Tolna Megyei Népújság, 1964. március (14. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-14 / 62. szám
2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 19H. március 14. A „labdagyár” tanműhelyében Simontornyai bőrlabda... Két évvel ezelőtt még ismeretlen fogalom volt ez a kis Sió-parti község csak a bőrgyárról volt hins. Most pedig? — Egyre ismertebb lesz — és vem is elsősorban itthon, hanem külföldön — az itt készülő bőrlabdákról is. Az első exportszállítmány a múlt év tavaszán indult el és az év végéig huszonnyolcezret szállítottak a nyugati országokba. Kissé írótii- kusan jegyzem meg, amikor erről beszél Faluközy elvtárs, a Simontornyai Vegyesipari Vállalat igazgatója, hogy ha már magyar futball nem is arat annyi babért, mint tíz-tizenöt évvel ezelőtt, ezt némiképp pótolja a magyar fut- ballabda növekvő hírneve. Mert egyre többet kérnek az itt készülő labdákból. Az idei terv szerint hatvanezer darab különkiszabott szeleteket varrják össze emitt pedig két-két hulladékbör- darab van befogva a „csikó” satuszerű szorítójába, ezeken gyakorolják a tűkezelést, az öltést a kezdők. — Van, aki már második hónapja dolgozik, van aki háromnapos, de ak::d olyan is. aki ma reggel kezdte a munkát, mint ez a kislány, akinek most segítek — mondja Petz János' oktató. — Aztán haladnak szépen? — Tessék nézni, a legfelső öltéssor még bizony elég görbe. A második már jobb és ez, az ötödik már egészen szép. Ha így megy tovább is, Juci holnap már szeletelhet. — Hol dolgozott ezelőtt? —teszem fel a kérdést a tanítványnak. Ivancsik Júliának. féle bőrlabdát kell exportra — Itt a vállalatnál, a szűcsök- gyártani és a következő években nél. De átjöttem, mert úgy látom, bizonyára még többet. Erre pe- itt majd jobban lehet keresni, dig megvan a lehetőség, a nyers- _ Bedolgozó lesz, ha kitanulanyagellátás biztosított. hiszen ^a-> borgyári melléktermékből, hasi- , tékból állítják elő egy igen jól- ~ Az\ hiszem lnkabb bejárok, sikerült újítás eredményeképpen vetekedik több asszony is. a libdabőröket. A személyi fel- W Mvánnénál ez attól függ, tételek biztosítása pedig - a h°9V el tud>a-e helyezni a két kellő számú labdavarró kiképzé- OVerékét. De a „háromnapos” se - most is folyik. Igaz, hogy azaz harmadik napja tanuló vannak országszerte gyakorlott Bertus Ferencné úgy vélekedik, labdavarrók, vannak a vállalat- nem lesz különösebb baj akkor vak bedolgozói még Békéscsabán sem ba nem }udia kire hagyni is, sokan a helybeliek és a kör- a három gyereket, mert akkor nyékbeliek közül még a múlt év- maíd legfeljebb otthon dolgozik, ben elsajátították ezt a mester- Az oktató közben továbbhalad, séget, de ez mind kevés. Jelent- magyaráz, néha átveszi az árt es kező bőven akad. sokan juthat- a tűket és mutatja, hogyan kell vak így keresethez azok közül is, jól és gyorsan varrni. Mert igen akik különben nem vállalhatná- csak kell ismerni a fortélyát en- nak munkát. A labdavarrást nek a munkának is, mint bármi ugyanis otthon is lehet végezni, másnak. Megvan a szerepe nem- a háztartási munka mellett. csak a két kéz mind a tíz ujjáVagy harmincán ülnek az aszta- nak• hanem mé° az ujjpercek- lok mellett, a „csikókon” -va.ró- "efc is■ Takarékoskodni a mozdu- széken a vállalat tanműhelyében, latokkal, minél többet és szeb- Akad köztük néhány férfi is, de ben öltögetni, csak így lehet soil többség nő, főképp asszony. Az kat dolgozni, keresni, egyik sorban már „szeletelnek”, a ITT A TAVASZ kezdődik a munka a szezonjellegű üzemekben A tél utolsó méregfogát is kihullatta. A hideghullám után már jó időt. jósol a meteorológia, várható, hogy mielőbb teljes kapacitással. a kedvező idő hatásara megkezdődhet a termelés a szezonjellegű üzemekben, A napokban több oly.n munkahelyen láttunk, ahol az év minden hónapjában . nem tudnak dolgozni, igy különösen fonos, hogyan készülnek fel a szezonra, teljesíteni tudják-e a rövid hat-hét hónap alatt a tervet. A szezonjellegű üzemekben tapasztaltakról számolunk be az alábbi tudósításainkban. Tizenkét medencét megraktak kenderrel — kezdődik az áztatás A kendergyárak érzékenyek legjobban a nedves, hid.'g időre. Az elmúlt években már jelentős lépést tettünk a kenderfe’.dolgozó üzemek szezonális jellegének megszüntetésére. de a feldolgozó gépsorok korszerűsítése még nem jelenti az időjárástól való teljes függetlenséget. Hisz a kender altatása csak nyáron lehetséges — a Tolna megyei gyárak jelenlegi berendezésével így tavasztól őszig kell annyi kenderkórót kiáztatni, hogy a tél folyamán elég nyersanyag legyen. A megyében működő négy kendergyár az idén kétszázezer mázsa kórót készít elő feldolgozásra. A legnagyobb kenderfeldolgozó gyárban — Dunaföldvárott — tettünk látogatást, hogyan is indul az év. mit terveznek az idén az áztató munkával kapcsolatosain. Varga János, a gyár vezetője elmondotta, hogy jól felkészültek a szezonra. Valamennyi áztatómedencét kijavították, csupán két medence áll még üresen. A kóróval rakott medencékbe azonban még nem engedtek vizet, mert a rendkívül hideg vízben a bioló- gai folyamat nem tud megindulni. Ügy tervezik, hogy majd csak a jövő hét végén árasztják el vízzel a medencéket, és akkor még ebben a hónapban egy fordát — 800—900 mázsa kendert — kiszedhetnek. Mert az idén sokkal több kender áztatását tervezik, mint a múlt évben volt. ezért is sietnek az időt kihasználni. A terv 62 ezer mázsa kóró kiáztatását írja elő, de a gyár brigádjai a vezető kérése után úgy határoztak, hogy 70 ezer mázsa kórót áztatnak, mert a tél során is foglalkoztatni akarják az áztató munkásokat. Néhány évvel ezelőtt az volt a gyakorlat hogy a szezonmunkás áztatósokat ősszel elengedték más munkahelyre, és minden tavasz- 1 szál nagy gond volt a megfelelő munkabrigádok toborozása. Az idén is alkalmazzák a már eddiff jól bevált áztatásgyorsító módszert — a levegőztetést — a dunaíöldvári gyárnál. A nagyteljesítményű kompresszor próba- járatása már megtörtént, átépítették a vízsz.ivattyúzó berendezést- a Dunában —- ugyanis a mostani, rendkívül- alacsony vízállásnál a csövek már nem érték el a vizet —, s mái- csak a jó időt várják a kendergyár áz- tatósai és akkor megkezdődik a szezon. Minden épífőmunkás dolgozik A Tanácsi Építőipari Vállalatnál már nyári munkarend szerint folyik a munka. A kissé hűvösebb éjszakák nem akadályozzák a kőművesmunka folytatását. s így valamennyi munkahelyen — "több mftít'száz "ilyen munkahelye van a vállalatnak — már megkezdődött a szezon. Bár a tél során is tudták a munkáslétszám jelentős részét foglalkoztatni — alig százhúsz embert kellett fagy szabód ságra küldeni —, mégis mpst beszélhetünk igazán arról, hogy megkezdődött a munka a, vállalatnál. Az idén több mint százmillió forint értékű munkát kell átadni a vállalatnak. Várható, hogy a tavalyi kedvezőtlen tavaszodás az idén nem ismétlődik meg. és akkor egyenletesebbé válik a munka minden építkezésen, rendszeresebbé válik a létesítmények átadása. A vállalatnál. egyébként most is jelentős munkaerőhiánnyal küzdenek. Mind a szakmunkás-, mind pedig a segédmunkáshiány miatt nem tudnak a vállalatnál olyan ütemben munkához fogni, mint azt korábban tervezték. A 'munkaerőhiány pótlására a vál' laiat vezetőség? most nag\ erőfeszítéseket tesz — még a Tiszántúlon is járnak munkástoborzók —. és bizonyára ennek eredményeként csökkenteni tudják majd a munkaerőhiányt. A Komlói Állami Építőipari Vállalatnál is lázas igyekezettel fogtak a műszakiak és a munkások az idei terv megvalósításához. A telet itt is jól kihasználták: előkészítettek számos munkahelyet, kiszállították az építőanyagot, és a jó íelő beálltával megkezdődött a komlói vállalat munkahelyein is az építés. Itt is valamennyi építőmunkás már dolgozik. Az útépítő vállalatok is megkezdték a munkát Tolna megyében az idén csaknem ötven kilométer hosszúságú utat korszerűsítenek. Hat méter szélességűre bővítik a korszerűsítésre kerülő utak felületét. A vállalatok munkásai — három útépítő vállalat is dolgozik a megye különböző részein —, hozzáfogtak a földmunkához. Az útépítők bázisairól pedig elindultak a nehéz gépek a munkahelyekre. A nagy úthengert, földmunkáló gépeket a télen kijavították. s most máris kezdhetik a termelést. Valamennyi téglagyárban próbagyártás volt A Tolna megyei téglagyárakban elkészültek a gépek javításával. Számos helyen új termelő- berendezéseket sz' :ltek fel — Mázán például új baggert —. és batáridőre. végeztek a gépek nagyjavításával. így már a próba-; gyártást is megkezdték, miután a gépekkel néhány órás próbajáratást végeztek. A téglagyártó gépek jól vizsgáztak a próbajáratás és próbagyártás során — tehát jó munkát végeztek a télen a gyárak karbantartói —, megkezdődhet a munka. Amint az éjszakai lehűlés nem éri el a nulla, vagy mínusz 1 fokot, megkezdik az üzemszerű termelést a megye legnagyobb téglagyáraiban. Az idén az állami téglagyárak mellett több szövetkezeti téglagyárban is megkezdik a munkát. Szátnzbctotirálás ? A bonyhádi járásban az egyik tanácselnök irodájában a közös gazdaságról beszélgettünk, amely évek óta nagyon keveset oszt, s talán majd az idén végre sikerül a bajok egy részével a tagoknak megbirkózniuk, és az adott lehetőségekhez mérten, jobb eredményeket, magasabb jövedelmet elérniük. A vita hevében a tanácselnök szemrehányást tett. „Mi már rég láttuk, hogy hol a hiba. A vezetésben voltak nagy bajok, de sajnos a felsőbb szervek nem hitték el nekünk, s lám bebizonyosodott, hogy nekünk volt igazunk” — mondta a tanácselnök. Azt is elmondotta: A termelőszövetkezet élére ez év februárjában új elnök került, s több pozitív előjelű intézkedés történt: Kidolgozták a jelenlegi helyzetben legjobbnak látszó ösztönzőket, azokat a tagokkal megbeszélték, rendet teremtenek a túlméretezett háztáji gazdaságok dzsungelében, erőfeszítéseket tesznek a politikai munka tartalmasabbá tételével az egészséges közösségi szemlélet kialakítására. A tsz új elnöke a község vezetőivel együtt a jelek szerint, lát- I ja hová kell nyúlni. A múlt években kialakult egy, a közösségen szabályosan élősködő réteg. Él a községben 8—10 ember, aki a múltban is azt vallotta, és a jelenben is azt tartja, egy a fontos: jól szedjük meg magunkat. Ez a 8—ló ember beosztását főleg saját javára használta fel pedig leleményes emberek, és tényleg nagyot lendíthetnének gazdálkodási tapasztalataiknál fogva a falun, ha kicsit másként gondolkodnának. A fogatok például hét végén, tavaly hétről hétre ennek a 8—10 embernek dolgoztak. Ök persze boldogultak: Túlméretezett háztáji föld, túlméretezett háztáji állatállomány, s így valóban könnyen van az ember. s valóban fütyül a közösre. A nem annyira tehetős, de becsületes, szorgalmas tagok pedig a mérget- eszik. Az élelmesek között van olyan sertésgondozó, aki tavaly 20 disznót hizlalt meg háztáji gazdaságában. Ugyan, miből? A tagok többsége, aki régen is, ma is munkájából élt meg, és szeretne megélni, elkeseredve látta, hogy csak az ügyeskedők tudnak létezni, mert úgy mutatják magukat, mintha a termelőszövetkezet legerősebb támaszai lennének, holott kizárólag saját anyagi jólétük érdekli őket. A helyzet tehát nagyon megérett arra — egyébként Mórágyról van szó —, hogy végre rend légyen. Góg Lajos, az új elnök tapasztalt vezető. Korábban egy Bács megyei községben, gyakran saját kárán, de megtanulhatta, hogy egy közös gazdaság elnökének mit kell szem előtt tartania akkor, amikor felelősséget vállalt a falu parasztságának sorsáért. Előlegezve ugyan, de bíznak benne a mórágyi szövetkezeti gazdák. Olyan jelek mutatják ezt, hogy szépen megy a munka, a tagok a tavalyi gyenge fizetség ellenére, szorgalmasan dolgoznak. Szalbach Mátyás, Füle Sándor, Bekker Péterné, Nagy Mihály és hát a tagok többsége rendet, biztos megélhetést akar. Ez érthető. Az is az igazsághoz tartozik, hogy a munkamorál megjavult, a bajokat tehát Mórágyon is meg lehet szüntetni, ennek viszont legfontosabb feltétele a munka, a szakszerű és politikailag érett irányítás, de még valami: A tagok támogassák, segítsék a vezetők helyes elképzeléseit, ami
