Tolna Megyei Népújság, 1964. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-30 / 100. szám
ISS-l. április 23. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Jó tapasztalatok A tamási Új Élet Tsz berendezkedik a háztáji hízó-alapanyag ellátására A fürgedi termelőszövetkezet párttitkára tapasztalataira hivatkozva állítja, hogy a megkívánt, a sokfajta érdekből indokolt háztáji árutermelés nem megy a közös munka rovására, sőt elősegíti azt. Azok a szövetkezeti gazdák, akik évenként meghizlalnak és eladnak 2—3 sertést, rendszerint elégedett erriberek, hiszen a közösből kapott termény értéke hizlalással szinte hatványozódik, és jól egészíti ki a család évi jövedelmét. Az elégedett ember — ezt még mondani js felesleges — pedig jobb kedvvel, nagyobb ambícióval dolgozik. Akadnak még persze szövetkezeti gazdák, akik a háztájiból származó bevételeket külön kezelik. Példa erre Kistormás. De ilyen esetben is meg lehet értetni a tagokkal, hogy végeredményben a háztájit a közös adja. Akadnak tsz-vezetők, akik azt állítják, hogy a háztáji árutermelés a tagok fi^elmét a közös munkától elvonja. Veszélyes és káros e ' nézet, másrészt pedig megalapozatlan. S ezekben még idejében szót kell érteni. A megyei vezetés ugyanis a tsz-ek, a gazdák és a népgazdaság együttes érdekeit szem előtt tartva, a fürgedihez hasonló véleményeket tartja helyesnek, és ennek megfelelően, a háztáji árutermelést még az eddiginél is szélesebb alapokra kell helyezni, ebből pedig értelemszerűen következik, hogy a káros nézeteket le kell szerelni. Elsősorban a járásokra vár és hárul ez a feladat A közös gazdaságok vezetőinek a háztáji árutermelést serkentő tevékenysége ez évtől kezdve bővül. Szükség lesz néhány új módszert alkalmazni és általánossá tenni, s néhány olyan kézenfekvő adottságot is kihasználni, amely eddig a tagok és a vezetők figyelmét elkerülte. Az alapelv persze megmarad: Nem a közös állatállomány rovására, hanem azzal együtt növeljük a háztáji árutermelést. S ha már itt tartunk, valamit még érdemes megjegyezni. Valamennyi termelőszövetkezetben akad néhány ügyes ember, ők már a lehetőségeket eddig is kihasználták, és ha ezt a közös érdekek megsértése nélkül csinálták, akkor tevékenységük rendjénvaló, és helyes. Amikor azonban a háztáji árutermelés kiszélesítéséről van szó, akkor főként és elsősorban azokra a tagokra gondoljunk, akik a lehetőségekkel nem tudnak, vagy még nem akarnak élni. Itt kezdődik a tsz-ek feladata. Kitűnő és hasznos módszernek ígérkezik a tamási Uj Élet Tsz vezetőinek elgondolása. Ebben a közös gazdaságban a tsz fogja megoldani a tagok, vagyis a háztáji gazdaságok hízó-alapanyaggal történő ellátását. Hogyan? Férőhely tekintetében az Uj Élet Tsz-ben sem valami rózsás a helyzet. Legtöbb Tolna megyei községben sok a kihasználatlan, üres istálló, amely 10—15 anyakoca tartására alkalmas, az Uj Élet Tsz-nek viszont ilyen lehetősége nincs. Éppen ezért a vezetők úgy gondolkodnak, hogy a tagoknak adnak ki anyakocát, vagy feles tartásra, vagy pedig úgy, hogy a tag a kocát kifizeti. Feles tartás esetén a szaporulat megvásárlására a kocát tartó tsz-tagnak lenne elsőbbségi joga. Végső soron ősztől kezdve 10—15 anyakoca szaporulata, vagy így, vagy úgy, a háztáji gazdaságok hízó alapanyag-ellátását szolgálja, és ez a lényeg. Ilyen szempontból a megye közös gazdaságainak többsége jobb helyzetben van, mert vannak községek, ahol az istállók nagyobbak, mint a lakóépületek. Okvetlen lehet tehát olyan megfelelő istállót találni, amely — ha a közösben a férőhely kevés — alkalmas a háztáji gazdaságokat malaccal, süldővel ellátó kocák tartására. ÚTTÖRŐNAP BÁTASZÉKEN Vasárnap úttörő kulturális seregszemlét tartottak Bátassékenl amelyen a környék úttörőcsapatai vettek részt. A műsoron zenekarok, népi táncegyüttesek, szavalok vetélkedtek egymással, hogy melyikük juthat tovább a megyei vetélkedőre. Eljöttek a bátai kisdobosok is a seregszemlére, akik szép népitánc-műsorukkal nyerték meg a közönség tetszését. Sőt, ezt a megoldást már most számításba kell venni, úgy is, mint lehetőséget, a kevesebb-veszteséggel történő átteleltetésre. Nagy luxus és könnyelműség volt a télen is nézni a malacelhullást, akkor, amikor a régi, nagy istállók sokasága üresen tátong. / A tamási Új Élet Tsz-ben évek óta több pozitív intézkedést tesznek a háztáji árutermelés, főként a sertéshizlalás serkentésére. Érdemes például a tavalyi módszerüket megismerni. A múlt évben 80 malacot, illetőleg süldőt adott el a gazdaság a tagoknak. Ezenkívül folyamatosan bonyolítják le az anyakoca-akciót is. A 80 malac, illetve süldő eladásával a tsz elérte, sőt lehetővé tette, hogy a háztáji árutermelésből, a közös- ; bői származó takarmány felhasználásból, nyolcvannal több hízósertés kerüljön közfogyasztásra. Még közgazdasági számításokat sem szükséges végezni ahhoz, hogy bárki felismerje, az ilyen intézkedés hármas irányú hasznát és jelentőségét. Először: jól jár a közös gazdaság, hiszen a hizlalásból származó többletjövedelem a tagok munkakedvét feltétlenül növeli, az áruér tőkésítési tervek teljesítése szintén növekszik, jól jár a szövetkezeti gazda is, és a népgazdaság is. Ebben a közös gazdaságban külön kijelölt személy foglalkozik a háztáji árutermelés problémáival, sőt így is mondhatnánk, irányításával. Egy rokkant szövetkezeti gazdát. Kelemen Pétert bíztak meg az ilyen természetű tennivalók ellátásával. Más közös gazdaságokban szintén érdemes lenne ugyanilyen megoldást keresni és találni. A háztáji árutermelés mégna- gyobb fellendítése érdekében a közeljövőben számos megyei intézkedés születik majd, de' ezzel egyidőben érdemes a termelőszövetkezetekben is új lehetőségek felkutatásán fáradozni. és új módszereket alkalmazni. A halegészségügy helyzete egf országos tanácskozás tükrében — KÖNNYEN EMÉSZTHETŐ fehérjetartalma miatt, másrészt pedig a 'viszonylag olcsó előállít- hatósága miatt egyre nagyobb jelentősége van a haltenyésztésnek — kezdte nyilatkozatát dr. Búza László, az Országos Állategészségügyi Intézet osztályvezetője a paksi országos halegészségügyi tanácskozás szünetében folytatott beszélgetésünk során. — A hal fontos népélelmezési cikk, ezért a szakemberek is mind behatóbban foglalkoznak a haltenyésztéssel. Szavainak illusztrálására elmondotta, hogy évente mintegy 1600 vagon hal kerül piacra és olyan nagy ütemben növekszik az igény a halhús iránt, hogy 1970- re, a népgazdasági tervek szerint, meg kell kétszerezni a halastavak területét. Nemcsak a belföldi fogyasztás szempontjából fontos ez, hanem külföldön is keresett a magyar hal: jellemző, hogy még tengermenti államokba — Németország, Olaszország — is szállítunk halat. Tolna a legjelentősebb haltehyésztő megyék közé tartozik. — Mivel nő a haltenyésztés jelentősége, előtérbe került a halbetegségek elleni küzdelem is. — mondta Búza doktor. — Eddig ez a kérdés nem igen szerepelt napirenden, most azonban éppen azért rendeztük meg ezt az országos állategészségügyi tanácsközást, hogy megbeszéljük, mi állatorvosok, hogyan tehetnénk többet a haltenyésztés érdekében. Ezért rendeztünk a télen az állatorvosi egyetemen is egy háromhetes speciális tanfolyamot. HA CSAK EGY MÄZSÄVAL sikerülne országosan megnövelni a holdankénti halhozamot, már ez is nagy lépést jelentene előre. Ehhez azonban szükséges lenne a rendszeres küzdelem a halbetegségek ellen. Jelenleg a halállományban a legnagyobb veszteséget a rossz teleltetés során keletkező károk után a betegségek okozzák. Ezért a jövőben a haltenyésztéshez szervesen hozzá kell tartoznia az állatorvosi munkának is. Dr. Búza László a tanácskozás keretében előadást is tartott. Ebből tudtuk meg, hogy nálunk a legtöbb gondot, kárt okozó halbetegség a hasvízkór. Rendelkezésre állnak az ellene való védekezés módjai: antibiotikumokkal, vagyis a kihelyezés előtti oltással megfelelő eredmények érhetők el, csakhogy még nem mindenütt végzik el az előírt, szükséges halegészségügyi teendőket, sajnálják a fáradságot és költséget, pedig az bőven megtérül. A kutatók egyébként komoly kísérleteket folytatnak a hatásosabb és olcsóbb gyógymódok alkalmazása érdekében. Egyebek közt azzal is kísérleteznek, hogy az antibiotikumot takarmányon keresztül juttassák a hal szervezetébe. Ugyanezen a tanácskozáson dr. Kocsis Antal docens előadást tartott a parazitás megbetegedésekről, dr. Nagy József sárszentlő- rínci körzeti állatorvos pedig a méhegészségügyi teendőkről. Ben- cze Ferenc, a paksi halászati termelőszövetkezet elnöke tájékoztatót tartott a Duna-bizottság halászati albizottságának bukaresti üléséről, amelyen a Duna szeny- nyeződésének problémáival és más időszerű halászati kérdésekkel foglalkoztak. > A TANÁCSKOZÁSON jelen volt dr. ősz Gyula, a Földművelésügyi Minisztérium osztályvezetője, a Magyar Agrártudományi Egyesület Állatorvosok Társaságának hal- és méhegészségügyi szakosztályvezetője, Ribiánszki Miklós, az Országos Halászati Főfelügyelőség igazgatója, Rév András, a járási pártbizottság titkára, dr. Kovács Jenő megyei főállatorvos, Vass János, a járási tanács elnökhelyettese, Vajda István, a megyei tanács vb. mezőgazdasági osztályvezető-helyettese és Dra- bik János megyei halászati előadó is. A tanácskozás több, mint száz főnyi részvevője délután gyakorlati bemutatón vett részt. A bátaszéki lányok alig várták, hogy sorra kerülhessenek. Amikor végre kihirdették, hogy ők következnek, megindult a sürgés-forgás az öltözőben és a színpadon. Padokat cipeltek, rendezkedtek, hogy mire felgördül a függöny, minden rendben legyen. Nem is volt baj, a jelenet szépen sikerült. A diákélettel foglalkozó mulatságos kis darabon sokat derült a közönség. A főszereplő nehéz helyzetben volt, mert kisasszonyból kellett diáklánnyá vedlenie néhány perc alatt. ;;4 ’ ib Vidám ritmusok. Az őcsényi úttörőcsapat kis zenészei szórakoztatták a közönséget. Persze csak néhány szám erejéig, mert a verseny a zenekarokra is kiterjedt. Kicsit izgultak, de ez nem ment a játék rovására, kellemes perceket szereztek a közönségnek. De elbírálásra csak a zsűri jogosult. Ök fogják eldönteni, hogy viszontlátjuk-e őket a megyei versenyen. ír' iff PW44 1 m i ■ így bizony nem könnyű énekelni, ennyi ember 'A bámszáki művelődési házban mozdulni sem lehetett, annyi volt a néző. Mindenki kíváncsi volt, hogyan szerepelnek fiaik, lányaik. De a közönség hálás volt, hosszú tapssal jutalmazta az őcsényi úttörők kórusának műsorát. (Foto: Zsiga) Éljen a szocializmus útján járó magyar parasztság !
