Tolna Megyei Népújság, 1964. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-24 / 95. szám
TTTLÍTA WEG TEJ NÉPÚJSÁG 3 1064. április zt. A rágalmazók A KÖZÉLET TISZTASÁGÁT egyes emberek elég sajátságos módon és pedig úgy értelmezik, hogyha érdekeik megkívánja, akkor gátlástalanul rágalmazhatnak, és hazudozhatnak. Az emberi jogok, a demokrácia megcsúfolásáról, kiskirálykodásáról, önkényeskedéséről kiáltoznak, amikor a munkaerkölcs, vagy a szocialista törvények, a szocialista együttélés maradéktalan betartására kényszerítik őket. Úgy vélik, ehhez nincs joga senkinek, ugyanakkor sokkal többet megengednek maguknak, mint a legdurvább vezető. S ma még sajnos a rágalmazók, a becsületbe-gázolók gyakran büntetlenül végezhetik ügyködésüket, mert velük szemben is az érvényesül, amit kizárólag a jó szándékú és becsületes bírálók számára szabadna fenntartani. Nemrég néhány községben és járási székhelyen közelebbről is megnéztük ezt, a közélet tisztaságához nagyon is hozzátartozó problémát. Úgyszólván minden község megvan áldva néhány beteges, összeférhetetlen bajkeverővel, olyan emberrel, aki, ahogy mondani szokás, a tényéktől, a valóságtól nem engedi zavartatni magát. Még mielőtt félreértésre kerülne sor, alá kell húzni, hogy nem a jóindulatú, a valóságos hibákat feltáró, tisztességes alapállásból bíráló emberekről van szó, hanem azokról, akik bosszúból, elvakultságból, esetleg karrierizmusból, vagy beteges üldözési mániából találnak ki dolgokat. Nem egyszer valóban a vezetőket szeretnék lejáratni. Az egyik tanácselnök elvtárs példákra hivatkozott, és igen elgondolkodtató végkövetkeztetésre jutott. „A rágalmazók büntetlen garázdálkodása azért is rossz, mert amikor már néhányszor támadás érte az embert, akkor utána ösztönösen méé a jó szándékban is hajlamosfeltételezni a rosszindulatot” — mondta. Az egyik járási pártbizottság titkára, aki valóban életközelből ismeri az ilyen természetű ügyeket, úgy véli; a szocialista demokratizmus nagy vívmánya, hogy a dolgozók panaszos levelei egyetlen szervnél sem kerülhetnek kivizsgálás, vagy utánjárás nélkül papírkosárba. Rendeletek írják elő. törvény kötelezi az érdembeni intézkedést. A falusi pedagógus levelet hérmelvik szervnél ugyanolyan becsben tartják, mint mondjuk a termelőszövetkezet kanászáét. Nincs személyválogatás. A járási pártbizottság első titkára azt is elmondotta, örülni lehet a bizalomnak, amelyet egyebek között a különböző szervekhez intézett levelek is tükröznek. Sok mulasztás éppen így került napvilágra, számtalan hibát éppen a jó szándékú bejelentések nyomán lehetett megszüntetni. DE LÉTEZIK SAJNOS egy jogokkal visszaélő másik kategória. Gyakran fordul elő ugyanis, hogy a bejelentés elejétől végéig, rágalom, hazugság. A vizsgálat során ez pontról pontra beigazolódik. S ilyen esetben valóban nem ártana betartani a törvényeket, és a hamis vádaskodót felelősségre vonni, mert a gyakorlatban rendszerint a hajaszála sem görbül meg, s mint aki jól végezte dolgát, kezdheti újból alantas ösztönei kielégítését. Olyan furcsa eset is előfordul, hogy a rágalmazóval udvariasan közlik: Panaszát kivizsgáltuk, állításai nem fedik a valóságot, de azért forduljon máskor is bizalommal hozzánk. Nos, még pont ez hiányzik. Vannak emberek, akik jogtalan követeléseiknek hangerővel, fenyegetésekkel szoktak nagyobb nyomatékot adni. Annak az elvnek a maradéktalan betartását követelik, amelyet saját maguk rúgnak fel. Nemrég az egyik járási székhely tanácselnöki szobájában minősíthetetlen hangú kiabálásnak lehettek fültanúi még azok is, akik az előszobában tartózkodtak. A következő történt: M. J., akinek saját háza van. de abból családi okok miatt kiköltözött. a tanácselnöktől kétszobás lakás kiutalását követelte. Isv: Vegvék tudomásul, el fogom intézni. Bármit pofáznak, maid én A kurdi Uj Élet Termelőszövetkezet új hajtatócsarnokában javában virágzik a paprika, s már termést hoz 14 ezer tő paradicsom, A korszerű kertészetben nyolcvan hollandi-ágy építését fejezik be a napokban, s ezek nagy részében is már fejlődnek a zöldségpalánták. megmutatom, majd és megkeresem azt a helyet, ahol maguk nélkül is elintézik...” Kiabált, szitkozódott. Az ilyen emberek azt hiszik, hogy nekik ehhez joguk van. Am, ha ugyanilyen hangot használna velük szemben a tsz-elnök, vagy a tanácselnök, akkor fel lennének háborodva, hogy micsoda dolog így bánni a dolgozókkal. A szó- banforgó esetben persze a tanácselnök elvtárs nem veszítette el a fejét, de mivel ő is dolgozó, jogos a kérdés, hát köteles eltűrni az ilyen hangot? Nem, sem ő, sem más nem köteles eltűrni, sőt aki a tanácsházát kocsmának tartja, annak éppen az épület rangja és tekintélye érdekében nyugodtan meg lehet mondani, hogy kívül tágasabb. A szocialista demokráciához ez is hozzátartozik. AZ ELVETEMÜLTSÉG, a gátlástalanság tipikus esete egy névtelen levél, amely az egyik község helyi vezetőit rágalmazza, teszi ezt megtévesztő módon a demokrácia felkent bajnokaként. Kiderült hogy az egésznek nincs semmi alapja, a névtelen levél írója „csak” azért rágalmazott, mert egy házat a tanács nem hajlandó megvásárolni. Ebben a házban a névtelen levélíró is érdekelt anyagilag. A névtelen levélíró kiléte kiderült, és a törvény előtt fog felelni hazug állításaiért. így helyes, mert végül is a közélet tisztaságával eeyszer már csak el kell jutni odáig, hoev a jószándékú, becsületes bírálókat minden eszközzel megvédeni az esetleges megtorlásoktól, de a becsületes emberek se nyugtalankodjanak. ne legven nekik sok rossz naniuk. és feleljenek, legyenek felelősségre vonva a hazug rágalmazók. Szekulity Péter A szövetkezet tizenkét holdon görög- és sárgadinnyét is termeszt az idén, s ezek palántáit szintén melegágyban nevelik. A dinnyepalánták jól fejlődnek, s amint elmúlnak a „fagyosszentek”, megkezdik kiültetésüket a szabad földbe. Dinnye — melegágyban ideje: 1895 — Aha, szóval így van ... Hogy mennyire változik a világ. A mai fiatalok beleszoknak ebbe az újba, mi öregek, hiába, már nem értjük. Azelőtt jó volt a hat iskola, ma meg már maholnap minden gyerek gimnáziumba jár, — És mondja csak... Nagy károkat csinált az az árvíz a Tiszán? Mert a vöm elolvassa nekünk is az újságot, 'hát abból hallottam, hogy árvíz van. — Károk vannak, de az állam segít helyreállítani.., — Nahát, milyen szép, hogy segít az állam. Azelőtt nekünk meg elvette a pénzünket, amit szegény uram megkeresett... — És mondja csak, milyen most Szekszárd? Ugye, azt mondta kedvesem, Szekszárdról jött... Azelőtt mindig eljártunk az őszi vásárra. De híres volt a szeptemberi szekszárdi vásár. Még az is elment, akinek nem volt eladni, vagy vennivalója ... Hallottam, hogy sok szép új ház épült. De itt is annyi az új ház ... Mind olyan újmódi, sátortetős •.. Most ez a divat... — Ehhez a tetőhöz kevesebb faanyag kell — mondom. — Bizony, kevés a fa. Nem lehet úgy kapni, mint azelőtt. Néhány éve nekünk is szenet kellett venni, azelőtt meg azt sem tudtuk milyen az. De ha megrakom a kályhát — nemrég vettem, hogy is hívják .. i ja igen, tea-tűzhely —, akkor jól melegít. Igaz, az öregem már nem is tud úgy fát készíteni tüzelőnek, azért is költöztünk ide, a vőnkhöz, Bátai Józsefhez, két évvel ezelőtt, amikor olyan nagy volt a hideg. Most csak ketten vagyunk itthon, mert ők a téeszbe járnak dolgozni. Hanem azt mondja meg, mire való volt az, hogy a múltkor kaptunk valami meghívót, valami öregek napjára. Mit akarnak mór velünk, mozdítani is alig bírunk valamit, hát nem mentünk el... Ilyen sem volt azelőtt. .. — Csakugyan nem. Egy-két év óta minden faluban az év egy napján megrendezik az öregek napját. Azért, hogy ne legyenek az öregek se állandóan bezárkózva a négy fal közé, hogy találkozzanak a többivel. Kapnak egy kis ajándékot, megköszöntik őket. Olyanféle ez, mintha valakit megköszöntének a születésnapján, névnapján. Azt akarjuk kifejezni, hogy megbecsüljük az idős embereket, akik már kiöregedtek a munkából. A szeretetet akarjuk így kifejezni — magyarázom. — Nahát, hogy ilvent is meg lehet érni — csodálkozik Szabó néni. — Ha ezt így megmagyarázta volna valaki, elmerítünk volna ... — Tudja kedvesem, nekünk már furcsa ez a mostani világ ... Azért mégis, kibékülök mindennel, csak eggyel nem... _ t ? — Azzal, hogy mindenféle mosógéppel mosnak az asszonyok, aztán panaszkodnak, hogy nem jó, mert tépi, szaggatja a kelmét Hát ha ilyen az a gép, akkor már inkább kimosom magam, kézzel. Azelőtt összegyűjtöttük a fahamut megöntöttük, és azzal mostunk. Mosófával olyan tisztára ki lehett mosni, hogy nem mossa úgy ki az a gép ... — Egyet szeretnék még kérdezni Szabó néni. Ilyen szép kort megértek mindketten. Házasságuk hatvankilencedik évében mit tudna tanácsolni a mai fiataloknak, akik eljutnak a házasságkötéshez? — Annak idején a pap előtt azt 1 fogadtuk; ásó-kapa választ el csak egymástól. Hát ezt a foga- j dalmat megtartottuk. Megértésben éltünk mindig, és csak azt mondhatom bárkinek; a házaspárok értsék meg egymást, ha már a sors összehozta őket, tartsanak is ki egymás mellett gondban és örömben. Csak azt kívánom, másoknak is adasson meg az. ami nekünk megadatott... Mai pszichológusok, jogászok, statisztikusok, és mindazok, akik azt kutatjátok, mi az oka a manapság oly gyakori válásoknak, és mi a jó házasságok titka, keressétek fel Kölesden ezt az idős házaspárt. Sokat tudnának még mondani az együtt eltöltött hatvan- kilenc év tapasztalatairól. Bognár István Április 24-én Á gyarmatosítás és az imperializmus ellen, a békés egymás mellett élésért küzdő ifjúság napja riksós vezeti majd az államot...” — énekelték milliók Indiában a forradalmi dalt az 1946. február 21-ét követő napokban. Az elnyomott indiai páriák, a nagyvárosok utcáin rohanó, riksákat vontató kulik ezekbe a szavakba öntötték a felszabadulás iránti reményüket. Akkor már százmilliók ébredtek fel a kolonializmus teremtette szörnyű álomból. Ennek az ébredésnek volt egyik nagy eseménye 1946. február 21- ém az indiai flotta bomhayi lázadása. A Talvar angol hadihajó árbocáról az indiai matrózok lehúzták az angol zászlót és felhúzták helyébe az indiai lobogót. Ázsiában és Afrikában milliók tüntettek a bombayak mellett, egy esztendővel később pedig Egyiptom fővárosában követelték a brit gyarmatosítók távozását. Akkor már a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség javaslatára minden esztendő február 21. napján a földkerekség fiataljai kifejezték szolidaritásukat a gyarmati országok harcoló népei, ifjúsága iránt. A kolonializmust felszámoló gőzhenger Indiával és Kínával az élen először Ázsiából, majd Afrika földjének tekintélyes részéről kergette ki a gyarmatosítókat. A világ térképén bekövetkező változásokat szemléltette 1955-ben, az indonéziai Bandung- ban megrendezett ázsiai—afrikai értekezlet. Az egykori holland klub termében 29 ázsiai és afrikai ország kormányfője hozott határozatot: véget kell vetni az imperialista gyarmati elnyomásnak! A történelmi ítélet hangoztatta, hogy a gyarmati rendszer mindenféle megnyilatkozásában bűn. A bandungi értekezlet már a megváltozott helyzetet mutatta: napirendre került a gyarmati rendszer teljes felszámolása. Később, az ázsiai és afrikai diákok bandungi értekezletén határozták el, hogy a világ fiataljai ezután február 21. helyett április 24-én, a bandungi konferencia évfordulóján emlékezzenek meg esztendőről esztendőre a gyarmatosítás elleni harcról, s azokról az alapelvekről. amelyek a békés egymás mellett élés politikáját meghatározzák. Április 24 így vált a gyarmatosítás és az imperializmus ellen, a békés egymás mellett élésért küzdő ifjúság napjává. A zóta a földkerekség haladó ** és szabadságszerető fiataljai április 24-én minden esztendőben kifejezik szolidaritásukat a már felszabadult és a még gyarmati sorban szenvedő országok fiataljaival. Angola, Rhodé- zia, Mocambique, Brit-Gu ana. Martinique, Reunion, Guadeloupe — összesen csaknem hatvanmillió ember viseli még a rabság nehéz láncait. Ezen a napon milliók tüntetnek mellettük, de szolidaritásunk, a szocialista országok fiataljainak támogatása más módon is megnyilvánul: ösztöndíjakkal, iskolák építésével. felszerelésével, s más anyagi eszközökkel támogatjuk a gyarmati elnyomás alól felszabadult fiatalokat. A DÍVSZ idei legnagyobb szolidaritási gyűlését a nyugat-afrikai Bamakóban rendezi. ahol Afrika fiataljaival a függetlenségért harcoló sngolai, portugál-guineai szabadságharcosok megsegítéséről lesz szó. A mikor Bombaybam. a tün- ” tetők élén haladó ifjút, Mamodrózát golyó ölte meg, a gyilkosok nem gondolták, hogy éveken át az ő nevével ajkukon indulnak majd ezrek és ezrek a kolonializmus ellen. S nem gondolták, hogy mintegy két évtized alatt sok ázsiai és afrikai országból az egykori riksák, az elnyomottak kitessékelik őket, hogy egyszer „maguk vezessék az államot...” Sebes Tibor Már esteket a falakat is ledöntöttek Talán soha nem volt ilyen népes a tolnai gimnázium környéke, mint ezekben a napokban. A gimnázium KlSZ-szerveze- tének tagjai, a szülői munkaközösség, a község lakói társadalmi munkát végeznek a leendő gimnázium helyén. Lebontják az egykori iskolát, mely később zárda volt, majd azután katonáknak adott helyet, s a bontásra ítélés előtt terményraktár volt az épület. A tanácsi építővállalat munkásai nagy lendülettel fogtak a munkához — mint értesültünk a gimnázium építéséről, Orosz György elvtárstól, a községi tanács elnökétől. A gimnázium az idén még nem készül el. de ettől függetlenül a topábbakban is szervezik a község lakóinak tArsad^lmi munkását az új gimnázium építéséhez, hogy mielőbb átadhassák rendeltetésének.
