Tolna Megyei Népújság, 1964. március (14. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-08 / 57. szám
1954 mlrcíás s; ÍOLIÍA' MEGTff NÉPÚJSÁG 2 Pártunk Központi Bizottsága februári határozata szerint „a második 5 éves terv hátralévő két esztendejében a mezőgazdaságban az a legfontosabb feladat, hagy az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek teljesítsék termelési, árutermelési terveiket. A mezőgazdasági termelésünk növeléséhez t minden korábbinál kedvezőbbek a feltételek, de az előttünk álló feladatok is nagyok. Az idei évnek 5 éves tervünk megvalósításában döntő jelentősége van. A termelést 4—5 százalékkal, a felvásárolt áruk meny- nyiségét 7,4 százalékkal kell mezőgazdaságunknak növelni.” Ez a feladat meghatározza egész évi munkánk — de különösen a tavaszi mezőgazdasági munkák — célját és tartalmát. A mezőgazdasági termelés növelésének'alapja a növénytermesztés fejlesztése, mert ezen az úton lehet csak biztosítani a kenyérgabona-probléma megoldását, élelmiszeriparunk számára nyers- anyag-bizto t, mezőgazdasági exportlehetősegeink jobb kihasználását és fejlődő állatállományunk takarmánnyal való ellátását. Már az elmúlt esztendőben megyénk szántóterületének több, mintegy 38 százalékán — mind termelőszövetkezeteink, mind állami gazdaságaink — ez évi terveink teljesítése érdekében megtették az első nagy lépést, az őszi kenyér- és takarmánygabona időben és jó minőségben való elvetésével. Az elmúlt év második felében tett párt- és kormányintézkedések alapján a termelőszövetkezetek vezetői és tagjai, pártszervezeteink, , gllami gazdasági és gépállomások dolgozói megértették a kenyérgabona-termesztés fejlesztésére tett intézkedéseinket, s ennek eredményeként megyénkben október végéig több mint 104 ezer holdon, a népgazdasági terveknek megfelelően vetették el a kenyérgabonát. Ez 13,6 százalék- ital több, mint 1962. őszén elvetett terület. Ez évi terveink teljesítése szempontjából nem kevésbé jelentős, hogy állami gazdaságaink és termelőszövetkezeteink a'ap- jábavéve el tudták végezni az őszi mélyszántást is. Az őszi me- zőgazdadsági munka eredménye, kenyér- és takarmánygabonáink kedvező áttelelése nagy reményeket nyújt arra, hogy ez évben a korábbi évekhez viszonyítva lényegesen jobb eredményeket, érjünk el. Ezért ^ a tavaszi munkákhoz olyan felkészültséggel, szervezettséggel kell hozzáfogni, hogy a második lépés is legalább olyan, — ha nem jobb — eredménnyel járjon, mint az őszi munka. Ezért állami gazdaságainknak, termelőszövetkezeteinknek, gépállomásainknak a tavaszi munkára az elmúlt évinél jobban, szervezettebben fel kell készülni. Az őszi vetések ápolása Első és egyik legfontosabb feladatnak tartjuk az őszi vetések ápolását. Ugyanis arról van szó, hogy az őszön az időbeni vetéssel csak egyetlen — bár fontos részét — oldottuk meg ez évi, illeve jövő évi kenyerünk biztosításának Nagyon fontosnak és lényegesnek tartjuk az elvetett kenyér- és takarmánygabonák tavaszi ápolását: gondos fejtrágyázását, gyomirtását, mindennemű kártevőktől való megvédését, s az aratás veszteségmentes megoldását. A fejtrágyázáshoz szükséges műtrágya rendelkezésre áll, azonban a munka ütemét szűka megye mező Irta: Virág István, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára séges e területen meggyorsítani, hogy időben végezzenek szövetkezeteink, állami gazdaságaink e fontos munkával.. Vetéseinket több helyen veszélyezteti a mezei pocok, a esócsárló, s e veszélyt a leggyorsabban el kell hárítani. Az elmúlt években gabonáink erős gyomborítottsága miatt évenként 2—3 mázsás termésveszteség volt holdanként. Ezért most célszerű a kalászos területnek mintegy 50 százalékán vegyszeres gyomirtást végezni. Ez a termelőszövetkezeti . szektorban mintegy 60 000 kát. hold vegyszerezését jelenti. E vonatkozásban még nagy a meg nem értés, amely, nem válik a kenyérgabona termesztés fejlesztésének hasznára. A gabona vegyszerfél való gyomirtását igen szervezetten, jó felkészültséggel meg lehet oldani. Járási tanácsaink mezőgazdasági osztályai a rendelkezésre álló kapacitás maximális kihasználására készítsenek járási rajon tervet, hogy : a járások termelő- szövetkezetei maradéktalanul és időben teljesíteni tudják a szükséges vegyszeres gyomirtás feladatait. E munkában a megye állami gazdaságai is segítséget nyújtanak. Feladataink a takarmánytermesztésben A biztonságos takarmányalapok megteremtése szükségessé teszi, hogy az őszi árpa vetésterületek is megfelelő, tavaszi .ápolásban részesüljenek, de e mellett célszerű nagy .figyelmei fordítani a kukorica' terméshozamának további növelésére. Most a kukorica csaknem mindenütt — mind az állami gazdaságokban, mind a termelőszövetkezeteinkben — őszi mélyszántásba kerül. ' - _ Ezzel kapcsolatban a következő főbb szempontokat szükséges figyelembe venni: a) el kell érnünk, hogy a ku- kukorica (illetve az őszi árpa és kukorica vetésterülete együttvéve! vetésterülete a tavalyihoz képest ne csökkenjen. b) a kukoricatermesztés legjobban bevált módszereit alkalmazzuk. Ezért gondosan végzett talajelőkészítő munka után a vetést április végéig célszerű minden üzemben befejezni, a növényápolásra az elmúlt évinél gondosabban felkészülni. e) s ezúton elérni, hogy holdanként 18—20 mázsa szemes- kukoricát takarítsunk be. Termelőszövetkezeteink és állami gazdaságaink fordítsanak nagyobb figyelmet az Örftözésre berendezett területek és gépék hatékonyabb kihasználására és az öntözött •erőietek tápanyag- ellátására. Mezőgazdasági üzemeink az eddiginél jobban készüljenek fél az ipari növények termelésére, az átlagtermés növelésére, mivél fontos népgazdasági érdek fűződik ahhoz, hogy különösen cukorrépa, napraforgó, dohány és zöldségfélékből az előirányzott terveinket maradéktalanul teljesíteni lehessen. Termelőszövetkezeteink egy része az elmúlt években takarmányhiánnyal küzdött. Jelenleg is vannak ilyen szövetkezeti gazdaságok. A takarmánybázis megteremtését illetően elég sok. néha éles viták folynak, amelynek lényege - „nincs elegendő takarmánytermő terület, hogy a takarmány-biztosítást csak az ipari és * kenyérgabona vetésterületének csökkentésével lehet megoldani.” A kenyérgabona és az ipari növények vetésterületét és különösen azokét, amelyek export szempontjából fontosak (cukorrépa, napraforgó, dohány, kender, konzervipari növények) csökkenteni nem szándékozunk. Világosan látnunk kell két egymásnak ellentmondónak látszó kérdést: a jelenlegi körülmények között egyrészt erőteljesen fejleszteni kell az állattenyésztés hozamait, gyarapítani az állatállományt, másrészt az ehhez szükséges takarmányt meg kell termelni, illetve takarmányszükségletünket főként hazai termelésből kell biztosítanunk. Az elmúlt 4 év alatt az állami gazdaságainkban 28, a tanácsi szektorban 5 százalékkal csökkent a 100 számosállatra jutó takarmánytermő terület, miközben az állatállomány szerkezetében is figyelemre méltó változások következtek be. A megye szarvasmarha-állománya 15, a sertés-állomány 5, a juh állomány 26 százalékkal növekedett, míg a ló állomány 58 százalékkal csökkent. Most már jogosan vetődik fel a kérdés, hogyan és milyen úton lehet megoldani, megteremteni a takarmányszükségletet? iük a hozamokat Újra értékelés alá kell venni a takarmánytermesztés szerkezetét, struktúráját, s tartalmában és töméig,ében is nagyobb hozamot biztosító .takarmányféleségek termesztését növelve szükségessé válik a jelenlegi takarmánytermesztés szerkezetén igazítani. Még az elmúlt évben is tapasztalataink szerint, míg az állami gazdaságainkban a szálas- és zöldtakarmány vetésterület. 1 százalékán .termesztettek zabos bükköny, köles, muhar takarmányféleségeket, ugyanakkor termelő- szövetkezeteink 7,3 százalékán." Míg állami, gazdaságaink a szálas- és zöld takarmány termő- területeiknek mintegy 90 százalékán termesztenek nagy hozamot biztosító takarmánynövényeket, addig termelőszövetkezeteink 71,6 százalékán. Véleményünk szerint legfontosabb, s legnagyobb erőfeszítést 3—r4 terület igényel: a különböző takarmányok átlagtermésének növelése, a megtermelt takarmányok időben való betakarítása, tárolása és felhasználása. _ A takarmány, de különösen a szálas és zöldtakarmányok átlagtermése elégtelen, de itt rendelkezünk a legnagyobb kiaknázható tartalékokkal. Mindenki tudja, például, hogy a silókukorica-termesztés éppen olyan gondos munkát kíván, mint a szemeskukorica-talaj előkészítése, vetése, főként ápolása és idejében be kell takarítani. Ennek ellenére egyes mezőgazda- sági üzemekben mindezt figyelmen kívül hagyják. A silókukorica művelése — annak ellenére, hogy vegyszer is van — egy sor helyen elmarad, így nem ritka a 70—80 mázsás holdankénti termésátlag. Ugyanakkor, ahol a nagy hozam minden feltételét, elsősorban, a szükséges, alapvető agrotechnikai eljárásokat biztosítják 180—200 mázsás holdankénti átlagtermést takarítanak be. Tudjuk, hogy nincs elegendő műtrágya — de több van mint az elmúlt évben — betakarító eszköz, de a takarmány átlagtermést jobb termelési technikával, agrotechnika alkalmazásával a sok helyen rendelkezésre álló, de éveken keresztül nélkülözött is- tállótrágya-hasznosítással erőteljesen növelni lehetne. Nagy jelentősége van a rendelkezésünkre álló takarmánytermő területek jobb kihasználásának, egy évben a többszöri hozam levételének, a takarmánytermesztésen belül az öntözés szélesítésének. Beruházások nélkül is A takarmánynövények terméshozamát megfelelő és a megyében alkalmazható korszerű termelési módok alkalmazásával, alapvető agrotechnikai eljárásokkal minden különösebb, nagyobb anyagi befektetés nélkül mintegy 25—30 százalékkal lehetne növelni. Ezért nem közömbös, hogy most a tavaszi munkára való felkészülés idején mindezt üzemeink hogyan gondolják át, milyen intézkedéseket tesznek a rendelkezésükre álló takarmányterületek jobb, intenzívebb kihasználása érdekében. Tolna megyében mintegy 24,8 ezer hold rét és 33,5 ezer hold legelőterületekkel rendelkezünk, s alapvető probléma a rendelkezésre álló rét-legelők hasznosítása. E kérdésről több éve beszélünk, azonban az eredmény mindig elmarad, tehát konkrét tevékenység a rét-legelők megjavítása tekintetében nem volt. Most miután tisztázódott, hogy a hozamok érdekében üzemi szinten mi a teendő a rét- legelőgazdálkodást illetően szükséges, hogy a járási szerveink a mezőgazdasági üzemekkel együtt következetesen vegyék kézbe az elhanyagolt rét és legelő területek megjavítását, hogy már ebben az esztendőben több takarmányt biztosíthassanak a növekvő állatállomány részére. Számos szövetkezeti gazdaság olyan jó adottsággal rendelkezik, hogy ha e kérdésre gondot fordítana kevés befektetéssel korszerű rét- legelőgazdálkodást vezetne be, eredményeként olcsóbb és nagyobb tömegű húst és tejet kapna. Ezért most a tavaszi munka időszakában e területre is megfelelő figyelmet és főként munkát kell fórdítani. (Ez év tavaszán csak nitrogén műtrágyából e célra több mint 160 vagont biztosítunk.) Már az elmúlt évben a termelőszövetkezetek több mint 11 ezer hold földterületet öntöztek, szemben az 1961. évi 2200 hold öntözött területtel. Ennek zöme szántóföldi öntözés. amelyből több mint 5000 holdon takarmánynövényeket termesztettek. Ez évben az öntözött terület valamelyest nőni fog. Éppen ezért szükséges a figyelmet felhívni, hogy a rendelkezésre álló öntözéses gazdálkodás tartalékait: az öntözőgépek, a talaj jobb kihasználásával, nagyobb átlagtermések elérésével jobban használjuk ki a termelés, különösen a takar- mánytérmelós növelése érdekében. Kedvezőbbek a lehetőségeink... A tavaszi és kora nyári munkák elvégzésére a lehetőségeink jobbak, mint a korábbi években, mert javultak a termelőszövetkezetbe tömörült parasztság nvwn'lspr és életfeltételei, a szövetkezeteid tagsága az elmúlt évinél jobban dolgozik, javult és egyre inkább növekszik öntudatos fegyelme* munkakészsége. A gyenge termelőszövetkezetek is az előrehaladás útján vannak. Az eimúlt évben is. de már ez évben is fejlődött a technikai bázis színvonala és a kézi munkaerőellátottság helyzete is megengedi, hogy a tavaszi munkálatokat a szövetkezeti dolgozók a fogatok és gjépek helyes felhasználásával időben és jó minőségben el lehessen végezni. A feladatok szükségessé teszik, hogy traktoregységenként legalább 250 normálhold gépi munkát teljesítsenek, s e mellett erőgépeink mintegy M>—15 százaléka kétműszak- ban üzemeljen. A rendelkezésre álló fogatkapacitást is maximálisan célszerű kihasználni. A kézi munka elvégzésére rendelkezésre álló. dolgozó tagok munkái elegendők, azonban a kézi munkák Zöme május, június hónapra koncentrálódik, így a családtagok bevonása a növényápolási munkák időszakában elengedhetetlenül szükséges. Ez évi terveink maradéktalan teljesítése megköveteli. hogy minden üzemben a legjobb, legbeváltabb ösztönző módszereket alkalmazzák, hogy a termelés minden területén —• az ipari és takarmánynövények termesztésében egyaránt — az átlagtermés növekedjék. Járási szerveinknek az üzenjek vezetésével együtt — az őszi mezőgazdasági munkák tapasztalatait figyelembe véve — a legnagyobb szervezettséggel, következetességgel biztosítsák, hogy elsősorban termelőszövetkezeteink minden munkával időben készen legyenek és a nyári mezőgazda- sági munkám is időben feikesziM- jenek. Az elmúlt év őszén sok probléma volt az üzemanyag-ellátással. Ezért ahol még nem biztosították — állami gazdaságban, gépállomásokon, termelőszövetkezetekben egyaránt — biztosítani kell. hogy a rendelkezésre álló üzemanyag-tartályok feltöltve legyenek, hogy esetleges üzemanyag-hiány a tavaszi munkát.ne akadályozza. Felhívással fordulunk a megye termelőszövetkezeteihez, állami gazdaságaihoz és gépállomásaihoz, a termelőszövetkezetek tagjaihoz, gépállomások és állami gazdaságok dolgozóihoz, hogy szorgalmas, szervezett, következetes munkájukkal segítsék elő a mezőgazdaság ez évi terveinek maradéktalan teljesítését. Szervezzenek üzemek és brigádok közötti versenyt, hogy ezzel is segítsék a mező- gazdasági munkák időben való elvégzését. Pártszervezeteink fontos feladata, hogy a Központi Bizottság februári határozatának szellemében munkálkodjanak, s politikai munkával érjék el a Központi Bizottság által megjelölt feladatok végrehajtását. Biztosak vagyunk abban — aa őszi munkák tapasztalatait figyelembe véve —, hogy jól szervezett, gazdasági és politikai munkával a megye mezőgazdasági dolgozóinak széles körű mozgósításával terveiket teljesíteni fogják,
