Tolna Megyei Népújság, 1964. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-13 / 61. szám

I \ I LAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. évfolyam, 61. szám. ARA: 60 FILLÉR. Péntek, 1964. március 13. ( A névtelen levélíró jelentkezett (2. o.) A kurdi fűrészüzemben.., <5. o.) Új módszer a vidéki városok ipartelepítésében C8. o.) párt- és kormányküldöttség Fejér megyében Eredményes tárgyalások az algériai és jugoszláv küldöttség között A Todor Zsivkov vezetésével hazánkban tartózkodó bolgár párt- és kormányküldöttség csü­törtökön Fejér megyébe látoga­tott. Útjuk első állomása Marton- vásár volt, ahol felkeresték a Magyar Tudományos Akadémia mezőgazdasági kutatóintézetét. Részt vett a látogatáson dr. Ajtai Miklós, az MSZMP Politikai Bi­zottságának póttagja, az Orszá­gos Tervhivatal elnöke, Loson- czi Pál földművelésügyi minisz­ter, és Erdélyi Károly külügymi- nisz ter-hely ettes. A vendégeket a kutatóintézet­ben Erdei Ferenc a Magyar Tu­dományos Akadémia főtitkára, .Juhász János a Fejér megyei Párt­bizottság első titkára, Bujdosó Imre, a Fejér megyei Tanács vb.- elnöke és dr. Rajki Sándor az in­tézet igazgatója fogadta. Dr. Rajki Sándor tájékoztatta a vendégeket az intézet munká­járól és a kutatások eredményei­ről. Elmondotta, hogy az intézet­ben harminchat kutató dolgozik. Legfontosabb feladataik a hete- rózis-kutatás, a hibridtermesztés feltételeinek vizsgálata a kenyér­gabona-termelés és a takarmány­bázis növelésének tudományos alátámasztása. Foglalkoznak a talaj termőképességének fenntar­tásával és más fontos feladatok­kal is. Az intézet szoros kapcsolatot tart a bolgár kutatókkal és társ­intézetekkel, elsősorban a plovdi- vi mezőgazdasági főiskola nö- vénynemesítési tanszékével. Rendszeresen kicserélik az új faj­tajelölt hibrideket, valamint a fiatal beltenyésztett törzseket. Ha­sonlóképpen kölcsönösen tenyész- anyagokat küldenek egymásnak a gabonatermesztési kísérletek eredményének fokozására. A gyümölcsöző együttműködést mutatja az is, hogy tavaly a mar- tonvásári intézet 42 tagú kollek­tívája tett „körutazást” Bulgáriá­ban, felkeresett számos kutató1 n- tézetet és értékes- tapasztalatcse- réj folytatott a bolgár kollégák­kal. Az elmúlt években rendsze­ressé vált a kiadványok, tudomá­nyos dolgozatok, tenyészanyagok kölcsönös cseréje. A jó hagyomá­nyokat természetesen az idén folytatni akarják: a tervek sze­rint Martonvásárról újabb szak- I emberek látogatnak a baráti Bol­gár Népköztársaságba s az inté- i zet is fogad bolgár szakembere­ket. A részletes tájékoztató után a bolgár vendégek számos kérdést tettek fel az intézet munkájára, kutatási programjára, terveire vonatkozóan, majd a beszélgetés után megnézték az intézet kor­szerű hibridüzemét. A vendégek ezután Székesfe­hérvárra mentek, ahol a megyei pártbizottság ebédet adott tiszte­letükre. Az ebéden Juhász János és Todor Zsivkov pohárköszöntőt mondott. Délután rövid sétát tet­tek a városban, s közben néhány percet időztek a Vörösmarty Színházban. Ezután a Székesfehérvári Villa­mossági Televízió- és Rádiókészü­lékek Gyárát keresték fel. Az üzem bejáratánál dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari minisz­ter, Papp István, a gyár vezér- igazgatója, Szalai Lajos, a párt- bizottság titkára, Tatai Imre, a szakszervezeti bizottság, titkára és Breznyánszki Gyuláné, a KISZ- bizottság titkára üdvözölte a ven­dégeket, akik megtekintették a gyárat. Gyárlátogatás után a vendé­gek a Ságvári Endre gyáregység­ben rendezett gyűlésen találkoz­tak a gyár dolgozóival. A ma­gyar és bolgár Himnusz elhang­zása után Szalai Lajos, a gyári pártbizottság titkára nyitotta meg a gyűlést, majd dr. Ajtai Miklós mondott beszédet. Egye­bek között hangoztatta: — örömmel tölt el bennünket, hogy a szocializmust építő Bol­gár Népköztársaság küldötteivel, vezetőivel megismertethetjük né­pünk életét, munkánkat, ered­ményeinket. Reméljük, hogy ta­pasztalataik' képet adnak erőfe­szítéseinkről, építő munkánk gyü­mölcseiről és fejlődéséről. Kapcsolataink bővítésében a szocialista fejlődés hatalmas tartalékai rejlenek .— Röviddel a bolgár párt- és kormányküldöttség látogatása előtt zajlottak le Budapesten a bolgár és a magyar Tervhivatal tárgyalásai távlati terveink ösz- szehangolásáról, — folytatta. Mindkét országban megkezdtük az 1966—70-ig terjedő ötéves terv előkészítő munkálatait és mosta­ni tárgyalásainkon ennek az idő­szaknak együttműködési lehető­ségeit egyeztettük. Azt valljuk, — s ebben a kérdésben is azonos Aláírták a szovjet—román kulturális és tudományos együttmííködési tervet Bukarest, (TASZSZ). Csütörtö­kön Bukarestben Medvegyév, a szovjet külföldi kulturális kap­csolatok állami bizottságának el­nökhelyettese és Macovei ro­mán külügyminiszter-helyettes aláírta a két ország, 1964-re szóló kulturális és tudományos együtt- tpűködésének tervét. Az okmány értelmében idén tovább fejlődik a Szovjetunió és Románia tudományos, oktatás­ügyi! kulturális és művészeti együttműködése. A kölcsönösség alapján megszervezik a tudósok, egyetemi tanárok tanulmányút­jait és vendégelőadásait, képző­művészeti és könyvkiállításokat, filmfesztiválokat fognak tartani. Kidolgozták az előadóművészek cserelátogatásainak, az irodalmi művek fordításának programját Elmélyítik ezenkívül az alkotói szövetségek, valamint a rádió, a televízió és a sajtó kapcsolatait. Foglalkozik a terv a kifejtett együttműködés fokozásával az egészségügy és a sport terén. az álláspontunk bolgár barátain­kéval — hogy együttműködésünk elmélyí­tésében, a gyártásszakosítás fokozásában, műszaki-tudo­mányos kapcsolataink bőví­tésében a szocialista fejlődés hatalmas tartalékai rejlenek. Dr. Ajtai Miklós ezután arról beszélt, hogy a tervek egyezte­tése az iparban és a népgazda­ság más ágaiban egyaránt újabb gazdag lehetőségeket tárt fel az együttműködés kiterjesztésére. Dr. Ajtai Miklós aláhúzta, hogy a két ország küldöttségének tárgyalásain a gazdasági kapcso­latok bővítésén kívül az együtt­(Folytatás a 3. oldalon) Belgrád, (MTI). Joszip Broz Tito jugoszláv köztársasági elnök és Ben Bella algériai elnök szer­dán Brion; szigetén először négy- szemközti megbeszélést tartott, majd ezt követte a két ország küldöttségének hivatalos tárgya­lása a jugoszláv—algériai kapcso­latokról. A két ország delegációjának kö­rében az a vélemény alakult ki, ^ hogy a két elnök között lezajlott ^ eszmecserék felettébb gyümöl-: csözőek voltak. A tárgyalások — hangsúlyozzák — a teljes ..megér- tés és a kölcsönös bizalom lég­körében folytak le. A megbeszé­lések során megállapították a né­zetek nagyfokú közelségét, illet­ve azonosságát mind a kétoldali kapcsolatok kérdéseit illetően, mind pedig azon nemzetközi poli­tikai problémákat illetően, ame­lyekről a tanácskozások folyamán szó esett. Szerdán délután Brioni szigeté­re érkezett az Algériai Nemzeti Felszabadítási Front, az FLN kül­döttsége is, amely országjáró kör­útja során megbeszéléseket foly­tatott a JKSZ Központi Bizottsá­gának delegációjával. Tavaszi munka a tamási járásban Az összes nagyhozamú búzát fejtrágyázzák — Lassú a motorcserés főjavítás — Ütemterv minden tsz-ben — 36 vagon műtrágya a legelőkre Tájékoztatást kértünk Térmeg Sándortól, a Tamási járási Ta­nács mezőgazdasági osztályának főagronómusától: Hogyan készül­nek a szövetkezetek a tavaszi munkára, mennyire jutottak a fejtrágyázásban, a gépek javítá­sában, lesz-e valamilyen terv- szerűség a munkák megszervezé­sében, s mik a gondok? A főagronómus elmondotta, hogy március 5-ig, illetve a ha­vazásig 10 193 holdon fejtrágyáz­ták a tsz-ek az őszi kalászoso­kat; s ebből 8000 hold a búza. Ez elég kevés, hiszen összesen 27 000 hold fej trágyázását tervezik. De ha a tél nem tartja magát so­káig, még időben végezhetnek ezzel a munkával, körülbelül 10 nap alatt. A „második tél” beáll­ta előtt gyorsan haladtak vele, kézzel is szórták a műtrágyát sok gazdaságban. A nagyhozamú búzákat mind fejtrágyázzák, több mint 12 000 holdat, a hazai fajták közül pedig elsősorban a Fer- tődit erősítik nitrogénnel. Nincs hiány műtrágyából. A fél­évi szükséglet 44 860 mázsa és eddig körülbelül 42 000 mázsát kaptak a szövetkezetek. A gépek javításában igen nagy gond, hogy lassú a motorcserés főjavítás. Valószínűleg még ápri­lisban is tart ez a munka, ami­kor már valóban teljes erővel kellene dolgozni minden traktor­ral. Néhány termelőszövetkezet maga javítja gépeit, igen jó ütemben, különösen a tamási Uj Élet, a tamási Vörös Szikra, a nagyszokolyi Béke és a pince­helyi Vörösmarty Tsz. A munka­gépek javítása általában jó. Értekezletet tartottak nemrég a járás agronómusai. megbeszél­ték a tennivalókat, okulva a ta­valyi hibákon. A kenyérgabona­termesztéssel kapcsolatban ssó volt a kártevők elleni védekezés­ről. a vegyszeres gyomirtásról és az ápolásról. Az állami gazda­ságok már jelezték, hogy a ve­tésekben erős a pocok, az egér kártétele. A szövetkezeti szak­emberek is nézzék meg az összes vetést, és ha nagy kár mutatko­zik, azonnal jelentsék telefonon. A vegyszeres gyomirtás elvégzé­séhez sajnos kevés a járásban a permetezőgép. A terv szerint 11 169 hold kalászoson kellene gyomirtást végezni, de a meglé­vő 11 gép és hozzá a megyei Nö­vényvédő Állomás 4 gépe csak körülbelül 5300 hold permetezé­séhez elegendő. Rendeltek a szö­vetkezetek 18 Rapidtox II. per- metező-porozó gépet, de sokkal kevesebbet ígérnek a járásnak. A mezőgazdászok egyetértettek abban, hogy a vetést nem sza­bad fogasolni, hanem hengerezni kell, és ha van küllőskapa, azzal megjáratni. Beszéltek, vitatkoz­tak minden tavaszi, nyár eleji munkáról. A kukorica vetését április 30-ig be akarják fejezni, szakítani akarnak a rossz hagyománnyal, hogy még májusban is inkább vetik a kukoricát, mint kapálják. Az ideális tőszámot 18—19 ezer­ben állapították meg. A drótfé­reg és a mocskospajor fertőzését figyelniük kell a szakemberek­nek, rendszeres vizsgálattal meg­állapítani, hol van fertőzés és milyen mértékű. Ha szükséges, a kijelölt tábla helyett másikba vetnek, vagy elvégzik a talaj­fertőtlenítést. Járási kukorica­termesztési ankétot tartanak még márciusban, amelyre meghívnak egy ismert szakembert, lehetőleg Martonvásárról. Ezen a tanács­kozáson minden tsz-ből részt vesz az agronómus, az elnök és a brigádvezető. Kukoricából egyébként csak hibridvetőmagot vetnek a já­rásban, még a háztáji terü­leteken is. A járási főagronómus felhívta a szövetkezeti szakemberek fi­gyelmét, hogy a cukorrépának nagyon gondosan készítsék elő a talajt: aprómorzsás, tömött és gyommentes legyen. Az egyelést korán kezdjék, amikor három levelű a répa, nem négy. Évek tapasztalata, hogy a burgonya kézi kapálása későn történik. De nem­csak a kapálás, hanem a töltöge- tés is, sőt el is marad néha ez a fontos munka. Legalább kétszer meg kell tölteni a krumlibokro- kat. A tőszámmal is baj volt mindig, ritkára vetették a bur­gonyát, 12—13 ezer bokornál több nem szokott lenni. Pedig ajánlatos egy holdon 16—18 ezer burgonyatő, ennyi szüksé­ges a nagy terméseredmény el­éréséhez. A ritka vetés azzal is magyarázható, hogy elmarad egyik-másik ember, ha kézzel ve­tik a burgonyát, aztán nagyokat lép, hogy utolérje a többit. A legelők ápolására, erősíté­sére 36 vagon nitrogénmű­trágyát kaptak eddig a járás szövetkezetei. Remélhetőleg valóban a lege­lőre használják fel mind és nagy adagokban, hatásosan, nem pedig ..kipermetezve” az összes terület­re. A járási szakvezetők java­solták a tsz-agronómusoknak, hogy a silókukoricát szójával együtt vessék, amennyit csak le­het. és úgy szervezzék a mun­kákat. , hogy legalább egyszer kézzel is megkapálhassák a siló- kukoricát. Jelenleg négy hideglevegős szénaszárító van a járásban, és az idén még hatot kapnak a tsz- ek. Ozora és Koppányszántó ket­tőt, Fürgéd és Szakály egyet. Ahol nincs ilyen berendezés, áll­ványokon fogják szárítani a lu­cernatermés egy részét. Úgy oszt­ják be az időt, hogy aratás előtt megtörténjék a második kaszálás is. A növényvédőszerekkel első­sorban a magfogásra hagyott lucer­nát fertőtlenítik. Általában egyet­értenek az agronómusok abban is. hogy a lucernát érdemesebb telepíteni tisztán, vagy borsóval, mint felülvetésként földbe tenni a magját. A munkaszervezéshez segítséget ad a szövetkezeti vezetőknek az ütemterv, amit valamennyi gaz­daságba elküldött a járási tanács Ezen pontosan ki kellett mutat­niuk a tsz-eknek a munkákat, és az erőket, s hogy mennyi idő szükséges ahhoz, hogy a járási tanács által megadott id:ális idő­pontig végezzenek egy-egy mun­kával. A felmérés. időbeosztás lehetővé teszi a munkák ütemé­nek pontos ellenőrzését és gyors beavatkozást, segítségadást (sz. j.)

Next

/
Thumbnails
Contents