Tolna Megyei Népújság, 1964. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-04 / 79. szám

1D64. április 4. •tolva megyei VEpűjsáS 5 Minden vonat menetrend szerint közlekedett Különleges irányvonatok terven felül — Kiemelkedő munkasikerek a bátaszéki vasútasok ünnepi műszakján Több mint egy évtizedes hagyo­mánya van már Bátaszéken az április 4-i ünnepi műszaknak. Az idén hatvannyolc állomási dolgo­zó tett külön vállalást, hogy a két ünnep között terven felüli mun­kát végeznek. Március 31-én, még sok vonat késett, számos helyen probléma volt a menetrendszerű­ség betartása, de a rakodási fela­datok teljesítése sem kielégítő módon történt- így volt bőven tennivalójuk az ünnepi műszakon a bátaszéki vasutasoknak. Április harmadikén reggelre már minden személyvonat — har­mincöt közlekedett az ünnepi mű­szak utolsó napján — a menet­rend szerint közlekedett. A tíz te­hervonat is — egy héttel ezelőtt még hat késett a tehervonatokból — pontos időben indult és érke­zett. A szocialista címért versenyző brigádok, és az egyéni versenyzők kimagasló termelési eredménye­ket értek el. Vida Mihály, Kengyel Pál, Báli József, Orbán János, Ha­jas János nevét említik a leg­jobb munkát végzők között. Tegnap különleges irányvonato­kat is továbbítottak terven felül. Az április 4-ét megelőző héten minden nap egy irányvonatot el­küldték terven felül, de az ünnep előtti napra olyan sok szállításra felkínált áru gyűlt össze, hogy csak irányvonatok közlekedtetésé­vel tudták feladatukat megoldani. Nagymányokról szén-vonatot küldtek a szegedi vasútigazgató- ság területére. Bátaszékről terven felül Indí­tották cl azt az irányvonatot, melyen egy Jugoszláviában készült olajciszternát szállí­tanak. A vonat érdekessége, hogy a cisz­ternán kívül nyolc tehergépkocsi­ban a széles nyomtávú kerék-páro­kat is szállítani kellett — mert a Szovjetuniónak készült olajcisz- temát átrakás nélkül szállítják Jugoszláviából Magyarországon át a Szovjetunióba. A különleges árut egyébként huszonegy négy- tengelyes vagonban szállítják. Szekszárdra április másodi­kén két különvonatot indítot­tak a bátaszéki állomásról. A különvonatok összeállítását az tette indokolttá, hogy az árukat még az ünnep előtt kirakhassák a címzettek. Az utazó személyzet is részt vett az ünnepi műszakban. A sze­mélyszállító és tehervonatok dol­gozói baleset nélkül végezték munkájukat, tervszerűen közle­kedtették a vonatokat. A bátaszéki állomás dolgozói felkészültek az ünnepi, várható nagy utasforgalomra. Megfelelő mennyiségű kocsikat kapcsolnak a személyszállító vonatokhoz, hogy a közönség kényelmét ezzel is biztosítsák. Kiváló dolgozókat avatott a bőrdíszmű vállalat A bőrdíszmű vállalat kultúrter­mében pénteken, a déli műszak­váltás szünetében emlékeztek meg hazánk felszabadulásának évfor­dulójáról. Az ünnepélyen Pintér József, az üzem pártszervezeté­nek titkára tartott megemlékező beszédet, majd Benedek József, a vállalat vezetője 14 dolgozónak adta át a Kiváló dolgozó jelvényt és az ezzel járó kétheti fizetést. Tizenöten Kiváló dolgozó okleve­let és egyheti fizetést kaptak. Az első negyedévre kitűzött prémiumfeladatok teljesítéséért Horváth Sándorné brigádja az elért első helyezésért 800 forintot, Stugner Rudolfné Tyereskova KISZ-brigádja mint második he­lyezett 600 forintot, a harmadik helyezett Bodrogi György brigád­ja 400 forint jutalomban része­sült- Az ünnepség alkalmával Götz András nyugdíjba vonuló dolgozót búcsúztatta az üzemi kol­lektíva. mondta a karavánra egy mezőko­máromi ember. Nem tudtuk, mennyi volt a szavában a ko­molyság, és mennyi a tréfa, csak azt tudtuk róla, hogy a háza po­rig’égett. Szószólója volt azoknak a beszélgetéseknek, amelyek azt taglalták, hogyan fordul az ország sorsa. — Itt .van az április, a vetés ío- gasolásrá, hengerezésre vár — ad­ta ki nagyapám az utasítást. — Van még szántatlan föld is. De a szántásra váró földeket tankok lánctalpa marta mélyre, lövészár­kok, ágyú-, aknavetőállomások, bunkerek szabdalták fel, azokat kellett betemetnünk. Hányszor el­járt azóta az ekevas a háború eme nyomai felett, és akaratunk szerint, mindörökre... Jóformán nem is számoltuk a napokat, hogy április másodika volt-e,- vagy tizediké, mert a munka hajtott bennünket, és mi hajtottuk a munkát, amikor a kisbíró végigvonult az utcán a dobbal. Furcsán, szokatlan han­gon szólt a dob, mert a kutyabőrt deszka helyettesítette, de meglepő volt az is, amit a kiáfoíró kiáltott: — Az Ideiglenes Nemzeti Kor­mány törvénybe iktatta a földre­formot... Felosztják a nagybir­tokokat... Megalakult a Földosztó Bizottság... Mindenki jelentse be, mennyi földet igényel... ★ — Látjátok, elvtársak, ezért is küzdöttünk mi, kommunisták... De ez még csak a kezdet — mond­ta Miklós István a szomszédunk­nál. — A régi rendszer már nem jön vissza, április negyedikén az utolsó fasiszta is kitakarodott az országból. A harc már Berlinért folyik, még néhány nap, és Né­metország feltétel nélkül térdre kényszerül. Néhány nap múlva százak vonultak a határba, hónuk alatt deszkából, lécből, dorongból fa­ragott cövekkel, hajdani kispa- rasztok, sommások, cselédek fel­parcellázták Aladárt, Döbröntét, Tükröst és Fürgédét, Montenuovó herceg birtokát. Mi, gyerekek, ha csak lehetett, elszakadtunk a munkától, siet­tünk játszani. De a játék mellett a felnőttektől hallott új indulókat tanultuk, énekeltük, hogy: Repülj te lángoló, tűzszlnű zászló, Vezess az éjnek éjén át, Vezess a harcra, Sok sápadt arcra. Derítsd a hajnal bíborát. És tanultuk azt az indulót, amelyet azóta milliók és milliók tanultak meg; az Intemacionálét. Talán így tanulták meg a későb­bi tizenhárom évesek is; Kíná­ban, Vietnamban, Kubában, mint mi akikor, 1945. áprilisában. BOGNÁR ISTVÁN Á felszabadulás ünnepén ÍRTA: TOLNAI FERENC A MEGYEI TANÁCS VB-ELNÖKHELYETTESE A mai napon tizenkilenced- termelőerő és a szocialista terme- szer ünnepeljük a felsza- lési viszony összhangja tág teret badulás évfordulóját. Tizenkilenc biztosít további fejlődésünknek. E esztendővel ezelőtt a szovjet had- kérdésben is pártunk VIII. kong- sereg kiűzte hazánk földjéről a resszusának határozata az irány­fasiszta hadsereg utolsó maradvá- adó, amely kimondja: „...még nyát is, és vele együtt a magyar nagymértékben fejleszteni kell a fasizmus képviselőit és kiszolgá- termelőerőket az iparban és a lóit is. Ezzel véget ért hazánkban mezőgazdaságban egyaránt. Fel- a 25 éves fasiszta korszak. A Vö- adatunk az újonnan létrejött sző­rös Hadsereg a fasizmus felett cialista termelési viszonyok meg­aratott győzelmével visszaadta szilárdítása és tökéletesítése, a hazánk nemzeti függetlenségét, már létrejött szocialista keretek egyben szétzúzta a magyar ki- megtöltése szocialista tartalom­zsákmányoló osztályok államgé- mai”. „Következetesen végig kell pezetét. Ezzel lehetővé vált, hogy vinnünk a szocialista kulturális a magyar nép önállóan döntsön átalakulást is hazánkban. Előtér- sorsának további alakulásáról, be került dolgozóink szocialista Lehetővé vált, hogy a munkás- tudatának, erkölcsének formálása, osztály a dolgozó tömegek bizal- a dolgozók szociális nevelése”, mát bírva, részese legyen a hata- . . ,. , ,, , , , ,, lomnak, és betöltse a társadalmi , szocialista társadalom teljes átalakulás vezetőjének felelősség- felépítéséhez szükséges feltéte- teljes szerepét leink megvannak. Szocialista iparunk jelentős fejlődésen megy A magyar munkásosztály, párt- keresztül. Figyelembe vesszük a ja vezetésével, élt a felszabadulás szocialista országok közötti mun- adta lehetőséggel,_ a szocializmus kamegosztást, különösen érezzük útjára vezette népünket. E fel- e kérdésben is a Szovjetunió se­adat megvalósításában állandóan gítségét, többek között jelentős tapasztalta a szovjet nép, a szov- mennyiségű és fajtájú nyersanya- jet párt és kormány támogatását, got biztosít iparunk számára. Je- A magyar nép nemcsak a háború lentős a magyar—szovjet alumi- ütötte sebeket gyógyította be, ha- nium-eigyezmény, amellyel villa­nem az újjáépítést gyorsan kö- mos energiát importálunk fém­vette a szocializmus építése és a alumínium formájában a Szovjet szocializmus alapjainak lerakása, unióból. Nagyjelentőségű a Ba­A történelemben tizenkilenc esztendő nem nagy idő, de ha­rátság olajvezeték megépítése, nagymértékben javított tüzelő­zánk életében mégis jelentős. E anyag-ellátásunkon. rövid idő alatt lett a munkásosz- Második ötéves tervünk mara- taly vezetesevel dolgozó népünk a ,... , _ hatalom birtokosa, ez idő alatt dektalan teljesítése a legfonto- teremtettük meg a szocializmus s^b feladat, amely az iparban gazdasági alapjait, jelentősen nőtt és a mezőgazdaságban is meg- népünk élet- és kultúrszínvonala. szabja feladatunkat Pártunk VIII. kongresszusa ál­lapította meg, hogy leraktuk a szocializmus alapjait és most már a szocializmus teljes felépítésén juk iparunk — mindenekelőtt a dolgozunk. Ipari termelésünk nehézipar — fejlesztését. Iparunk 1938-hoz viszonyítva több mint fejlesztésénél azonban figyelem- négyszeresére emelkedett, de je- be kell venni adottságainkat, mi- lentős szerkezeti változás is be- vei nyersanyagban nem vagyunk következett. Egyre több olyan gazdagok, ezért a kevésbé nyers­termék lát napvilágot, amelyet anyagigényes, inkább a több és ezelőtt a nagyipar nem gyártott, magasabb képesítésű munkát sű- Az ipari termelésünk állandó nö- rítő gyártmányok előállítását kell vekedést mutat, az elmúlt évben szorgalmazni. Jelentősen válto- is az ipari termelésünk 7 százaié- zott a felszabadulás óta az ipar­célkitűzéseinek az ipar terü- létén: erőteljesen folytat­kot emelkedett. A szocializmus alapjainak iera szerkezet is. A felszabadulás előtt iparunk fejletlen . volt, de ezen kását bizonyítja, hogy hazánkban ^hézipeim^H ®zere?eít a uralkodóvá lettek a szocialista aránya^’n tá volt g6PiPar az élelmi­szert feldolgozó, illetve a könnyű- A mezőgazdaság szocialista át- ipar. Az ipar elhelyezése sem volt termelőeszközök jó, amelyen a felszabadulás után kerültek, a igyekszünk változtatni. Az ország termelési viszonyok. szervezésével a közös tulajdonba nemzeti jövedelem több mint 98 egyes területei — köztük megyénk százalékát a szocialista szektor üzemei termelik. is — iparilag elmaradott volt. Ezen a helyzeten kellett változ­szocializmus anvasi- tatni és ezt szem előtt tartani y. ß „ gazdaság-politikánkban. A nehéz­mezőgazdaságban egyaránt0széle- ® sf°5iali,sta ‘Pa' sedik a gépesítés, mind több ne- r°-Sltas indulasatol eIso hel>’et f°S' Nőtt a műszaki bázisa, az iparban és héz fizikai munkát helyettesít a ™ «J; AZ ‘P^ovekedésevel no- gép. A tudomány is a termelést ^ l mun,kasosz.taly l1eflt®!án?a segíti. így válik a tudomány is “9Tíl f 19?Vv termelőerővé. ^egeig. 136 szazaikkal noveke­. dett. Az ipar fejlesztesenel fontos A szocializmus alapjainak lera- helyet foglal el a vegyipar fej­kása val a társadalom^ osztály- lesztése, a második ötéves terv szerkezetében is jelentős változás végére terv szerint 75 százalékkal állott be. Ma már a dolgozók több haladja meg az 1960-as színvona- mint 95 százaléka dolgozik szó- lat. A vegyipar legfőbb lendítője cialista üzemben, állami vállalat- a népgazdaság valamennyi ágá­nál, állami intézménynél és tar- zatának. Korunk modern ioara és melőszövetkezetben. Társadal- mezőgazdasága elképzelhetetlen műnk osztályszerkezetére jellem- fejlett vegyipar nélkül. A vegy- ző a két alapvető osztály, a mun- ipart követi a gépipar, amely kásosztály, és a szövetkezeti pa- ugyancsak- jelentős. Áz országos rasztság, de nőtt az alkalmazót- eredményeken belül megvénk tak létszáma, ezen belül az értei- ipara is fejlődött. 1945-höz viszo- miségi dolgozók száma is. nyitva nőtt az ipari termelés és * az ipari munkások száma. A má­■lelentős, hogy társadalmunk- sodik ötéves terv beruházásaiból ■' ból véglegesen eltűntek a megyénk is részesül, beindul az kizsákmányoló osztályok. A me­zőgazdaság szocialista átszervezé­sével megszűnt az alapja a ki­zsákmányolás utolsó lehetőségé­nek is. új mérőműszergyár és néhány ki­sebb üzem is létesül. A meglévő üzemek is fejlődtek. Az 1964-es év a második öt­éves tervünk negyedik éve. or- A szocializmus teljes felépítésé- szágosan az ipari termelést 7 nek megvannak a feltételei. A százalékkal kell növelni, amá na­gyon komoly munkát igényel né­pünktől, mert amilyen mértékben sikerül a terveket túlteljesíteni, olyan mértékben nő a lakosság ellátása, életszínvonala. A népgazdaság másik nagy te­rülete a mezőgazdaság. A fel­szabadulás előtt a magyar mező- gazdaság alacsony színvonalon volt. Nagy utat tettünk meg e téren is az elmúlt tizenkilenc év alatt: a földosztástól napjainkig, amikor már a mezőgazdaságban a gépek tízezrei végzik az embe­rek helyett a nehéz, fárasztó munkát. A felparcellázott föld azóta szocialista nagyüzemeket alkot, ahol a gépek segítségével, az agrotechnika magasabb színtű alkalmazásával, megvan a le­hetőség a terméshozamok gyors emelésére. A mezőgazdaságban is gyorsan növekedett az elmúlt né­hány évben az anyagi-műszaki bázis. A második ötéves terv első " három évében megnöveke­dett a mezőgazdaság beruházása, az első három évben közel 20 milliárd forintot ruháztunk be. Szaporodott a mezőgazdasági nagyüzemekben az állati férő­helyek száma, nőtt a gépellátott- ság, ma már 54 ezer erőgép dol­gozik a mezőgazdaságban. A mű­trágya-ellátottság országosan egy kh szántóra számolva az elmúlt 3 év alatt 110 kilogrammról 140 kilogrammra emelkedett. Egyre nagyobb területen alkalmazunk a növénytermelésben ma?yhoz»mú vetőmagot. A beruházásból je­lentős összeget fordítunk talaj- javításra. Gyorsan növekszik az öntözött terület. Ilyen nagy csz- szegű beruházást csak a szocia­lista társadalom képes a mező- gazdaság rendelkezésére bocsá­tani. Parasztságunk sem a régi, nőtt politikai, kulturális szín­vonala. megváltozott gondolko­dása. Szocialista mezőg-zdaságí nagyüzemekben tevékenykednek, más a munkakörülménye, más az életkörülménye. A parasztság életében végbement változással fokozatosan eltűnik a falu ko­rábbi osztálytagoződása és kiala­kul az egységes szocialista pa­rasztság. A párt szövetségi politikája eredményes. A szocializmus tel­jes felépítése valamennyi osztá’ y- mak és rétegnek érdeke. Az egy­séges cél kovácsolja össze az erő­ket. A párt VIII. kongresszusa hosszú időre megszabta a felada­tokat e téren. Rajtunk, párttago­kon és pártonkívülieken a sor, hogy hogyan valósítjuk meg a helyes célkitűzést. Ha mindenki a maga munkaterületén ebben a szellemben do' gozik, akkor a cél­kitűzés na gvan gyorsan meg valósul. C hogy a felszabadulásunk ^ tizenkilencedik évforduló­ján ilyen nagy eredményekről be­szélhetünk. az azért van. mert éltünk a felszabadulás adta lehe­tőségekkel, hűek maradtunk a marxizmus—leninlzmushoz. A szocializmust építő munkánk so­rán olyan támogatónk volt, mint a szovjet nép, a Szovjetunió Kommunista Pártja és kormá­nya. Ünnepségünk még örömtelje- sebb, mert itt van hazánkban, és együtt ünnepel velünk Hruscsov elvtárs. a nagy szovjet nép ve­zetője. a világbéke nagy harcosa. A magyar nép mindig hálával gondol felszabadítójára, barátjá­ra, segítőjére, a nagy szovjet népre. Éljen április 4. hazánk fel- szabadulásának nagy ünnepe! Éljen a megbonthatatlan ma» gyao-szovjet barátság!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents