Tolna Megyei Népújság, 1964. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-30 / 100. szám

ISS-l. április 23. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Jó tapasztalatok A tamási Új Élet Tsz berendezkedik a háztáji hízó-alapanyag ellátására A fürgedi termelőszövetkezet párttitkára tapasztalataira hivat­kozva állítja, hogy a megkívánt, a sokfajta érdekből indokolt ház­táji árutermelés nem megy a kö­zös munka rovására, sőt elősegí­ti azt. Azok a szövetkezeti gaz­dák, akik évenként meghizlalnak és eladnak 2—3 sertést, rendsze­rint elégedett erriberek, hiszen a közösből kapott termény értéke hizlalással szinte hatványozódik, és jól egészíti ki a család évi jö­vedelmét. Az elégedett ember — ezt még mondani js felesleges — pedig jobb kedvvel, nagyobb am­bícióval dolgozik. Akadnak még persze szövetkezeti gazdák, akik a háztájiból származó bevételeket külön kezelik. Példa erre Kistor­más. De ilyen esetben is meg le­het értetni a tagokkal, hogy vég­eredményben a háztájit a közös adja. Akadnak tsz-vezetők, akik azt állítják, hogy a háztáji áru­termelés a tagok fi^elmét a kö­zös munkától elvonja. Veszélyes és káros e ' nézet, másrészt pedig megalapozatlan. S ezekben még idejében szót kell érteni. A megyei vezetés ugyanis a tsz-ek, a gazdák és a népgazda­ság együttes érdekeit szem előtt tartva, a fürgedihez hasonló vé­leményeket tartja helyesnek, és ennek megfelelően, a háztáji áru­termelést még az eddiginél is szé­lesebb alapokra kell helyezni, eb­ből pedig értelemszerűen követ­kezik, hogy a káros nézeteket le kell szerelni. Elsősorban a járásokra vár és hárul ez a feladat A közös gazdaságok vezetőinek a háztáji árutermelést serkentő tevékenysége ez évtől kezdve bővül. Szükség lesz néhány új módszert alkalmazni és általá­nossá tenni, s néhány olyan ké­zenfekvő adottságot is kihasznál­ni, amely eddig a tagok és a ve­zetők figyelmét elkerülte. Az alapelv persze megmarad: Nem a közös állatállomány rovására, ha­nem azzal együtt növeljük a ház­táji árutermelést. S ha már itt tartunk, valamit még érdemes megjegyezni. Valamennyi terme­lőszövetkezetben akad néhány ügyes ember, ők már a lehetősé­geket eddig is kihasználták, és ha ezt a közös érdekek megsértése nélkül csinálták, akkor tevékeny­ségük rendjénvaló, és helyes. Amikor azonban a háztáji áru­termelés kiszélesítéséről van szó, akkor főként és elsősorban azok­ra a tagokra gondoljunk, akik a lehetőségekkel nem tudnak, vagy még nem akarnak élni. Itt kezdő­dik a tsz-ek feladata. Kitűnő és hasznos módszernek ígérkezik a tamási Uj Élet Tsz vezetőinek elgondolása. Ebben a közös gaz­daságban a tsz fogja megoldani a tagok, vagyis a háztáji gazdasá­gok hízó-alapanyaggal történő el­látását. Hogyan? Férőhely tekin­tetében az Uj Élet Tsz-ben sem valami rózsás a helyzet. Legtöbb Tolna megyei községben sok a kihasználatlan, üres istálló, amely 10—15 anyakoca tartására alkal­mas, az Uj Élet Tsz-nek viszont ilyen lehetősége nincs. Éppen ezért a vezetők úgy gondolkod­nak, hogy a tagoknak adnak ki anyakocát, vagy feles tartásra, vagy pedig úgy, hogy a tag a ko­cát kifizeti. Feles tartás esetén a szaporulat megvásárlására a ko­cát tartó tsz-tagnak lenne elsőbb­ségi joga. Végső soron ősztől kezdve 10—15 anyakoca szaporu­lata, vagy így, vagy úgy, a háztáji gazdaságok hízó alapanyag-ellá­tását szolgálja, és ez a lényeg. Ilyen szempontból a megye kö­zös gazdaságainak többsége jobb helyzetben van, mert vannak köz­ségek, ahol az istállók nagyobbak, mint a lakóépületek. Okvetlen lehet tehát olyan megfelelő istál­lót találni, amely — ha a közös­ben a férőhely kevés — alkalmas a háztáji gazdaságokat malaccal, süldővel ellátó kocák tartására. ÚTTÖRŐNAP BÁTASZÉKEN Vasárnap úttörő kulturális seregszemlét tartottak Bátassékenl amelyen a környék úttörőcsapatai vettek részt. A műsoron zeneka­rok, népi táncegyüttesek, szavalok vetélkedtek egymással, hogy melyikük juthat tovább a megyei vetélkedőre. Eljöttek a bátai kis­dobosok is a seregszemlére, akik szép népitánc-műsorukkal nyer­ték meg a közönség tetszését. Sőt, ezt a megoldást már most számításba kell venni, úgy is, mint lehetőséget, a kevesebb-vesz­teséggel történő átteleltetésre. Nagy luxus és könnyelműség volt a télen is nézni a malacelhullást, akkor, amikor a régi, nagy istál­lók sokasága üresen tátong. / A tamási Új Élet Tsz-ben évek óta több pozitív intézkedést tesznek a háztáji árutermelés, főként a sertéshizlalás serkentésére. Érde­mes például a tavalyi módszerü­ket megismerni. A múlt évben 80 malacot, illetőleg süldőt adott el a gazdaság a tagoknak. Ezenkívül folyamatosan bonyolítják le az anyakoca-akciót is. A 80 malac, illetve süldő eladásával a tsz el­érte, sőt lehetővé tette, hogy a háztáji árutermelésből, a közös- ; bői származó takarmány felhasz­nálásból, nyolcvannal több hízó­sertés kerüljön közfogyasztásra. Még közgazdasági számításokat sem szükséges végezni ahhoz, hogy bárki felismerje, az ilyen intézkedés hármas irányú hasznát és jelentőségét. Először: jól jár a közös gazdaság, hiszen a hizlalás­ból származó többletjövedelem a tagok munkakedvét feltétlenül növeli, az áruér tőkésítési tervek teljesítése szintén növekszik, jól jár a szövetkezeti gazda is, és a népgazdaság is. Ebben a közös gazdaságban kü­lön kijelölt személy foglalkozik a háztáji árutermelés problémái­val, sőt így is mondhatnánk, irá­nyításával. Egy rokkant szövet­kezeti gazdát. Kelemen Pétert bíztak meg az ilyen természetű tennivalók ellátásával. Más közös gazdaságokban szintén érdemes lenne ugyanilyen megoldást ke­resni és találni. A háztáji árutermelés mégna- gyobb fellendítése érdekében a közeljövőben számos megyei in­tézkedés születik majd, de' ezzel egyidőben érdemes a termelőszö­vetkezetekben is új lehetőségek felkutatásán fáradozni. és új módszereket alkalmazni. A halegészségügy helyzete egf országos tanácskozás tükrében — KÖNNYEN EMÉSZTHETŐ fehérjetartalma miatt, másrészt pedig a 'viszonylag olcsó előállít- hatósága miatt egyre nagyobb je­lentősége van a haltenyésztésnek — kezdte nyilatkozatát dr. Búza László, az Országos Állategész­ségügyi Intézet osztályvezetője a paksi országos halegészségügyi tanácskozás szünetében folytatott beszélgetésünk során. — A hal fontos népélelmezési cikk, ezért a szakemberek is mind behatóbban foglalkoznak a haltenyésztéssel. Szavainak illusztrálására el­mondotta, hogy évente mintegy 1600 vagon hal kerül piacra és olyan nagy ütemben növekszik az igény a halhús iránt, hogy 1970- re, a népgazdasági tervek szerint, meg kell kétszerezni a halastavak területét. Nemcsak a belföldi fo­gyasztás szempontjából fontos ez, hanem külföldön is keresett a ma­gyar hal: jellemző, hogy még ten­germenti államokba — Német­ország, Olaszország — is szállí­tunk halat. Tolna a legjelentősebb haltehyésztő megyék közé tarto­zik. ­— Mivel nő a haltenyésztés je­lentősége, előtérbe került a hal­betegségek elleni küzdelem is. — mondta Búza doktor. — Eddig ez a kérdés nem igen szerepelt napirenden, most azonban éppen azért rendeztük meg ezt az orszá­gos állategészségügyi tanácskö­zást, hogy megbeszéljük, mi ál­latorvosok, hogyan tehetnénk töb­bet a haltenyésztés érdekében. Ezért rendeztünk a télen az ál­latorvosi egyetemen is egy há­romhetes speciális tanfolyamot. HA CSAK EGY MÄZSÄVAL sikerülne országosan megnövelni a holdankénti halhozamot, már ez is nagy lépést jelentene előre. Eh­hez azonban szükséges lenne a rendszeres küzdelem a halbeteg­ségek ellen. Jelenleg a halállo­mányban a legnagyobb vesztesé­get a rossz teleltetés során kelet­kező károk után a betegségek okozzák. Ezért a jövőben a hal­tenyésztéshez szervesen hozzá kell tartoznia az állatorvosi mun­kának is. Dr. Búza László a tanácskozás keretében előadást is tartott. Eb­ből tudtuk meg, hogy nálunk a legtöbb gondot, kárt okozó hal­betegség a hasvízkór. Rendelke­zésre állnak az ellene való véde­kezés módjai: antibiotikumokkal, vagyis a kihelyezés előtti oltással megfelelő eredmények érhetők el, csakhogy még nem mindenütt végzik el az előírt, szükséges hal­egészségügyi teendőket, sajnálják a fáradságot és költséget, pedig az bőven megtérül. A kutatók egyébként komoly kísérleteket folytatnak a hatásosabb és ol­csóbb gyógymódok alkalmazása érdekében. Egyebek közt azzal is kísérleteznek, hogy az antibioti­kumot takarmányon keresztül juttassák a hal szervezetébe. Ugyanezen a tanácskozáson dr. Kocsis Antal docens előadást tar­tott a parazitás megbetegedések­ről, dr. Nagy József sárszentlő- rínci körzeti állatorvos pedig a méhegészségügyi teendőkről. Ben- cze Ferenc, a paksi halászati ter­melőszövetkezet elnöke tájékozta­tót tartott a Duna-bizottság halá­szati albizottságának bukaresti üléséről, amelyen a Duna szeny- nyeződésének problémáival és más időszerű halászati kérdések­kel foglalkoztak. > A TANÁCSKOZÁSON jelen volt dr. ősz Gyula, a Földműve­lésügyi Minisztérium osztályveze­tője, a Magyar Agrártudományi Egyesület Állatorvosok Társasá­gának hal- és méhegészségügyi szakosztályvezetője, Ribiánszki Miklós, az Országos Halászati Fő­felügyelőség igazgatója, Rév And­rás, a járási pártbizottság titkára, dr. Kovács Jenő megyei főállator­vos, Vass János, a járási tanács elnökhelyettese, Vajda István, a megyei tanács vb. mezőgazdasági osztályvezető-helyettese és Dra- bik János megyei halászati elő­adó is. A tanácskozás több, mint száz főnyi részvevője délután gyakorlati bemutatón vett részt. A bátaszéki lányok alig várták, hogy sorra kerülhessenek. Amikor végre kihirdették, hogy ők következnek, megindult a sürgés-forgás az öltözőben és a színpadon. Padokat cipeltek, rendezkedtek, hogy mire felgördül a függöny, minden rendben legyen. Nem is volt baj, a jelenet szépen sikerült. A diákélettel foglalkozó mulatságos kis darabon sokat derült a közönség. A főszereplő nehéz helyzetben volt, mert kisasszonyból kellett diáklánnyá vedlenie néhány perc alatt. ;;4 ’ ib Vidám ritmusok. Az őcsényi úttörőcsapat kis zenészei szórakoztat­ták a közönséget. Persze csak néhány szám erejéig, mert a verseny a zenekarokra is kiterjedt. Kicsit izgultak, de ez nem ment a játék rovására, kellemes perceket szereztek a közönségnek. De elbírálásra csak a zsűri jogosult. Ök fogják eldönteni, hogy viszontlátjuk-e őket a megyei versenyen. ír' iff PW44 1 m i ■ így bizony nem könnyű énekelni, ennyi ember 'A bámszáki művelődési házban mozdulni sem lehetett, annyi volt a néző. Min­denki kíváncsi volt, hogyan szerepelnek fiaik, lányaik. De a közön­ség hálás volt, hosszú tapssal jutalmazta az őcsényi úttörők kóru­sának műsorát. (Foto: Zsiga) Éljen a szocializmus útján járó magyar parasztság !

Next

/
Thumbnails
Contents