Tolna Megyei Népújság, 1964. március (14. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-10 / 58. szám
* TOLNA SFEGYEl NÉPÚJSÁG 1Ú64. március 16. MÉRFÖLDKÖVEK Józsi bácsi folyószámlája Sokszor leírunk és kimondunk^ olyasféle mondatokat, hogy a „ml rohanó életünk sodrában”, hogy „erre aztán érdemes felfigyelni”, hogy „épül és szépül” országunk, satöbbi, satöbbi. Nos, miután még a mi határtalanul gazdag anyanyelvűnk szókincse sem végtelen — le-leírjuk a szabvány- jelzőket. Bajnak éppen nem baj ez, kibírjuk. Miféle jelzőket használjon azonban az emberfia, ha hétköznapi és szürke napihírekben bukkan a „szenzációra”? Mert — fejlődésünk mérföldköveiről van szó — oly természetesnek tartjuk a jelenséget, hogy nagy szerényen, ildomosnak tartjuk a takarékosságot a szóval. Nos, ilyesféle köznapi szenzáció például az, hogy az egyik falusi takarékszövetkezet betétállománya a minap elérte a tízmillió forintot, s hogy az év eleje óta kétmillióval gyarapodott ugyanennek a falusi banknak betétállománya. De ez még hagyján. Ebben a bankban — és több más hasonlóban is —, folyószámlájuk van a helybeli Józsi bácsiknak és Mari néniknek. Igenis, folyószámlájuk, amelyre a termelőszövetkezet járandóságokat utal át, s amelyekkel — mint a folyószámla birtokosa — Józsi bácsi és Mari néni a kedve szerint rendelkezik. Ez a saját bankfolyószámla — amely valamikoron csak a nagyon g&zdag, kiváltságos helyzetű emberek privilégiuma volt — megint eltemetett valamit a múltból. Mindenekelőtt a szegénységet. Meg a kopott bukszát, amiben itt-ott lapult valamicske pénz. És eltemette az öreg harisnyát is, amelynek sarka helyettesítette annak idején a drága Mari néni — bankját. Ha azonban, abban a bizonyos régi világban. Mari néninek, vagy Józsi bácsinak mégis dolga akadt az urak bankjával — akkor ez adósságot jelentett, jelzálogkölcsönt, fizetési meghagyást, fizetendő uzsorakamatot és — árverési meghagyást. Rendszerint nem mást, tisztelet az elenyészően csekély í Józci bácsi és Mari néni most nem kiszolgáltatott „ügyfele”, hanem rendelkező személyisége a banknak, s joga van így beszélni: „Utaljanak át folyószámlámról ekkora, meg ekkora summát, erre, meg erre a célra...” A tízmilliós falusi bank és annak paraszti tagsága nem mese többé, nem is idézőjel nélküli szenzáció, hanem hétköznapi . valóság. Aki talán kételkedne e híradás igazságá- bm —.ikrivD '"h"' - Résért Boly község tr’-aré'-szövetkezeti bankjához. Mi pedig, akik nem'a kételkedők fajtájából szári:t tu — e: ■ rí. nagy. jó érzéssel haladunk tovább: — a következő mérföldkő felé... /, KELET-AFRIKÁBAN KÉT KOVÁCS fél kovács Lakása falán őriz egy 1948-ban keltezett oklevelet, amelyet ,az ak- kdf'i'tfndeíett megyei mezőgazdasági kiállításon kapott — aranyérem leset etében — egy hintózsámoly készítéséért. Azelőtt az adott rangot, tekintélyt a kovácsmesternek, hogy ki milyen szépen és jól tudja elkészíteni egy hintó kellékeit. Panta dános ebben kiváló volt. Amikor a hintő helyett az autó kezdett tért Hódítani, megtanulta az autórugók készítését, ami pedig nagy hozzáértést, tudást igényel. Még most is van nála megrendelés, az: egyik vállalat teherautójának rugóit javítya meg. 4jz ősi mesterséget apjától tanulta, hózzá álV be inasnak. Bizony, nem számított, hogy a fiát tanítja, keményen fogta, épp úgy, mint a többieket. Megvolt a három év inasidő, bőven. Utána meg el kel— Igaz, hogy elmúltam mar tizenhat éves, de azt nem hagyom, hogy kifogjon rajtam a betegség. Az orvos ugyan mondta, hogy nem ártana többet pihenni, de mit csináljak, hajt a vérem. Csak ha nagyon előveszi a betegség, akkor pihen egy kicsit, különben nem lehet tétlenül látni. Műhelyébe fiatalabb szakemberek is járnak a termelőszövetkezettől, azoknak is segít, ha valami bonyolultabb munkáról van szó. Együtt jobb dolgozni, sokkal könnyebb is. Hogy mennyire igaz ez, azt János bácsi a régi kovácsmondással fejezte ki: — Egy kovács, az nem kovács, két kovács az fél kovács, három kovács az egy kovács. Három embernek kell lenni ahhoz, hogy a kalapálás, az alakítás jól menjen. Beszéd nélkül is megaz Uhum utón lett menni „világot látni”, vagyis az ország többi részében dolgozni, hogy sok helyen szerzett tapasztalatokkal gazdagodva mester lehessen. Székesfehérváron, Pécsen, Budapesten is dolgozott, de néhány év múlya visszatért Szekszárdra. Mint az természetes volt, az apja műhelyét vette át. Abban a műhelyben dolgozik még most is. Még most is dolgozik, ha mást nem, tesz-vesz. valamit az udvarban, mert a szobában ülve nem találja a helyét. Pedig most már betegsége is elővette, nagyon fájnak a lábai. A kovácsmesterség ,,hagyományos'' betegségei közé tartozik ez, öregségi' minden kovácsmestert utol:' ranta bácsi nem. hagyja magát. értik egymást a mesterek. Az üllőre vert kalapácsütésekkel adnak jelt egymásnak, azt pedig minden kovács megérti. Panta János, a szekszárdi Béri Balogh Ádám Termelőszövetkezet tagja 81 éves, két éve lépett a Észbe, és magas kora ellenére még mindig dolgozik. Most már csak a könnyebb munkákat végzi, de szaktudásával nagyon sokat segít. A termelőszövetkezet meg van elégedve veles az idős ember jó munkát végez. Életkedvét, jóízű humorát nem vesztette el. A munka jelenti neki az örömet, és az, hogy látja, munkáját megbecsülik, tisztelik érte. {kánya) I. Uhum! Szabadságot, függetlenséget jelent ez a szuahéli szó. A szuahéli nyelv Kelet-Afrika eszperantója. A csaknem Nyugat- Európa nagyságú terület 23 milliónyi — százötvennél több törzshöz tartozó ,■— lakossága érti a főként Zanzibáron élő szuahe- liek nyelvét. Évszázadokkal ezelőtt a zanzibári szultán uralma a kelet-afrikai szárazföldre is kiterjedt, s akkoriban született a mondás: Ha Zanzibárban szól a furulya, a nagy tavakig mindenki táncra perdül... Januárban jártam Kenyában és Tanganyi kában, amikor évszázadok némasága után ismét megszólalt a „zanzibá- ri furulya”. De hangja most nem a rabszolgakereskedők érkezését, jelezte, hanem a szultán elűzését, és Afrika első népköztársaságának születését. Az egykori Brit- Keletafrifoa gyarmatai már mind elnyerték függetlenségüket. Az Uhum jelszóból Tanganyika és Uganda után Kenya számára is valóság lett. Legalább is a szó szőkébb értelmében. Éppen ezért keltett a zanzibári fordulat rokon szén vet a három kelet-afrikai országban. A brit zászlók bevonása ugyanis még nem jelenti a gyarmatosítók hadállásainak teljes felszámolását. A küzdelem folytatódik, hogy az Uhum. amelyért Kenyában tízezernél többen áldozták életüket — maradéktalanul megvalósuljon. „Afrika n is fi la x" — angol és kenyai módra Amikor az etiópiai légitársaság gépének, „Juda oroszlánjának” fedélzetén Nairobi felé közeledtünk, a csinos, fekete bőrű stewardess egy sárga űrlapot nyújtott át az utasoknak. Fejlécén még ez volt olvasható: „Kenya gyarmat és protektorátus” — a brit gyarmati uralom idején készült... És a megválaszolandó kérdések között az egyik így hangzott: „Faja?” Akkor már nyolc nappal voltunk az „Uhum” — a függetlenség — után. Nyolc nappal korábban a nairobi repülőtéren a bevándorlási hivatal angol tisztje aligha nézte volna el, hogy erre a kérdésre ne válaszoljanak. S íme, az előttem sorakozó angol úriemberek között felfedezhettem néhányat, akik — nyolc nappal Kenya függetlensége után — már nem tartották fontosnak (vagy kívánatosnak), hogy fehéri mivoltukat fitogtassák. Természetesen, a többség gondolkodás nélkül papírra vetette: „White man” — „fehér ember”. Mégis, már a repülőtéren volt valami elgondolkoztató ezekben a válaszokban. Az angolok, a „fehér emberek”, Kelet-Afrikában ma már korántsem olyan magabiztosak, fölényesek. mint akár néhány hónappal ezelőtt. Az Uhum előtt az angol farmerek, banktisztviselők aligha álltak volna fél óra hosszat sorban a repülőtér afrikai tisz" viselője előtt, hogy ellenőriztessék vele útlevelüket. Az afrikait nem vették emberszámba. Ezúttal, bár izgatottan, de szó nélkül várakoztak, és nem kis csodálkozással hallgatták, hogy az afrikai megbízott, aiki hozzájuk legfeljebb kérdéseket intézett, engem, a „szocialista Magyarország újságíróját” szívélyesen, kézfogással üdvözölt. S éppen ez volt az egyik kérdés, amely legfőképpen izgatott: a gyarmatosító hatalom Kelet- 1 Afrikában maradt utóvédéi hogyan igyekeznek tartósítani befolyásukat, s érvényt szerezni annak a politikának, amelyet Duncan Sandys, a brit nemzetközösségi ügyek minisztere a parlament levélpapírján fejtett ki egyik dél-rhodéziai barátjának. Ez a bizalmas levél — amely véletlen folytán a Ghánában megjelenő „Voice of Africa” című lap birtokába került, s így látott napvilágot — ezt tanácsolta: „Közös barátaink a kormányban és a gyarmatügyi minisztériumban tisztában vannak azzal, hogy a politikai hatalom átadása Afrikában mindenütt; elkerülhetetlen. De még a megváltozott körülmények között is — úgy vélik — sikerül majd megőrizniük — ahogy a franciák mondják — „jelenlétünket” Afrikában... A fő dolog most az, hogy időt nyerjünk és alkalmazkodjunk az új helyzethez Afrikában. Uj módszerekre van szükségünk... Fő feladatunk megtartani a felszabadult területeket a Nemzetközösségen belül, és annyi horganyt vetni Afrika minden részóbem amennyit csak lehetséges, felhasználva a segélynyújtást, mink ürügyet, a gazdasági és társadalmi helyzet konzerválására... A technikai segélynyújtás révén szigorú ellenőrzés alá kell vonnunk a helyi ipart... A terv az, hogy több, mint 20 ezer tisztviselő maradjon Afrikában. Ezeket speciális osztályainknak gondosan ki kell válogatniuk...” Nyolc-, tízemeletes üzlet- és irodaházak, emeletes autóbuszok: ez jellemzi a kenyai főváros központját, amelyről Nairobit joggal tartják a „legeurópaibb” afrikai fővárosnak. Néhány kilométernyire a fővárostól azonban ma is úgy élnek az afrikaiak, mint évszázadokkal ezelőtt. A képen: Szalmatetős kunyhó... — és a főváros. (Folytatjuk.) SEBES TIBOR ÉM. Komlói Állami Építőipari Vállalat ipari tanulókat felvesz: vizvezetékszereíő, ált. épületgépész, villanyszerelő, épület- gépész és javító épületlakatos, festő, mázoló, géplakatos, kőműves, épületüveges, hidegburkoló, épületbádogos, meleg- burkoló, autóvillanyszerelő, útburkoló, vasesztergályos, földmunkagépész, emelőgépszerelő. Jelentkezni lehet mindazon ifjaknak, akik a 14—16. életévben vannak és a VIII. ált. iskolai bizonyítvánnyal rendelkeznek. Bentlakást biztosítani nem tudunk! A tanulóképzés az MŰM. 501—505—506-os intézetekben lesz. Jelentkezni lehet Komló, Kossuth Lajos u. 13, a vállalat munkaügyi osztályán, jelentkezési lappal, vagy bizonyítvánnyal, továbbá még lehet jelentkezni a fenti intézetek igazgatóinál. (73)
