Tolna Megyei Népújság, 1964. március (14. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-04 / 53. szám
4 TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAtí 1964. március Ü Szakszervezeti munka a megyei tanácsnál A fehér csend világa**. jAi áilamigazgatásban, közhivatalokban a szakszervezet a maga sajátos helyzetéből adódóan segíti a hivatalvezetés munkáját, a dolgozók élet- ég munka- körülményeinek javítását, szervezi a politikai, kulturális nevelő- munkát. A megyei tanács szakszervezeti bizottsága betölti e sokrétű feladatot. A híva tál vezetés támaszkodik munkájára, amely kifejeződik abban, hogy a dolgozókat jól mozgósítja, a hivatali apparátus előtt álló feladatok végrehajtására. összegyűjti és hasznosítja a hivatali munka tapasztalatait, sokoldalúan foglalkozik a szakszervezeti tagok ügyes-bajos dolgaival. A szakszervezet kezdeményezésével. a felvásárlási, ipari, kereskedelmi. építési. közlekedési osztályon megszervezték a szocialista munka-kollektívát. Variálásuk a hozzájuk tartozó vállalatok irányító munkájának javításában érvényesül. A hivatal vezetéssel közösen pályázatot hirdettek. A tanács; dolgozók közül néhányan tanulmányt készítettek a hivatali munka egyszerűsítéséről. a termelőszövetkezetek és az állam irányító szerepéről. A beérkezett tanulmányok közül a legjobbakat díjazták. A munka- értekezletek jó előkészítése szintén a szakszervezet feladata. A legutóbb megtartott munkaértekezleten a dolgozók csaknem teljes létszámmal részt vettek, s a felszólalók sokoldalúan foglalkoztak a hivatali munka javításával, egyszerűsítésével és a különböző helyekről kért jelentések számának csökkentésével. Részt vesz a jobb munkára ösztönző, új jutalmazási rendszer gyakorlati megoldásában, A párt- és a szakszervezeti bizalmiak bevonásával tesznek javaslatot arra, hogy az osztály dolgozói 'közül kik részesüljenek jutalomban. Állandó feladatnak tekintik a dolgozók politikai és szakmai képzését, A tanácsi apparátusban dolgozók közül 41-en tanulnak egyetemi szinten, illetve középiskolában. Ismeretterjesztő előadások, olvasómozgalom, klubélet fellendítése, a sportmozgalom, a dolgozókról való szociális gondoskodás, a könyvtár, a múzeum és a levéltár dolgozóinak problémáival való törődés. A tennivalókat felsorolni is sok, hát ha még a teljesség kedvéért hozzáfűzzük azt is, hogy az üzemi bizottság, tagja; külszolgálattal járó munkaterületen dolgoznak. És ha eredményes szakszervezeti munkáról beszélünk, elismeréssel kell szólni a hivatalvezetés, a párt- és a szakszervezet jó együttműködéséről. A szaleszervezet munkájának jó részét a dolgozókról való gondoskodás adja. Nagy az érdeklődés az üdültetés iránt. Az igénylő mindig több. mint a oeutaló. Külön gondoskodnak azokról, akik gyógyfürdői kezelésre szorulnak. Harkányban egy villaszerű lakást béreltek, s ezt évről évre fenntartják. Az elmúlt évben Siófokon, Harkányban, és másutt 198 tanácsi dolgozó részesült 2744 napos üdültetésben. Óbányán az elmúlt évben első ízben szervezték meg a gyermeküdültetést: 14 gyermek. 196 napot töltött Öba- nyán. , , | Az albizottságok munkája irányított és jól szervezett: a kultúrbizotlság. a klubélet fellendítésével, a nyugdíj- előkészítő bizottság' a nyugdíj előtt álló. idősebb dolgozókat segíti tanácsaival. Az egészségügyi és munkásellátási bizottság, a szülési segélyek, táppénz. es egyéb járandóságok folyósítását intézi. Az elmúlt évben táppénz, szülési segély, és más segély címén 107 737 forint került kifizetésre. Jól dolgozik a konyhabizottság. amelynek < tagjai — bármilyen furcsán hangzik is — férfiak. Mint társadalmi aktivisták segítik az étrend összeállítását, az anyaghányad és a kalkuláció kidolgozását, ellenőrzik a normák betartását. Segítő szándékú munkájukkal elérték, hogy az. ételek minősége javult. Most már a gyomrukra kényesebb, igényesebb emberek is ritkábban élnek kifogásokkal. A megyei tanács szakszervezeti bizottsága jó szomszédi viszonyt alakított ki Somogy, Fejér és a Csorgrád megyei Tanács szak- szervezeti bizottságával. A jó szomszédi viszonynak, kapcsolatoknak munkamódszer-átado jellegét, a kölcsönös látogatások, tapasztalatok domborítják ki. A megyei tanács szakszervezeti bizottsága céltudatosan dolgozik. Betölti a munka sajátosságaiból adódó feladatokat. Segíti a hiva- I tali apparátus munkáját, és mint érdekvédelmi szerv, azon dolgo- í zik, hogy a dolgozók élet- és ! munkakörülményeinek javítását segítse. Terjeszti a hivatali munka egyszerűsítését szolgáló jó módszereket. Sokrétű feladatai mellett arra törekszik, hogy az áilamigazgatásban dolgozók munkájuk után megkapják az elismerést, megbecsülést. Dokumentumok a magyar forradalmi munkásmozgalom történetéből 1919—1929 Alihoz, hogy valóban értékelni tudjuk azt a hősi és elszánt küzdelmet, amelyet a kommunisták, a baloldali ! szociáldemokraták, forradalmi érzésű munkások, parasztok, értelmiségiek vívtak a Horthy-korszak alatt és ellen, a magyar .nép jobb jövőjéért, az eddigieknél is alaposabban tanulmányozni kell e harc dokumentumait. A személyi kultusz időszakában csak szűk határok közt tájékozódhattunk a huszas évek harcairól, hiszen az eredeti okmányokban, dokumentumokban akkor ,,tilos” nevek is szerepeltek. mini például Kun Béláé, a magyar forradalmi munkásmozgalom egyik kiemelkedő vezetőjéé. Az ellen- ' forradalmat közvetlenül megelőző időkben meg olyan - elfogadhatatlan - nézetek ütötték fel fejüket, amelyek szerint ,,az illegális kommunista párt munkáját, különösen a huszas években, annyira jellemezték a szektás hibák, hogy nem is érdemes tanulmányozni azt”. Az 1956-os ellenforradalom leverését követő szocialista konszolidáció, a leninizmus tudományosan megalapozott elveinek és gyakorlatának a különböző előjelű torzulásoktól való megszabadulása tette lehetővé, hogy a Párttörténeti Intézet munkatársai ösz- szegy(üthessék a huszas évek munkásmozgalmának legfontosabb és legjellemzőbb. a kor valóságát kifejező dokumentumait. Az a vaskos, levél- 1 ári- és sajtóanyagot tartalmazó gyűjtemény - amely egy három kötetre tervezett- sorozat első köteteként a Kossuth Könyvkiadó gondozásában Iá- lőtt napvilágot - a legkülönbözőbb 1 oldalakról világítja meg. milyen erők j vezették — és milyenek hátráltatták - , a magyar munkásosztály felemelkedését az 1919-es Tanácsköztársaság bukása után. Éppen a lakkozó” szempontoktól mentes szerkesztés segíti a kötet olvasóját, tanulmányozóját annak felismerésében, hogy bár a kommunisták és a szimpatizánsok küzdelmét az osztályellenség terrorja, s cselvetései mellett nem egyszer szubjektív okok is nehezítették, a kommunisták voltak az 1919-től 1929-ig terjedő időszakban is a valóban forradalmi szellemű megmozdulások szervezői, vezetői. És ők látták legjobban - a marxizmus- leninizmus elméletének segítségével - azt a távlatot, amely felé a magyar nép történelme halad. A korszak kiemelkedő magyar forradalmárai közül többen később utat tévesztettek. Ennek sok oka van, amelyek alapos elemzése a magyar történetírás fontos feladata. Mindez nem vethet azonban árnyékot arra a nagyszerű harcra, amelyet a Kommunisták Magyar- országi Pártja vezetői és közkatonái, a Magyar Szocialista Munkáspárt aktív tagjai és a szakszervezeti ellenzék résztvevői ebben az időben értünk, a mi boldog életünkért vívtak. Sok olyan név is szerepel a kötetben, akikről eddig semmit sem hallottunk. Többek között szabolcsi bányászok, angyalföldi cipészek, szabolcsi kubikosok, szegedi munkanélküliek nevei szerepelnek, mind a munkásmozgalom okmányaiban, mind a Horthy-rendőrség és besúgószervezet bizalmas jelentéseiben. Nevek, amelyek viselői közül már kevesen élnek, nevek, amelyek hordozói a poklok poklát szenvedték végig, s nem vesztették el hitüket a szocializmus győzelmében. Nevek, amelyeket meg kell őriznünk emlékezetünkben* Több mint 140 esztendeje fedezték fel az Antarktiszt, és azóta a „fehér csend világa” névvel is illetik. Csupa jég ez a kontinens. Csaknem 90 fokos fagyok, 200 kilométer sebességű, irtózatos orkánok tája ez. Jelenleg azonban több száz kutató dolgozik itt: szovjet, amerikai, csehszlovák, lengyel, keletnémet, és francia tudósok és segítőik. A Mirnij nevű szovjet kutató- állomáson együtt dolgozó különféle nemzetek tudós fiai egymás mellé tűzték ki hazájuk zászlaját (első képünk). Mostanában ezért mondják az Antarktiszt a béke és az együttműködés kon ti-, nensének. A Mirnij településnek csak néhány épülete látható a szabad ég alatt. A lakóhely, a laboratórium, a klub — minden igazi tartózkodási és munkahely 7 méter mélyen, a hó alatt van. A lakóhely és a munkahely kényelmes. meleg, barátságos: a bútor, a szőnyeg, a kárpit, s a kép a falon —, minden az otthonra emlékeztet. Itt mérték a földkerekség legalacsonyabb hőmérsékletét: mínusz 88,3 Celsius fokot. Védőberendezés nélkül percek alatt kifagyna itt az emberi szem. A kontinens magassága 3000 méter a tengerszint felett. A levegő meglepően száraz, télen 0,001 százalék a páratartalom. Az évi középhőmérséklet mínusz 54 Celsius fok. A sarki éjszaka négy hónapon át tart. MB M ». •• •"&* ' xjssrf ? •• Az utánpótlás hajón érkezik, a gint a kemény munka időszaka rövid sarki nyár idején. Ilyenkor következik. G. Dietrich (NDK)j mindenki a hajóhoz siet — még Mihajlov (Szovjetunió), N: . Petrovsky • (Csehszlovákia) — a a s_ . e . .. 3 ö ‘ három jóbarát következetesen (második képünk). De aztán me- együtt munkálkodik a természet J __ titkainak felderítésén. (Harmadik k épünk). De azért az Antarktisz nem olyan sivár jégbirodalom, mint sokan hiszik. A maga nemében remek, mesébe illő vidék ez. Sehol a világop nincs olyan nap-' kelte és napnyugta, mint itt. Gyémántként ragyognak a jéghegyek, elképesztően kék az ég, s szinte sterilen tiszta a levegő. A „nyári” napfény fantasztikus fényjátékok formájában tűz alá. A kutatók — szabad idejükben — horgásznak a jég alatt, s bámulatosan gazdag a fogásuk. Az Antarktiszon az állat- és madár még nem veszítette el az ember iránti bizalmát. És az emberek nem élnek vissza ezzel a bizalommal. Akárki odasétálhat például egy fóliához, hogy meg- símogassa a hátát. A pingvinekhez oda se kell menni: ezek a kedves és kíváncsi madarak maguk mennek az emberhez. De ez a vidék arra is jó, hogy az ember megtanulja — mennyire szüksége van embertársaira. A barátság, a munka, és a hősiesség fogalma itt tündöklő tisztasággal ragyog... (APNj
