Tolna Megyei Népújság, 1964. március (14. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-29 / 75. szám
f A qyűrűsnyakú gácsér T arhonyás Vendel zsugori ember hírében állt í'alu- szerte. Zsugoriságához következetesen hű maradt akkor is. amidőn a falu termelőszövetkezeti község lett. Ám ettől kezdve fukar természete már nemcsak szőkébb családját, hanem cimboráit. fogatos társait is foglalkoztatta. — Meg kéne leckézteti egyszer fezt a Tarhonyást — fordult társaihoz egy alkalommal Kábái, a fogatosbrigád vezetője. — Csak azt nem tudom, hogyan? A minap aztán maga Tarhonyás akaratlanul is megadta az ötletet, saját megleckéztetésé- hez. Este volt. kifogás után. s míg a lovak a jászol mellett az illatos lucernát ropogtatták. a fogatosok az istálló közepén cigarettázva diskuráltak. Politikáról, időjárásról, valamint a háztáji hízók étvágyáról. súlygyarapodásáról. A beszélgetésbe Tarhonyás is bekapcsolódott. Dicsekvőleg közölte, hogy az ő disznaja már meghaladja a két mázsát, de még mindig úgy eszik, hogy alig győzi takarmánnyal. Hanem az öt gácsér, amelyet négy hete töm az asszony, az már. kész! Kivált a gyűrűs nyakú hízott meg nagyra, nem akar P sokat mondani, de testvérek között is megvan négy kiló! — Akkor a holnapi névnapodon ehetünk majd jó kacsapörköltet — jegyezte meg a . többiek felé kacsintva Kábái. — Megvan már annak a helye — tért ki a provokálás elől Tarhonyás. s már bánta, amiért említést tett a hízott gácsérokról. — Van rá öt liter borom, hogy megkóstolom a gácsérjaidat! — jelentette ki tenyerét_ fogadásra nyújtva Kábái. — Nos, ezt már magam is szeretném látni — ment bele a játékba Tarhonyás. Óvatosságból, amint hazaérkezett, első dolga volt a gácsérok megtekintése, majd miután meggyőződött róla. hogy megvannak valamennyien, fogta s a baromfiólból áthordta őket a szerszámoskamráira „ Rájuk zárta az ajtót, májd Marost, a téglavörös színű kuvaszt közvetlenül az ajtó elé kötötte — őrnek. — Úgy hallom, lopják a kacsákat — magyarázkodott odabent asszonyának —. ezért bezártam őket a kamrába. — s átnyújtotta neki a kulcsokat. A fogadásról azonban hallgatott, s ez okozta vesztét. Másnap ugyanis, miközben a tagok őröltetni való búzájával a ceglédi malomban járt. Kábái komoly ábrázattal állított be Tarhonyásékhoz.----Üzenetet hoztam mond-, t a az asszonynak. — Kitől? — kérdezte Tarhonyádé. — Vendeltől. — Csak nem történt valami baj? — Baj nincs, ellenben azt mondta, tegyem meg, ugorj ak át a biciklivel, oszt’ mondjam meg, hogy az öt gácsérból hármat vágjon Je vacsorára, mert az elnök, meg a fogatosok jönnek estére névnapot köszönteni. Az asszony jámbor, de kétel+ kedő tekintette) nézett Kábáira, majd így szólt: — Ezt az este is megmondhatta volna. Aztán meg nem szokott az én uram névnapot tartani. — Ez már nem rám tartozik — indult az ajtó felé Kábái. — Én az üzenetet átadtam. Hopp! — csapott hirtelen homlokára —, majd elfelejtettem, hogy még azt is mondta, a gyűrűs nyakú gácsér feltétlenül közte legyen a három kacsának! Ez már hatott. Ha Kábái 3 gvűrűsnyakú létezéséről is tud, akkor igaz lehet a dolog; Kábái csakugyan beszélt az em- . berrel. — Nem bánom — mondta nagyot sóhajtva. És mindjárt hozzáfogott a vacsorafőzés előkészítéséhez. így történt, hogy aznap este úgy hét óra felé, amikor Tarhonyás a malomból hazaérkezett, otthon már terített asztal, porcelántányér, s a tűzhelyen illatozó finom kacsapörkölt fogadta. .— Hát itt meg mi történik? Az asszony egy cseréptálból éppen a galuskát szaggatta, ezért háttal állva válaszolt: — Mi történne? Az, amit üzentél. — Én? Kitől? Mit? — Azt, hogy vacsorára vágjak le három kacsát. Meg azt, hogy közöttük legyen a gyűrűsnyakú is. — A gyűrűsnyakút is levágtad? — Le hát. De most nem érek rá diskurálni, inkább gyere, oszt’ tartsd azt a tésztaszűrőt a vödör fölé, mert mindjárt jönnek a vendégek, és még sehogyan se állok a vacsorával. Tarhonyás a fejéhez kapott. — "Vendégek? Ki hívott ide vendégeket? . Már éppen egy kacskaringós káromkodásba kezdett, amikor kintről kutyaugatás, majd láb- csoszogás hallatszott, s a konyhaajtóban Kertész Dani, az elnök, Kábái, a brigádvezető, meg vagy öt tsz-fogatos „Sok boldog Vendel estéjét” köszönve lépett be. Valamennyien egy- egy üveg bort szorongattak a hónuk alatt, amit mindjárt az asztal közepére tettek. — Gondoltuk, elkél egy kis ilóka a kacsapörkölt mellé — mondta Kábái, miközben az egyik széken kényelmesen elhelyezkedett. Követték példáját a többiek is, csak a hirtelenében házigazdává előlépett Tarhonyás állt az ajtóban, mint akit fejbevertek. — Nyertél, Kábái! — nyögte ki végül verejtékezve. Majd hirtelen az asszonyra ordított: — Tálalj, Juli! A szemtanúk véleménye szerint Tarhonyás ezen az estén három púpozott tányér kacsapörköltet fogyasztott el, majd úgy éjfél körül, amikor az utolsó pohár bort is kiöntötte a poharakba, átölelte Kábáit, megcsókolta, és azt követően az összes jelenlévőket meghívta disznótorra. ARI KÁLMÁN DARÁZS ENDRE: AMERIKÁSOK Értsétek meg: bennünket elűztek És a végén semmink sem maradt. Csak hajójegy s vasútjegy hazáig És fejünkön különös kalap, Nagy karimás, amely Colorado Viharait fogta egykor el, De hogy ki élt Ohió poklában, Közületek már kit érdekel? tiltok csak a televízió-képnél S láthattok különb tengereket. Amelyeken, a hadunk, a megtört, Egykor széllel átverekedett S mondjátok csak, minek öreg néktek, Mikor annyi erős, szép öreg Él nálatok s a halál a kertjét Mind nehezebben töltheti meg, Mi sziikségtek volna olyan hadra, Aki kedvét, szívét, erejét Másik földrész asszonyánál hagyta S fia nem tudja apja nevét Eldadogni — akkor mi szükségtek Arra. hogy e megfogyott csapat Fejbubján a nagyszélű kalappal Egyik nap csak a hajóra kap, Zörögni jön beszögezett ajtón. Amely mögül kihalt a család S azt hiszi, hogy kettétört korára Valahol füstös kuckót talál S mesélhet majd dörgő hurrikánról És még annyi elcsépelt mesét, Amit géped esténként varázsol Kékes fényben vibrálva eléd — Értsétek meg, jövünk mégis, sorban, Hazatér a rokkant száműzött, Van joga botorkálni vén fák közt, < Labdát lesni gyermekek között. ANTALFY ISTVÁN: Tavasz, — közelről Ide jöttem, hogy lássalak, tavaszi táj. kedves vidék! 3 most itt állok, e fák alatt, fejem felett tavaszi ég, köröttem tavaszi világ! Ez az illat! Föld illata! Ez a fény: tavasz-ragyogás! Ilyenkor ez a szó: haza még szebb, mint máskor! Ez a láz bennem villámként' villan át... Közelről nézlek, új tavasz, és előbújó kis bogár, és tudom, minden" így igaz, ahogy látom, ahogy e pár (tere újraszült ezer csodát...! Valamikor már előző nap, szombaton. lázasan sürgött-forgott a ház népe: fűtötték a kemencét, mert húsvéti kalácsot sütöttek. A gazda kint bárányt nyúzott, Mária Terézia buzgón ügyelt a nagyheti. böjt megtartására. Csak utazásai közben mentette föl magát. Minden udvari személynek alkalmazkodnia kellett a rendhez. mert húsvét vasárnapra finom teteje lett az ég. az alsó azzal az általános szólásmondás- amJk°r 1764-benegy pro.esbáránypecsenye illett. rgSjé psdig a föld. és tartalmú- sál állhatott összefüggésben, hogy ,ans diplomata volt hiva.alos A tűzhelyen Totyogó fazékban ból képződött az ember. a néphagyomány szerint a nyxil nagypénteken Mária Teréziához 4 .7 .. .” OOI Kepzoauu az einuei. u . . tóttól- leinóto t börzsöny főtt. Abban festettek é egyiptomiak hálaérzéssel márciusban megbolondul. Innen he^e- sem tettek kivete.t. meet pirosra a tojásokat< melyek- ~ • ft,nnok ered & mai csokoládé es cukor- T7T re csodálatos szíveket és rózsákat ______ÍL 3m' ból készült nyúlfigurák eredete. l"4-ben VI Pius papa husvelN álunk dunántúli szokásként kor Becsbe látogatott, es ünnepi lehetett kiharcolni. t A húsvéti tojása jándékozás kedezer éves múltra tekint vissza. A rómaiak ugyanis április havában ünnepelték a tojás ünnepét. a Léda-hattyú to ásóból életre kelt Castro és Pollux tiszteletére. Ezt az ünnepet azután a keresztény papság szívesen átvette, mi ünnepén, aki a halálra végité letet mondott. A keresztények vés szokása igen régi keletű, több később e.én ettek tojást húsvér Qtjjcajonrrn3j a tapasztalatlan fiatal templomban vagy udvari áldás— kor meaemUtenilnk hoov emberkéket érettebb kamaszok kiosztást celebrált. Eidekes megemlítenünk, hogy . . . _ elkészített fa- Nyilvános pinkátok hirdettek az Perzsiában újév napjait szoktak laszeaiejc e-ore eiKesznen ju ... ... ajándékozni piros tojásokat. tojással. , , Érdekes fényt vet a nép ke- Olaszorszagban a szülök moha- Mélyére a húsvéti tojások színe, bol csinált feszekbe rejtettek a Nálunk piros tojást szokás aján- húsvéti tojásokat, s azutan el- dékozni: Romániában kedveltek a vei a tyúkok ilyenkor bőségesen duglak a kertben, vagy a nazoan s^rga színűek, a lila és sötét tojtak, s így a papokat illető és a gyerekek, egy adott je.re. a kávészínben játszók. Jugoszláviád tizedadót .a tojásokra is ki lehe- keresésére indultai:. ban pjrosra gS sárgára, Szlovákiáiéit terjeszteni. Németországban ugyancsak ki- ban pirosra, sárgára és zöldre Bizonyos szerepet a tojás már küldték a gyerekeket, hogy néz- festik a tojásokat: az -emberiség legősibb történeté- zék meg a tojásokat, melyeket a Hadd említsük meg. hogy ...... . . . y ben is játszott. A hinduk szerint tyúk rakott. A németek a fé- eleinte csak fehér tojásokat adtak ona^.oaete.: ts kíváncsi néppel, például a tojásból született az szekbe tyúlc helyett kitömött egymásnak húsvétkor az embe- ,z<jJ es ,eze> , fs01’?/.1 kívül, a ember. Mint a hindu hagyomány nyalat tettek. rek és csak később kívánták az hatkonnai szemközt al,o bánkor mondja, a tojás két darabra re- Ez is húsvéti hagyomány, mely ajándékba adott tojás értékét és ,,ZDor. egységes arubelepoaij- becsét emelni azzal, hogy pirosra hetese mellett elhelyezkedett kokányozás járta. amely miset tartott: “ Szen‘ ^énemlékezetes cselekményt az utcai szegleteken és a templom ajtai iáin kifüggesztve, melynek tő- szomszédságában holmi divat- árusnök ajánlgatták hirdetéseiken portékáikat, felülmúlhatatlan kézpasztáikat és egyéb hívságos világi dolgaikat. A nagy udvari áldás alkalmából húsvét vasárnapján megtel.ek a bécsi utcák, ablakok, sőt még ßu da pest történetének bibliográfiája Könyvtári irodai- könyvtár könyvállo- korlati hasznossága műnk egy nagy jelen- mányát figyelembe miatt — a II. kötet tőségű művel gyara- vették. Átszűrtek jelent meg. Ebben az podott. A budapesti 1200 féle hazai és esztendőben jelenik Szabó Ervin Könyv- külföldi napilapot és meg még a III. és a tár dolgozói közel folyóiratot. Gondos- IV; kötet is. A mű tízévi kutatómunká- kodtak arról, hogy a szinte felmérhetetlen val állították össze a fővárosról szóló ide- segítséget nyújt min- 100 000 címszóból ál- gén nyelvű, hazai és den kutatónak, újló bibliográfiát külföldi szerzők tol- ságírónak, tanárnak, amely magában fog- Iából származó iro- diáknak egyes helyialja a fővárosra dalom is a gyűjte- történeti (budapesti vonatkozó válogatott menybe. kerüljön. vonatkozású) témák irodalmat. Az adat- az egész sorozat feldolgozásához. Az gyűjtés soián a Sza- ^ét kötetből áll, érdeklődők a könyvbo Ervin Könyvtár , , „ , „ , . anyagán kívül szinte amelyből elsőnek — tárakban ezt a muvalamennyi fővárosi közvetlenül mai gya- vet megtalálják. ezernyi messzelátó boldog tulajdonosának tekintete szegezödött a pápa alakjára. Előkelő bécsi hölgyek izgatottan tolongtak VI. Pius elé. hogy a sarkát megcsókolhassák. Ez festették, az öröm színére. Van még egy ok. mely a fehér tojások festését megmagyarázza. Valószínűleg azért festették' meg a tojást, hogy az eredeti rendeltetésétől elvonva, tisztán csak az önzetlen ajándékozás jelképéül még semmi! szolgálhasson. Betegeskedő gazdag emberek. Végezetül idézzünk fel krőni- öleik a lakásukból nem mozdul• kánkban emlékezetes történelmi haltak ki. kieszközölték nagy húsvéti eseményeket is. Úgy ír- utánjárással a pápánál, hogy bájuk meg. ahogyan azok a való- zukba küldje a — papucsát, me- sápban megtörténtek. [vet azután arany tálcákon az József császár egyszer olyan összes-hásnép jelenlé ízben, fáklya- rendeletet adott ki, melynek alap- világítás mellett hordoztak szóján mindenki, aki az udvarhoz bárói szobára, tartozott, a nagycsütörtöki áldó- A húsvéti látogatás befejezizásnál rangsor nélkül léphetett séül VI. Pius pápa személyesen, elő. Addig egy kamarás szokta te'te fejére Batthyány eszterg^nii volt a neveket kikiáltani. érsek-piimáinak és a bambergi Nem árt tudnunk, hogy József érseknek a 40 000 seudiba került császár katonai díszben végezie bíbornoki kalapot, és ezzel az az ünnepi ájtatoskodást. és 1767- emlékezetes 1774-es bécsi hús-, ben egy nagylelkű gesztussal el- véti látogatás véget ért. törölte a szokásos húsvéti lábmosást... RÉVÉSZ TIBOR
