Tolna Megyei Népújság, 1964. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-09 / 82. szám
4 TOLNA MEGYEI NEPŰJSAQ 1964. április 9, Feladták a leckét Az ősszel — ugyanúgy, mint az előzőn már —, szóba kerüli a szövetkezetben, hogy a brigádvezetőknek képezni kellee magukat. Nem olyan idős emberek. még innen, vagy alig túl a negyvenen, hogy ne tanulhatnának. — Ha már a technikumnak nem akartok nekivágni, legalább sza kmunkás-tanfolyamrc jelen kezzetek, ott szerezzetek szaktudást, képesítést — mondogatták nekik Az állattenyésztési brigád- vezetőnek nem kellett sok bíztatás. Már kétszer volt szakmunkás-tanfolyamon. és a tanultakat a gyakorlatban isgyü- mölcsöztette; a tehenészetben észrevehetően emelkedett a tejtermelés. A növénytermesztő brigádvezetők azonban lemondtak a tanulásról, hiába ösztönözték, unszolták őket. Ök tudnak annyit, amennyi a munkájuk ellátásához kell, mondották. Mivel erőszakkal senki kezébe nem lehet tankönyvet adni, rájuk hagyta a tsz-tagság a dolgot: vénül, majd jobb belátásra térnek, vagy lesz más, aki majd tanulni akar.. Az'án az elmúlt napokban a brigádvezetőknek feladták a leckét... Uj vetőgépet vásárolt a szövetkezet, modern, negyven- négy-soros, német gyártmányút. A gép megérkezett, a tsz-tagok, vezetők nagy örömére, mert ezzel elvégezhetik a tavaszi vetések nagy részét. Úgy határoztak, hogy az új géppel legelőször is elvetik a tíz hold zabot. A munkák irányításával az egyik brigádvezetőt bízták meg. Kiszá'lítolták a tábla szélére a vetőmagot, a traktoros kivontatta a gépet. — Mines ám még beállítva zabvetésre — mondta a brigádvezetőnek. — Meddig tart az?! — válaszolt magabiztosan. Hát elég sokáig tartott, mert a brigádvezető hiába nyúlt a gépen ide-oda. csak nem tudta kiokoskodni, hogyan kell be- állítani. Erre elhívta másik brigádvezető-társát. Az sem boldogult a beállítással. Még szerencse, hogy a fő- agronómus arra felé járt, és észrevette, hogy a vetőgép körül valami baj van. — Valami baj van? — kérdezte a tehetetlen tanácstalansággal topogó emberektől. — A jófene. aki kiismeri magát ezen a szerkezeten — mondta ő zinte beismeréssel a két brigádvezető. A főagronómus odalépett, és néhány perc múlva már pergett is a hosszúszálkás mag a puha földbe. — Látják, így kell csinálni — jegyezte meg utána. Némi szemrehányás érződött a hangjából. A brigádvezetőknek bizonyára eszébe jutott, mennyit unszolták őket — hasztalanul — a tanulásra. Most, a tavaszi munkák kezdetén feladják nekik a leckét — és mindketten elégtelenre feleltek. Igen, a mezőgazdaságban sokszor feladják még a leckét, hisz egyre újabb és korszerűbb gépeket fognak munkába, amelyekhez hozzáértő emberek kellenek. A hozzáértést csak tanulással lehet megszerezni. A hozzáértés pedig nem csupán a főagronómus. vagy a főmérnök kiváltsága, de nem is kívánhatja tőlük senki, hogy minden vetésnél ők állítsák be a vetőgépet. Mert ha ezt csinálják. akkor a brigádvezetőkre nem sok szükség lesz, legalább is a hozzá nem értő brigádvezetőkre nem. BT. Imetoenkit »®J04ä Interjú a tizenötödik ° évforduló alkalmából Szövetkezeti közgyűlés Duxiaföldvárott A Dunaföldvári Cipész Kisipari Termelőszövetkezetben ma. április 9-én tartják a mérlegzáró közgyűlést. A múlt évi munkái értékelő tanácskozáson, melyet a községi Kossuth Művelődési Otthonban tartanak, részt vesz a szövetkezet tagsága, és meghatározzák az idei évben végrehajtandó feladatokat is. A szokáshoz híven a mérlegzáró közgyűlési megjutalmazzák a szövetkezet legjobb munkásait, tagjait. ágrehaj- költségét okáshoz ßam- Méi A Tolna megyei szociális otthonok fejlődéséről beszélgettünk Győrffy Lászlónéval, a Tolna megyei Tanács VB egészségügyi osztály szociálpolitikai csoportjának vezetőjével, aki bevezetőben a következőket mondotta: — Néhány mondatban nem árt visszapillantani a felszabadulás előtti szegény-gondozásra. Mint ismeretesi az úgynevezett szegény- gondozás múltja igen messzire nyúlik vissza. Magyarországon a szegény-gondozás a kolostorok kialakulásával függ össze. A kolostorok mellett szegény-ápoldák. majd később szegényházak épültek. A nyomor növekedésével e létesítmények a rászorultakat nem tudták ellátni. Az 1800-as évekből már találkoztunk jogszabályokkal. amelyek ugyan említést tesznek a szegények megsegítéséről, de a segítség formáját nem határozták meg. Az ínségesek felkarolására egyesületek alakultak, minden irányítás nélkül. A felszabadulás előtt megyénk nagyobb községeiben részben egyházi. részben községi kezelésben szegényházak működtek. Az itt élő öregek könyöradományokból tengették életüket. Gyakran megtörtént. hogy a rossz ellátás, tisztálkodás, fűtés hiányában gondozatlanok voltak és elférgesed- tek. A szegényházi öregek az emberi méltóság meggyalázásá- nak elrémítő példáivá váltak. — Mikor alakultak az első szociális otthonok a megyében? — A megyében tizenöt évvei ezelőtt, 1949 tavaszán, Alsótengelicen alakult meg az első szociális otthon. A község környék- kén élő elhagyatott öregeket az alsótengelici kastély széo környezetében helyezték el. Ebben az időben 45. magával tehetetlen öreg ápolásának, gondozásának vállalta magára az álMég az év őszén a gyönki' rendezték be szociális otthonnak. Szekszárd és környékéről 40 gondozottat telepítettek a kastélyba. A két szociális ottÉPÜL AZ ALULJÁRÓ II Befejezéshez közeledik a Hőgyész—Dombóvár közti út korszerűsítése, az év végére már pormentes úton lehet majd eljutni Dombóvárról Szekszárdra. Nemcsak szélesítik és korszerű burkolattal látják el az Utat, hanem több helyen kisebb-nagyobb „kiigazításokat” is végeznek, megszüntetik az éles kanyarokat. Uj nyomvonalat jelöltek ki a szarvasdi vasúti kereszteződésnél is, ezért uj aluljárót kell építeni. Miközben még a régi aluljárón keresztül bonyolódik le a forgalom, épül az új is. Érdekessége a munkának, hogy az aluljáró építése közben nem kell leállítani a vasúti forgalmat hon az idén ünnepli fennállásának tizenötödik évfordulóját. — Milyen fejlődés volt az elmúlt tizenöt év alatt? — Évről évre szaporodott a szociális otthonok száma, s a fejlődés bemutatására nem árt egy-két számadatot ismertetni. 1954-ben hat szociális otthonunk volt. 392 ággyal. 1958-ban hét szociális létesítmény. 487 gondozottnak adott otthont. Ez évben kilenc szociális otthonunk van, 737 férőhellyel. A kilenc szociális otthon közül négy régi. urasági kastélyban nyert elhelyezést, öt, különböző célokra használt épületben működik A szociális otthonok karbantartására, felújítására. korszerűsítésére évről évre nagy összegeket fordít államunk. Az értény-barnahát- pusztai szociális otthon kivételével villannyal és telefonnal rendelkeznek intézeteink. Két intézetnek saját autó. a többinek fogat áll rendelkezésére. A gyönki. mázai és bölcskei szociális otthonokban nagyméretű villany- tűzhely könnyíti meg a dolgozó személyzet munkáját. A többi intézetünk is — bár e tekintetben nem olyan korszerűek —, főzőüsttel, hűtő'zekrénnyel. ko y- hai robotgéppel vannak felszerelve. Az öregek gondozá-át. ápolását nagyrészben szakképzett gondozónők végzik. Célunk, hogy minden dolgozónk megszerezze a munkájához szükséges szakképesítést. Intézeteink állandó orvosi ellenőrzés alatt állnak. A gondozónők egészségügyi munkáját az intézet orvosa irányítja. — Mennyi költségvetéssel do!, gozik a megye kilenc szociális otthona ? — Az elmúlt évre előirányzott költségvetés szerint — figyelembe véve a kilenc szociális otthont — 13 millió forinttal dolgozott. Ez bizonyítja, hogy államunk nagy súlyt helyez az öregek ellátására. Emellett valamennyi intézetünk rendelkezik kisebb-nagyobb földterülettel. amelyen eredményesen gazdálkodnak. A gazdaságok 1963- han 921 330 forint értékű terménnyel, zöldségfélével. gyümölccsel járultak az élelmezés jobbátételéhez. A múlt évben az intézetek 226 sertést vágtak, tehát három gondozottra majdnem egy sertés húsa jutott. Megyénk területén az egy gon. dozottra jutó havi összköltség otthononként változik. A legalacsonyabb az alsótengelici. ahol havi 1083 forint jut egy gondozottra. A legtöbb intézetünknél 1280 forint, de van olyan intézet. mint a gyönki és a grábóci otthon, ahol lényegesen magasabbak a költségek. • — Hogyan gondoskodnak az idősek szórakoztatásáról? — A gondozottak kulturálódá- sát, szórakozását a rádió, a tv és a könyvtár nyújtja. Intézeteink járatnak különböző folyóiratokat. apilapokat. A tömegszervezetek és az iskolások, elsősorban az úttörők esetenként kultúrműsorral szórakoztatják az öregeket. Dicséretes a Tolnai Selyemfonógyár kultúrgárdájának segítsége. Évek óta patronálják az alsótengelici szociális otthont. Hasonló segítséget kapunk az ér tényi és mázai úttörőktől. Rendszeresen látogatják a szociális otthon öregjeit. Névnapokon, öregek napján, vagy más család as jellegű ünnepeken, kisebb ajándékokkal kedveskednek az öregeknek. — A növekvő elhelyezőn igényt tudják-e biztosítani? — Az igaz. hogy megyénk te- '•nletén kilenc szociális otthon működik több mint 700 ággyal; de ha figyelembe vesszük az, öregedési folyamatot és azt, hogy az elmúlt világháborúban sokan elvesztették hozzátartozójukat. s öregségükre magukra maradtak. komoly problémát okoz a rászorultak elhelyezése. Munkánkat nehezíti az is, hogy a biztosabb elhelyezés miatt sokan eltagadják tartásra kötelezhető hozzátartozójukat. Sokszor az öregektől tudjuk meg. beszélgetés közben, hogy a szülő, aki ne>- héz körülmények között nevelte gyermekét, öregségére magára maradt, mert. bár anyagi körülményük rendezett, felelőtlenségből. vagy kényelmi szempontból, nem hajlandók a szülőkről gondoskodni. Nemrég volt egy eset Szekszárdon. A fiatalok lakás- igénylésénél a városi tanács figyelembe vette a sürgősséget, hogy az öreg szülőt is eltartják, náluk lakik. A lakáskiutalás megtörténte után a fiatalasszony kijelentette. hogy nem hajlandó apósát ápolni. És mivel napirenden volt emiatt a családi perpatvar. az öreg érdekében kénytelenek voltunk szociális otthoni beutalást biztosítani. Nem egyedülálló az olyan példa, amikor jó jövedelmű családtagok különböző összeköttetéssket vesznék igénybe, hogy az öregektől megszabaduljanak. Természetes, hogy ' amennyiben az elhelyezést kérőknek tartásra kötelezhető hozzátartozójuk van. a kérést kénytelenek vagyunk elutasítani. Emiatt nem egyszer bennünket ér támadás. — Kitől, és milyen segítséget várnak munkájukhoz? — Elsősorban a társadalmi szervektől várnánk segítséget, olyan formában, hogy ne az elhelyezést sürgessék, hanem az öregekkel méltánytalanul bánó hozzátartozókkal foglalkozzanak. Ha kell, a munkahelyen is beszélgessenek azokkal a dolgozókkal. akiknél ilyen probléma jelentkezik. Sokat kell foglalkozni az öreglek. a szülők megbecsülésével. /Ezt az alkalmat felhasználjuk 'arra is, hogy a .mázai szociális otthon létrejöttéért nyújtott segítségért köszönetét mondjunk Gyorsok Istvánnak, a mázai bányaüzem vezetőjének, aki egy hónapon belül rendelkezésünkre bocsátotta, illetve átadta a bánya tulajdonát képező épületet, szociális otthon céljára. A magunk köszönetével együtt 48 gondozott köszönetét is tolmácso'juk — mondotta befejezésül Győrffy Lászlóné. a megyei tanács vb egészségügyi osztálya szociálpolitikai csoportjának vezetője. POZSONYI IGNÁCNÉ Az építőipari szövetkezetek szekszárdi munkahelyre kőműves, villanyszerelő, vízvezetékszerelő, szakmunkásokat, kőművesek mellé segédmunkásokat azonnali belépéssel felvesz. Munkásszállást vidékiek részére biztosítunk. Étkeztetésről gondoskodunk. Jelentkezés a szövetkezet munkaügyesénél Szekszárd. Rákóczi u. 15. sz. alatt. (491
