Tolna Megyei Népújság, 1964. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-08 / 81. szám
Ü64. április 8. TOLNA MFGYFT NfiPÜJSÄG 5 Megjöttek a gólyák Mára összehívták a megyei tanács ülését Á Tolna megyei Tanács Végre- hajtó Bizottsága április nyolcadikára összehívta a megyei tanács ülését. Szabópál Antal, a megyei tanács vb-etnöke jelentést terjeszt elő a lejárt határidejű tar nácshatározatok végrehajtásáról és a vb. munkájáról. A következő napirendi pontban az 1963. évi tanácsi tervek végrehajtásának tapasztalatairól, az idei tervekről és az időszerű iparpolitikai kérdésekről tanácskoznak. Ennek a napirendi pontnak dr. Gyugyi János, a megyei tanács vb-elnökhelyettese lesz az előadója. Ezen a tanácsülésen a megyei tanács ipari állandó bizottsága beszámol munkájáról. Az ezzel kapcsolatos jelentést Kródi József, az ipari állandó bizottság elnöke terjeszti elő. Napirendre kerül a tanácsok 1963. évi zárszámadása, valamint az idei végleges költségvetés. Ezt az anyagot dr. Gyugyi János, a Tolna megyei Tanács vb-elnökhelyettese terjeszti elő. Dr. Ettig Elemér, a Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke a bizottság első félévi munkatervét terjeszti elő, jóváhagyás végett. Ezt követően egyéb ügyekkel foglalkoznak. Pista bácsi ? fc©zsógekbe jártunk át. ugyancsak gyalogszerrel és az ottani földrendező bizottságnak segítettünk a földosztásban. A párthelyiség ezekben a napokban Ozorán is olyan volt, mint egy főhadiszállás. A lakosság minden bajára a párttól várta a segítséget. A falu háromszor cserélt gazdát. A terményt, élelmiszert valahogy csak elrejtették, de a boltok, üzletek teljesen ki voltak ürítve. Ahogy rendeződött a helyzet, a lakosság iparcikket kért, s a pártszervezet ebben is kezdeményezett. Akkor már sorra alakultak a többi pártok, s mivel a földrendezést együtt végezték. elhatározták, hogy megi- elakítanak egy „pártközi” boltot "Ez volt a községi földművesszövetkezet elődje. — Milyen anyagi alappal kezdték? — kérdeztem. — A tagdíj fejében gabonát és élelmiszert kértünk, összeírtuk, kitől mit, és mennyit vettünk át. Az első alkalommal 11 kocsi élelmet szállítottunk Budapestre, helyette petróleumot, gyufát és más iparcikket kaptunk. Később ebben az üzlethelyiségben kezdett a mostani földművesszövetkezet. A termelőszövetkezeti mozgalom kezdetén is ott-találtuk Kovács Istvánt. A Károlyi-puszta 100 hold földjével, gazdasági épületeivel és az ott élő 10 család hozzáállásával kínálkozó alkalom volt a szövetkezet megalakítására. 1948. végén volt, hogy a pusztai emberek belevágtak a szövetkezésbe, de a következő évben már Ozorán is megalakultak a termelőszövetkezeték. s Kovács bácsi is, a tsz jelenlegi nyugdíjasa, tsz-tag volt. A még ma is mozgékony ember legnagyobb bánata, hogy most már nem tud úgy dolgozni, ahogy szeretne. Két évvel ezelőtt a tsz>-darálóban baleset érte. Jobbkezét ahyira összeroncsolta « gép, hogy csak két ujja maradt. Nagyon bánt ja, hogy öreg korára megrokkant, de talán még jobban az, hogy senki nem kérdezi meg, mi baja, pedig rokkantsági ügye még nincs rendezve. — Miért nem jár utána. Kovács bácsi, s a kérdésre a választ valahogy így fogalmazta meg: — Könyebb volt annak idején gyalog Budapestre menni, mint most a saját ügyem után járni. Másoktól várna segítséget, s ha eddig nem kapta meg, talán az írás nyomán valaki reá is gondol. , P. M. ,, Zárszámadás ” a dombóvári építőknél Ünnepi a hangulat a tanácsháza nagytermében. Közgyűlésre jöttek össze a Dombóvári Járási Építőipari Szövetkezet tagjai. Ünnepelnek, kétszeresen is. Most van a felszabadulás évfordulója és most kerül sor az elmúlt év eredményeinek számbavételére, az idei tennivalók megbeszélésére, a múlt évi jó munka jutalmának, a nyereségrészesedésnek kiosztására. Feszült figyelem kíséri Gertner József elnök beszámolóját. Bár amit mond, nem ismeretlen, hiszen ezekről a dolgokról évközben is sok szó esett, de mégis jóleső érzés hallani: „Szövetkezetünk az elmúlt évi tervét minden tekintetben túlteljesítette”. Nemcsak globálisan, hanem részleteiben is. Mert a eikktermelésnél 101 százalék az eredmény, a javítás-szolgáltatás tervét négy- és félszeresen teljesítette a ktsz, a lakossági építési mutató 101,1 százalék, a közületi építésé 102 százalék. És „sorakoznak” az adatok, a szövetkezeti vagyon növekedéséről, a költséggazdálkodásról, a nyereségről. .Közel félmillió a szövetkezet elmúlt évi nyeresége, a jövedelmi adó, a kölcsön-alap- hoz való hozzájárulás, a különleges alapra fordított összeg és a termelési alapképzés levonása után 150 ezer forint kerül szétosztásra. Minden szövetkezeti tagnak egy teljes havi fizetés üti a markát. Az adatok, a számok minden tekintetben túlteljesítésről tanúskodnak. Azaz mégsem egészen. Mert a létszám nem érte el a tervezettet, tehát a termelékenységnél kellett „megnyomni a gombot”, hogy ne legyen lemaradás a termelési mutatóknál. A szép eredmények okairól nem sok szó esik, ezt inkább úgy kell „kinyomozni” az újságírónak a közgyűlésen, majd az ezt követő vacsorán. De maga a közgyűlés hangulata is választ ad erre a kérdésre. Mindenekelőtt a tagság összetétele. Feltűnően sok a fiatal. Egész széksorok vannak, ahol alig látni harminc-harmincöt éven felüli munkást. Itt már jónéhány évvel ezelőtt felismerték azt az igazságot, hogy szakmunkás-utánpótlás nélkül nem boldogulhat a szövetkezel. Most is ötven ipari tanulója van és’ az őszi felvételre már eddig negyvenhármán jelentkeztek. A következő tényező a jó minőségű munka. Erről beszélt Vaszkó Szilveszter, a járási tanács elnök- helyettese is. „Osztályon felüli” minőséggel adták át a tavaly felépült családi házakat — mondta és kérte, hogy legalább ilyen legyen a minősége a most megkezdett emeletes házaknak is. Aztán a jó munkaszervezés, az előrelátó gazdálkodás. Erről -szerényen beszél az elnök, pedig amit mond, nem kis dolog. A dombóvári építőknél ismeretlen a fagyszabadság. A tavalyi télen sem és a most elmúlt télen sem kellett fagyszabadságra küldeni egyetlen építőmunkást sem, mindenki számára gondoskodtak munkáról a hosszúra elnyúló télben. Az idén. az első negyedévi kétmillió forintos tervet is teljesítették. És hogy volt elegendő munka egész éven át, annak oka a lakosság egyre növekvő bizalma a szövetkezet iránt. 1960-ban nyolc családi házat építettek — az azelőtti években kettőt-hármat. — 1961-ben már huszonnégyet, hatvankettőben negyvenötöt, tavaly pedig ötvenegyet. A költségvetések összeállításánál tételről tételre megvizsgálták. hol lehet valamit csökkenteni, eltérni — mégpedig lefelé — a hivatalosan megszabott egységárgyűjteménytől. így kerekedett ki tavaly egy. különben 107 ezer forintba kerülő ház ára 103 ezerre, a 113 ezer forintosé pedig 108 ezerre. A szövetkezet termelésének ma már több mint leiéi teszi ki a lakossági építés. A közgyűlésen azonban nemcsak az eredményekről esett szó, hanem arról is. hogy hol. mit lehet és kell javítani a gazdálkodáson. Az elnök — a vezetőség nevében — az idén megteendő intézkedésekről beszélt. Részlegekre, brigádokra, sőt egyes személyekre lebontani a terveket. Megjavítani az anyagelszámolást, megszervezni a szocialista versenyt. Az egyik fiatal kőműves az anyagszállításoknál előforduló szervezetlenséget birálta. Illés Antal kőműves-brigád vezető a társadalmi tulajdon védelménél követelt nagyobb éberséget. Szóba került még olyan „hétköznapi', dolog is, mint a mészoltás. Ne alkalmilag bízzanak meg ezzel egy-egy segédmunkást, hanem végeztessék szakemberrel, mert a mész szakszerűtlen oltásából is komoly károk származnak néha. Az egyik asztalos a szalagszerű munkaszervezés bevezetését javasolja. Figyelemre méltatják azt a javaslatot is. hogy az anyaggal való jobb gazdálkodásra ne csak felhívásokkal, hanem anyagilag is ösztönözzék a dolgozókat. Eredményes esztendőről adott számot a szövetkezet vezetősége. A közgyűlés hangulata arra mutat, hogy az idei eredmények sem les'znék gyengébbek a tavalyiaknál, sőt, egy év múlva talán még több kerül a borítékba, tizenharmadik havi fizetésként. <J) A bonyhádiak felszabadulási emléktúrája Mintegy 150 úttörő indult el április 4-én reggel a bonyhádi „Alpári Gyula” járási úttörSház- tól felszabadulási emlék túrára. A kirándulás megkezdőre előtt megkoszorúzták a felszabadulási emlékművet, majd autóbusszal indultak a túra színhelyére. A pajtásoknak a jövőt kutató kérdésekre kellett megválaszolniuk az ügyességi versenyszámokon kívül. A Mecseknádasd és Apád- varasd között lebonyolított mecseki kirándu'áscn a versenyben az első helyezést a bonyhádi II. számú általános iskola Öz őrse szerezte meg. Százezer tö virágot nevelnek a mezőgazdasági kiállításra (Tudósítónktól). A Mezőgazdasági Kiállítási Iroda virágkertészetének üvegházaiban egészen sajátos módon gondozzák a virágokat, virágpalántákat. Nem piacra termelnek; ennek a kertészetnek az a feladata, hogy a kiállítás idejére virágdíszbe öltöztesse a parkokat, s a dísznövények akkor pompázzanak legszebben, amikor rfnajd a pavilonokba kerülnek. A melegházakban még „altatják” a virágokat, ahogy Nóber József főkertész mondja. A parkokba mintegy 8 ezer évelő, és 30 ezernél több egynyaras virágot- ültetnek. A többi — több mint 60 ezer — cserepes virág és dísznövény (aszparágusz, arába, fikusz, íilo- dendron, borostyán, thuja, boróka, stb.), amelyek a pavilonokat díszítik majd. A kertészetben jelenleg tizennégyen dolgoznak, de júliusban legalább hatvanon lesznek majd. akik ültetik, öntözik, nevelik a virágokat. Gyalulják az útpadkát „Megnőtt” a padka a 6-os út mellett, az elmúlt tizenhárom év alatt amióta az út elkészült, Az útpadka növényzete megköti a szálló port, és évről évre magasabb lesz, akadályozza a víz lefolyását az úttestről. Ezért szükséges időnként rendbehozni az útpadkát. lenyesni a felesleget. Korábban ezt kézierővel végezték — igen nehéz és szaporában munka — most próbaképpen az út Dunaföldvár és Paks közötti szakaszán D—4—K traktorra szeret földnyesővel végzik. Az újítás eredményes, mint Feil István traktoros és Kern Mátyás útőr mondja, naponta három és fél négy kilométert haladnak előre a padkarendezéssel.
