Tolna Megyei Népújság, 1964. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-04 / 79. szám
4 SolííS megyei nF.püjsäö 1964. április 4. Kitüntetések április 4-e alkalmából A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa kitüntetésben részesített hazánk felszabadulásának 19. évfordulója alkalmából több Tolna megyei dolgozót. Füves József, a tamási Széchenyi Termelőszövetkezet elnöke a Munkaérdemrend aranyfokozatát, Takács Vencel, a döbröközi tanács végrehajtó bizottságának elnöke a Munkaérdemrend bronzfokozatát kapta. Füves Józsefnek és Takács Vencelnek a Parlamentben adták át a kitüntetést. Pénteken délután bensőséges ünnepélyre került sor Szekszár- don, a megyei tanács épületében, amelyen megjelentek az MSZMP megyei Végrehajtó Bizottságának, a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának tagjai, a szovjet hadsereg küldöttei, az országgyűlési képviselők, a fegyveres testületek és tömegszervezetek, valamint más szervek képviselői. Az ünnepély keretében Soczó József, az MSZMP megyei Bizottságának első titkára munkásmozgalmi tevékenységéért 60. születésnapja alkalmából Schmidt József szekszárdi nyugdíjasnak a Munkaérdemrend aranyfokozatát adta át. Szabópál Antal, a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke az Elnöki Tanács nevében több kitüntetést nyújtott át. A Munkaérdemrend ezüstfokozatát kapta dr. Lencsés Gyula, a megyei tanács vb igazgatási osztályvezetője, Vancsa Sándor, a megyei tanács vb pénzügyi osztályvezetője, dr. Braun Mihály, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztálya terv- és pénzügyi csoportvezetője A Munkaérdemrend bronzfokozatát kapta Báli Zoltán, a bátaszéki Búzakalász Tsz elnöke, Máté Ambrus, a Teveli Gépállomás traktorosa, Gősi Istvánná, a sárszentlőrinci Petőfi Termelő- szövetkezet brigádvezetője, Grill Ferenc, a tamási járási tanács vb elnökhelyettese és Gregorics Jakab, a dombóvári Alkotmány Tsz elnöke. Az ünnepélyen pohárköszöntőt mondott Kozlov alezredes elvtárs, a szovjet vendégek nevében. Élenjáró KISZ-fiatalokai- tüntettek ki Hazánk felszabadulásának évfordulóján több Tolna megyei fiatal kapott kitüntetést kiemelkedő ifjúsági mozgalmi munkájáért. A kitüntetéseket Tóth József, a KISZ Tolna megyei Bizottságának első titkára nyújtotta át. Az ünnepségen részt vett Schlarku József, az MSZMP Tolna megyei Bizottsága PTO-osztá- lyának munkatársa. „KISZ Érdemérem” tulajdonosa lett Schiszler István, járási KISZ-bizottság Németh János, a Dombóvári MÁV fűtőház pártszervezetének ifjúsági vezetője. Aranykoszorús KISZ-jelvény nyel tüntették ki Skiba Annát, pincehelyi KISZ-szervezet titkárát, Pámer Ilonát, a Tolnai Textil KISZ-szervezetének titkárát, Frittmann Máriát, a Bonyhádi Bőripari Ktsz KISZ-titkárát, Hadaró Sándort, az iregszemcsei KISZ-szervezet titkárát, valamint a tamási, Varga Józsefet, a szakcsi tsz titkára, KISZ-szervezet titkárhelyettesét Az SZKP harca a nemzetközi kommunista mozgalom egységéért Az SZKP Központi Bizottságának február 15-i határozata Moszkva, (TASZSZ): Az SZKP Központi Bizottsága, miután meghallgatta és megvitatta M. A. Szuszlovnak, az elnökség tagjának, a Központi Bizottság titkárának „Az SZKP harca a nemzetközi kommunista mozgalom egységéért” című jelentését, kifejezi súlyos aggodalmát a Kínai Kommunista Párt vezetőségének szakadár cselekményei miatt, amelyek hatalmas kárt okoznak a szocialista közösségnek, az egész nemzetközi kommunista és mun kásmozgalomnak. A Szovjetunió Kommunista Pártja átérezve a kommunista mozgalom egységének és egybe- forrottságának történelmi fontosságát, az utóbbi időben újabb lépéseket tett, hogy kiküszöbölje, vagy egyelőre legalább leszűkítse a KKP vezetőségének az SZKP- val és a többi testvérpárttal fennálló nézeteltéréseit, megszilárdítsa a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság gazdasági és politikai együttműködését. Más marxista—leninista pártok is tettek kísérleteket, hogy feltartóztassák a nézeteltérések kiéleződésének folyamatát. Az SZKP Központi Bizottságának teljes ülése sajnálattal állapítja meg, hogy a KKP vezetősége nem reagált erre a kezdeményezésre, nem válaszolt az SZKP Központi Bizottságának levelére és nem hagyott fel a nyílt polémiával, sőt fokozta kampányát a kommunista mozgalomnak az 1957. és 1960. évi értekezleteken megszabott általános irányvonala ellen. A Kínai Kommunista Párt vezetői — a marxizmus—leniniz- mus iránti hűségről szóló frázisok leple alatt, a marxista—leÜnnepi gyűlés és koszorúzás Szekszárdon a felszabadulás 19. évfordulója alkalmából A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága valamint a Szekszárdi járási és városi Pártbizottság ünnepi gyűlést rendezett tegnap Szekszárdon a Soós Sándor művelődési házban. Az ünnepség elnökségében foglalt helyet Soczó József elv- társ, a Tolna megyei Pártbizottság első titkára, Virág István elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, Szabópál Antal elvtárs, ä Tőina megyei Tanács vb-elnöke, Báli Zoltán elvtárs országgyűlési képviselő, a bátaszéki Búzakalász Termelőszövetkezet elnöke, Schrottner Károly elvtárs, a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsának vezető titkára. Hornok István elvtárs a járási és városi pártbizottság első titkára, Kalmár József elvtárs, a szekszárdi városi tanács vb-elnöke, Kiss Pál, a Gépjavító Vállalat hegesztője, Nagy János, a Tolna megyei Tanácsi Építőipari Vállalat asztalosa. Császár Jánosné, a czekszárdi Garay Termelőszövetkezet tagja, Keresztes Györgyné, a Bőrdíszmű Vállalat dolgozója, több meghívott szovjet vendég, s számosán a megye és a város közéleti személyiségei közül. Az ünnepi gyűlést Szabópál Antal elvtárs nyitotta meg. Megnyitójában hangsúlyozta: felsza-, badulásunk 19. évfordulójának különös jelentőséget ad, hogy hazánkban üdvözölhetjük a szovjet párt- és kormányküldöttséget, amelyet Hruscsov elvtárs a Szovjetunió Kommunista Pártja KB első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke vezet. Szabópál elvtárs ezután átadta a szót Báli Zoltán elvtársnak, a gyűlés szónokának. Báli elvtárs beszédében méltatta a felszabadulás jelentőségét, s elemezte azokat a gazdasági, társadalmi és politikai változásokat, amelyek hazánkban a felszabaduló tói kezdődően végbementek. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után a városi művelődési ház öntevékeny kulturosai mutatták be ünnepi műsorukat. A párt- és állami-szervek képviselői megkoszorúzták a szovjet hősök temetői emlékművét is. Itt a megyei pártbizottság nevében Virág István elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának titkára helyezett el koszorút. ninista pártok vélt revizionizmu- sa elleni harc zászlajával — támadást indítottak a kommunista mozgalom jelenlegi vezérfonalát alkotó alapvető elméleti és politikai tételek ellen. A kínai vezetők eltorzítják a testvérpártok közös erőfeszítésével, a marxi—lenini elvek korunk viszonyaira való alkotó alkalmazásának alapján kidolgozott új értékeléseket és következtetéseket, így azokat, amelyek a kommunista világrendszer szerepéről, a szocializmus és a kommunizmus építésének útjairól, a világháború elhárításának lehetőségéről, . a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttéléséről, a személyi kultusz ideológiája és gyakorlata elleni harc szükségességéről, a fejlett tőkés államokban és a gyarmati iga alól felszabadult országokban a szocializmushoz való átmenet formáiról szólnak. A kínai vezetők, akik a stratégia, a taktika valamennyi alapkérdésében eltérnek a kommunista világmozgalom lenini irányvonalától, meghirdették saját irányvonalukat, amelyben kispolgári kalandorság nagyhatalmi sovinizmussal párosul. A kínai vezetők sok kérdésben lényegileg trockista álláspontra helyezkednek, trockista harci módszereket alkalmaznak marxista—leninista pártok ellen, különböző országokban frakciós kis csoportokba tömörítik híveiket. A KKP vezetősége megpróbálja ráerőszakolni saját külön eszmei álláspontját az egész szocialista táborra, a kommunista világmozgalomra, a nemzetközi demokratikus szervezetekre. A kínai vezetők irányt vettek a szovjet—kínai államközi kapcsolatok megrontására, a szovjet és a kínai nép barátságának alá- aknázására, s miután visszautasították az SZKP Központi Bizottságának a szovjet—kínai kapcsolatok normalizálására vonatkozó minden javaslatát, fokozták a Kínai Népköztársaságon belül a szovjet-ellenes propagandát, durván beavatkoznak a Szovjetunió belügyeibe. Az SZKP Központi Bizottsága úgy véli, hogy a szocialista világ- rendszer, a kommunista mozgalom alapvető érdekei, a marxizmus—leninizmus tisztaságának védelme megköveteli a KKP vezetői antileninista álláspontjának eszmei leleplezését, szakadár cselekményeik határozott visszautasítását. Az SZKP Központi Bizottságának ülése teljesen és egyöntetűen jóváhagyja a Központi Bizottság elnöksége és az első titkár, N. Sz. Hruscsov elvtárs politikai és gyakorlati tevékenységét, amelynek célja a kommunista társadalom felépítése a Szovjetunióban, a béke, a demokrácia, a nemzeti függetlenség és a szocializmus győzelmének biztosítása, a marxista—leninista pártok egységének megszilárdítása. A Központi Bizottság megbízza az elnökséget, hogy a továbbiakban is szilárdan védelmezze a kommunista világmozgalom általános irányvonalát* törekedjék a jelenkor összes forradalmi erői egységének megszilárdításárai Pártunk — mint eddig is — ezután is a kipróbált lenini úton fog haladni, és soha senki sem térítheti le az SZKP-t erről az útról, a XX. és a XXII. kongresz- szus útjáról. Noha, a kínai vezetők, ígéri messzire jutottak szakadár cselekményeikben, az SZKP Központi Bizottsága, amely mindenek fölé helyezi a kommunista világmozgalom egységének érdekeit, kifejezi azt a készségét, hogy továbbra is hajlandó erőfeszítéseket tenni az SZKP és a KKP kapcsolatainak megjavítására. Ha a KKP vezetői még nem veszítették el végleg az internacionalista felelősség érzését, meg kell végre érteniük, hogy cselekményeikkel elvonják a kommunista és munkáspártok erejét és figyelmét a szocialista építőmunka időszerű feladatainak megoldásától, megnehezítik az imperializmus ellen folyó küzdelmet, kárt okoznak az egész imperialista-ellenes arcvonalnak. Az SZKP Központi Bizottsága kifejezi azt a szilárd meggyőződését, hogy a kommunista világmozgalom leküzdi a mostani nehézségeket, még szorosabban tömörül Marx—Engels—Lenin zászlaja alatt, újabb sikereket ér el a munkásosztály nagy ügyéért, a népek békéjéért és biztonságáért, a kommunizmus győzelméért vívott harcban. Koszorúzási ünnepség Szekszárdon Mint minden évben, idén megkoszorúzták Szekszárdon szovjet hősök emlékművét, fel- szabadulásunk évfordulója alkalmából. A koszorúzásra pénteken délután került sor. Az MSZMP Tolna megyei Végrehajtó Bizottsága nevében Soczó József elv- társ, a Tolna megyei Tanács is többi párt- és tanácsi vezetői a a' városi és járási pártbizottság, tanács képviselői is. Felsorakoztak a koszorúzáshoz az ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet hadsereg egyik alakulatának tagjai. Koszorút helyeztek el a magyar honvédség, valamint a BM- szervek küldöttei, a Hazafias Végrehajtó Bizottsága nevében Népfront, a Magyar Szovjet Ba- Szabópál Antal elvtárs helyezett ráti Társaság, a nőtanács képei koszorút a város központjában viselői, valamint a város külön- lévő emlékmű talapzatára. Jelen féle intézményeinek, vállalatai- voltak a koszorúzásnál a megye nak munkásai. Áprilist A „Függetlenség” hadijelentései napról napra a német csapatok tervszerű elszakadó harcmozdulatairól tudósítanak, „miközben óriási veszteségeket okoztak az ellenségnek”. Egyik szomszédunk máromiak, lajoskomáromiak, sza- tunk; egyik Baranyába, másik az — idős, az első háborút, hadifog- badhídvégiek, nyékik özönlöttek Alföldre igyekezett, ságot megjárt ember — meg is szánkókra, szekerekre felrakott, — Nekünk befejeződött a há- jegyzi: legszükségesebb holmijaikkal, ború, megyünk haza... — Kiszámítottam, hogy a német hogy mentsék az életüket. De — Honnan jönnek? jelentések szerint, már nincs is mindenki úgy volt, mint a madár, — Sárvárról. Az oroszok elorosz ember. Kendszeresen össze- ha veszély tör fészkére; ott rep- küldtek bennünket, menjünk haadtam, mióta a háború folyik, des kétségbeesetten, nem mene- za. mennyit veszítettek halottakban, kül messze. így torpant meg a — Már ott folynak a harcok? sebesültekben, foglyokban... De menekülő áradat Keszin,- Szokp- — Már nem. Azóta talán az nemsokára meglátjuk, hogy ez lyon, Iregben. Rokonok, és telje- országhatáron is túl vannak. Mi nem igaz, mert ideérnek nemso- sen ismeretlenek adtak menedék- gyalog jövünk onnan, az oroszok kára. helyet. messzebbre érhettek, mert ők Beteljesedett a jóslat. Még le sem hullott az első hó, 1944. december elején már ott voltak a csillagos sapkás katonák. Aztán néhány falubeli, idősebb ember a szovjet katonák között ismerősre talált. Az ismerős gárdakapitányi Az emberek esténként kiálltak tankon mennek, az utca végére, órák hosszat fi- Nagy csoport kerekedett a fiagyei ték a viliózó tüzeket, kétség- tál, jókedvű katonák körül, egyik beesett találgatással; épségben is, másik is érdeklődött, nem találják-e majd az otthonukat, tudnának-e hozzátartozóikról. Találgattak, honnan jön a har- g jöttek a hírek, őszinték, egye- effvenrnhás valamikor ozorai volt cok za^a’ Simon tornya, vagy nesek, aztán zavarkeltők, ellent. MiUós István 1Jáí-keŰ /«riet Enying' Lepsény feW1- mondóak, de hiszen annyi forráste a Magyar Kommunista Pártot E§y márciusi reg^l — akkor ból táplálkoztak, annyi szájon Nyéken, Ozorán, Magyarkeszin, mar mutogatta izmait a tavasz —, mentek át . De az élet a sarjadó szeeényparasztok iparosok Für- uSy felmoraj lőtt a fold. hogy tavasz szóbeszed helyett tettekre, geden pedig a hercegi uradalom mindenki felkapta a fejét. Délig munkára sürgetett, cselédei között. tartott tán ez a szünet nélküli Húsvét előtti héten a bevándoDe a háború még ott tombolt a moraj, amely egyformán jött a roltak türelme már végképp elíő- fejünk felett, sőt, otthonunkból Balaton felől. gyott. Indultak vissza a karaváis kivetett bennünket. Egy na- Ahogy teltek a napok, a moraj nők Iregből, Szokolyról, Kesziről, pon, negyvenöt január vége felé egyre halkult, és egyszer csak — Nyékre, Hídvégre, a két szomszéme,“indult a végeláthatatlannak nem mertünk hinni a szemünk- dós Komáromba, de még Dógre is. tűnő, szomorú karaván; mezőko- nek — magyar katonákat lát- — Mint a feltámadási menet —
