Tolna Megyei Népújság, 1964. március (14. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-06 / 55. szám
4 TOLNA I4TFCTPT NfPÜJSAO 1964. március 6. Új módszerek, kihasználatlan lehetőségek a kereskedelmi életben TOLNA MEGYE állami és szövetkezeti kereskedelme a műit évben hozzávetőlegesen 1,6 milliárdos forgalmat bonyolított le. A fejlődést legszembetűnőbben az mutatja, hogy az 1960-as forgalom még nem érte el az 1.4. milliárdos Ez a szám mindenekelőtt két dolgot mutat: egyszer azt. hogy növekszik a lakosság igénye a kereskedelemmel szemben. másrészt pedig, hagy növekszik a kereskedelem felkészültsége, mind jobban ki tudja elégíteni a növekvő igényeket. Érdemes azonban' részletesen is megnézni a fejlődés, összetevőiből néhá- nyat. Korábban általános nézet volt, hogy a kereskedelem a növekvő igényeket csak nagy anyagi be- lektetésekkel tudja kielégíteni, mert elavultak a boltok, és helyükbe újakat kell építeni. Kiderült azonban, hogy nem az anyagi bázis a leglényegesebb, hanem az akarás, az' újra való törekvés, a jobb hatékonyabb módszerek keresése. Amikor erre került a hangsúly, lényeg,es változás Következeit be. Megszervezték az új kiszolgálási, rendszerű v boltokat. s ezekben gyorsan felszökött a forgáíöfh, anélkül, hogy a régi bolt helyett újat építettek volna, milliós költséggel. Ma már több. mint 130 ilyen bolt működik a megyében, ebből 36 a Népbolt Vállalathoz, a többi a földműves- szö •?' keze eV.' z ip'-.ozik. Az itvei boltok aránya 1960-ban még csak 8.6 százalék volt. a múlt évben pedig már elérte a 21.3 százalékot. LÉNYEGES. ÚJ intézkedés a körzetesítés. A körzetesítés legkisebb egysége az alapvető ellátási körzet. Ez azt jelenti, hogy minden 300—600 méter sugarú településre biztosítanak egy „ply&n, üzletet, ami naponta keresett cikkeket, él él mi szerféleségeket árusít. Több ilyen területi egységhez biztosítanak vegyes iparcikk-üzletet és meghatározott áruk értékesítésére szakosított üzleteket Ezek hatósugara nagyjából' hat kilométerig terjed, a vonzáskörükbe tartozó lakosság száma pedig 4—10 000 fő. Ezeket kereskedelmi alközpontnak nevezzük. Több ilyen alközpont alkotja a központot. Ezekben tartanak például olyan árucikkeket, amelyek drágábbak, ritkábban keresettek, nem minden községben mutatkozik irántuk érdeklődés. Ha ezekből minden községben tartanának, jelentősen megnövekedne az elfekvő árukészlet. így azonban nem kötnek le feleslegesen pénzt, s azt az áruellátás megjavítására tudják fordítani. Ilyen központ Szekszárd, Dombóvár, Gyönk, Si- montomya, Dunaföldvár, Bony- hád, Paks, Tolna, Bátaszék, Tamási, Nagydorog és Hőgyész. JÖL BEVÁLT MÓDSZER a kereskedelem társadalmi ellenőrzése. Csakhogy e téren még nincs minden rendben. A társadalmi ellenőrök szervezett hálózata működik a megyében, néhol azonban nem megfelelően, mert éppen az arra illetékes szervek, a tanácsok nem tesznek meg miniden t e nagyszerű lehetőségek ki-. ; aknázása érdekében. Dombová- I rótt. Bonyhadon nagy segítségei j adtak a tanácsok a boltok társadalmi ellenőrzéséhez. A kisebb ; községekben azonban nem ilyen örvendetes a helyzet, s emiatt fordul elő éppen a kisebb községekben sok olyan áruellátást' zavar. ami könnyűszerrel megelőzhető let; volna. Az 1.6 milliárdos forgalom tehát nemcsak azt mutatja, hogy növekszik a vásárlóerő, több j árut vásárol a lakosság, hanem [ azt is, hogy a kereskedelem irá- I nyitói nagy erőfeszítéseket, Újabb „és újabb intézkedéseket tesznek a jobb áruellátás érdekében. B. F. Sri {grid vezető nép front-munkás Első alkalommal nem találtam otthon, sőt a községben sem, mert valamelyik szomszéd falut járta, n termelőszövetkezet részére vásárolt állatokat. Másodszorra a zombai Parasztbe- csiilet Tsz majorjához igazítottak el, hogy ott bizonyára megtalálom Kelemen Jánost. A major az országút széléről egy pillantással befogható, mégis jónéhány sertésólba. a tehénislál- lóba, meg az építkezéshez kellett benézni, mire megtaláltam. A pokróccal letakart pádról, ahová leültünk beszélgetni, teljes hosszában belátni a tehénistállót. Kelemen János a termelőszövetkezetben állattenyésztési brigádvezető, de nem erről próbáltam faggatni, hanem a népfrontban végzett tevékenységéről. Hogy ez egészen nem úgy sikerült, annak az a magyarázata, amit Kelemen János egyébként is vall: „A népfront-műnk-’, és az ember mindennapi tevékenysége elválaszthatatlan egymástól. A jó népfront-aktíva csak az lehet, aki elsősorban saját munkaterületén látja meg azt, hogy mit lehet, és hogyan. jobban csinálni. A kis tapasztalatok összessége adja meg mindig a tennivalók sorrendjét.” Elkerülhetetlen volt tehát, hogy beszélgetésünk ne kanyarodjon több alkalommal is az állatenyész- tés kérdései felé, hiszen Kelemen Jánosnak erről a területről valók a tennivalókkal kapcsolatos észrevételei. Szívesen emlékszik vissza arra tapasztalatcserére, melynek során sok népfrontaktíva ismerkedhetett a martonvásári mintagazdasággal, vagy arra a beszélgetésre, amelyet a gödöllői egyetem tudományos munkatársaival folytattak, és amelyet ugyancsak a Hazafias Népfront rendezett. „Lehető legjobban, okosan kihasználni a lehetőségeinket minden területen. Az új lehetőségekre felhívni a figyelmet és mindig kutatni azokat, a népfront-munkásnak szép feladata” — vallja Kelemen János, és a falubeliek tanúsága szerint így is cselekszik, nap-nap után. A közbevetett kérdésre szinte csak úgy mellékesen válaszol: ..Megalakulása óla tagja vagyok a Hazafias Népfrontnak, és még akkor beválasztottak az Országos Tanácsba is. De talán ez nem. is érdekes, hanem... És a „hanem” után arról beszél, milyen fontos meggyőzni azokat az embereket, akikre hirtelen nem talál más jelzőt, mint hogy „értellenek”. „Nem rosszakara- túan azok. De meg kell őket győzni minden egyes alkalommal. hogy mi, miért is történik. A legapróbb dolgokban is. — Kicsit elgondolkozik. aztán példát említ. — Itt van például az esztergapad, amely a gépjavító műhelyünkben került nemrég felállításra. Drága volt. Sokan azt mondták, semmi értelme. Nekik el kellett mondani, hogy egy idő után mennyit nyerünk ezzel. Komoly javításokat tudunk elvégezni ennek a gépnek a segítségével. Időt nyerünk, nem kell az ide-oda szállítás miatt várni, kevesebb munkanapja esik ki egy-egy javításra szoruló gépnek.” Jó pár példát tud még felsorolni Kelemen János. A példák összegezéséből pedig az is kiderül, mi jelent általános problémát, amelyről minden bizonnyal beszélni fog az elkövetkezendő tanácskozásokon. odern szülők? MIUTÁN MAZSOLA ÉS MANÓKA jó éjszakát kívánt a gyerekeknek, hétesztendős kislányom is elköszönt tőlünk, s aludni tért. És ez így megy már harmadik esztendeje. Ha vége a mesének, alvás következik. Persze, kezdetben nem volt ez ilyen egyszerű. Zsuzsi is szívesen maradt volna fenn velünk együtt, csakhogy nem lehetett. Két ok miatt. Az egyik: nem neki való volt a mesét követő műsor, a másik: aludnia kellett, hiszen másnap reggel várta őt az iskola. Eleinte sírt, könyörgött Zsuzsi, hogy hadd nézze ő is a műsort. Könyörtelenek voltunk. Nem lehet! Nem neked való. és aludnod kell! Duzzogva. zsörtölődve vonult át a másik szobába, ám nemsokára elaludt. Úgy látszik, helyes volt a kezdeti szigor és következetesség. Mert Zsuzsi ma már megérti. hogy ha egy műsor tizennégy, sőt tizennyolc éven felülieknek szól. neki nincs helye a képernyő előtt. Azt gondoltam tehát. hogy minden a legnagyobb rendben van. Ám az egyik napon Zsuzsi máaís tudomásomra hozta, hogy például a Kakuk' Marci című darabban volt egv néni. akt bácsik mellé feküdt, s többször kombinére vetkőzött. Tudta, hogy az Egy pár papucsban egy bácsit azzal gyanúsítanak, hogy megcsalta a feleségét. Remélem, azt még nem tudja, hogy mi is valójában a megcsalás... — Honnan tudod te ezeket? — vontam kérdőre egyik délután. — A Kovácstól... Meg a Mausz és a Zsupán is láthatta... Elsősök, osztálytársai Zsuzsinak. — ök megnézhették a műsort? — kérdeztem kissé csodálkozva. — Igen... Nekik engedik a szüleik — válaszolta némi szemrehányással. SZERENCSÉRE KOVÁCS ÉVI apukáját ismerem, s így az első találkozásunkkor meg is kérdeztem tőle: — Te tényleg megengeded, hogy a kislányod végignézze a tizennyolc éven felülieknek szóló műsort? — Miért ne! Te talán nem? — Hát, őszintén szólva... én nem — Érdekes — folytatta — pedig én azt hittem rólad, hogy te modern ember vagy. . — Bocsáss meg, de szerinted miben nyilvánul meg az, ha valaki modern? — kérdeztem. Habozás nélkül válaszolta: — Például abban, hogy gyermekét is úgy kezeli, mint a felnőttet. — Akkor tehát ezért nézheti 'meg, hétéves kislányod a felnőtteknek szánt műsort? — Úgy is van! Mit játsszam meg a gyerek előtt a titkolózó, fontoskodó felnőttet. Előbb-utóbb úgyis rájön sok mindenre... Nem jobb ez így? — Na, de mégis, gondolj csak bele — érveltem, — egy hétéves kislánynak mégsem feltétlenül szükséges tudni arról, hogy Kakuk Marcit mennyire szerették a nők, s mikre voltak érte képesek. Nem gondolod, hogy kissé korán kezded Évi felvilágosítását? És ,gondolsz-e arra, hogy a fennmaradó gyerekek másnap kókadoznak az iskolában. Ingerlékenyebbek. fegyelmezetlenebbek, s ez megérződik tanulmányi eredményeiken is! NEM VÁLASZOLT... Csak te- kmtste volt beszédes. Sajnálkozással vegyes megvetés ült ezekben a szemekben. Láttam: csalódást. okoztam neki. De sebaj! Zsuzsi továbbra is aludni megy mese után! És gondolom, mi, „konzervatív” szülők vagyunk többségben. Nem lenne rossz gondolat, ha a velünk egy véleményén lévő ..konzervatív" pedagógusok is hangot adnának ■nézeteinknek egy-egy szülői értekezleten. s megmagyaráznák:- nem is biztos, hogy a magát modernnek tartó szülő, rákijában modern-e? • ZENTAl FERENC Egyszerűsített mosogatás A mosogatás egyszerűsítését újítások és ésszerűsítések szolgálják. Egész sor mosogatószer áll rendelkezésünkre: beépített mosogatók, vízcsapra szerelhető, kisméretű boylerek; megannyi kényelmet szolgáló megoldás. További egyszerűsítést ajánlunk, ami nem kapható készen, de a magunk ügyeskedésével, leleményességével megoldhatjuk falun is. A mosogatókagyló peremére levehető tartályt szerkeszthetünk literes, vagy nagyobb konzerves dobozból. A nyitóval teljes körben levágjuk a doboz tetejét, gondosan visszakalapáljuk a szélét, hogy ne karcolhassa meg kezünket, majd nagyobb szöggel (kb. 4 centiméteres távolságban egymástól) két lyukat ütünk bele. A lyukakon drótot húzunk át, amit a szappantartók mintájára akasztóvá formálunk. (1. ábra). közben jobb kezünk a mosogató- szerből kiemelt szivaccsal jóformán csak letörli a zsiradékot. Miközben a szivacsot visszatesszük a tartályba, a folyóvíz le is öblítette az edényt. A szárító rácson egy-kettőre meg is szárad. Persze az alumínium-, vagy vasedények tisztítása kicsit tovább tart, hiszen a lábasokat előbb le kell dörzsölnünk a megfelelő (VIM. vagy ALUVIM) vegyszeres műanyagcsutakkal. Még egy ötlet: áll vány ka a tisztítószerek számára. Csinos és praktikus polcot szerkeszthetünk, s vegyszereinket megóvjuk az elűzéstől, az ide-oda rakosgatástól. 32—12 centiméteres falemezre 2 centiméteres léctalpat szögezünk.-iHJUrUK Az így nyert tálca-szerű alkotmányt a mosogató lábához szereljük, körülbelül 10 centiméter magasságban a 2 centiméteres lécből „korlátot” készítünk, hogy a dobozok ne csússzanak le a polcról. (2. ábra.) Fóti Margit Sötétkék shangtung ruhát mutatunk be. A nyakat és a nagy zsebet fehér pánt díszíti. — A másik: fehér—piros csíkos ingruha, sötétkék paszpóllal. — A harmadik ruha anyaga selyempiké, sötétpiros díszítéssel. Lent három blúz: Az így nyert tartályt ráakasztjuk a mosogató szélére, megtöltjük a megfelelő higítású mosogatószerrel, s beletesszük a mosogatórongyot felváltó viszkoza-szivacsot. A mosogatás most már nagyon egyszerű, és ami a legfontosabb, higiénikus is: folyóvíz alatt moshatjuk el az edényeket. A zuhogó víz, (ha nincs boylerünk, hideg víz is megteszi, de akkor a mosogatószert kell melegen tartani), leviszi a tányérokról az étéllerakódást. Bal kezünkben tartjuk az edényt a csap alatt. 1. Fehér vászon ingblúz. Az eleje, a gallér és a zsebek na* rancsszínű vászonná! szegett. 2. Fekete blúz, citromsárga szegély. 3. Piros csíkos ingblúz. Piros gomb, és paszpól. F. M.
