Tolna Megyei Népújság, 1964. március (14. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-13 / 61. szám
2 TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 19’4 március 1.' Tsz-mészégető A szakályi Kaposvölgye Term lőszövetkezet mészégetőt bérel a falu határában. A törpe-mészégetőben 12 és fél vagon elsőosztályú meszet égetnek havonta, amit a környező termelőszövetkezeteknek adnak el. Népi ellenőrök javaslatai a növényvédelem hatékonyabbá tételére, a gyümölcsösök hozamának emelésére A népi ellenőrök egyik legutóbbi vizsgálata a kiskertek és szórványgyümölcsösök helyzetével foglalkozott. A kiterjedt ellenőrzés alkalmával megállapították, hogy hazánk gyümölcsfáinak többsége a háztáji gazdaságokhoz tartozik. Érdemes tehát a szakembereknek felfigyelíiiök arra — hangzott a népi ellenőrök megállapítása —, hogy bár növényvédőszer kellő mennyiségben és megfelelő minőségben áll rendelkezésre, a kiskertek, a szórványgyümölcsösök fáinak ápolása, gondozása mégsem felel meg a követelményeknek. A népi ellenőrök felhívták a figyelmet arra: a háztáji gazdaságokban évente átlagosan körülbelül másfél forintot költenek egy-egy gyümölcsfára, ebből a pénzből pedig a legalapvetőbb növényvédő munkák elvégzésére s;ncs lehetőség. Ezért indítványozzák. hogy keltsék új életre a korábban már megalakított, de a gyakorlatban nemigen működött növényvédelmi brigádokat. Javasolják a növényvédelemmel összefüggő termelőeszközök fogyasztói árának felülvizsgálatát, továbbá azt, hogy az illetékes szervek az eddiginél több porozó és permetező kisgépet hozzanak forgalomba. (MTI) A névtelen levélíró jelentkezeti | Egy évvel ezelőtt névtelen levél érkezett Harc községből; valaki az isfheretlen- ség biztos leple alól bírálta az ottani viszonyokat. Nemrég ismét levelet kaptunk a községből, névvel és aláírással. Felkerestem a levélírót és beszélgettünk. Az asszony, akinek panaszait hallgattam. derék, dolgos teremtés. A brigádvezető feltehetően, szintén nagyon rendes ember. Mindketten azt mondják, a közösség érdekeit tartják szem előtt, és az igazság érdekében beszélnek. Furcsa, ám ma még nagyon gyakori ez az ellentmondásos helyzet. Az asszony olyannyira biztos az igazában, s annyira tiszteletre méltó nyíltsággal beszél, hogy bevallja; — Biztosan emlékszik még rám. én írtam Harcról azt a névtelen levelet, amelyikre úgy válaszolt az újság, hogy akit őszinte és becsületes szándék vezet, az ne bújjon a névtelenség álarca mögé. Restelltem magam, mert nekem a szocializmussal nincs pöröm, én a hibákat ellenzem. Ezért most elárulom magam, ezzel is bizonyítani akarom, hogy jó szándék vezet. Köszönöm, hogy eljött, mert nálunk sok a hiba. Ez a feltűnően okos, jó beszédű asszony újból elsorolja, amit aláírásával pecsételt levelében is megírt. Időnként helyeslést vár, és mivel észreveszi, hogy elgondolkodva hallgatok, bizonyára arra gondol, nem hiszek neki. Éppen ezért még hevesebben bizonyít. Pedig hiszek neki. csak egyet nem- tudok: Miként értessem meg vele hogy nincs teljesen igaza, szándéka tiszteletre méltó, de valahogy tőlünk idegen talajról beszél, mert a közösség szempontjából éppen az az igazság. amit ő ebben az, esetben, szintén a közösség szempontjából' igazságtalannak tart. S azon tűnődöm. hogy ilyen esetben, ilyen helyzetben hogyan is kellene érvelni. Mit is kellene mondani. Ez az asszony is — mint ma még nagyon sokan —. kétféle igazság vonzásában él. ez pedig nagyon -nehéz. Talán az a legnehezebb. amikor félig már szövetkezeti, közösségi, félig még egyéni a gondolkodás. Az asszony azt mondja: — A kukoricát tavaly kétszer kapáltam meg. Négyszázhetven kiló prémiumkukorica járna, és 336 kilót akarnak adni. Hol itt az igazság? Van. aki jóval kevesebbet termelt, mindössze egyszer kapált, és 336 kilót kap az R tanácsi vezetők megyei tanácskozása Csütörtökön tartották Szekszár- don a községi, járási és a megyei tanács vb.-vezetőinek tanácskozását. A tanácskozást dr. Vígh Dezső, a megyei tanács vb.-elnök- helyettese nyitotta meg. Az elnökségben helyet foglalt Virág István, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára, Szabópál Antal, a megyei tanács vb-elnöke, dr. Nagy Elemér, a Minisztertanács tanácsszervek osztályának képviseletében, dr. Szilcz Ákos megyei főügyész, Földes Imréné a Szakszervezetek megyei Tanácsának képviseletében és Király Ernő, a KISZ megyei bizottságának szervező titkára. A tanácskozáson Szabópál Antal mondott beszámolót. Elemezte, hogy a tanácsok életében miként valósultak meg a VIII. pártkongresszus . határozatai, milyen eredmények születtek és mik a tennivalók. A tanácsok munkáját napirendre tűzte a megyei pártbizottság is, s a pártbizottsági ülésen megfelelő határozatok születtek, s ezek is sok feladatot adtak. — A megyében igyekeztünk érvényre juttatni a kongresszus útmutatásait és ' hasznosítani a pártbizottsági ülés tapasztalatait — mondotta. A pártbizottság részéről több bírálatot kaptunk. Az egyik ilyen jogos bírálat volt, hogy egyes tanácsoknál az apparátus, a függetlenített vezetők néha a választott szerv fölé igyekeznek kerülni: megesik, hogy a döntésnél kész, befejezett tények elé állítják a választott szervet. Ezt nem lehet megengedni. A beszámolóban szó volt a tervszerű előrelátásról, az apparátus felkészültségéről, a községfejlesztési tevékenységről, majd Szabópál elvtárs egy helytelen gyakorlatra hívta fel a figyelmet. Néhol kísért a bürokratizmus. A tanácsi apparátusban itt- ott fellelhető még az a rossz hivatalnok-típus is, amely nem mer adott esetben nemet mondani, mert félti a népszerűségét. Akad olyan ember is, aki szeret alaptalanul ígérgetni, gondolván, hogy ez növeli népszerűségét. Nem gondol azonban arra, hogy az ilyen felelőtlen ígérgetések előbb- utóbb visszaütnek, rossz hatást szülnek. Szabópál elvtárs felhívta a jelenlévők figyelmét a lakosság ügyeivel, bejelentéseivel, kérelmeivel, javaslataival való lelki- ismeretes foglalkozásra. Szép eredmény született e téren. A tanácsválasztások során felmerült több ezer bejelentéssel, javaslattal, kérelemmel a legfőbb helyen megfelelően foglalkoztak. Ennek az lett a következménye, hogy azok nagy részét sikerült elintézni. a jó javaslatok többsége megvalósult, vagy a megvalósulás stádiumában van. Ezen az úton kell továbbra is haladni: nem maradhat egyetlen bejelentés, javaslat sem elintézetlenül. / A továbbiakban a szocialista törvényességgel, a mezőgazdaság fejlesztésével, az ipari termeléssel a kommunális fejlesztéssel kapcsolatos feladatokról Volt szó, valamint a tanácsok testületi, szervezeti életéről. Elmondotta azt is, hogy a tanácsoknak az előttük álló nagy feladatok megoldása érdekében szorosabbra kell fűzniök kapcsolataikat a tömegszervezetekkel. is. Nálunk tehát nem az egyéni munkát, hanem az össztermést premizálják. Így 'n:m érdemes fáradozni, nem érdemes iparkodni. Mit mond Kovács Lajos, az érintett brigádvezető? — A földek mi'ncs'ége nem egyforma. Egyfoz-mán dolgozott mindenki. de akinek jobb terület jutott, az többét termelt. Fáradságába sem került, mégis. Kétszer nem kapált senki, össz- bri gáti termésből premizálni, ez az igazság. Persze, tudom kik böl- lenkednek. de azoknak mindig csak bajuk van. A panaszos asszony viszont így beszél: — A brigádvezető nem tudja, j ki kapált egyszer, vagy kétszer, mert nem ellenőrzi a munkát. Elmegy erre-arra. de a területen ritkán látni. Ha így megy, akkor soha nem jutunk el a 30 forintos munkaegységről. A brigád vezető; — B iztosan tudom, hogy senki nem kapált kétszer. | Kinek van igaza ? Mindketten arra hivatkoznak, hogy nincs bennük elfogultság, személyi bosszú. vagy pláne harag; a közös ügy féltése jelenti nekik a legtöbbet. S ezt el is kell hinni. Csakhogy a közös ügyet egy kicsit még a régi, egyéni, számító, esetenként ravasz felfogással, a minden szentnek magg felé hajlik a keze elvből próbálják védeni. A brigádvezető a rang biztos pozíciójából beszél, magában viszont azt gondolhatta: Csak nem estem a fejem lágyára, beismerni, hogy nem tudom, ki kapált kétszer, hiszen ha beismerem akkor az nékem rossz pont; Ellenőrizni ma már hitelt érdemlően úgy sem lehet, szaván fogni tehát nem tudják az embert. A földek minősége tényleg' nem azonos. A panaszt tévő asszonynak eszerint tehát ' nincs sok követelni valója, mert ilyen helyzetben az össztermésből való premizálás a legigazságosabb. Csakhogy számára ez az igazság még érthetetlen, elfogadhatatlan, hiszen gondolkodásában az én örömöm. az én munkám, az én felelősségem még nem azonos, maradéktalan a mi örömünkkel, a mi munkánkkal, a mi felelősségünkkel. Ha valóban kétszer kapált — ezt állítja —. akkor a kívánatos közösségi felfogást, akarva-aka- ratlanul éppen a brigádvezető nehezíti meg számára, s ebben az esetben a brigádvezető is a kettős igazság vonzásában él. mert vigyáz arra, ne derüljön ki. hogy a tagok bizalmával, beosztásával visszaélve, nem végezte el pontosan a munkáját. S felmerül $ kérdés, ugyan miért állítaná ez az asszony, hogy kétszer kapált, ha csak egvszer kapált? Itt jutottunk el odáig. ho?y bizony ezt a vitát megnyugtatóan egyetlen egy dologgal lehetne lezárni, s úgy lehetne, ha mindkét fél részéről érvényesülne a szoc'alist-a öntudat. Bizony gyakran fordul még elő. hoTy brigádvezetők buzgón hangoztatják a tagok kötelességét. ugyanakkor ugyanazok a brigádvezriők sa ját kötelessé- , gükről megfeledkezve, m'oden-: nél előbbre valónak tartják az ' egyéni érdekeket. De ugyanez "vakran vonatkozik a tagokra is. | Ez az a kritikus terület, ahol legnagyobb a szükség a politikai munkára, mert hiszen az egyéni világ igazságainak vonzásából nagyon nehéz máskülönben megszabadulni. Könnyű ítélkezni, de sokkal célszerűbb nevelni. A harci ügyben ugyanis azt kell látni, hogy két rendes emberről van szó, egyiknek sincs pőre .a szocializmussal, egyikre sem szabad ráfogni, hogy lázító, viszont mindkettőjüknél sántít- valamit a dolog, mert még — érvényesülnek bennük a régi felfogás fonákságai, s nem képesek a szocialista igazságokat maradéktalanul magukévá tenni. Jellemző erre egy másik vihart kavaró és port felverő ügy: a krumpliosztás. A tagok egy része méltatlankodik, mert a nemrég kiosztott burgonya egy része rossz. Minőségileg valóban erősen kifogásolható. A gazdák há- borogva kérdezik, miért nem lehetett az osztást tavaly ősszel megcsinálni? Otthon majd mindenki megóvta volna a termést. A vezetők erre azt mondják, hogy tavaly ősszel nem volt rá idő. Suta és bosszantó az eíajta érvelés, mert hogy-hogy nem volt rá idő? A főagronómus beszélgetés közben elárulta: nem az idővel, mással volt baj. A gazdaságnak a szerződésben vállalt kötelezettségeit teljesíteni kellett, a lehető legjobb minőségű áruval. A tagok egy része viszont arra számított, hogy a szállításra kész burgonya visszamarad, és kiosztásra kerül. „Ismerni kell az emh roket, mindenki csak a maga sznát nézi” — mondja a főagronómus. Igaza van, csakhogy ezért nem lehet elítélni senkit. Meg kell mondani az embereknek, hogy miről van szó. A háborgó tagoknak viszont be kellene látniuk, hogy nincs igazuk, amikor a vezetőket ostorozzák, hanyagságról, felelőtlenségről beszélnek, mert egészen mást takar a tavaszi krumpliosztás, | Önkritikusnak lenni sokkal nehezebb. De aki képes erre, az nyomban közelebb kerül az egyedül érvényes szocialista igazsághoz. Könnyebb lenne például a háztáji földek jogosságát és jogtalanságát is elbírálni. Mert nem az a nagy dolog, ha egy közös háztartásban három háztáji föld is van azon a címen, hogy mivel jó beosztásban vagyok, hát én tehetem. A mi értelmezéseink szerint ott kezdődik a jellemesség, a becsület, amikor azt mondja az ember: Lehetne-e két-há- rom háztáji földem is, olyan beosztásban vagyok, hogy ehhez még a törvényesség látszatát is meg tudnám teremteni, megcsinálhatnám, de nem teszem. Ezekről kellett volna Harcon a levélírónkkal is, a tsz-vezetőivel is beszélgetni, de mivel ez a probléma közérdeklődésre számíthat, jobb egy ilyen beszélgetést a nyilvánosság előtt lefolytatni. A harci tavalyi névtelen levélíró máris nagy utat tett, ha elgondoljuk, hogy bíráló, igazságát kereső levelét aláírta. Bizonyára eljön az idő, amikor még .tovább jut a szocialista igazságok felismerésében. Két urat egyszerre szolgálni nem lehet, kétféle ésszel és szívvel élni nagyon nehéz. Ma még sokszor ez az oka, előidézője a panaszkodásnak, a torzsalkodásnak, a cívódásoknak. Harcon is jobban mennek majd a dolgok, ha az embereknek az eszében, szívében végérvényesen és minden tekintetben megszűnik a kettősség. Szekulity Péter Azonnali belépéssel felveszünk egy fő építőipari technikust építésvezetői beosztásba. Építőipari Ktsz. Szekszárd. Rákóczi u. 15. sz. (96) Sütőipari tanulót felveszünk Jelentkezés Tamási Körzeti Sütőipari Vállalat tamási irodájában. (91)
