek. Ha nem is az első, de a második tavaszi vasár­napon Pesten jártam. Borús idő volt, mint most. De az egyhangú­ságot annyi szín feledtette az ut­cán. A virágtartókban árvácska, gombocska nyílott és bimbós vi­rágok. sok-sok tulipán pompázott. A meteorológiai jelentés, és mindannak ellenére, hogy már­cius volt. — Mi lesz. ha a tavasz csakugyan megvárja a szekszárdi városkép színesedését, május vé­gét...? b. k. Közelednek a kulturális szemle pályázati határidejei Áprilisban lezárulnak a Mátai Antal Kulturális,/Szemle pályáza­tainak beküldési határidejei. A kulturális szemle operatív bizott­sága a díszítő és népművészeti pályázat eredményeit hamarosan értékelni fogja, viszont négy meghirdetett pályázat még, várja a pályamunkákat. Április húsza­dikáig fogadnak el képzőművésze­ti pályamunkákat, amelyeket a Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum címére kell beküldeni. Ugyancsak húszadikáig fogadha­tók el az irodalmi próbálkozások, amelyeket viszont a Tolna me­gyei Népújság szerkesztőségének címére lehet küldeni. A fotó, dia- film- és kisfilm-pályázatra április 30-ig lehet jelentkezni, a zsűri­zésre szánt munkákat a Szek­szárdi Soós Sándor Városi Műve­lődési Házhoz lehet továbbítani. A kulturális szemle megyei operatív bizottsága még a hátra­lévő idő alatt is várja a pálya­munkákkal jelentkező felnőtteket és fiatalokat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents