Tolna Megyei Népújság, 1964. március (14. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-04 / 53. szám
1964. március 4. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 Felnőttek az iskolapadban A házak az g. szajka sötétjébe. Elnéptelenednek az utcák, csak irtott hallatszik lépések zaja. A tengelic-szőlőhsgyiek ilyenkor behúzódnak a szobákba. A néhány ember, aki az utcán látható, a szomszédba igyekszik egy kis tercierére. De nem mindenki. Akadnak, akik ennél hasznosabban töltik esti óráikat: ők az iskolába sietnek. Hétfőn, szerdán és pénteken ..este rendszeresen felnőttek foglalják el az iskolapadokat. , Horváth György traktoros, az iskola hetedik osztályának tanulója lép elsőnek a táblához. Krétát vesz a • kezébe és figyeli Sza- lontai Jánost, a pedagógust, aki matematikából kéri számon a tanultakat. A szokottnál gyorsabban szedi a lélegzetet. Hiába, az iskolai ’’ lámpaláz a felnőtteket sem hagyja nyugton. Erzsébet, a tsz állatgondozója lép a táblához. — Mivel az anyagunk kamat- számítás. nézzük a következő feladatot . Kó'lcsön kérünk valakitől 5600 forintöt. azzal, hogy egy év múlva visszafizetjük, a 3,5 százalékos kamatjával együtt. Menynyit kell visszafizetnünk? Szilágyi Erzsébet . először elmondja. hogyan kell kiszámítania a kamatot, majd a táblán elvégzi a műveletet. A végeredmény jó. Szilágyi József — napközben darálókezelő a tsz-ben —. a következő feladatot kapja: — Gondoltam egy számot, hozzáadtam annak a kétszeresét, meg tizennyolcat, a végeredmény harminchat melyik számot gondoltam? Neki- is sikerül megoldania a feladatot. — Van egy tábla földünk. A hosszúsága 146 öl. szélessége 48.6 öl. mekkora a területe? Pillanatok alatt ott áll a táblán a végeredmény. Igen ám. csakhogy valami nem stimmel. — Nos. ki ta-lál benne hibát? Ketten is jelentkeznek. — Kovács Gyula... — Nem tette ki a tizedes- pontot. — Úgy bizönv. Ha. erre nem ügyfelünk, akkor hamis végeredményt kapunk. A nyolcadikosok közül Szilágyi Krrlpnipe .itt izgulniok esté- ■ ről estére? Nem élhetnének ennél könnyebben? Senki, és semmiféle írott törvény nem kényszerítette őket arra, hogy tanuljanak, pótolják, amit gyermekkorukban elmulasztottak. Nem lenne kényelmesebb most a szomszédban beszélgetni, vagy otthon szundizni? Választ kerestem e kérdésekre, s meg is találtam azt hétköznapi apróságok formájában. íme az apróságokból egy: A tsz egyik brigádvezetője területet mért napról napra. Azaz csak mért volna. mert sehogyan sem boldogult, sehogyan sem stimmelt a végeredmény. pedig néha kétszer is megkerülte az egész táblát, minden oldalát összemérte. Végül be- kbpogtatott az iskolába: — Beiratkozhatnék-e a felnőtt tagozatra? — Természetesen — így a tanító. Ettől . kezdve esténként ő is rendszeresen beült az iskolapadba. es ma már. ha visszagondol azokrá az időkre, amikór hiába kerülgette a táblákat, mégsem stimmelt a végeredmény, jó; mbsolyog magában, mert ma már nincs ilyen gondja. Kémia, maid biológia következik. Ezt Kovács János tanítja. Ezeknél a tárgyaknál az történt, hogy amikor az 1 idős diákok meglátták a tankönyvet, megtudták, hogv milyen dolgokat kell megtanulniok. megijedtek és méltatlankodni kezdtek. Egyikőjük meg is jeg.yezie: — Nem tudom megérteni, minek kell nekünk például az amőbákról tanulnunk, amikor egy tsz-ben sem tenyésztenek ilyet. Vptfäii persze rájöttek, h«gy ’ cgul a nagy‘ dolgokat nem tudják megértem, ha, először nem ismerkednek meg a m'kroszkóp- pa! látható pará ivókkal. Ma már tudják, hogv a szemmel láthatóan tiszta edény falán rossz kezelés esetén valósággal n\ü::ög az élet. ha mikrosz'rcpptl megvizsgálják. s ez aztán sok min- _den rossznak lehet gz okoz: ja. f A biológiai, kémiai ké'dés:kre [kapásból vágják a fe'e’etet nem j akad köztük, aki ezeket felesle- ' «esnek tartaná Még az ötvenhat ■ éves Konrád Feroncné is meg- ; barátkozott az ilyen „külö i- legasségekkel'.i. öt egészen rrát dolog vitte közelebb - a,, tanulás-. hoz. A kis unokája iskö’ás kórba került, és nát úgy látta, hogy Nincs japáner Az ötvercs évek elején jelent meg az építőipari gépek, között egy hasznos kis alkalmatosság. Két nagy keréken gurult, és tartályában három talicska sódert lehetett szállítani. A japánért azóta megkedvelték az építkezéseken. A betonozásoknál szinte nélkülözhetetlenné vált. Hisz talicskával szállítani a betont, körülményes, sok elszóródik, tehát káros is. Pedig gyártása nem sokba kerülne. hisz nem is nagyon anyag- igényes. Reméljük, akad majd egy vasipari ktsz a megyében, amely segítséget nyújt az ,építőknek. s hozzáfog a japánerék gyártásához. — pj — I akkor ad valami értéket részére, ha segíti a tanulásban. Igen ám. de hogyan segítse, amikor ő maga sem tudja azt. amit' egy mai fiatalnak meg kell tanulnia. Ezért aztán gyorsan' bekopogtatott ő is az iskolába. Nem paragrafus, hanem az élet íratlan törvénye hozta ide a tengelic-szőlőh egrieket. BODA FERENC Egy forradalmár A japáner. ez a két ormótlan keréken guruló szerkezet, azonban kezd eltűnni az építkezésekről. Alig néhány darabot lehet csak találni Szekszárdon is, Pakson, a gimnázium építkezésénél még egy összetörött japáner sincs... Mert az a helyzet, hogy használat közben eltörnek ezek a szerszámok is. Kifordul a kerék. beszakad a sok terheléstől a japáner alja. kitöredeznek a küllők, Tehát a természetes elhasználódás folytán megsemmisülnek, a MEH-telepekre kerülnek a japánerek. Sebaj, gondolhatja az építőipari beszerző felutazok Pestre és veszek egy tucat japánért. Felutazhat Pestre, de ott sem. de sehol az országban nem lehet kapni japánért. A Komlói Állami Építőipari Vállalat anyagbeszerzője járt minden építőipari gépgyárban. . javító üzemben. Min-. deniitt üres kézzel bocsátották útjára. Sehol nem gyártanak az országban japánért — mint Vajda Sándor a paksi gimnázium építkezésének művezetője is panaszkodik. Pedig nagy szükség volna a japánerekre. Pótolni lehet ezekkel a pneumatikus és szivattyús habarcs- és betontovábbító csőrendszert, alkalmas minden „lapátos” anyag szállítására. Tehát | a japáner az építkezések mindenesei mégsincs A közelejdő nemzetközi nőnapon egy francia asszonyra emlékezünk, hősi alakját idézzják fel, aki olyan korban emelte fel az elnyomott nők egyenjogúsítása érdekében tiltakozó szavát, amikor .még lenézték, semmibe vették a nőket. A szabadságjogokért harcoló asz- szonyok 1911-ben, Stocholmban megtartott. kongresszusán — post- humus megtiszteltetésként — egy már 150 évnél hosszabb idő óta halott asszonyt választottak meg a kongresszuus fővédnökévé, még pedig azért, mert őt tartották a nők egyenjogúsításáért folyó küzdelem kezdeményezőjének. Ez az asszony Olympe de Gouges volt. aki 1745. májds 7-én született a franciaországi Man- tauban és 1793. december 31-én halt meg Párizsban — a vérpadon. Egyik röpiratában Olympe de Gouges így fordult a francia nőkhöz: „Nők! Bárminő torlaszokat emeljenek elétek, nektek hatalmatokban áll ledönteni minden akadályt, csak akarnotok kell!" Anyja egy montaubani szegény kofa volt, apja valószínűleg a tehetségű Le Franc de Pompignan márki. Már tizenöt- éves korában feleségül ment egy öreg kereskedőhöz, aki csakhamar abbahagyta üzletét. Eg.y évvel később meghalt a férj és hatalmas vagyont hagyott fiatal özvegyére, akj Párizsba költözött és a közönséges hangzású Olympe Aubry nevet fölcserélte az Olympe de Gouges névvel. Harminc éves korában, noha semmiféle előképzettsége nem volt, az irodalommal kezdett íog- lalkozni. Mintegy harminc színművet írt, melyek közül a ..Zárion et Myrza” című darabját „A négerek rabszolgasága” címmel a párizsi Comedie Francaise bemutatta. Többi színművét azonban — első drámájának éles politikai irányzata miatt —. egyíől- egyig visszautasították. Az elutasított művek miatt komoly összekoccanása támadt egy Fleury .nevű színésszel, és Olympe de Gouges bátran kihívta a művészt — pisztolypárbajra! A feltételek szerint négy lépésnyi távolságról kellett volna egymásra lőniök a párbajozó feleknek, de Fleury vonakodott megverekedni egy — asszonnyal. A kudarcok nyomán végül .i's Olympe de Gouges lemondott á drábelőle elég. I költői Kétszázan vesznek részt politikai oktatáson Tolnán A tolnai községi pártbizottság a közelmúltban végrehajtó bizottsági ülésén tárgyalta meg a pártoktatás helyzetét. Megállapították, hogy az oktatási év előkészítése az előző évekhez viszonyítva minőségileg jobb volt, szélesedett a politikai oktatásban részt vevők száma. A községben hétszáz felnőtt vesz részt különböző politikai oktatási formákban, pártós tömegszarvezetek rendezésében. Az ősszel beindult 21 szeminárium köziil valamennyi működik. A végrehajtó bizottság oktatási felelőse, az eddigi eredmények, mellett rámutatott arra is, hogy bizonyos jelek utalnak árra, hogy- még körültekintőbb, még alaposabb munkát kell végezni a jövőben: a hallgatók kiválogatása-, bsn, äz előképzettség figyelembevételében. Ugyáhis egy-egy szemináriumon elég gyakoriak a. hiányzások, elsősorban is az alsóhbfokon tanulók között. Működik a községben a marxizmus—leninizmúK középiskola is. HaligatöT általában olyan emberek, akik már szert tettek bizonyos marxista műveltségre, s. áljaiéban az itt tanulók felelős beosztásban is dolgoznak., A köz.-, 'ségi bizottság tájékoztatása "szerint ezen az oktatási formán a hallgatók többsége becsületesep felkészül és eljár a foglalkozásokra. Vannak azonban néhányan itt is, akik szükséges rossznak tartják a tanulást, s csak akkor járnak el a foglalkozásokra, ha előadásra kerül a sor. De amikor I már számot kell adni tudásukról. » mindig közbe jön valami, ..nem tudnak részt venni" a csoportos vitán. A felelősségre vonás alól azzal próbálnak kibúvót keresni, hogy ők elfoglalt emberek és egyébként is gazdasági munkájukban kitűnő eredményeket értek el. miért molesztálják őket, hiszen .nekik elsősorban ott van feladatuk. Hibás szemlélet ez-! Oly sokat beszéltünk már erről, s a tények is igazolják azt. hogy nem szakítható el egymástól — különösen vezető beosztású embereknél — a szakmai és politikai tudás. Ezek- együttható tényezők, s csak ■ a keltő kombinálása alakíthatja ki a kvalifikált vezetést. A község különösen szerencsés helyzetben van propagandisták ellátottságában. Az üzemekből, a középiskolából, általápos iskolából és- más szervektől biztosítva van a több A^ves gyakorlattal, marxista alapműveltséggel rendelkező propagandisták száma. Ezek az oktatók az évek folyamán kellő ismereteket, gyakorlatot szereztek ahhoz, hogy tartalmassá, elevenné tudják tenni a marxizmus tanítását/ A jelenleg meglévő probléma tehát abból fakad, hogy: egyrészt, nagyobb ■ gondot kell fordítani az emberek meggyőzésére, a tanulás fontosságára. Másrészt viszont alaposabban kell előkészíteni az oktatási ével. az adott szervek személyesen beszélgessenek a jövendő hallgatókkal. erre feltétlenül szükség van. (k—i) ÖsszehívJ-álc a Hazafias Népfront megyei tanácskozását A .járási népfront-tanácskozások befejeződtek, mindenütt megválasztották a járási bizottságot, elnökséget. Most a megyei tanácskozáson a sor. A Hazafias Népfront megyei tanácskozását péntekre, március 6-án délelőtt 9 órára hívták össze a szekszárdi városi művelődési otthonba. A tanácskozást dr. Szily László, a megyei bíróság elnöke, a Hazafias Népfront megyei elnöke vezeti. A végzett munkáról, a nép- frpnt-mozg-rlom megyei kibontakozásáról Hunyadi Károly, a Hazafias Népfront megyei titkára számol be. A tanácskozáson megválasztják a megyei népfront- bizottságot. elnökséget és a népfront kongresszusára a küldötteket. asszony maírásról, de ehelyett kétkötetes regényt írt, mely nyomtatásban is megjelent. Ebben a regényben energikusan küzdött a női jogok érvényre juttatásáért. A francia forradalom kitörésekor Olympe de Gouges esyenran- 'gú polgárként vetette bele magat, a politika hullámaiba. Megalapított egy sereg nőegyesületet, köztük a ..Tricoteuses” címűt, majd a „LTmpatient” — magyarul: ..A türelmetlen" című újság alapítója lett. Ö volt az első asszony, aki kijelentette: ,,A férfiak és a nők egyenlő jogokkal bírnak!” 1789. október 5-én, munkás- és parasztasszonyok élén felfegyve- r^zve Versailles-be vonult a királyi család kastélyába. Visszatérve Párizsba, naponta nagy beszédeket mondott a nők egyenjogúsítása mellett a ' jakobinusok szószékein és Párizs nyilvános terein. Röpiratainak és felhívásainak száma szinte megszámlálhatatlan. 1791-ben megjelent egyik kiáltványának hatodik cikkelye igy szólt: ..Valamennyi polgárnak és polgárnőnek. tekintet nélkül társadalmi rangjára, állásukra és foglalkozásukra. egyenlőnek kell lenni'ök, képességeiknek megfelelően." A tizedik cikkelyben kimondta a nők jogút, hogy részt vegyenek a közéletben. Balsorsa úgy akarta, hogy szembe kerüljön Robespierre-rel, aki társaival együtt a nők emancipációja ellen volt. A bátor tollú és bátor hangú Olympe de Gouges hevesen támadta lapjában a véres kezű Robespierre-t, és azt a barátságos „felhívást” intézie hozzá egyik írásában, hogy a közjó érdekében vesse bele magát a Szajnába. Ebben az esetben ő, Olympe de Gouges, szívesen követi. A sajtótámadást követő napon letartóztatták. Fogságát méltóságteljesen viselte el. , 1793. október 30-án a Convent minden nőegyesületet betiltott és eltiltotta a nőket a politikai életben yaló részvételtől. A hős francia asszonyt, aki elsőnek állt ki a nők ,egyenjogúsításáért, a forradalmi törvényszék halálra ítélte. Bátran és hidegvérűen lépett a vérpadra. Utolsó‘szavai ezek voltak: „Végzetem áldozata vagyok. mert lenni akartam valami!” Az eszme, melyért ez a nagyszerű asszony az életéi adta. az egyenjogúvá váll nők szabadsága. Párizsból elindulva, több mint egy évszázaddal később > diadalmasan megvalósult. RÉVÉSZ TIBOR
