Tolna Megyei Népújság, 1964. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-24 / 95. szám

ÍÖI.NA (VTFGTF1 NfirŰJSAG 1064. április 2 ti Hruscsov javaslata, a Központi Bizottság határozata a Pravda különkiadásában Moszkva (TASZSZ). Csütörtö­kön délután különkiadásban je­lent meg a Pravda. A lap közi; azt a feljegyzést, amelyet Hrus­csov intézett az SZKP Központi Bizottságának Elnökségihez, a következő címmel: „A mező- gazdaság belterjesítését célzó párt rád az Egyesült Államok mező- gazdasága mögött. Hruscsov véle­ménye szerint az elmaradást csak az állattenyésztés nagyüzemi, ipari megszervezésével lehet le­küzdeni. — A tőkések nagy eredménye­ket értek el a fejlett árutermelő irányvonal megvalósításárai kap- állattenyésztés kialakításában, cso.a'os egyes kérdésesről . A kglj vennünk a gazdaságban egyes Pravda ugyancsak közli azt a határozatot, amelyet a Központi Bizottság e feljegyzés alapján ho­zott. Hruscsov feljegyzését a Központi Bizottság jóváhagyta és rámutatott, hogy a feljegyzésben az első titkár több alapvető kér­dést tett fel a mezőgazdasági szakemberképzés megjavításával, az állattenyésztés nagyüzemi alapokra helyezéséről, a terme­lési igazgatóságok munkájának megjavításáról és más kérdések­ről. A határozat rámulat, hogv Hruscsov feljegyzése alapján ta­nulmányozni kell minden gazda­ság lehetőségeit, meg kell való­sítani a legelőnyösebb szakosí­tást a földművelésben és az. állatte yésztésbsn, mielőbb el kell érni a legcsekélyebb a lyagi és munkaráfordítás mellett a mező­gazdasági termények mennyisé­gének nagymérvű növelését. Hruscsov a feljegyzésben egyebek között megállapítja, hogy hatékonyabbá kell ten­ni a modern munkamódsze­rek, a korszerű technológia mezőgazdasági elterjesztését. A kolhoz-szovhoz termelési igazgatóságok munkatársai kö­zött nem szabad megtűrni a szak­mához nem értő dilettánsokat. Az állattenyésztés kérdésével fog­lalkozva rámutat, hogy 1953 óta a Szovjetunió világszerte elis­mert jelentős eredményeket ért el a mezőgazdaságnak ebben az ágazatában. A fajlagos takar­mányfelhasználás a jószág és a baromfi hizlolási idejét tekintve a Szovjetunió még mindig elma­a tőkés országok minden haladó módszerét. Ebben semmi szégyel- nivaló nincs” — mutat rá a szov­jet miniszterelnök. Hruscsov indítványozza, hogy szakosítsák az állattenyész­tést, céltudatosan szervezzék meg a tudományos intézetek tevékenységét, a legnagyobb mértékben használják fel a legjobb hazai és külföldi ta­pasztalatokat, a vegyészet, az élettan, az agrártudományok vívmányait. Hruscsov új rendszert javasol az állattenyésztő gazdaságok igazgatására. Hangsúlyozza, hog/ n legfo.itosabb a sz. kemberl.ép­zés megjavítása. Javasolja, hegy a termelési igazgatóságokat hozzá értő. rátermett szakemberekkel -kell megerősíteni, s főként ki kell képezni ilyen szakembereket „Nem szabad félni a fiatal ki derek előléptetésétől. Az idő­sebb nemzedék már régóta el­ismerte a fiatalokat, az ifjúság- hősi munkával érdemelte ki ez* az elismerést” — ál’apítja meg Hruscsov. A feljegyzésben a párt első tit­kára részletesen foglalkozik a munkaszervezés és a bérezés megjavításával. s rámutat: „Most hatalmas lehetőségeink vannak a jól dolgozó emberek jutáin: a- zására. s olyan bérezési rend­szert kell kialakítanunk, amely serkentené a termelés fokozását”. Három mezőgazdasági élüzem megyénkben A földművelésügyi miniszter a mezőgazdasági és erdészeti dol­gozók, valamint a vegyipari dolgozók szakszervezetével egyet­értésben az 1963. évben elért ki­váló termelési eredményeikért, munkasikereikért, a szocialista munkaversenyben vállalt kötele­zettségeik teljesítéséért 35 mező- gazdasági üzemet, vállalatot, il­letve intézményt tüntetett ki Él­üzem címmel. Élüzem lett a kí­— sérleti üzemek közül az Alsó- tengelici Kísérleti Gazdaság. A kitüntetett gépállomásokat me­gyénkből a Böicskei Gépállomás képviseli. Ugyancsak élüzem lett, a Tolna megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat. A kitüntető okleveleket, vala­mint az Élüzem címmel járó pénzjutalmakat április 25 és má­jus 3 között ünnepélyesen adják át. (MTI) Fagyejev nyilatkozata a KGST 15. évfordulóján Moszkva (TASZSZ). A KGST megalakulásának 15. évfordulója alkalmából p Novoje Vremja című szovjet külpolitikai hetilap közölte munkatársának Fagyejev- vel, a KGST titkárával készített Világszerte megünnepelték a Lenin-évfordulót BERLIN Az NDK dolgozói ünnepélyesen emlékeztek meg Vlagyimir Iljics Lenin születésének 94. évforduló­járól. A NSZEP Központi Bizott­ságának ünnepi ülésén Hermann Matern, a Központi Bizottság Po­litikai Bizottságának tagja tartott beszámolót. A világ népei — hangoztatta — örökké emlékezetükben fogják őrizni a dolgozók halhatatlan ve­zérét, V. I. Lenint, és mindig ta­nulnia fognak tőle. :. “.-fii i SZÓFIA A bolgár fővárosban szerdán esté az operaházban emlékeztek JVAKON és GYULAJON befejezték a kukorica vetését Két telefonértesítést kaptunk tegnap délután a dofnbóvárí já­rásból. A járási tanács mezőgaz­dasági osztálya jelentette, hogy a naki Dózsa Tsz és a gyulaji Uj Barázda Tsz befejezte a kukorica vetését, s ezzel az összes tavaszi vetést. A naki szövetkezet eredményé­ről személyesen is kaptunk hírt Grujber Jánostól, a járási tanács mezőgazdasági osztályának mun­katársától. Elmondotta, hogy a nakiak szerdán éjszaka, éjfélkor végeztek a kukoricavetéssel. Éj­jel-nappal vetettek. Grujber Já­nos véleménye, tapasztalata sze­rint a gyors munka legfőbb elő- segítője a jó üzemszervezés volt a Dózsa Termelőszövetkezetben. A növényápolást is megkezdték Nakon, sőt már a cukorrépatáblá­nak felét megsarabolták. Gyulajról, az Uj Barázda. Ter­melőszövetkezetből külön értesí­tették szerkesztőségünket: csütör­tökön fejezték be a kukorica és a silókukorica vetését, összesen 700 holdat vetettek. Pénteken hozzá­kezdenek a gyulaji tsz-tagok a cukorrépa sarabolásához. meg az évfordulóról. Az ünnepi gyűlés elnökségében helyet fog­laltait a bolgár párt és az állam vezetői, valamint Leonyid Brezs- nyevvel az élen az ott-tartózkodó szovjet kormányküldöttség tagjai. BUKAREST Bukarestben és más román vá­rosokban szérdán ugyancsak ün­nepségeket rendeztek Lenin em­lékére. A Román—Szovjet Barát­ság Házában irodalmi estet tar­tottak. amelyen Mihai Beniuc az írószövetség elnöke mondott be­vezető beszédet. HAVANNA ségi cftílfekfel! szentelt szerdán Lenin születésnapjának. Az Edi­tora Politika könyvkiadó közre­adta .spanyol nyelven Lenin több írását, kiállították spanyol nyelven megjelent műveit is. MONTEVIDEO A haladó Uruguay közvélemény széles körben ünnepelte meg Le­nin születésnapját. A Popular cí­mű lap szerkesztőségi cikket szen­tel " az évfordulónak. Rámutat, hogy a marxizmus—leninizmus napjainkban az egész földön győ­zedelmeskedik. Lenin hazájában a kommunizmust építik, s a kü­lönböző földrészeken felemelke­dik a szocializmus zászlaja. Kiemelve a nemzetközi kommu­nista mozgalom egységének fon­tosságát, a lap utal a kínai veze­tők szakadár tevékenységére. COLOMBO A ceylonT fővárosban is ünne­pélyesen emlékeztek meg az év­* ÍS2SÖ S5Ä&!“»»,A» CEKETpÄ főtitkára mondott beszedet. Han­goztatta, hogy Lenin több év­tizeddel ezelőtt kidolgozott zse­niális eszméi és megállapításai ma sem vesztették érvényüket. Ezt bizonyítja a béke és haladás erőinek számos győzelme, az im­perializmus meghátrálása min­dén fronton, a gyarmatosítók ve­resége. Gépkocsik, motorkerék­párok szervizelését és javítását kerékpárok, varrógépek, mindennemű irodagépek javítását, (motorkerékpár és kerékpár garanciális javítását is) vállalja a Dombóvári Vasipari Ktsz. Lakosság felé a javítást soron kívül szolgáltatjuk. (192) interjúját. A KGST-tagországok gazdasági fejlődésének új ered­ményeiről szólva Fagyejev meg­jegyezte' hogy az eltelt 15 esz­tendő alatt ezen országok ipari termelése több mint 3.6-szorosá- ra növekedett. Részesedésük a világ ipari termeléséből az 1950. évi 18 százalékról 1962-ben 31 százalékra emelkedett. A tanács központi feladata ez idő szerint az 1966—1970. évi népgazdasági tervek összehango­lása — hangsúlyozta Fagyejev. — Célunk a tagországok sok oldalú együttműködésének kifejlesztése, ez azonban nem jelenti azt. hogy lemondunk a kétoldalú gazdasági kapcsolatokról — állapította meg. A KGST-tagállamoknak a kapi­talista és á fejlődő országokkal fenntartott gazdasági kapcsolatá­ról szólva Fagyejev hangsúlyozta, hogy a KGST nyílt gazdasági szervezet, amely nem veszi körül egységes vámtarifákkal, vagy másféle sorompókkal a kebelébe tartozó országokat és nem foly­tat diszkriminációs politi! át a kívül álló országokkal szemben Fagyejev emlékeztetett arra. hogy a KGST 16. tanácsülése módosította a szervezeti szabály­zatot, amely így lehetővé teszi, hogy a KGST-nek tagja legyen bármelyik olyan Európán kívüli ország amely elfogadja a ta­nács céljait és elveit. Végezetül Fagyejev hangsúlyozta, hogy a KGST erős szervezetté vált, amely fontos szerepet játszik a szoc a- lista világrendszer gazdasági fej­lődésében. (MTI) \ Az idős házaspár éppen dél­utáni. pihenését tölti. Szabó bácsi alszik már, ősz feje belesüpped a párnába. Botja az asztal szélé­re akasztva lóg. Az asztal köze­pén fél üveg bor. Szabó néni a régimódi bőrkanapén ül, gondol­kodik. jött, akkor volt a pénzromlás. — Azon gondolkodtam éppen — Hiába hozta haza az uram a ne­mondja felélénkültén —, hogy hezen összekuporgatott keresetét, miért éppen nekünk rendeltetett mert az állam lebélyegezte. Csak ez a hosszú élet. Hányán elmen­tek már, nálunk fiatalabbak kö­zül, mi meg még itt vagyunk. Csak töltjük a napokat, tétlenül, és valósággal fáj a tétlenség. Megható az idős asszony pa­naszkodása, az, hogy a tétlenség­re panaszkodik. Pedig csak azt lehet neki mondani; éppen eleget küzdöttek, dolgoztak életükben ahhoz, hogy most gondtalanul él­jenek, idejüket csak pihenéssel töltsék. — Maguk már megérdemlik annyira a pihenést, hogy ne mun­kával törjék magukat még most is — mondom Szabó néninek. — Kedvesem, aki munkában élte le az életét, nehezen él tét­lenségben — válaszol. — Mi pe­dig az öregemmel sokat dolgoz­tunk. Szegény, ő még Ameriká­ba is kivándorolt, hogy valamit összekuporgasson majd belőle itthon. Kétszer is kint volt. Elő­ször 1904-ben ment ki, és három év múlva jött vissza. Fatelepen dolgozott, ahbl nagy törzsekből fűrészeltek deszkát. Másodszor a háború alatt, amikor a fiúnkat elvitték katonának. Oda ment vissza, ahol először dolgozott. — Akkor másodszor kilenc évig volt oda. Hanem amikor haza­a felét kapta meg magyar pénz­ben, mint amennyi járt volna. Szerették ott az uramat. Csak azt sajnálta aztán mindig, hogy ami­kor gyerek volt, nem ment el né­met szót tanulni, amikor az apja oda akarta adni. Mert Nagydo- rogtól származott ide az öregem, és akkor az volt a szokás, hogy a gyereket odaadták rokonokhoz, ismerősökhöz a szomszéd sváb falukba német szót tanulni. Cse­rébe meg onnan jött a gyerek magyarul tanulni. Hát, amikor az apja küldte, nem volt kedve, nem is nagyon erőltették, mert egy szem gyerek volt. Mondta is sok­szor; mennyivel jobb volt azok­nak ott kint, akik más nyelven is tudtak beszélni... — Hány éves házasok voltak, amikor Szabó bácsi először ment ki Amerikába? — Akkor már kilenc, lelkem. 1895-ben kerültünk össze. Akkor voltam 17 éves, az uram meg huszonhárom. — Hatvankiíenc év óta háza­sok? Ritka szép jubileum. Még az országban is kevés ilyen idős há­zaspár van. Két teljes emberöltőt leélni egymás mellett... — Bizonv kedvesem ... És mi nemigen mondtunk egymásnak rossz szót, nem volt köztünk na­gyobb nézeteltérés. És felnevel­tünk egy fiút, meg egy lányt... — Hógyan ismerkedtek meg, hogyan kerültek össze? — Úgy kommendáltak össze bennünket. Én idevaló, kölesdi születésű voltam, az uram meg nagydorogi. Odavitt Dorogra, de három év mi^lva visszaköltöztünk Kölesdre. Istenem, mennyire más volt akkor a világ. Amikor ösz- szekerültünk, akkor kezdték használni a kapálóekét. Én nem is nagyon tudtam vele megbarát­kozni. mert addig csak kézzel ka­páltunk végig, a kukorica közén- során. Nem völt sok földünk, bír­tunk vele. De most már annyi­féle gép van. maholnap nem kell se aratni, se kapálni. De mondja csak, lelkem. . . máshol is van ilyen ... szövetkezet? —r Igen, van. Az egész ország­ban mindenütt közösen művelik a földet. — És más országban is? — Ott is. A szomszédos orszá­gokban is szövetkezetek vannak. — Azért kérdezem, ám mert már jöttek haza látogatóba Né­metországból, és egyik azt mond­ta, hogy ott is van szövetkezet, a másik azt, hogy nem. Hát mi az igazság? — Az, hogy két Németország van most. Az egyikben vannak szövetkezetek, a másikban nem. \

Next

/
Thumbnails
Contents