Tolna Megyei Népújság, 1964. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-08 / 81. szám
4 TOLNA MEGYEI NEPÜJSAÖ 1964. április 8. Képek a szövetkezeti kulturális napról y,Szállj kiiltemhiif ..y Jól sikerült a szekszárdi szövetkezeti kulturális nap Eredményhirdetés és versenyjutalom-átadás. Harmadízben rendezték meg vasárnap a Tolna megyei földművesszövetkezetek és kisipari termelőszövetkezetek tavaszi kulturális seregszemléjét a szövetkezeti kulturális napot. A már máskor is komoly felkészültséget reprezentáló s emlékezetes élményt adó találkozó mostani programjának jelentőségét fokozta. hogy egybeesett hazánk felszabadulásának 19. évfordulójával valamint a nagy proletár költő. József Attila születésnapjával kapcsolatosan országosan megrendezésre kerülő költészet napjával. A szövetkezeti kulturális napokat Szetidi Pál, a MÉSZÖV elnöke nyitotta meg, köszöntve a zsűriben Pákolitz István József Attila-díjas költőt, Dávid Kiss Ferenc színművészt, a Pécsi Nemzeti Színház tagját. Kajdi Bélát, a megyei tanács népművelési csoportjának művészeti előadóját, valamint dr. Horváth Lajost, a szekszárdi versmomdók egyik legjobbját. Meleg szavakkal üdvözölte a földművesszövetkezetek és a kisipari termelőszövetkezetek azon dolgozóit, akik ezen az esős vasárnapon eljöttek a megye- székhelyre, hogy számot adjanak felkészültségükről, s előadókhoz illő alázattal tolmácsolják a magyar és a világirodalom több költőjének remekét. Mindjárt az elején látszott, hogy a zsűrinek nem lesz könnyű dolga-, mert a KISZÖV székhazának klubtermében közel száz igen jól felkészült versmondó lépett a pódiumra. S ami ezt a megyei szavalóversenyt még érdekesebbé és a zsűri dolgát még nehezebbé tette az az volt, hogy a szavalók nagy többsége neves magyar költők művét választotta. Arany János, Petőfi Sándor. Vörösmarty Mihály. József Attila, Radnóti Miklós költeményei képviselték a korban hozzánk közel álló, de mégis klasszikus magyar költészetet. A ma élő magyar költők közül Jobbágy Károly. Várnai Zseni. Pákolitz István és mások verseit hallhatta a -közönség. A vSÖgirodalom nagy költőit Goethe,’ Nazim Hikmet. Puskin gyönyörű versei képviselték. Mint már említettük: a zsűrinek korántsem volt egyszerű a A szövetkezeti művészeti együttesek esti bemutatójából: A mözsi Bartók Béla vegyeskórus énekel. Nyolc Kovács István közül — ennyien hallgatnak e névre Ozo- rán — akit kerestem, a falu szélén találtam meg. Régen, vagy 8—10 évvel ezelőtt beszéltünk utoljára. Életkorát, s nehéz sorsát tekintve erre az időre törő- döttebbnek. öregebbnek gondoltam. A még ma is élénk mozgású Kovács Pista bácsi rácáfol i 67 évére, Ha — mint mondja — 1 írem éri kezemet az a sajnálatos Korpády Katalin, Tóth István, Zsér Anna a szavalóverse«»}' első bárma helyezettje Pillanatkép a közönségről. munkája. A versmondók többsége ugyanis igen jól felkészült. Nem csak a jó szövegtudást lehet most dicsérnünk, hanem a jó előadókészséget és a művészi átélést is. Mindezek amellett szólnak, hogy megyénk szövetkezetei méltán gazdái Tolnában a versmondásnak, s a három évvel ezelőtti kezdethez képest igen szép a fejlődés. Az akkor még gyakran deklamáló. vagy éppen kisiskolásán szavalók nagyobb része most már kultúrált versmondóvá vált. Mindenként jó úton járnak tehát a szövetkezetek, ha időt és erőt nem kímélve teljesítik e szép missziót, ápolják a költészet remekeit, s képezik, tanítják a műkedvelő amatőr versmondókat. Jóval elmúlt már dél. amikor sorrendben az utolsó szavaló. Tóth István, a bonyhádi irodalmi színpad tagja zsűri és közönség elé lépett. Elnémult a klubszoba, a versmondók a közönség és a zsűri átvonultak a városi művelődési házba. Itt került sor a szavalóverseny értékelésére. A zsűri hosszan és alapos vita után állapította -meg az első tíz helyezést. E szerint az első helyre Tóth István, a bonyhádi irodalmi színpad tagja került, Keszthelyi Zoltán A szorgalom ünnepe című versének kiváló bemutatásával. A második helyet Korpády Katalin. a tamási földművesszövetkezet szavalója szerezte meg Illyés Gyula Cinegemadár című versének tolmácsolásával. Harmadik helyre Zsár Anna, a. szekszárdi földművesszövetkezet versmondója került Nazim Hikmet Hogy a felhők ne gyilkolják az embert című költeményének előadáséval. A verseny negyedik helyezettje Pinczés Miklós, a bonyhádi irodalmi színpad tagja-, ötödik Telekdi Júlia, a Szekszárdi Fodrász Ktse szavaló ja, hatodik Lipsi Irén, a Tamási Építőipari Ktsz vers-mondója lett. Hetedik helyre Ra-ksányi Lívia, a Szekszárdi Cipész Ktsz versenyzője került, nyolcadik Bri- -tánszlky Mária, a tamási földművesszövetkezettől, kilencedik Vázsonyi Ágnes a teveli földmű- vesszövetkezet kis versmondója, tizedik pedig Koltay Lászlóné. a Szekszárdi Fodrász Ktsz szava- lója lett. A verseny helyezettjeinek meleg szavak kíséretében nyújtotta át a megérdemelt jutalmakat Gyerő András a KISZÖV elnöke. Elmondotta, hogy egyúttal jogot nyertek a győztesek a „magasabb osztályba” való lépéshez is, mert az első tíz versmondó képviseli a Tolna megyei szavatokat Nagykanizsán, a területi versenyen. Az értékeléssel azonban nem ért még véget a szövetkezetek kulturális napja. Este hét órai kezdettel a szövetkezeti művész- együttesek léptek színpadra a városi művelődési házban. A műsort Pinczés Miklós József Attila: Kései sírató című versével nyitotta meg, majd bemutatta műsorát a Tolnai Földművesszövetkezet mözsi Bartók Béla, miniszteri dicsérő oklevéllel kitüntetett vegyeskórusa is. A műsorban verseket adtak elő a szavalóverseny helyezettjei közül többen, s fellépett Dávid Kiss Ferenc, a Pécsi Nemzeti Színház tagja is. A vendég nagy tetszés és siker mellett tolmácsolta József Attila: Születésnapomra Ars poetica. Mama és Kései sirató című verseit. A szavalók mellett közönség elé lépett a bonyhádi szövetkezeti irodalmi színpad is. Palánky László feldolgozásában mutatták be Móra Ferenc Szeptemberi emlék című novelláját. Nagy érdeklődés előzte meg a táncegyüttes bemutatkozását. Méltán aratott sikert a paksi egyesített szövetkezeti népi együttes, valamint .a tamási földművesszövetkezet és művelődési ház népi táncegyüttese. .............. A dombóvári egyesített népi táncegyüttes a San Remóban nagy sikert aratott Magyar képek című műsorát mutatta be. Viharos taps jutalmazta a Mike- pércsi csárdást, a Huszárverbun- kot, az Ajaki leány táncot, a Somogyi ka-násztáncot és a Kalocsai párost. A programdús napot a szövetkezeti dolgozók és vendégeik hangulatos bállal búcsúztatták. Sz. I. Mire emlékszik baleset, bár nyugdíjas vagyok, még a mai napig is a darálóban dolgioenék. A felszabadulás utáni időszakról, az ozorai pártszervezet megalakításának körülményeiről beszélgetünk az újonnan épült, faluszéld ház téli konyhájában. — Hogyan kezdődött, mire emlékszik. Pista bácsi? — Ozora 1944. december első napjaiban szabadult fel. s néhai Miklós István barátommal első dolgunk volt a pártszervezet meg alakítása. Hogy emlékszemre? Már hogyne emlékeznék, ügy kezdtük, hogy elmentünk a Pince utca 4. szám alatti házban székelő szovjet katonai parancsinok- -ágra. Előadtuk, mi járatban vagyunk: meg akarjuk alakítani a kommunista pártot, és felosztjuk a hercegi birtokot — mondta Miklós István barátom. A beszélgetés tolmács útján bonyolódott le. Ozorán Miklós István. Németh István. Márkus Gyula és Kovács István kezdték szervezni a kommunista pártot. Hamarosan 50— 60 ember csoportosult köréjük. s vállalták, hogy a községben nem lesz rendbontás. A párthslyisé- get az egykori Csepregi-vendéglő- ben rendezték be. ott tartották meg az összejöveteleket, és ott beszéltek először a hercegi birtok felosztásáról. A földigénylő bizottság később alakult meg. de Ozorán a mező- gazdasági munkások, cselédek, kisbirtokosok január elején megkezdték a földosztást, illetve a földfoglalást. Hamarosan birtokba vették Gyánt-pusztát és a Tóthi- pusztát is, majd a környező uradalmakat. közel 4000 hold földet — emlékszik Kovács bácsi. — Ez elég gyors munka volt, később nem okozott nehézséget? — Mi akkor nem gondoltunk másra, csak arra. hogy minél előbb gazdája legyen a földnek. A nagy igyekezetben elkövsttiirk egy-két hibát. Volt. aki 20 hold földet foglalt magának, „a szemesnek áll a világ” közmondás alapján. Később, amikor megjelent a földreform végrehaj ásóról szóló rendelkezés, megalakítottuk a földrendező bizottságot, volt mit rendbehozni. Akinek sok volt a földje, visszavettük, s annak adtuk, akinek nem jutott. A hibát mi követtük el. s nekünk kellett rendbehozni. Jármű nem volt, így gyalog vágtunk az útnak. Miklós barátommal egyszer megjártuk gyalog Budapestet, hatszor ázekszárdot. és vissza. Ahogy nálunk rendeződtök a dolgok, a szomszédos
