Tolna Megyei Népújság, 1964. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-10 / 58. szám

19G4. március 10. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG E§f óv alatt ötmillió forint fcoi vgveftr e AZ ALÁBBIAKBAN 5 MILLIÓ FORINTNAK szegődünk a nyo­mába. A könyvforgalmat nézzük meg, közelebbről azt, mennyit költöttek könyvre 1963-ban Tolna megye falvaiban. S még közelebb­ről, mennyit az olyan községek­ben, ahol az Állami Könyvter­jesztő Vállalatnak nincs boltja, hanem a könyvterjesztést a föld­művesszövetkezetek végzik. Az összeg 5 millió. Ezt a szám­nak is imponáló összeget a megye falusi lakossága költötte el a bi­zományosoknál és a földműves- szövetkezetek könyvesboltjaiban szakkönyvekre és szépirodalmi művekre. Ha országos értékelést veszünk, megyénk igen megtiszte­lő helyet foglal el a földműves­szövetkezeti könyvterjesztésben: földművesszövetkezeteínk az or­szág 19 megyéje közül a barma-, dik helyre kerültek, megelőzve néhány olyan nagy megyét is, amelyeknek a lakossága a miénk­nek majdnem kétszerese. A fej­lődés lépésről lépésre nyomon követhető. Egy lakos vásárlását tekintve, 1962-ben Tolna megye országosan a negyedik helyen állt. Azzal, hogy a korábbinál jobb szervezéssel bonyolították le a könyvheteket, a mezőgazdasági szakkönyvek terjesztését, széle­sítették a részletvásárlási akciót, valamint egyre több irodalom- pártoló pedagógust vontak be könyvterjesztésre, egy nagyon je­lentős hellyel kerültek . előrébb megyénk földmű vesszővel keretei. Van néhány figyelemre méltó te­lepülés, ahol a szokottnál is na­gyobb az érdeklődés. Ezek között érdemel említést Paks és Báta- szék. Mindkét helyen igen ered­ményes volt a bolti árusítás és a terjesztés, be hasonlóképpen be­szélhetünk Tamásiról és a bony­hádi boltról is. A KÖNYVTERJESZTÉS ÁL­LÁSÁRÓL, eredményeiről igen sokat mond az, hogy egy-egy .la­kos mepnyit fordít jövedelméből könyvekre. Különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy Tolna megye lakossága nagyobbrészt mezőgazdasági foglalkozású, s eb- bol eredően, bizorv mésj m^o'on. fős sok régi nézettel és előítélettel kel! megküzdeni. Ennek > " p7. epv. lakosra jutó vk'i-r- -te­kintetében sem kell a földműves- szövetkezeteknek szégyepkezu i: Megfelelő választék kialakításá­val és a jó szervezés segítségév' I elérték, hogy a megye legifjabb lakosait is számolva, egy-egy fa­lusi ember több mint 22 forintért vásárolt könyvet. Néhány község e vonatkozásban is kiemelkedik. Bonyhádon például az elmúlt év­ben az egy-egy lakosra jutó könyvvásárlás értéke meghaladta a 74, Tamásiban pedig a 40 forin­tot. Természetesen vannak még olyan falvak is, ahol a vásáriét j nincs olyan magas, mint az előbb említett helyeken. Ezekben a köz­ségekben talán az a hiba, hogy nem jutott még el hozzájuk a megfelelő könyvpropaganda, . s nem ismerik a rendelkezésre álló színes, érdekes könyvválasztékot. Az állítás igaza mellett §zól Vár­alja példája. Nem nagyobb, és nem is gazdagabb, mint sok vele egyforma község,, mégis egy év alatt 39 ezer 600 forint értékű könyv került a községbéliek, ott­honi könyvtáraiba. S ha ehhez hozzátesszük, hogy Váralján 1932- í ben iá 40 ezer forintért vásárollak- könyvet, al;kor esek 'az elismerés hangján szólhatunk Moldovan Vilma pedagógus, könj'vbizomá- > nyos munkájáról. ÖTMILLIÓ FORINTOT KÖR ; TÜTTEK. könyvekre a Tolna me- j gyei földművesszövetkezeteknél a ’ községek lakói. A szövetkezetek j az idén in gazdag választékkal | várják, vásárlóikat. Jelenleg ti'-’ ’ j mint kétmillió forint ér'é;' 1 | könyv áll a boltokban, lerakató'--?! ban, és a bizományosokról alj könyvbarátok rendelkezésére. SÍI högv. mindenki kedvéinek. éi'dek-;j ledérének megf^'etnen yálasszop-j ahhoz n^sfy sc'^íts'^ct nyír .!■ a bizományosok és a szövetkezeti tek .má^ ■ Városrendezési kiállítás — Ki síi Isii Szekszárdi»© I , I Címzett: as AKÖV A Szekszárdi városi Tanács VB. vezetői elhatározták egy nagy­szabású városrendezési kiállítás megrendezését. A kiállítás kere­tében maketteken, térképeken mutatjuk be a város fejlődését, bemutatják a közeli és távlati ter­veket egyaránt. így például meg­ismerkedhetnek majd a látogatók a most elkészült, módosított vá­rosrendezési tervvel is, amely már a 40 000-es lakosú város ké­pét tárja elénk. A kiállítást több városfejlesztési előadással kap­csolják össze, amelyeket vb-veze- tők, szakemberek tartanak. Mind­ezzel az lesz a cél, hogy a lakos­ság részleteiben is megismerked­hessen a városfejlesztés várható távlataival, jelenével, és megtud­ja azt is. hogy mit miért kellett így, vagy úgy csinálni, miért nem lehetett teret adni a külön­féle egyéni elképzeléseknek. Mindez különösen azért szüksé­ges, mert jelenleg nagyon sok kósza hír terjeng az egyes város­részek építését és más kérdése­ket illetően. De szükséges azért is, hogy a lakosság nagyobb biz­tonsággal' tudjon töi’ekedni az egyéni, családi tervek — péftlául házépítés — megvalósítására. A kiállítás anyagát a tanács* felkérése alapján egy szakembe­rekből álló munka-kollektíva ál­lítja össze. A kiállítás időpontjá­ról később történik intézkedés. Tárgyalások kezdődtek egy kis- film elkészítésére Szekszárd éle­téről. A tárgyalások alapján az egyik budapesti filmgyár vállalja majd a film legyártását. A mint­egy 30 perces ■ kisfilm forgató- könyvét a helyi szokások jelleg­zetességek alapján állítják ms össze. A kisfilm elkészítésére tanács nagyobb összeget. 30— ezer forintot fordít. A nőtanács és a megye tsz-! . asfzor.yrSnak nevében köszöntet t i mondunk t.z AKÖV. dolgozóinak, 1 gépkocsivá';:ő n. k. kaluitzoíi.a ; ’asért a segítő' -j ységótt, atnzl-;- lyel műnké d. tá::~ Q~etlák. Jól- . eső érzései töltött éh bennünket, \hogy m::nus' Sri t.z- S'Zony- lany.cskpzásy a/vcTi.:fi í-i'V-íh-JJéíf j.'; .— épp.n az,-AKöV. äs: oóírrt: politikai munkás’: irá t tanús;- ! tott figyelmességé.öl_ kísérve —, teljes l é t " £ rí iliin'n:'g isi:n r, e. t e k. IA tanácskozásra mz jhíoött asz-- \szpnyok a közlekedés szempont­jából nehezen ms ■;köz;lWi°tö • pusztákról, tanyákról is: pontos i időben beérkeziék a megye szik- ■ helyére. Az AKÖV dolgozói figyelmes segitőkészsvjükkel hozzájárultak a Tolna' menyei tsz-asszon yök • tanácskozásának sikeréhez. Ezért fogadják őszinte elismerésünket és köszönetünket. Takács Mihályné, a megyei nőtanács titkára Tavaszi országos vásár Szekszárdion — hóban Hétfőn tartották meg Szek- szárdon a híres márciusi országos kirakodó- és állatvásárt. A hó­szőnyegen lezajlott tavaszi nagy­vásár a kedvezőtlen időjárás el­lenére is sok ezer látogatót von­zott. Nagy tábort alkottak a fa­lusiak szekérkaravánjai. Különösen nagy felhozatal volt malacokból és süldőkből, bár aránylag drágán, 1200—1400—1500 forintért adtak egy pár válasz­tási malacot, a hat—nyolc hóna­pos süldőknek pedig 1500—1600 forintra mondták az árát. Az üszők kilónként. 12 forintért, a borjak darabonként 1700 forin­tért, igáslovak 5300—6500 forin­tért cseréltek gazdát, jól tejelő borjas tehenet, borjával együtt nyolcezer forintért kínáltak a vevőknek. A sertéspasszusokért sorban álltak a vásáriroda előtt, s az első órában százötven ma­lacot, huszonegy szarvasmarhát és tizenegy lovat vettek meg a vásárban. Az évszázadok hagyományát őrző sárközi nagyvásárnak már néprajzi érdekességszápaba me - ő színfóltjai voltak a bátaszéki és a tolnai ké’: kelme-festők, a baja' cifrapapucs- és szitáké izf tők. a kötélverők, a bonyhádi takácsok, a , szekszárdi mézeskalácsosok, csizmadiák, késesek és sapka­varrók sátrai. A harisnyakötő asszonyoknál kapható volt a színes sióagárdi „bütykös” haris­nya is. Egy kalocsai kárpitos több tuc.at kényelmes és szép dívánnyal jelent meg a vásárban. Sokak figyelmét magukra vonták a tamási szíj gyártó-remek ok: csil­logó, díszes lószerszámok és szín­pompás ostorok, bár ezeknek már kevesebb . vevőjük akadt. Annál inkább fogyott a frissen sült kolbász és a nagy üstben melegített bor a hóban topogó „kuncsaftok" között. A Pincehelyi Vegyesipari Ktsz azonnali felvételre ke­res legalább 5 évi gyakor­lattal és jó szakképzettséggel rendelkező moterkerékpár­szakembert Kisiparosok és több ütemű motorok szerelésében jártas jelentkezők előnyben (7) É.M. I. sz. Földmunkát Gé- ! pesítő Vállalat változó mun- I kahelyre, azonnali belépésre [ tanuló gépkezelőket, teilte? keres. Rövid gyakorlati idő után nehézgépkezelő-tan- j folyamra küldjük, melynek elvégzésével szakmunkavizs­ga tehető.- Szállást, étkezést \ biztosítunk, felvétel eseté- i [ ben a vasúti költséget meg- I térítjük. Felvételhez munka­könyv. MIL.-lap, SZTK-iga- zolás és tanácsigazolás szük­séges. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán szemé­lyesen, vagy írásban, Buda­pest, V., Vigyázó Ferenc u 3. (33) Felvételre keresünk gyakor­lott bérelszámolót és gépírót Bőrfeldolgozó V. Szekszárd. | _________________________(60)J 3 Kitüntetések a nemzetközi nőnap alkalmából A nemzetközi nőnap alkalmá­ból . vasárnap este ünnepséget rendezett a megyei és a városi nőtanács Szekszárdon, a művelő­dési házban. Városunk asszonyai­nak impozáns politikai megmoz­dulása volt a március 8-a tiszte­letére megrendezett ünnepség. A széksorokat munkás-, paraszt- és értelmiségi asszonyok foglalták el. Az elnöklő. dr. Kolombusz Lászlóné megnyitó szavai után Takács Mihályné, a nőtanács me­gyei titkára tartotta meg ünnepi beszédét. Köszöntötte a város asz- szonynit és megemlékezett a nő- mozgalo.m. harcos múltjáról. :— Nagy ■ erőfeszítéseket kell tennünk.' ázértj hogy a kor legif­jabb. ndrpzedékei, a gyerekek soha ne. ismerjék meg a. háború bor- ZE'.lmait, hogy boldogan és bizton­ságában éljenek hogy a tudomány és kultúra".gazdag kincsestára elér­hető legyen' számukra. Elismeréssel beszélt a ma asz- szonyalnak helytállásáról,, meg. változott társadalmi helyzetéről. Áz asszonyok amellett, hogy részt, vésznek a termelésben, a .társadalmi, munkában, tanulnak ér képzik magúkat. Szekszárdon az , általános iskola felnőtt tago­ra én ötvenötén tanulnak. A kö- ■aééiskoTábán tanulók nagy több- sóge,:tnő,„.^.; . • .-K ■ NVgy'í feladat áll az üzemi munkásnők-előtt. Sokat tehetnek a 1eryételjesítéséért, a munkafegye­lem-'megszilárdításáért: A terme­lőszövetkezeti asszonyok a mező- gazdasági munkák idejében való elvégzésében járhatnak elő jó példával. Az értelmiségi nők le­gyenek segítői az asszonyok kul- túrális felemelkedéséért folyta­tott munkának. Az előadó a nők világkongresszusának záró ak­kordjaival fejezte be beszédjét. — Egyesüljünk, hogy összegyűjtsünk és mozgósítsunk minden erőt a háborús veszély ellen, hogy biz­tosítsuk a tartós békét a földke­rekségen. Az ünnepségen Kalmár József, a városi tanács vb-elnöke hét nő­dolgozónak kitüntetést és okleve­let adott át. Steiner Ferencnének, ' a Garay Tsz tagjának átadta a földművelésügyi miniszter állal [adományozott Kiváló tsz-tag ki­tüntetést. Rutlcái Eajosnénak, a megyei tanács birtokrendező cso­portvezetőjének és G-ecse Lajos- nénak, a járási tanács hasonló be­osztású dolgozójának Kiváló dol­gozó jelvényt adott .át. Tóth Mi- hálynénak, a Béri Balogh Ádám Tsz tagjának, Nyuli Istváhnénak, a Szabadság Tsz tagjának: Gubien Jánosnának és Sörös Erzsébetnek — mindketten a Gáray Tsz tag­jai — oklevelet adott át a városi tanács vb-elnöke. Az ünnepség második felében Véghelyi Miklós karnagy vezény­letével a KISZ-zenekar adott mű- sorszámekat majd a Szekszárdi Központi Sárközi Táncegyüttes szórakoztatta szép táncszámaival az egybogyülteket. Hát pót, úgymond*. ♦ ...hadd, legyen per. így véle .edet Arany Já.io; alt a fütsmile- fü-ilyön p ;re.ke\ö Pá­tere és Pálja, Nos, ha netán wl ki azt hin­né. hogy c.z efajla p re kedés már ki­ment a div tból, té- . ved. Az egykori Pé­ter és Pál késői utó- ■ dai még ma is élnek — és pereskednek. Több mirit fél órá­ig tárgyalta a Terü­leti Egyeztető Bizott­ság az ügyet, mire megszületett a dön­tés: Érvényben ma­rad a Bonyhádi Zo­mánc ,yá r egyez tő bizo.t.ágának hstáro- zata, Kérész es Sán­dor egyengető seléjt- kártérítési ügyében, tehát a dolgozó nem száz, hanem hatvan forint kártérítést tar­tozik fizetni. Az előzmények: az egyik négyezres ex- port-bowl szériából selejtes, helyesebben más dosztályú áru lett száznyolcvan darab. A kár 405 forint. A vizsgálat megállapí­totta. hogy a kárért többek közt felelő Ke- resz'es Sándor egyen­gető is. Az igazgató őt is kártérítésre kö­telezte. Keresztes pa­nasszal élt a határo­zat ellen, a vállalati egyeztető bizottság­nál. a bízót ság — aiapos mérlegelés ukán m?ffá lapította, hogy Keresztest - ki­sebb mulasztás tér­heti. mivel a minő­ségi hiba nemcsak az ö gondatlanságából adódott, nem száz, hanem hatvan forint kár ié. ítés a méltá­nyos. Eddig rendben is lenne a do og el- ktrüihetetlen volt, hogy a vállalati egyez elő bizottság összeüljön és foglal­kozzon az üggyel. A vezetőség azonban ebbß nem nyugodott bele. hanem felleb­bezett a TEB-hei. Tehát meg kellett fo­galmazni a fellebbe­zést, el kellett aján­lott levélben küldeni a fellebbezést és az iratokat, a tárgyalást ki kelle't tűzni, be­idézni az érdekelte­ket. A tárgyaláson öt TEB-tagnak és egy gépírónak fél vagy egy órát kelleti az üggyel el'ölteni. és be is kellett utazni Szekszárdra három embernek. Keresztes­nek. a MEO-vezető- n?k és az szb.-titkár­nak. Tegyük fel, hogy a TEB helyt ad az igazgató fel.ebbezésé- nek. A vál.al.t tehát negyven forintot nyer. De a költség, ami az üggyel kapcsolatban felmerült, ennek a több zö őse. (Lev le- zés. három ember félnapos kiesése a termeiéiből, útikölt­ségük Szekszárdra és ■vissza, stb.). Ha egyedülálló eset­ről lenne szó talán meg s: m kéne emlí•< leni. De sajnos, nem ez az első. A zománc- gitár esetében sem. Elju ott már a TEB- ig olran ügy is ahol fél kiló citrom meg- rom'ása tehát tíz fo­rint kár miatt kel- le't eny földműves- czöve'kúeti boltve- tö részire igazságot tenni. Akadnak az eddig tárgyalt ügyek közt ha-r,yolc forin­tos sütőipari fajlag- túlU'péses kártéríté­sek is. Az említett negy­ven forintos ügy ta­lán végleg lezárult, miközben többször ekkor'’ kár keletke­zett. Talán zárult csak le. hiszen van még egy fórum a já ás- bíróság. L h tséges, hogy vég’eg^sen ott. fejeződik be? (J) Csomagolóanyag (vasíioré Öblös rgek m ___ .g 4jrSHgEa53BE3» I Felújításra szoruló, felesleges készletét átveszi, állapotban rakiárról szállít az egész országba: felújított (15) GÖNGYÖLEGFELÚJÍTÓ VÁLLALAT Budapest, XIII., Dagály u. 3. Tele.on: 200—285, 200—380, 200—705

Next

/
Thumbnails
Contents