Tolna Megyei Népújság, 1964. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-24 / 95. szám

-nrbár i« 3 * '+ TO A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA E'S A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. évfolyam, 95. szám. ÁRA: 60 FILLÉR. Péntek, 1964. április 24. Hétfőn érkezik hazánkba L Nyikolajev, az elsjj páros űrrepülés egyik hőse A Magyar Népköztársaság kor- helye” egy karéliai fakitermelő nem két éve, azon az emlékezetes mányának és a Hazafias Népfront üzem Volt. 1944-ben, édesapja "ha- augusztusi délelőttön az ő raké- Orszagos Tanácsa Elnökségének lála után pedig visszatért édes- tájának a hajtóműve is feldübör- meghívására, a május 1-i ünnep- anyjához és újra a kolhozban gött és a Vosztok—3-ban, mint az ségek alkalmából, hétfőn baráti folytatta munkáját. űrrandevú első számú részvevője látogatásra hazánkba érkezik A Vosztok—3 kabinjáig vezető megindult az addigi leghosszabb Andrijan Nyikolajev szovjet űr- útja a katonaságtól indult el. földkörüli útra. Csaknem négy hajós alezredes. Először repülős rádiólövész volt, teljes napon át, 95 órán keresz­Május elsejét Magyarországon majd elvégezte a pilóta-iskolát, tül száguldott kabinjában a Föld ünnepli Nyikolajev alezredes, az -Égyedülálló hidegvérűségének körül. Több mint 64-szer kerülte első páros űrrepülés egyik hőse. mint pilóta adta első tanújelét. meg bolygónkat és útján körül­1962. augusztus 11-én egycsa- Vágyai teljesülésének ideje'ak- belül 2 600 000 kilométert hagyott pásra mindenütt az érdeklődés kor következett el, amikor csak- maga mögött. (MTI). középpontjába került az az em- ________ b ér, aki ezen a napon, magyar idő szerint délelőtt fél tízkor a Vosztok—3-mal a felhők fölé emelkedett. Andrijan Grigorjevics Nyikola­jev 1929-ben a Csuvas autonom Sz. Sz. Köztársaság területén, Sorseli községben született. Mikor a háború kitört, fiatal volt még a katonai szolgálatra: otthon, a kolhozban szántott, vetett, végez­te a frontra ment felnőttek munká­ját, télen pedig folytatta tanulmá­nyait. Az általános iskola elvég­zése után előbb egészségügyi, majd erdőgazdasági technikumba iratkozott. Első „felnőtt-munka­Közlemény Péter János csehszlovákiai látogatásáról Prága, (MTI). Péter János, a j gyalás során kicserélték nézetei-' Magyar Népköztársaság külügy- > két a két felet érdeklő legfonto­sabb nemzetközi kérdésekről. A tárgyaláson csehszlovák rész­ről dr. Antonin Gregor, a külügy­miniszter első helyettese, Franti- sek Pisek, Csehszlovákia buda­pesti nagykövete, valamint a külügyminisztérium több vezető munkatársa vett részt; Magyar részről Cséby Lajos, Magyaror­szág prágai nagykövete, Marjai József, Házi Vencel és Szigeti Ká­roly, a Külügyminisztérium főosz­tályvezetői voltak jelen. Ä tárgyalás szívélyes, baráti légKörben, a nézetek teljes azo­nossága mellett folyt le. Péter János külügyminiszter csütörtökön délben hazaérkezett. minisztere Vaclav David külügy­miniszter meghívására április 20- tól 23-ig látogatást tett a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság­ban. Prágai tartózkodása idején fogadta őt Jozef Lenárt miniszter- elnök és Vladimir Koucky, a CSKP KB. titkára. Péter János külügyminiszter eszmecserét folytatott Vaclav Da­vid külügyminiszterrel a magyar —csehszlovák kapcsolatok eddigi alakulásáról. A két miniszter megelégedését fejezte ki az elért eredmények miatt, és megállapí­totta, hogy mindkét fél érdeke az együttműködés további sokoldalú fejlesztése és elmélyítése. A tár­Eltemették Dimitr Ganevet Szófia (MTI). Csütörtökön el- sével a BKP Központi Bizott- temették Dimitr Ganevet, a Bol- sága és a minisztertanács tagjai, gár Kommunista Párt Központi a nemzetgyűlés elnöksége — Bizottsága /Politikai Bizottsága- pontosan tíz órakor indult el a nak 'tagját, a nemzetgyűlés el- parlament, épületétől. A teme- nökségének elnökét. tésre érkezett külföldi vendégek A gyászoló menet — köztük között volt Leohyid Brezsnyev, a az elhunyt családtagjai .és hozzá- húzónkat képviselő Gáspár Sán- tartozói. Todor Zsivkov vezeté- dór és Nezvál Ferenc, valamint a — ....... "többi szocialista ország vezető k épviselői, más államok küldött­ségei és a szófiai diplomáciai testület vezetői és tagjai, a bol­gár dolgozók tíz és, -tízezrei, Georgi Dimitrov mauzóleuma előtt egy órára megállt a menet. Itt gyászgyűlést tartottak Dimitr Ganev emlékére, amelyen a párt, a kormány lés az ország egész népe nevében Bacsó Sztajkov, a BKP Politikai Bizottságának tag­ja méltatta Dimitr Ganev tevé­kenységét. harcos, forradalmár pályafutását. Utána Leonyid Brezsnyev mondott búcsúztatót, majd a többi szocialista ország nevében Alexandra Draghici, a román küldöttség vezetője bú­csúztatta Ganev elvtársat. A gyászgyűlés befejeztével a gyászolók véget nem érő osz­lopa folytatta útját a temető felé, ahol .örök nyugalomra he­lyezték Dimitr Gamevet. (MTI) nwivvvisw/MWJMmwvMimvi^vfMirfmiiHWiwjvvuv'if/uvAnn/uuvvvvvuwívjw^ 250 HOLD „PARADICSOM 99 Termelőszövetkezetekbe indul a szállítmány... * «p’ * I' -: Befejezés előtt áll a közös gazdaságokban a burgonya ültetése. Jelentős mennyiségű vetőburgonyát kaptad a Tolna megyei terme­lőszövetkezetek a Bintói Állami Gazdaságtól is. Képünkön a gaz­daság dolgozói egy újabb szállítmány vetőgumó fémzárolását vég­zik. Tudománnyal a népért A Birítói Állami Gazdaságban 100 hollandi-ágyban erősödnek, növekednek a kihelyezésre váró palán­ták és zöldségfélék. 120 nő-és 15 férfidolgozó visel gondot a nagy kiterjedésű kertészetre. A kerté­szetről szóló képes beszámolónk az 5, oldalon. Amikor annak idején a Tudó mányos Ismeretterjesztő Társu­lat zászlót bontott, a címben le­írt jelmondatban foglalták esszé a szervezet tennivalóit. Akkor inkább még teljesülésre váró re­ménykedést tükrözött, s a szkep­tikusok úgy fogták fel, mint ami épp úgy megfakulhat, akár a többi hasonló. Azt mondták: a magyar értelmiségben nincs annyi energia, hogy képes le­gyen áttörni évszázadok óta meg­gyökerezett hagyományokat, meg­kövült szokásokat ’és nézeteket, s egy tulajdonképpen szellemig el­maradottságban sínylődő nemze- tét hozzásegítsen a tudományos felemelkedéshez. A kétkedőknek nem volt iga­zuk. Ismét tévedtek, mint már annyiszor. A Tudományos Is­meretterjesztő Társulat csendes szavú, de céltudatos munkásai ugyanis sosem lankadó energiá­val. lépésről lépésre szorították vissza a tudománytalanságot, a babonát, s a magvetők Szorgal­mával hintették a tudományos ismereteket. A\ fentiek ellenére_azonban. ha valaki azt mondaná, határoz­zuk meg egészen pontosan, mit tett a TIT, igen nehéz feladat elé állítana bennünket. Mert a szá­mok különben nagyon pontos és reális ábrázolóképessége mintha megcsalna bennünket. Lehetet­lenséggel határos ugyanis meg­határozni. hogy m,i megy végbe a leltekben, a fejekben. A TIT- nek ez a munkaterülete: az em­beri tudat, amelynek változásait csak nagyon közvetett módon le­het mérni, vagy körvonalazni. A ma sorra kerülő IV. megyei küldöttgyűlésen is inkább fenn­tartásokkal említik majd a szá­mokat. Elmondják, hogy amíg 1961-ben a megyében 17 ter­melőszövetkezeti akadémia mű­ködött. addig két évvel később számuk már 35-ne emelkedett. Azt is inkább szavakkal illuszt­rálják. -hogy a megyei szervezet szakosztályai milyen segítséget nyújtottak a falusi művelődési otthonoknak a kulturális nevelő- múnkához, termelőszövetkezeteink gazdálkodása szervezéséhez. Ab­ban a tekintetben sem nyerhe­tünk maradéktalanul ( világos kéc pet, ahogyan a szervezet járási csoportjai és tagjai megpróbál­koztak a pusztítón élő emberek tanulási igényeit kielégíteni. Tegyük hát. félre a számokat. A korábbiakról és a most záruló hároméves szakasz munkájáról legpontosabban az a megállapítás, ad képet, hogy a TIT ismeret- terjesztő és felvilágosító tevé­kenysége mindig összhangban volt művelődéspolitikai íré ny­elveinkkel. és szorosan kapcso­lódott a megye népművelési programjához. Ha a jövőt néz­zük. úíra csak azt mondhatjuk: még határozottabb és még in­kább az élet követelményeihez igazodó tevékenységgel támogas­sa a TIT népünk legjobb törek­véseit. Európa-szerte tanuló ország­ként emlegetik hazánkat. Hogy. ez így lehet, abban tetzmes ré­szük van azoknak, akik a TIT tagjaiként időt és erőt rjern kí­mélve. gyakran megerőltető «fá­radozás közben törekedtek a tu­domány, a művészet egy-egy te­rületén adni valamit az embe­reknek. A ma sorra kerülő küldött- gyűlésen a legutóbbi három évjt tesz’k mérlegre. E ha:.; nak majd bíráló megjegyzések is. És ez helyes. A bírálat, a vita fon­tos hajtóerő a művelődési mun­kában. Olyan új utakat jelölhet, meg, amelyéken járva a TIT munkásad méginkább gazdagít­hatják szellemi kincsestáruhkat, s egyre több embert indíthatnák el a tanulás, a művelődés útján. / 1

Next

/
Thumbnails
Contents