Tolna Megyei Népújság, 1964. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-06 / 55. szám

4 TOLNA I4TFCTPT NfPÜJSAO 1964. március 6. Új módszerek, kihasználatlan lehetőségek a kereskedelmi életben TOLNA MEGYE állami és szö­vetkezeti kereskedelme a műit évben hozzávetőlegesen 1,6 mil­liárdos forgalmat bonyolított le. A fejlődést legszembetűnőbben az mutatja, hogy az 1960-as forga­lom még nem érte el az 1.4. mil­liárdos Ez a szám mindenek­előtt két dolgot mutat: egyszer azt. hogy növekszik a lakosság igénye a kereskedelemmel szem­ben. másrészt pedig, hagy növek­szik a kereskedelem felkészültsé­ge, mind jobban ki tudja elégíte­ni a növekvő igényeket. Érdemes azonban' részletesen is megnézni a fejlődés, összetevőiből néhá- nyat. Korábban általános nézet volt, hogy a kereskedelem a növekvő igényeket csak nagy anyagi be- lektetésekkel tudja kielégíteni, mert elavultak a boltok, és he­lyükbe újakat kell építeni. Kide­rült azonban, hogy nem az anya­gi bázis a leglényegesebb, hanem az akarás, az' újra való törekvés, a jobb hatékonyabb módszerek keresése. Amikor erre került a hangsúly, lényeg,es változás Kö­vetkezeit be. Megszervezték az új kiszolgálási, rendszerű v bolto­kat. s ezekben gyorsan felszökött a forgáíöfh, anélkül, hogy a régi bolt helyett újat építettek volna, milliós költséggel. Ma már több. mint 130 ilyen bolt működik a megyében, ebből 36 a Népbolt Vállalathoz, a többi a földműves- szö •?' keze eV.' z ip'-.ozik. Az itvei boltok aránya 1960-ban még csak 8.6 százalék volt. a múlt évben pedig már elérte a 21.3 százalé­kot. LÉNYEGES. ÚJ intézkedés a körzetesítés. A körzetesítés legki­sebb egysége az alapvető ellátási körzet. Ez azt jelenti, hogy min­den 300—600 méter sugarú tele­pülésre biztosítanak egy „ply&n, üzletet, ami naponta keresett cik­keket, él él mi szerféleségeket áru­sít. Több ilyen területi egységhez biztosítanak vegyes iparcikk-üz­letet és meghatározott áruk ér­tékesítésére szakosított üzleteket Ezek hatósugara nagyjából' hat kilométerig terjed, a vonzáskö­rükbe tartozó lakosság száma pe­dig 4—10 000 fő. Ezeket kereske­delmi alközpontnak nevezzük. Több ilyen alközpont alkotja a központot. Ezekben tartanak pél­dául olyan árucikkeket, amelyek drágábbak, ritkábban keresettek, nem minden községben mutatko­zik irántuk érdeklődés. Ha ezek­ből minden községben tartaná­nak, jelentősen megnövekedne az elfekvő árukészlet. így azonban nem kötnek le feleslegesen pénzt, s azt az áruellátás megjavítására tudják fordítani. Ilyen központ Szekszárd, Dombóvár, Gyönk, Si- montomya, Dunaföldvár, Bony- hád, Paks, Tolna, Bátaszék, Ta­mási, Nagydorog és Hőgyész. JÖL BEVÁLT MÓDSZER a ke­reskedelem társadalmi ellenőrzé­se. Csakhogy e téren még nincs minden rendben. A társadalmi ellenőrök szervezett hálózata mű­ködik a megyében, néhol azon­ban nem megfelelően, mert ép­pen az arra illetékes szervek, a tanácsok nem tesznek meg min­iden t e nagyszerű lehetőségek ki-. ; aknázása érdekében. Dombová- I rótt. Bonyhadon nagy segítségei j adtak a tanácsok a boltok társa­dalmi ellenőrzéséhez. A kisebb ; községekben azonban nem ilyen örvendetes a helyzet, s emiatt fordul elő éppen a kisebb közsé­gekben sok olyan áruellátást' za­var. ami könnyűszerrel meg­előzhető let; volna. Az 1.6 milliárdos forgalom te­hát nemcsak azt mutatja, hogy növekszik a vásárlóerő, több j árut vásárol a lakosság, hanem [ azt is, hogy a kereskedelem irá- I nyitói nagy erőfeszítéseket, Újabb „és újabb intézkedéseket tesznek a jobb áruellátás érdeké­ben. B. F. Sri {grid vezető ­nép front-munkás Első alkalommal nem találtam otthon, sőt a községben sem, mert valamelyik szomszéd falut járta, n termelőszövetkezet részére vásárolt álla­tokat. Másodszorra a zombai Parasztbe- csiilet Tsz majorjá­hoz igazítottak el, hogy ott bizonyára megtalálom Kelemen Jánost. A major az ország­út széléről egy pil­lantással befogható, mégis jónéhány ser­tésólba. a tehénislál- lóba, meg az építke­zéshez kellett benéz­ni, mire megtalál­tam. A pokróccal le­takart pádról, ahová leültünk beszélgetni, teljes hosszában be­látni a tehénistállót. Kelemen János a termelőszövetkezet­ben állattenyésztési brigádvezető, de nem erről próbáltam fag­gatni, hanem a nép­frontban végzett te­vékenységéről. Hogy ez egészen nem úgy sikerült, annak az a magyarázata, amit Kelemen János egyébként is vall: „A népfront-műnk-’, és az ember mindennapi tevékenysége elvá­laszthatatlan egy­mástól. A jó nép­front-aktíva csak az lehet, aki elsősorban saját munkaterületén látja meg azt, hogy mit lehet, és ho­gyan. jobban csinál­ni. A kis tapasztala­tok összessége adja meg mindig a tenni­valók sorrendjét.” Elkerülhetetlen volt tehát, hogy beszél­getésünk ne kanya­rodjon több alkalom­mal is az állatenyész- tés kérdései felé, hi­szen Kelemen János­nak erről a terület­ről valók a tenniva­lókkal kapcsolatos észrevételei. Szívesen emlékszik vissza arra tapasz­talatcserére, melynek során sok népfront­aktíva ismerkedhe­tett a martonvásári mintagazdasággal, vagy arra a beszél­getésre, amelyet a gödöllői egyetem tu­dományos munkatár­saival folytattak, és amelyet ugyancsak a Hazafias Népfront rendezett. „Lehető legjobban, okosan kihasználni a lehetőségeinket min­den területen. Az új lehetőségekre felhív­ni a figyelmet és mindig kutatni azo­kat, a népfront-mun­kásnak szép felada­ta” — vallja Kele­men János, és a fa­lubeliek tanúsága szerint így is cselek­szik, nap-nap után. A közbevetett kér­désre szinte csak úgy mellékesen válaszol: ..Megalakulása óla tagja vagyok a Haza­fias Népfrontnak, és még akkor beválasz­tottak az Országos Tanácsba is. De ta­lán ez nem. is érde­kes, hanem... És a „hanem” után arról beszél, milyen fontos meggyőzni azokat az embereket, akikre hirtelen nem talál más jelzőt, mint hogy „értellenek”. „Nem rosszakara- túan azok. De meg kell őket győzni min­den egyes alkalom­mal. hogy mi, miért is történik. A leg­apróbb dolgokban is. — Kicsit elgondolko­zik. aztán példát em­lít. — Itt van pél­dául az esztergapad, amely a gépjavító műhelyünkben ke­rült nemrég felállí­tásra. Drága volt. So­kan azt mondták, semmi értelme. Ne­kik el kellett monda­ni, hogy egy idő után mennyit nyerünk ez­zel. Komoly javítá­sokat tudunk elvé­gezni ennek a gép­nek a segítségével. Időt nyerünk, nem kell az ide-oda szál­lítás miatt várni, kevesebb munkanap­ja esik ki egy-egy javításra szoruló gép­nek.” Jó pár példát tud még felsorolni Kele­men János. A példák összegezéséből pedig az is kiderül, mi je­lent általános prob­lémát, amelyről min­den bizonnyal beszél­ni fog az elkövetke­zendő tanácskozáso­kon. odern szülők? MIUTÁN MAZSOLA ÉS MA­NÓKA jó éjszakát kívánt a gye­rekeknek, hétesztendős kislá­nyom is elköszönt tőlünk, s alud­ni tért. És ez így megy már har­madik esztendeje. Ha vége a me­sének, alvás következik. Persze, kezdetben nem volt ez ilyen egy­szerű. Zsuzsi is szívesen maradt volna fenn velünk együtt, csak­hogy nem lehetett. Két ok miatt. Az egyik: nem neki való volt a mesét követő műsor, a másik: aludnia kellett, hiszen másnap reggel várta őt az iskola. Eleinte sírt, könyörgött Zsuzsi, hogy hadd nézze ő is a műsort. Könyörtele­nek voltunk. Nem lehet! Nem ne­ked való. és aludnod kell! Duz­zogva. zsörtölődve vonult át a másik szobába, ám nemsokára elaludt. Úgy látszik, helyes volt a kezdeti szigor és következetes­ség. Mert Zsuzsi ma már megér­ti. hogy ha egy műsor tizennégy, sőt tizennyolc éven felülieknek szól. neki nincs helye a képernyő előtt. Azt gondoltam tehát. hogy minden a legnagyobb rendben van. Ám az egyik napon Zsuzsi máaís tudomásomra hozta, hogy például a Kakuk' Marci című darabban volt egv néni. akt bá­csik mellé feküdt, s többször kombinére vetkőzött. Tudta, hogy az Egy pár papucsban egy bácsit azzal gyanúsítanak, hogy meg­csalta a feleségét. Remélem, azt még nem tudja, hogy mi is való­jában a megcsalás... — Honnan tudod te ezeket? — vontam kérdőre egyik délután. — A Kovácstól... Meg a Mausz és a Zsupán is láthatta... Elsősök, osztálytársai Zsuzsi­nak. — ök megnézhették a műsort? — kérdeztem kissé csodálkozva. — Igen... Nekik engedik a szü­leik — válaszolta némi szemre­hányással. SZERENCSÉRE KOVÁCS ÉVI apukáját ismerem, s így az első találkozásunkkor meg is kérdez­tem tőle: — Te tényleg megengeded, hogy a kislányod végignézze a ti­zennyolc éven felülieknek szóló műsort? — Miért ne! Te talán nem? — Hát, őszintén szólva... én nem — Érdekes — folytatta — pe­dig én azt hittem rólad, hogy te modern ember vagy. . — Bocsáss meg, de szerinted miben nyilvánul meg az, ha va­laki modern? — kérdeztem. Habozás nélkül válaszolta: — Például abban, hogy gyer­mekét is úgy kezeli, mint a fel­nőttet. — Akkor tehát ezért nézheti 'meg, hétéves kislányod a felnőt­teknek szánt műsort? — Úgy is van! Mit játsszam meg a gyerek előtt a titkolózó, fontoskodó felnőttet. Előbb-utóbb úgyis rájön sok mindenre... Nem jobb ez így? — Na, de mégis, gondolj csak bele — érveltem, — egy hétéves kislánynak mégsem feltétlenül szükséges tudni arról, hogy Ka­kuk Marcit mennyire szerették a nők, s mikre voltak érte képe­sek. Nem gondolod, hogy kissé korán kezded Évi felvilágosítá­sát? És ,gondolsz-e arra, hogy a fennmaradó gyerekek másnap kókadoznak az iskolában. Inger­lékenyebbek. fegyelmezetleneb­bek, s ez megérződik tanulmányi eredményeiken is! NEM VÁLASZOLT... Csak te- kmtste volt beszédes. Sajnálko­zással vegyes megvetés ült ezek­ben a szemekben. Láttam: csaló­dást. okoztam neki. De sebaj! Zsuzsi továbbra is aludni megy mese után! És gon­dolom, mi, „konzervatív” szülők vagyunk többségben. Nem lenne rossz gondolat, ha a velünk egy véleményén lévő ..konzervatív" pedagógusok is hangot adnának ■nézeteinknek egy-egy szülői ér­tekezleten. s megmagyaráznák:- nem is biztos, hogy a magát mo­dernnek tartó szülő, rákijában modern-e? • ZENTAl FERENC Egyszerűsített mosogatás A mosogatás egyszerűsítését újítások és ésszerűsítések szol­gálják. Egész sor mosogatószer áll rendelkezésünkre: beépített mosogatók, vízcsapra szerelhető, kisméretű boylerek; megannyi ké­nyelmet szolgáló megoldás. További egyszerűsítést aján­lunk, ami nem kapható készen, de a magunk ügyeskedésével, le­leményességével megoldhatjuk falun is. A mosogatókagyló peremére le­vehető tartályt szerkeszthetünk literes, vagy nagyobb konzerves dobozból. A nyitóval teljes kör­ben levágjuk a doboz tetejét, gondosan visszakalapáljuk a szé­lét, hogy ne karcolhassa meg kezünket, majd nagyobb szöggel (kb. 4 centiméteres távolságban egymástól) két lyukat ütünk be­le. A lyukakon drótot húzunk át, amit a szappantartók mintájára akasztóvá formálunk. (1. ábra). közben jobb kezünk a mosogató- szerből kiemelt szivaccsal jófor­mán csak letörli a zsiradékot. Mi­közben a szivacsot visszatesszük a tartályba, a folyóvíz le is öb­lítette az edényt. A szárító rácson egy-kettőre meg is szárad. Per­sze az alumínium-, vagy vasedé­nyek tisztítása kicsit tovább tart, hiszen a lábasokat előbb le kell dörzsölnünk a megfelelő (VIM. vagy ALUVIM) vegyszeres mű­anyagcsutakkal. Még egy ötlet: áll vány ka a tisz­títószerek számára. Csinos és praktikus polcot szerkeszthetünk, s vegyszereinket megóvjuk az el­űzéstől, az ide-oda rakosgatástól. 32—12 centiméteres falemezre 2 centiméteres léctalpat szögezünk.-iHJUrUK Az így nyert tálca-szerű alkot­mányt a mosogató lábához sze­reljük, körülbelül 10 centiméter magasságban a 2 centiméteres lécből „korlátot” készítünk, hogy a dobozok ne csússzanak le a polcról. (2. ábra.) Fóti Margit Sötétkék shangtung ruhát mutatunk be. A nyakat és a nagy zsebet fehér pánt díszíti. — A másik: fehér—piros csíkos ingruha, sötétkék paszpóllal. — A harmadik ruha anyaga selyempiké, sötét­piros díszítéssel. Lent három blúz: Az így nyert tartályt ráakasztjuk a mosogató szélére, megtöltjük a megfelelő higítású mosogatószer­rel, s beletesszük a mosogatóron­gyot felváltó viszkoza-szivacsot. A mosogatás most már nagyon egy­szerű, és ami a legfontosabb, hi­giénikus is: folyóvíz alatt mos­hatjuk el az edényeket. A zuho­gó víz, (ha nincs boylerünk, hi­deg víz is megteszi, de akkor a mosogatószert kell melegen tar­tani), leviszi a tányérokról az étéllerakódást. Bal kezünkben tartjuk az edényt a csap alatt. 1. Fehér vászon ingblúz. Az eleje, a gallér és a zsebek na* rancsszínű vászonná! szegett. 2. Fekete blúz, citromsárga szegély. 3. Piros csíkos ingblúz. Piros gomb, és paszpól. F. M.

Next

/
Thumbnails
Contents