Tolna Megyei Népújság, 1964. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-09 / 82. szám

1964. április 9. TOLNA MEGYEI NÉPŰJSAG 3 Ipari kérdésekről tárgyaltak a megyei tanács ülésén Szerdán ülést tartott Tolna me­gye Tanácsa. A tanácskozást Szabópál Antal, a megyei tanács vb-elnöke nyitotta meg, majd megválasztották az elnökség tag­jait. Az elnökségben helyet fog­lalt Virág István, az MSZMP me­gyei bizottságának titkára, Hu­nyadi Károly országgyűlési kép­viselő, a Hazafias Népfront me­gyei titkára, Mónus István és Kovács József. A tanácsülés dr. Polgár Ferencnek, a megyei ta­nács vb-titkárának elnökletével folytatta munkáját. A tanácskozáson elfogadták a lejárt határidejű tanácshatároza­tok végrehajtásáról, valamint a végrehajtó bizottság munkájáról szóló elnöki jelentést, majd dr. Oyugyi János vb-elnökhelyettes előterjesztése alapján a múlt évi tanácsi tervek végrehajtásának tapasztalatait és az idei feladato­kat, valamint a tanácsok zár­számadásával kapcsolatos elő­terjesztést vitatták meg. Dr. Gyugyi János előterjeszté­séből egyebek közt kitűnt, hogy a tanácsi helyi ipar összesen 117,1 százalékra teljesítette a múlt évi tervfeladatait. A vasipar tervteljesítése 87,8, az építőanyagipar tervteljesítése 133, a nehézvegyipar 116,7, a faipar 107,6, a nyomdaipar 119,8, a ve­gyesipar 129,5, a ruházati ipar 106, a házilagos építőipar 169,3 százalékra teljesítette előirányza­tát, és jelentős túlteljesítés mu­tatkozik a helyi iparpolitikai fel­adatok megoldásánál is. Az élel­miszeripar tervteljesítése 99,7, a tanácsi építőipar tervteljesítése 90, a tanácsi tervezőiroda terv- teljesítése 133,7 százalékos volt. Az idei tervvel kapcsolatban egyebek közt ezt tartalmazta a beszámoló: „A megyei tanács végrehajtó bizottsága 1963-ban széles körű felmérést végzett az 1964. évi tanácsi tervjavaslat ösz- szeállítására. Az előkészítés mun­kájába bevontuk az alsóbb taná­csokat, vállalatokat és részt vett Nagyszabású védekezési munkák a Tisza és a Bodrog mentén A Borsod megyei szakaszon már a 10. napja áztatja a tölté­seket a Tisza. A szerdára vir­radó éjjel Tokajnál veszélyes helyzet alakult ki. Az átszivárgó víz meglazította és egy helyen megbontotta a töltést. A közel­ben tartózkodó katonaság segít­ségével azonban megakadályoz­ták a gátszakadást. Több mint 200 köbméter kő felhasználásá­val rövid idő alatt sikerült meg­támasztani és megerősíteni ezt a töltésszakaszt. A gátak védelmére Borsod me­gyébe érkezett a Győri Vízügyi Igazgatóság gépesített árvízvédel­mi osztása is. Uszályokkal és gépkocsikkal 15 000 homokzsá­kot és sok száz tonna követ, fát és más árvízvédelmi eszközt szállítottak a legveszélyesebb he­lyekre. A Tisza jobbpartján egész Taktaközt elöntené a víz, ha átszakadna a gát. A töltések még tartják a vizet, de óvatos­ságból most megkezdték egy má­sodik védvonalnak, vagyis loka­lizációs gátnak az építését. To­kaj és Tiszaladány között épí­tik fel ezt a csaknem 6 kilomé­ter hosszú új töltést. Mintegy 30 nagy gép dolgozik és naponta 000Ó köbméter földet rak az új gátra. A Tisza balparlján Ra­kamaz és Tiszalök között kezd­ték meg egy lokalizációs töltés kialakítását, mert ha az első vé>- delmi vonalat áttörné a folyó, akkor elöntené az egész horto­bágyi síkságot. A vízügyi igazga­tóság gépeivel néhány nap alatt elkészítik az új gátakat, de nagy erővel védik a régi töltéseket is. Az Országos Vízgyi Főigazga­tóság tájékoztatása szerint a Ti­sza felső szakasza. Tiszabecs és Tiszafüred között apad, a közép­ső szakaszon pedig árad a fo­lyó. A Bodrogon és Körösökön lassan apad a víz. Különösen nagy erővel védekeznek a Tisza és a Bodrog töltésein. A vízügyi igazgatóságoknak 4300 dolgozója, a honvédségnek 600 katonája, és a falvak 850 lakója vesz részt az árvízvédelmi munkákban. A ve­szélyeztetett szakaszokra felvo­nultatták a vízügyi igazgatósá­gok nagy földmunka-gépeit is. A hullámverés ellen mintegy 30 kilométer hosszú szakaszon rő- zseterítéssel védik a gátakat. Az időjárás helyzetéből megállapít­ható. hogy a napokban újabb ár­hullám nem várható, de a Tiszán most levonuló igen magas ára­dás fokozott erőfeszítést kíván a védekezésben részt vevő szervek­től. A Szovjetunió eltörli a fejlődő országokból származó áruk vámtételeit Genf (TASZSZ). Viktor Szpan- darjan szovjet küldött a genfi vi­lágkereskedelmi értekezlet egyik bizottságában bejelentette, hogy a Szovjetunió 1965. január 1-től megszünteti a fejlődő országokból behozott, vagy onnan származó áruk vámtételeit. A Szovjetunió ezzel is kifejezésre akarja juttat- ! ni: a fejlődő országoknak olyan I kedvezményeket és könnyítéseket kell nyújtani, amelyek nem tér-' jednek ki a fejlett ip^ri országok-' ra, hogy ezzel is elősegítsék az el- j maradott országok gazdasági fej-1 lődését. Ezt a lépést nem lenne j helyes a legnagyobb kedvezmény elve megsértésének tekinteni a fejlett országok kapcsolatában — mondotta a szovjet küldött. Szpandarjan javasolta, hogy a gazdaságilag fejlett országok mondjanak le a fejlődő országok­kal kötött korábbi szerződéseik­ből folyó különböző kedvezmé­nyekről és előjogokról. A szovjet megbízott rámutatott, hogy a Szovjetunió igen sok árü- cikket importál a fejlődő orszá­gokból, s nemcsak nyersanyago­kat és mezőgazdasági terménye­ket, hanem ipari termékeket is át­vesz tőlük. Újabb angol légiprovokáció Jemen ellen Kairó (MTI). A Jemeni Arab Köztársaság kairói nagykövetsé­gének közlése szerint angol ka­tonai repülőgépek ismét megsér­tették Jemen légiterét Harib vá­rosának körzetében. A kairói A1 Gumhurija című lap az angol légiprovokációkról és a légiprovokációk miatt emelt jemeni panasznak a Biztonsági Tanácsban folyó vitájáról írva megállapítja: Nem egyezhetünk bele semmiféle kompromisszumos ! megoldásba, vagy félmegoldást , nyújtó határozatba. Az egész vi­lág bennünket támogat, ennélfog- I va joggal követelhetjük a Bizton­sági Tanácstól, ítélje el az angol j agressziót, hogy a jövőben ne is­métlődhessenek meg hasonló cse- i lekmények. benne a megyei tanács vb vala­mennyi szakosztálya is. A nép­gazdaság lehetőségeire is figye­lemmel igyekeztünk összeállítani, számba venni azokat a szükségle­teket, amelyek megvalósítására 1964-ben véleményünk szerint sor kerülhet Megtörtént az Or­szágos Tervhivatalban a tervja­vaslat egyeztető tárgyalása, amelynek eredményeként állapí­totta meg a magyar forradalmi munkás—paraszt kormány 3 460/1963. sz. határozatában me­gyénk 1964. évi tervét. Az 1964. évi tervek végrehajtása nagy erő­feszítést, gondos, tervszerű mun­kát követel mind a termelés, mind a beruházások területén. Minden ágazatban meg kell gyor­sítani a termelékenység növelé­sét, fejleszteni a munkaszerve­zést, javítani a munka- és bér­fegyelmet. Különös gonddal kell kezel­nünk a Tanácsi Építőipari Vállalat és a tanácsi tervező- iroda munkáját, tervteljesí­tését. mert e vállalatok ez évi munkája nagyban meghatározza, hogyan teljesíthetjük ez évi beruházási feladatainkat, illetve hogyan tu­dunk felkészülni az 1965-ös be­ruházási feladatok megoldására. A megye helyi iparának 1964 évi termelési tervét a házi­lagos építőipari termeléssel együtt mintegy 127 millió fo­rint értékben hagyta jóvá a kormány. Ez mintegy 40 millió forinttal nagyobb, mint amennyi a múlt évi tervben szerepelt. A helyi iparon belül különösen nagy mértékben emelkedik a termelés a vegyes iparban (32,4 százalék­kal), a vegyiparban (50 százalék­kal), a faiparban (47,5 százalék­kal), az építőanyagiparban (57,5 százalékkal), valamint a lakosság javító-szol váltató tevékenységénél (250 százalékkal). A tanácsi ipart érintő export-feladat több mint háromszorosa az előző évinek. E napirendi pont vitája során felszólalt Ordas József, a Tolna megyei Beruházási Iroda vezetője és Kalmár József, Szekszárd vá­ros Tanácsa végrehajtó bizottsá­gának elnöke. A következő napirendi pontban a megyei ipari állandó bizottság munkája került sorra. Az ezzel kapcsolatos anyagot Kródi József, a megyei ipari állandó bizottság elnöke terjesztette elő. E napi­rendi pont keretében felszólalt dr. Kelemen Sándor, a megyei tanács vb ipari osztályának ve­zetője. A megyei tanács ülésén elfo­gadták a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 1964. évi első félévi munkatervét. A bejelentések cí- hiű napirendi pont keretében egyebek közt a megyei tanács vb szervezeti jellegű döntései, sze­mélyi ügyek és a társadalmi ta­nulmányi ösztöndíjjal kapcsola­tos intézkedések kerültek szóba. Végül interpellációkra került sor. Pintér Ferenc paksi, megyei ta­nácstag interpellációjában kérte, Gyapa-pusztánál létesítsenek ideig lenes autóbuszmegállót, hogy az ott lakóknak ne kelljen csaknem 2 kilométert gyalogolniok, vala­mint kérte, hogy a pusztát kap­csolják be a villanyhálózatba, mivel nem messze húzódik a ve­zeték. Szóba hozta a Paks kör­nyéki homokos területek haszno­sításának problémáját is. Szili Péter őcsényi tanácstag amiatt interpellált, hogy a szekszárdi üzemek szennyvize ott csörgede­zik az őcsényi újtelep mellett és kellemetlen, egészségtelen bűzt i i áraszt Interpellált Benedek Jó- \ zsef kölesdi, Taba Sándor gerjeni ; és Antóni István miszlai tanács- i tag is. Az interpellációkra az il- ' letékes szakvezetők megfelelő választ adtak, s több felvetéssel kapcsolatban úgy határozott a megyei tanács, hogv záros határ- i időn belül megfelelő intézkedést j kell tenni. A rádió és televízió közvetíti a csütörtöki nagygyűlést A Kossuth rádió és a Televízió csütörtökön délután 16 órai kez­dettel helyszíni közvetítést ad a magyar—szovjet barátsági nagy­gyűlésről. Beszédet mond N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizottságá­nak első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, es Kádár János, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnö­ke. (MTI). Képek szovjet vendégeink látogatásáról N. Sz. Hruscsov és Kádár János elvtárs a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem tanbányájában. Nyina Hruscsovát a sasadi term ^szövetkezetbe érkezésekor út­törők köszöntik.

Next

/
Thumbnails
Contents