Tolna Megyei Népújság, 1964. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-14 / 62. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 19H. március 14. A „labdagyár” tanműhelyében Simontornyai bőrlabda... Két évvel ezelőtt még ismeretlen fo­galom volt ez a kis Sió-parti köz­ség csak a bőrgyárról volt hins. Most pedig? — Egyre ismertebb lesz — és vem is elsősorban itt­hon, hanem külföldön — az itt készülő bőrlabdákról is. Az első exportszállítmány a múlt év ta­vaszán indult el és az év végéig huszonnyolcezret szállítottak a nyugati országokba. Kissé írótii- kusan jegyzem meg, amikor erről beszél Faluközy elvtárs, a Si­montornyai Vegyesipari Vállalat igazgatója, hogy ha már magyar futball nem is arat annyi babért, mint tíz-tizenöt évvel ezelőtt, ezt némiképp pótolja a magyar fut- ballabda növekvő hírneve. Mert egyre többet kérnek az itt készülő labdákból. Az idei terv szerint hatvanezer darab külön­kiszabott szeleteket varrják össze emitt pedig két-két hulladékbör- darab van befogva a „csikó” sa­tuszerű szorítójába, ezeken gya­korolják a tűkezelést, az öltést a kezdők. — Van, aki már második hó­napja dolgozik, van aki háromna­pos, de ak::d olyan is. aki ma reg­gel kezdte a munkát, mint ez a kislány, akinek most segítek — mondja Petz János' oktató. — Aztán haladnak szépen? — Tessék nézni, a legfelső öl­téssor még bizony elég görbe. A második már jobb és ez, az ötö­dik már egészen szép. Ha így megy tovább is, Juci holnap már szeletelhet. — Hol dolgozott ezelőtt? —te­szem fel a kérdést a tanítvány­nak. Ivancsik Júliának. féle bőrlabdát kell exportra — Itt a vállalatnál, a szűcsök- gyártani és a következő években nél. De átjöttem, mert úgy látom, bizonyára még többet. Erre pe- itt majd jobban lehet keresni, dig megvan a lehetőség, a nyers- _ Bedolgozó lesz, ha kitanul­anyagellátás biztosított. hiszen ^a-> borgyári melléktermékből, hasi- , tékból állítják elő egy igen jól- ~ Az\ hiszem lnkabb bejárok, sikerült újítás eredményeképpen vetekedik több asszony is. a libdabőröket. A személyi fel- W Mvánnénál ez attól függ, tételek biztosítása pedig - a h°9V el tud>a-e helyezni a két kellő számú labdavarró kiképzé- OVerékét. De a „háromnapos” se - most is folyik. Igaz, hogy azaz harmadik napja tanuló vannak országszerte gyakorlott Bertus Ferencné úgy vélekedik, labdavarrók, vannak a vállalat- nem lesz különösebb baj akkor vak bedolgozói még Békéscsabán sem ba nem }udia kire hagyni is, sokan a helybeliek és a kör- a három gyereket, mert akkor nyékbeliek közül még a múlt év- maíd legfeljebb otthon dolgozik, ben elsajátították ezt a mester- Az oktató közben továbbhalad, séget, de ez mind kevés. Jelent- magyaráz, néha átveszi az árt es kező bőven akad. sokan juthat- a tűket és mutatja, hogyan kell vak így keresethez azok közül is, jól és gyorsan varrni. Mert igen akik különben nem vállalhatná- csak kell ismerni a fortélyát en- nak munkát. A labdavarrást nek a munkának is, mint bármi ugyanis otthon is lehet végezni, másnak. Megvan a szerepe nem- a háztartási munka mellett. csak a két kéz mind a tíz ujjá­Vagy harmincán ülnek az aszta- nak• hanem mé° az ujjpercek- lok mellett, a „csikókon” -va.ró- "efc is■ Takarékoskodni a mozdu- széken a vállalat tanműhelyében, latokkal, minél többet és szeb- Akad köztük néhány férfi is, de ben öltögetni, csak így lehet so­il többség nő, főképp asszony. Az kat dolgozni, keresni, egyik sorban már „szeletelnek”, a ITT A TAVASZ ­kezdődik a munka a szezonjellegű üzemekben A tél utolsó méregfogát is kihullatta. A hideghullám után már jó időt. jósol a meteorológia, várható, hogy mielőbb teljes ka­pacitással. a kedvező idő hatásara megkezdődhet a termelés a szezonjellegű üzemekben, A napokban több oly.n munkahelyen láttunk, ahol az év minden hónapjában . nem tudnak dolgozni, igy különösen fonos, hogyan készülnek fel a szezonra, teljesíteni tudják-e a rövid hat-hét hónap alatt a tervet. A szezonjellegű üzemekben tapasztaltakról számolunk be az alábbi tudósításaink­ban. Tizenkét medencét megraktak kenderrel — kezdődik az áztatás A kendergyárak érzékenyek legjobban a nedves, hid.'g időre. Az elmúlt években már jelentős lépést tettünk a kenderfe’.dolgozó üzemek szezonális jellegének meg­szüntetésére. de a feldolgozó gép­sorok korszerűsítése még nem je­lenti az időjárástól való teljes függetlenséget. Hisz a kender al­tatása csak nyáron lehetséges — a Tolna megyei gyárak jelenlegi berendezésével így tavasztól őszig kell annyi kenderkórót ki­áztatni, hogy a tél folyamán elég nyersanyag legyen. A megyében működő négy ken­dergyár az idén kétszázezer má­zsa kórót készít elő feldolgozás­ra. A legnagyobb kenderfeldol­gozó gyárban — Dunaföldvárott — tettünk látogatást, hogyan is indul az év. mit terveznek az idén az áztató munkával kap­csolatosain. Varga János, a gyár vezetője elmondotta, hogy jól felkészültek a szezonra. Valamennyi áztató­medencét kijavították, csupán két medence áll még üresen. A kó­róval rakott medencékbe azonban még nem engedtek vizet, mert a rendkívül hideg vízben a bioló- gai folyamat nem tud megindulni. Ügy tervezik, hogy majd csak a jövő hét végén árasztják el víz­zel a medencéket, és akkor még ebben a hónapban egy fordát — 800—900 mázsa kendert — ki­szedhetnek. Mert az idén sokkal több ken­der áztatását tervezik, mint a múlt évben volt. ezért is sietnek az időt kihasználni. A terv 62 ezer mázsa kóró kiáztatását írja elő, de a gyár brigádjai a vezető kérése után úgy határoztak, hogy 70 ezer mázsa kórót áztatnak, mert a tél során is foglalkoztatni akarják az áztató munkásokat. Néhány évvel ezelőtt az volt a gyakorlat hogy a szezonmunkás áztatósokat ősszel elengedték más munkahelyre, és minden tavasz- 1 szál nagy gond volt a megfelelő munkabrigádok toborozása. Az idén is alkalmazzák a már eddiff jól bevált áztatásgyorsító módszert — a levegőztetést — a dunaíöldvári gyárnál. A nagy­teljesítményű kompresszor próba- járatása már megtörtént, átépí­tették a vízsz.ivattyúzó berende­zést- a Dunában —- ugyanis a mostani, rendkívül- alacsony víz­állásnál a csövek már nem ér­ték el a vizet —, s mái- csak a jó időt várják a kendergyár áz- tatósai és akkor megkezdődik a szezon. Minden épífőmunkás dolgozik A Tanácsi Építőipari Vállalat­nál már nyári munkarend sze­rint folyik a munka. A kissé hű­vösebb éjszakák nem akadályoz­zák a kőművesmunka folytatá­sát. s így valamennyi munka­helyen — "több mftít'száz "ilyen munkahelye van a vállalatnak — már megkezdődött a szezon. Bár a tél során is tudták a munkáslétszám jelentős részét foglalkoztatni — alig százhúsz embert kellett fagy szabód ságra küldeni —, mégis mpst beszél­hetünk igazán arról, hogy meg­kezdődött a munka a, vállalatnál. Az idén több mint százmillió forint értékű munkát kell átadni a vállalatnak. Várható, hogy a tavalyi kedvezőtlen tavaszodás az idén nem ismétlődik meg. és akkor egyenletesebbé válik a munka minden építkezésen, rend­szeresebbé válik a létesítmények átadása. A vállalatnál. egyébként most is jelentős munkaerőhiánnyal küz­denek. Mind a szakmunkás-, mind pedig a segédmunkáshiány miatt nem tudnak a vállalatnál olyan ütemben munkához fogni, mint azt korábban tervezték. A 'munkaerőhiány pótlására a vál­' laiat vezetőség? most nag\ erőfeszítéseket tesz — még a Tiszántúlon is járnak munkás­toborzók —. és bizonyára ennek eredményeként csökkenteni tud­ják majd a munkaerőhiányt. A Komlói Állami Építőipari Vállalatnál is lázas igyekezettel fogtak a műszakiak és a munkások az idei terv megvalósításához. A telet itt is jól kihasználták: elő­készítettek számos munkahelyet, kiszállították az építőanyagot, és a jó íelő beálltával megkezdődött a komlói vállalat munkahelyein is az építés. Itt is valamennyi építőmunkás már dolgozik. Az útépítő vállalatok is megkezdték a munkát Tolna megyében az idén csak­nem ötven kilométer hosszúságú utat korszerűsítenek. Hat méter szélességűre bővítik a korszerű­sítésre kerülő utak felületét. A vállalatok munkásai — három útépítő vállalat is dolgozik a megye különböző részein —, hozzáfogtak a földmunkához. Az útépítők bázisairól pedig elindul­tak a nehéz gépek a munka­helyekre. A nagy úthengert, föld­munkáló gépeket a télen kijaví­tották. s most máris kezdhetik a termelést. Valamennyi téglagyárban próbagyártás volt A Tolna megyei téglagyárak­ban elkészültek a gépek javítá­sával. Számos helyen új termelő- berendezéseket sz' :ltek fel — Mázán például új baggert —. és batáridőre. végeztek a gépek nagyjavításával. így már a próba-; gyártást is megkezdték, miután a gépekkel néhány órás próba­járatást végeztek. A téglagyártó gépek jól vizsgáztak a próba­járatás és próbagyártás során — tehát jó munkát végeztek a té­len a gyárak karbantartói —, megkezdődhet a munka. Amint az éjszakai lehűlés nem éri el a nulla, vagy mínusz 1 fokot, meg­kezdik az üzemszerű termelést a megye legnagyobb téglagyáraiban. Az idén az állami téglagyárak mellett több szövetkezeti tégla­gyárban is megkezdik a munkát. Szátnzbctotirálás ? A bonyhádi járásban az egyik tanácselnök irodájában a közös gazdaságról beszélgettünk, amely évek óta nagyon keveset oszt, s talán majd az idén végre sikerül a bajok egy részével a tagoknak megbirkózniuk, és az adott le­hetőségekhez mérten, jobb ered­ményeket, magasabb jövedelmet elérniük. A vita hevében a ta­nácselnök szemrehányást tett. „Mi már rég láttuk, hogy hol a hiba. A vezetésben voltak nagy bajok, de sajnos a felsőbb szer­vek nem hitték el nekünk, s lám bebizonyosodott, hogy nekünk volt igazunk” — mondta a ta­nácselnök. Azt is elmondotta: A termelőszövetkezet élére ez év februárjában új elnök került, s több pozitív előjelű intézkedés történt: Kidolgozták a jelenlegi helyzetben legjobbnak látszó ösztönzőket, azokat a tagokkal megbeszélték, rendet teremtenek a túlméretezett háztáji gazdasá­gok dzsungelében, erőfeszítése­ket tesznek a politikai munka tartalmasabbá tételével az egész­séges közösségi szemlélet kiala­kítására. A tsz új elnöke a község veze­tőivel együtt a jelek szerint, lát- I ja hová kell nyúlni. A múlt években kialakult egy, a közös­ségen szabályosan élősködő ré­teg. Él a községben 8—10 ember, aki a múltban is azt vallotta, és a jelenben is azt tartja, egy a fontos: jól szedjük meg magun­kat. Ez a 8—ló ember beosztását főleg saját javára használta fel pe­dig leleményes emberek, és tény­leg nagyot lendíthetnének gazdál­kodási tapasztalataiknál fogva a falun, ha kicsit másként gondol­kodnának. A fogatok például hét végén, tavaly hétről hétre ennek a 8—10 embernek dolgoz­tak. Ök persze boldogultak: Túl­méretezett háztáji föld, túlmére­tezett háztáji állatállomány, s így valóban könnyen van az em­ber. s valóban fütyül a közösre. A nem annyira tehetős, de be­csületes, szorgalmas tagok pedig a mérget- eszik. Az élelmesek kö­zött van olyan sertésgondozó, aki tavaly 20 disznót hizlalt meg háztáji gazdaságában. Ugyan, miből? A tagok többsége, aki régen is, ma is munkájából élt meg, és szeretne megélni, elke­seredve látta, hogy csak az ügyeskedők tudnak létezni, mert úgy mutatják magukat, mintha a termelőszövetkezet legerősebb támaszai lennének, holott kizá­rólag saját anyagi jólétük érdek­li őket. A helyzet tehát nagyon megérett arra — egyébként Mó­rágyról van szó —, hogy végre rend légyen. Góg Lajos, az új elnök tapasz­talt vezető. Korábban egy Bács megyei községben, gyakran sa­ját kárán, de megtanulhatta, hogy egy közös gazdaság elnöké­nek mit kell szem előtt tartania akkor, amikor felelősséget vál­lalt a falu parasztságának sor­sáért. Előlegezve ugyan, de bíz­nak benne a mórágyi szövetke­zeti gazdák. Olyan jelek mutat­ják ezt, hogy szépen megy a munka, a tagok a tavalyi gyen­ge fizetség ellenére, szorgalma­san dolgoznak. Szalbach Mátyás, Füle Sándor, Bekker Péterné, Nagy Mihály és hát a tagok többsége rendet, biztos megélhe­tést akar. Ez érthető. Az is az igazsághoz tartozik, hogy a mun­kamorál megjavult, a bajokat tehát Mórágyon is meg lehet szüntetni, ennek viszont legfon­tosabb feltétele a munka, a szakszerű és politikailag érett irányítás, de még valami: A ta­gok támogassák, segítsék a veze­tők helyes elképzeléseit, ami

Next

/
Thumbnails
Contents