Tolna Megyei Népújság, 1964. március (14. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-14 / 62. szám
196Í m^rTtr.., fl TOLNA MEGYÉI NÉPÚJSÁG 3 Létérdek Megalakult a megyei akcióbizottság. amely a szakszerű rét- és legelőgazdálkodást fogja kézben tartani és megfelelő intézkedésekkel elősegíteni, hogy a megye elmozduljon a jelenlegi holtpontról. A mezőgazdászok gyakran panaszkodnak, hogy kevés a földterület, nem lehet a kívánt mértékben termelni az •ipari növényeket, mert nem jut elegendő terület a takarmánynövényeknek, panaszkodnak, hogy sok a búzavetés és ezért kevés a takarmány, szóval kesergünk, és ugyanakkor több tízezer holdon a rét és legelő el van hanyagolva. Holott ez a terület rengeteg takarmányt adhatna, gondjainkat szinte egyik évről a másikra megszüntetné és jóformán nem veszünk le róla semmit. Ez a rideg valóság és ezen változtatni a szakembereknek, a szövetkezeti gazdáknak, a megye mezőgazdaságát, az állatállomány fejlesztését tekintve, kimondottan létérdekük. Ugyanakkor népgazdasági érdek is. így tovább nem mehet, ennyi értéket veszendőbe hagyni nem szabad. Hol van még a világon egyetlen olyan fejlett mezőgazdasággal rendelkező ország. amelynek a parasztsága a rét- és legelőgazdálkodást oly mostohán kezelné, mint ahogyan évek óta mi tesszük? Sehol. Nálunk viszont meghonosodott az a szakszerűtlen és primitív felfogás, hogy a rét, a legelő nem igényel semmiféle gondozást, magától terem. Láthatjuk mi lett ebből. A megyei akcióbizottság viszont megalakult és ez már nagyon jó jel. Tapasztalt mező- gazdasági szakmérnökök tevékenykednek benne, a hozzáértés körül tehát nem lesz hiba. Figyelmet és méltatást érdemel az is, hogy mint egy-egy nehéz feladat megoldásakor mindig, az állam most is jelentkezett: pénzr- zel, anyaggal, felszereléssel segít. A Mezőgazdasági Értesítő március 11-i száma közli a földművelésügyi miniszter 2/1964. F. M. számú rendeletét, a rét- és legelőgazdálkodás fejlesztésének 1964. évi állami támogatásáról. Érdemes e rendelkezést a termelőszövetkezetek vezetőinek gondosan és alaposan tanulmányozni. Napokkal ezelőtt Virág István. az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára „Tavasz küszöbén a megye mezőgazdaságában” című írásában a rét- és legelőgazdálkodásra vonatkozóan a következőket mondja: „Tolna megyében mintegy 24.8 ezer hold rét és 33,5 ezer hold legelőterületekkel rendelkezünk, s alapvető probléma a rendelkezésre álló rét. legelő hasznosítása. E kérdésről több éve beszélünk, azonban az eredmény mindig elmarad, tehát konkrét tevékenység a rét, legelő megjavítása tekintetében nem volt”. A változás égetően időszerű. A kívánt változást azonban cgak úgy érhetjük el. ha. sok önkéntes és lelkes katonája lesz ennek a fontos ügynek, a mezőgazdasági 1 üzemekben is. A törvényességi helyzetről tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága Mélyponton az angol miniszterelnök vezetői tekintélye London, (MTI). Csütörtökön este a londoni Savoy hotelben rendezett konzervatív gyűlésen, sir Alec Douglas-Home miniszter- elnök sir Harry Hylton-Foster konzervatív képviselő támogatására beszédet mondott. A brit felső tízezerből kikerülő hallgatóság lelkesen megtapsolta a miniszterelnök következő tételeit: 1. Munkáspárti kormány hatalomra kerülése esetén az acélipar államosítása „aláásná az angol ipar versenyképességét”: 2. A gazdasági tervezés és az uj adók bevezetése „veszélyeztetné a személyes szabadságot”. 3. A szakszervezetek „megszorító” tér vékenysége (vagyis a bérkövetelési mozgalmak) felidézi az infláció veszélyét. 4. A „nukleáris | függetlenség” feladása megfosztaná Naigy-Britanniát nemzetközi befolyásától. A Savoy hotelben összegyűlt közönség érthető lelkesedésével szemben gyökeresen eltérő képet mutat a Gallup intézet közvéleménykutatásának most közzé tett eredménye. Eszerint azoknak a száma, akik elégedetlenek a miniszterelnök vezetésével, elérte a 40 százalékot és hatalomra kerülése óta a legalacsonyabb mélypontra, ugyancsak 40 százalékra csökkent az „elégedettek” száma. Harold Wilsonnak, az ellenzék vezérének ezzel szemben 67 százalék szavazott bizalmat s csupán 18 százalék fejezte ki elégedetlenségét. Pénteken ülést tartott a Tolna megyei Tanács VB a szokásos munkarend szerint. A vb elfogadta Szabópál Antal vb-elnök jelentését a feladatkörben tett intézkedésekről és a lejárt határidejű vb-határozatok végrehajtáséról. Ezt követően a megye törvényességi helyzetéről tanácskoztak. A napirendi pont előadója dr. Szilcz Ákos megyei főügyész volt, aki elemezte a gazdasági, társadalmi életünkben bekövetkezett változásokat. A tanácsi államhatalmi, államigazgatási tevékenységgel kapcsolatban egyebek közt megemlítette: „A megye tanácsi szerveinek államhatalmi és államigazgatási tevékenysége az 1960. évihez képest jelentősen javult. A javulás, a községi tanácsoknál is lemérhető.” Ezt követően felsorolta a különféle vizsgálatok tapasztalatait, foglalkozott egyebek közt a panaszügyek, közérdekű bejelentések intézésével, az ülésen hozott határozatok végrehajtásának ellenőrzésével, számonkérésével, a termelőszövetkezetek jogi vonatkozású kérdéseivel, a balesetelhárítással, a bűnözéssel, a bűnüldözéssel, a fiatalkorúak ilyenirányú problémáival. Ben Bella találkozott De Gaulle-lal Párizs (MTI). A nyugati hír- ügynökségek péntek délután gyorshírben jelentették. hogy De Gaulle francia, és Ben Bella algériai államfő a Párizstól dél- i keletre fekvő Chateau de Champs- ban találkozott és másfél órás megbeszélést tartott. A találkozót a legnagyobb titokban készítették elő. A teljesen titokban lefolyt tárgyalásról egyelőre semmi sem szűrődött ki Feltételezik, hogy a találkozón a francia—algériai ' politikai-gazdasági kérdéseket vi- i tatták meg nagyvonalakban, és ! esetleg szó eshetett arról, hogy ÍDe Gaulle államfő Algériába látogat. I Ben Bella pénteken délután el- 1 hagyta Franciaországot hogy folytassa útját Algírba. Most találkozott Ben Bella és De Gaulle személyesen első ízben. volt elmúlt, ne vissza, előre nézzenek. Éppen a múltbéli dolgok megnyugtató lezárása érdedében abba kell hagyni azt a vitát, ami ma már nem előremutató, hiszen csupán csak a kedélyek felzaklatására jó. Márpedig erre az égvilágon semmi szükség. De nézzük, miről van itt szó? A község vezetői tiszteletre méltó felelősségtől áthatva, a tanácselnök szobájában feltették a kérdést: Miért kellett idáig jutni, miért nem lehetett a régi tsz-elnöktől már korábban megszabadulni? ök évek óta mondogatták a járásnál, hogy a régi elnök módszerei erősen kifogásolandók, ennek ellenére ez év februárjáig nem történt semmi. Sőt, még olyan vád érte a község vezetőit, hogy a tsz-elnököt ki akarják fúrni. Emlegetik, hogy egy alkalommal az egyik kiküldött ezzel intézte el panaszaikat: „Férjenek össze, ne civakodjanak, mert ha tovább folyik a marakodás a tsz- elnök és a község vezetői között, akkor mindahányan szárazon lesznek megborotválva.” — A tanácselnök elvtárs most azt mondogatja, hogy kár volt a dolgot Ilyen kedélyesen elintézni, mert lám „mégis csak nekünk lett igazunk”. Nos, ha már itt tartunk, néhány általános érvényű tanulságot a mórágyi ügyből érdemes levonni. Miért maradhatott tsz- elnöki beosztásban egy ember évekig akkor, amikor ebben a beosztásban Mórágyon helytállni nem tudott? „Jó pártfogói vannak.” — állítják a község vezetői és ezt gondolják a tsz-tagok is. A körülmények valóban egy ilyen látszatot keltenek, pedig a valóság más. Először is tudni kell, hogy a szóbanforgó elvtárs egyszerre két községben két közös gazdaságnak volt az elnöke. Nemcsak az ő esetében, minden esetben nélkülözhetetlen a helyzet elbírálásánál a kommunista higgadtság és tárgyilagosság. Sajnos gyakran ezzel még hadilábon állunk, s a mórágyi ügy jó példa arra, hogy milyen eltorzulások származhatnak a dolgok elfogult megítélésénél. Először is senkit nem lehet a tagok nélkül félreállítani, s ha tagadják, ha beismerik a mórágyi vezetők, mégis látniuk kell: a közös gazdaságban kialakult helyzetért a tanács vezetői is felelnek, s elvtelenség, elfogultság kizárólag a tsz-elnököt hibáztatni, mint ahogyan a sikereket sem lehet csak a vezetőnek tulajdonítani. S hogy rossz kapcsolat alakult ki a vezetők között, az sem egyoldalú, az is kétoldalú dolog. Ezt a párttitkár elvtárs maga is elismeri. Másrészt elég nehéz olyan légkörben dolgozni, ahol ha a tsz-elnök hibát követ el, akkor nyomban a legradikálisabb megoldást, tehát a leváltást éppen azok követelik, akiktől inkább és legelsősorban segítséget, elvtársi támogatást várna az ember. Tanulságos olyan szempontból is a mórágyi helyzet, hogy egy- egy esetben a község vezetői között tapasztalható nézeteltéréseket nem szabad kézlegyintéssel elintézni. Idejében és nagy körültekintéssel ki kell mondani vagy az á-t, vagy a b-t. S drága ára van annak is, ha évekig tart a kísérletezés, vajon alkalmas-e, vagy sem egy ember tsz-elnöki posztra, illetőleg ebben az esetben két tsz irányítására. Elfogadhatatlan az a létező kényelmes álláspont, hogy majd kialakul a dolog, bízzuk az időre, mert ha elmegy a régi, honnét teremtsünk újat. Az efajta kényelem később visszaüt. Viszont sok veszélyt rejt magában az is, amit a mórágyi vezetők gyakran hangoztatnak, hogy „lám, mégis csak nekünk lett igazunk”. — Kicsit olyan érzése van ilyenkor az embernek, hogy a felelősséget teljes egészében egy emberre akarják hárítani, és hogy arra ment a játék, ki kit győz le. Holott ennél sokkal fontosabb dologról, a község lakóinak jövőjéről van szó. Szekulity Péter i A vitában igen sokan szólaltak fel. Szülő Béla azoknak a helyzetével foglalkozott, akik különféle bűnözések, törvénysértések után az állami gazdaságokba kerülnek munkára. Javaslatot tett a velük való nevelő jellegű foglalkozásra. Varga Sándor, a BM megyei rendőrfőkapitányság vezetőhelyettese, a visszaeső bűnözőkről beszélt, majd megemlítette a büntetett előéletűek foglalkoztatásának problémáit. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy nagyobb társadalmi összefogásra lenne szükség, mert csak így lehet visszatartani őket az újabb bűnözéstől. Dr. Nagy Elemér, a Minisztertanács tanácsszervek osztályának képviseletében szólalt fel. Egyebek közt anra hívta fel a figyelmet, hogy a társadalmi szerveknek keresniük kell a büntetett elő- éleíüekkel való foglalkozás hatásos módszereit. Szili Péter vb-tag a termelőszövetkezetekkel kapcsolatos jogi problémákról beszélt. Dr. Ettig Elemér, a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke, a jogszabály- sértőkkel szembeni felelősségre vonásról és egyes gazdasági vonatkozású kérdésekről beszélt. Dr. Farkas László, a megyei bíróság elnökhelyettese a jogpropagandáról szólt és megemlítette a különféle társadalmi szervek ösz- szefogásának, segítésének szükségességét. Dr. Tóth Bálint, az MSZMP megyei bizottságának adminisztratív osztályvezetője arról beszélt, hogy fejlődés mutatkozik minden vonatkozásban és elemezte a bűncselekmények elleni küzdelem egyes kérdéseit, a mezőgazdasággal kapcsolatban felmerülő jogi vonatkozású problémákat, majd a társadalmi ösz- szefogás szükségességét. Dr. Major Miklós, a legfőbb ügyészség osztályvezetője kiemelte: ,iSokat mondó megállapítás a beszámolóban, hogy a községi tanácsok is mindinkább a törvényesség szigorú betartásának szellemében tevékenykednek. Ez az egyik legnagyobb előrehaladás a megyében.”. A vita tanulságait Szabópál Antal, a végrehajtó bizottság elnöke foglalta össze. Beszélt egyebek közt a társadalmi tulajdon védelmének javulásáról, a lakosság bejelentéseivel való foglalkozásról és a vita során felvetődött egyes kérdésekről. Ezután megfelelő határozatot hozott a vb. Ezután dr. Kelemen Sándor ipari osztályvezető beszámolója került napirendre. A beszámoló a helyiipari és élelmiszeripari vállalatok 1963. évi gazdasági tevékenységével a termelési költségek alakulásával és az idei feladatokkal foglalkozott. E napirend tárgyalásán jelen volt Iga2 Sándor a Könnyűipari Minisztérium főosztályvezetője. Ezen a vb-ülésen előterjesztésre került az 1964. évi gümőkor elleni küzdelem megyei terve. Az anyagot dr. Reglődi József, a megyei TBC Gondozó Intézet igazgató főorvosa terjesztette elő. Az anyag tárgyalásánál jelen volt dr. Mosolygó Dénes, az Egészségügyi Minisztérium osztályvezetője és dr. Gujás János a megyei tanács' vb egészségügyi osztályvezetője. A napirendi anyag tárgyalásának egyik legfőbb tanulsága az volt, hogy a megyében a társadalmi erők mozgósításával és a központi anyagi alapok felhasználásával eredményes küzdelem folyt a tbc ellen, amelynek továbbra is biztosítva vannak az előfeltételei. A végrehajtó bizottság határozatban mondott köszönetét azoknak az egészségügyi dolgozóknak, akik áldozatkész munkával segítették a tbc elleni eredményes küzdelmet. A továbbiakban egyéb ügyben foglalt állást a végrehajtó bizottság. Kezdjük meg a harcot a tiszta és vonzó Sárközért (Folytatás az 1. oldalról) Az erkölcsi elismerés mellett, az anyagiakban jelentkező eredmény évről évre növekszik. Jutalmazásra. és a szocialista munkaversenyben helyezést nyertek között 18 200 forintot osztottak ki. Nyereségrészesedés címén 189 000 forint került a borítékokba. Kertelés nélkül beszéltek az asszonyok arról is. ami a szívüket nyomta. „Javítani kellene az anyagellátást”. A téli időszakban több szövőpamutra lenne szükség, hogy nyáron, amikor a kinti munkák is lefoglalják az asszonyokat, mentesítve legyenek a rohammunkáktól. A szövetkezetben — ahogy az élet más területén —. az új harcol a régivel. A népi iparművészet, a kézművességi munkában jut kifejezésre, de ennél a munkánál szükséges, sőt lehet is, műszaki változásokat alkalmazni. A népművészeti termékeket felhasználják a modern lakás díszítésére. Ilyen vonatkozásban is nőtt az érdeklődés, de a növekvő idegenforgalom, s az exporttervek növelése, megsokszorozta az igényt. A szövetkezet vezetősége — helyesen — a szövetkezeti ház keveset használt kultúrtermében, központi csévélő-részleget állított fel, villanymeghajtású gépekkel. A vitatkozók közül egy-két asz- szony a központi műhely felállítását nem helyeselte, mivel, a munka gépesítése a bérezésnél érezteti hatását. Dr. Érczi János- né. a HISZÖV osztályvezetője válaszolt a vitatkozóknak. Meggyőző érvekkel és számadatokkal bizonyította a műszaki fejlesztés előnyeit — úgymond — a fonal központi előkészítésére azért van szükség, hogy a szövők minél több művészi terméket adjanak, s ebből minél több jusson exportra. Nem sók olyan vidéke van az országnak, mint a Sárköz, ahol annyi szép művészeti minta halmozódott fel. őcsény. Decs, Sárpilis, Báta, Sióagárd népművészeti hagyományainak talán még mindig lehetnek olyan területei, amiket nem ismernek. A szövetkezet több mint négyszáz tagja Gróh József elnök vezetésével, kiaknázza a lehetőségeket. Erre utalnak a tervek, a szövetkezet művészeti tevékenysége. A közgyűlésen foglalkoztak a bogyiszlói szőttes és a bátaszéki székely népművészeti hagyományok felkarolásával, hasznosításával. Ami nagyon szép volt, és a szövetkezeti élet minden területére a jó példa erejével hatott, az volt, ahogy a dolgokat tárgyalták. Szövetkezetük fejlődését nem választották külön a község fejlődésétől. Ezekről így beszéltek: „Megyénk a fejlődéssel lépést tartva, tájjellegének megfelelően bekapcsolódik az idegenforgalomba. Számítunk arra. hogy Sárközt is sokan meglátogatják. A sárközi embereknek van mivel dicsekedni. Nem kerékkötői a fejlődésnek. Emel- ' lett megőrizték, és folytatói hagyományos népművészetüknek. Erre büszkék lehetünk, de van restellni valónk is. Rendezetlenek utcáink és elhanyagoltak a házaink. Ezer kellene változtatni, és mi, a szövetkezeti tagok, kezdjük meg a harcot a csinos, tiszta es vonzo ■■árközért”. POZSONYI IGNÁCNÉ
