Tolna Megyei Népújság, 1964. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-04 / 53. szám

1964. március 4. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 Felnőttek az iskolapadban A házak az g. szajka sötétjébe. El­néptelenednek az utcák, csak irt­ott hallatszik lépések zaja. A tengelic-szőlőhsgyiek ilyenkor be­húzódnak a szobákba. A néhány ember, aki az utcán látható, a szomszédba igyekszik egy kis tercierére. De nem mindenki. Akadnak, akik ennél hasznosab­ban töltik esti óráikat: ők az is­kolába sietnek. Hétfőn, szerdán és pénteken ..este rendszeresen felnőttek foglalják el az iskola­padokat. , Horváth György traktoros, az iskola hetedik osztályának tanu­lója lép elsőnek a táblához. Kré­tát vesz a • kezébe és figyeli Sza- lontai Jánost, a pedagógust, aki matematikából kéri számon a ta­nultakat. A szokottnál gyorsab­ban szedi a lélegzetet. Hiába, az iskolai ’’ lámpaláz a felnőtteket sem hagyja nyugton. Erzsébet, a tsz állatgondozója lép a táblához. — Mivel az anyagunk kamat- számítás. nézzük a következő fel­adatot . Kó'lcsön kérünk valakitől 5600 forintöt. azzal, hogy egy év múlva visszafizetjük, a 3,5 szá­zalékos kamatjával együtt. Meny­nyit kell visszafizetnünk? Szilágyi Erzsébet . először el­mondja. hogyan kell kiszámítania a kamatot, majd a táblán elvégzi a műveletet. A végeredmény jó. Szilágyi József — napközben darálókezelő a tsz-ben —. a kö­vetkező feladatot kapja: — Gondoltam egy számot, hozzáadtam annak a kétszeresét, meg tizennyolcat, a végeredmény harminchat melyik számot gon­doltam? Neki- is sikerül megoldania a feladatot. — Van egy tábla földünk. A hosszúsága 146 öl. szélessége 48.6 öl. mekkora a területe? Pillanatok alatt ott áll a táb­lán a végeredmény. Igen ám. csakhogy valami nem stimmel. — Nos. ki ta-lál benne hibát? Ketten is jelentkeznek. — Kovács Gyula... — Nem tette ki a tizedes- pontot. — Úgy bizönv. Ha. erre nem ügyfelünk, akkor hamis végered­ményt kapunk. A nyolcadikosok közül Szilágyi Krrlpnipe .itt izgulniok esté- ■ ről estére? Nem élhetnének ennél könnyebben? Senki, és semmiféle írott tör­vény nem kényszerítette őket arra, hogy tanuljanak, pótolják, amit gyermekkorukban elmulasz­tottak. Nem lenne kényelmesebb most a szomszédban beszélgetni, vagy otthon szundizni? Választ kerestem e kérdésekre, s meg is találtam azt hétköznapi apró­ságok formájában. íme az apró­ságokból egy: A tsz egyik brigád­vezetője területet mért napról napra. Azaz csak mért volna. mert sehogyan sem boldogult, se­hogyan sem stimmelt a végered­mény. pedig néha kétszer is meg­kerülte az egész táblát, minden oldalát összemérte. Végül be- kbpogtatott az iskolába: — Beiratkozhatnék-e a felnőtt tagozatra? — Természetesen — így a ta­nító. Ettől . kezdve esténként ő is rendszeresen beült az iskola­padba. es ma már. ha vissza­gondol azokrá az időkre, amikór hiába kerülgette a táblákat, még­sem stimmelt a végeredmény, jó; mbsolyog magában, mert ma már nincs ilyen gondja. Kémia, maid biológia követke­zik. Ezt Kovács János tanítja. Ezeknél a tárgyaknál az történt, hogy amikor az 1 idős diákok meglátták a tankönyvet, megtud­ták, hogv milyen dolgokat kell megtanulniok. megijedtek és mél­tatlankodni kezdtek. Egyikőjük meg is jeg.yezie: — Nem tudom megérteni, mi­nek kell nekünk például az amő­bákról tanulnunk, amikor egy tsz-ben sem tenyésztenek ilyet. Vptfäii persze rájöttek, h«gy ’ cgul a nagy‘ dolgokat nem tudják megértem, ha, először nem ismerkednek meg a m'kroszkóp- pa! látható pará ivókkal. Ma már tudják, hogv a szemmel lát­hatóan tiszta edény falán rossz kezelés esetén valósággal n\ü::ög az élet. ha mikrosz'rcpptl meg­vizsgálják. s ez aztán sok min- _den rossznak lehet gz okoz: ja. f A biológiai, kémiai ké'dés:kre [kapásból vágják a fe'e’etet nem j akad köztük, aki ezeket felesle- ' «esnek tartaná Még az ötvenhat ■ éves Konrád Feroncné is meg- ; barátkozott az ilyen „külö i- legasségekkel'.i. öt egészen rrát dolog vitte közelebb - a,, tanulás-. hoz. A kis unokája iskö’ás kórba került, és nát úgy látta, hogy Nincs japáner Az ötvercs évek elején jelent meg az építőipari gépek, között egy hasznos kis alkalmatosság. Két nagy keréken gurult, és tartályában három talicska sódert lehetett szállítani. A japánért azóta megkedvelték az építkezé­seken. A betonozásoknál szinte nélkülözhetetlenné vált. Hisz ta­licskával szállítani a betont, kö­rülményes, sok elszóródik, tehát káros is. Pedig gyártása nem sokba kerül­ne. hisz nem is nagyon anyag- igényes. Reméljük, akad majd egy vas­ipari ktsz a megyében, amely se­gítséget nyújt az ,építőknek. s hozzáfog a japánerék gyártásá­hoz. — pj — I akkor ad valami értéket részére, ha segíti a tanulásban. Igen ám. de hogyan segítse, amikor ő maga sem tudja azt. amit' egy mai fiatalnak meg kell tanulnia. Ezért aztán gyorsan' bekopog­tatott ő is az iskolába. Nem paragrafus, hanem az élet íratlan törvénye hozta ide a tengelic-szőlőh egrieket. BODA FERENC Egy forradalmár A japáner. ez a két ormótlan keréken guruló szerkezet, azon­ban kezd eltűnni az építkezések­ről. Alig néhány darabot lehet csak találni Szekszárdon is, Pak­son, a gimnázium építkezésénél még egy összetörött japáner sincs... Mert az a helyzet, hogy használat közben eltörnek ezek a szerszámok is. Kifordul a ke­rék. beszakad a sok terheléstől a japáner alja. kitöredeznek a kül­lők, Tehát a természetes elhasz­nálódás folytán megsemmisülnek, a MEH-telepekre kerülnek a ja­pánerek. Sebaj, gondolhatja az építő­ipari beszerző felutazok Pestre és veszek egy tucat japánért. Fel­utazhat Pestre, de ott sem. de se­hol az országban nem lehet kap­ni japánért. A Komlói Állami Építőipari Vállalat anyagbeszer­zője járt minden építőipari gép­gyárban. . javító üzemben. Min-. deniitt üres kézzel bocsátották útjára. Sehol nem gyártanak az országban japánért — mint Vaj­da Sándor a paksi gimnázium építkezésének művezetője is pa­naszkodik. Pedig nagy szükség volna a japánerekre. Pótolni lehet ezek­kel a pneumatikus és szivattyús habarcs- és betontovábbító cső­rendszert, alkalmas minden „la­pátos” anyag szállítására. Tehát | a japáner az építkezések minde­nesei mégsincs A közelejdő nemzetközi nőnapon egy francia asszonyra emléke­zünk, hősi alakját idézzják fel, aki olyan korban emelte fel az elnyo­mott nők egyenjogúsítása érdeké­ben tiltakozó szavát, amikor .még lenézték, semmibe vették a nőket. A szabadságjogokért harcoló asz- szonyok 1911-ben, Stocholmban megtartott. kongresszusán — post- humus megtiszteltetésként — egy már 150 évnél hosszabb idő óta halott asszonyt választottak meg a kongresszuus fővédnökévé, még pedig azért, mert őt tartot­ták a nők egyenjogúsításáért fo­lyó küzdelem kezdeményezőjé­nek. Ez az asszony Olympe de Gou­ges volt. aki 1745. májds 7-én született a franciaországi Man- tauban és 1793. december 31-én halt meg Párizsban — a vérpa­don. Egyik röpiratában Olympe de Gouges így fordult a francia nők­höz: „Nők! Bárminő torlaszokat emeljenek elétek, nektek hatal­matokban áll ledönteni minden akadályt, csak akarnotok kell!" Anyja egy montaubani szegény kofa volt, apja valószínűleg a tehetségű Le Franc de Pompignan márki. Már tizenöt- éves korában feleségül ment egy öreg kereskedőhöz, aki csakha­mar abbahagyta üzletét. Eg.y év­vel később meghalt a férj és ha­talmas vagyont hagyott fiatal öz­vegyére, akj Párizsba költözött és a közönséges hangzású Olympe Aubry nevet fölcserélte az Olym­pe de Gouges névvel. Harminc éves korában, noha semmiféle előképzettsége nem volt, az irodalommal kezdett íog- lalkozni. Mintegy harminc szín­művet írt, melyek közül a ..Zá­rion et Myrza” című darabját „A négerek rabszolgasága” címmel a párizsi Comedie Francaise bemu­tatta. Többi színművét azonban — első drámájának éles politi­kai irányzata miatt —. egyíől- egyig visszautasították. Az elutasított művek miatt ko­moly összekoccanása támadt egy Fleury .nevű színésszel, és Olym­pe de Gouges bátran kihívta a művészt — pisztolypárbajra! A feltételek szerint négy lépés­nyi távolságról kellett volna egy­másra lőniök a párbajozó felek­nek, de Fleury vonakodott meg­verekedni egy — asszonnyal. A kudarcok nyomán végül .i's Olym­pe de Gouges lemondott á drá­belőle elég. I költői Kétszázan vesznek részt politikai oktatáson Tolnán A tolnai községi pártbizottság a közelmúltban végrehajtó bizott­sági ülésén tárgyalta meg a párt­oktatás helyzetét. Megállapítot­ták, hogy az oktatási év előkészí­tése az előző évekhez viszonyítva minőségileg jobb volt, szélesedett a politikai oktatásban részt vevők száma. A községben hétszáz fel­nőtt vesz részt különböző poli­tikai oktatási formákban, párt­ós tömegszarvezetek rendezésé­ben. Az ősszel beindult 21 szemi­nárium köziil valamennyi műkö­dik. ­A végrehajtó bizottság oktatási felelőse, az eddigi eredmények, mellett rámutatott arra is, hogy bizonyos jelek utalnak árra, hogy- még körültekintőbb, még alapo­sabb munkát kell végezni a jö­vőben: a hallgatók kiválogatása-, bsn, äz előképzettség figyelembe­vételében. Ugyáhis egy-egy sze­mináriumon elég gyakoriak a. hiányzások, elsősorban is az alsóhbfokon tanulók között. Működik a községben a marxiz­mus—leninizmúK középiskola is. HaligatöT általában olyan embe­rek, akik már szert tettek bizo­nyos marxista műveltségre, s. ál­jaiéban az itt tanulók felelős be­osztásban is dolgoznak., A köz.-, 'ségi bizottság tájékoztatása "sze­rint ezen az oktatási formán a hallgatók többsége becsületesep felkészül és eljár a foglalkozások­ra. Vannak azonban néhányan itt is, akik szükséges rossznak tart­ják a tanulást, s csak akkor jár­nak el a foglalkozásokra, ha elő­adásra kerül a sor. De amikor I már számot kell adni tudásukról. » mindig közbe jön valami, ..nem tudnak részt venni" a csoportos vitán. A felelősségre vonás alól azzal próbálnak kibúvót keresni, hogy ők elfoglalt emberek és egyébként is gazdasági munká­jukban kitűnő eredményeket ér­tek el. miért molesztálják őket, hiszen .nekik elsősorban ott van feladatuk. Hibás szemlélet ez-! Oly sokat beszéltünk már erről, s a tények is igazolják azt. hogy nem szakít­ható el egymástól — különösen vezető beosztású embereknél — a szakmai és politikai tudás. Ezek- együttható tényezők, s csak ■ a keltő kombinálása alakíthatja ki a kvalifikált vezetést. A község különösen szerencsés helyzetben van propagandisták ellátottságában. Az üzemekből, a középiskolából, általápos iskolá­ból és- más szervektől biztosítva van a több A^ves gyakorlattal, marxista alapműveltséggel ren­delkező propagandisták száma. Ezek az oktatók az évek folya­mán kellő ismereteket, gyakorla­tot szereztek ahhoz, hogy tartal­massá, elevenné tudják tenni a marxizmus tanítását/ A jelenleg meglévő probléma tehát abból fakad, hogy: egyrészt, nagyobb ■ gondot kell fordítani az emberek meggyőzésére, a tanulás fontos­ságára. Másrészt viszont alapo­sabban kell előkészíteni az okta­tási ével. az adott szervek szemé­lyesen beszélgessenek a jövendő hallgatókkal. erre feltétlenül szükség van. (k—i) ÖsszehívJ-álc a Hazafias Népfront megyei tanácskozását A .járási népfront-tanácskozá­sok befejeződtek, mindenütt meg­választották a járási bizottságot, elnökséget. Most a megyei ta­nácskozáson a sor. A Hazafias Népfront megyei tanácskozását péntekre, március 6-án délelőtt 9 órára hívták össze a szekszárdi városi művelődési otthonba. A tanácskozást dr. Szily László, a megyei bíróság elnöke, a Haza­fias Népfront megyei elnöke ve­zeti. A végzett munkáról, a nép- frpnt-mozg-rlom megyei kibonta­kozásáról Hunyadi Károly, a Hazafias Népfront megyei tit­kára számol be. A tanácskozáson megválasztják a megyei népfront- bizottságot. elnökséget és a nép­front kongresszusára a küldötte­ket. asszony maírásról, de ehelyett kétkötetes regényt írt, mely nyomtatásban is megjelent. Ebben a regényben energikusan küzdött a női jogok érvényre juttatásáért. A francia forradalom kitörése­kor Olympe de Gouges esyenran- 'gú polgárként vetette bele magat, a politika hullámaiba. Megalapí­tott egy sereg nőegyesületet, köz­tük a ..Tricoteuses” címűt, majd a „LTmpatient” — magyarul: ..A türelmetlen" című újság ala­pítója lett. Ö volt az első asszony, aki ki­jelentette: ,,A férfiak és a nők egyenlő jogokkal bírnak!” 1789. október 5-én, munkás- és parasztasszonyok élén felfegyve- r^zve Versailles-be vonult a kirá­lyi család kastélyába. Visszatér­ve Párizsba, naponta nagy beszé­deket mondott a nők egyenjogú­sítása mellett a ' jakobinusok szó­székein és Párizs nyilvános te­rein. Röpiratainak és felhívásai­nak száma szinte megszámlálha­tatlan. 1791-ben megjelent egyik kiáltvá­nyának hatodik cikkelye igy szólt: ..Valamennyi polgárnak és pol­gárnőnek. tekintet nélkül társa­dalmi rangjára, állásukra és fog­lalkozásukra. egyenlőnek kell lenni'ök, képességeiknek megfele­lően." A tizedik cikkelyben kimondta a nők jogút, hogy részt vegyenek a közéletben. Balsorsa úgy akarta, hogy szembe kerüljön Robespierre-rel, aki társaival együtt a nők eman­cipációja ellen volt. A bátor tollú és bátor hangú Olympe de Gouges hevesen támadta lapjában a vé­res kezű Robespierre-t, és azt a barátságos „felhívást” intézie hozzá egyik írásában, hogy a köz­jó érdekében vesse bele magát a Szajnába. Ebben az esetben ő, Olympe de Gouges, szívesen kö­veti. A sajtótámadást követő na­pon letartóztatták. Fogságát mél­tóságteljesen viselte el. , 1793. október 30-án a Convent minden nőegyesületet betiltott és eltiltotta a nőket a politikai élet­ben yaló részvételtől. A hős fran­cia asszonyt, aki elsőnek állt ki a nők ,egyenjogúsításáért, a for­radalmi törvényszék halálra ítél­te. Bátran és hidegvérűen lépett a vérpadra. Utolsó‘szavai ezek voltak: „Vég­zetem áldozata vagyok. mert lenni akartam valami!” Az eszme, melyért ez a nagy­szerű asszony az életéi adta. az egyenjogúvá váll nők szabadsága. Párizsból elindulva, több mint egy évszázaddal később > diadal­masan megvalósult. RÉVÉSZ TIBOR

Next

/
Thumbnails
Contents