Tolna Megyei Népújság, 1964. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-28 / 74. szám

I *e n A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. évfolyam, 74. szám. ÁRA: 50 FILLÉR Szombat, 1964. március 28. Népmozgalom a mindennapi ivóvizünkért C2. o.) *t Rádiómelléklet (4. o.) . tFélidő“ . az ököl i,vó NB ll-ben 1 T>5o) j Illést tartott az MSZMP Tolna megyei Bizottsága Pénteken délelőtt 9 órai kez­dettel kibővített ülést tartott Szekszárdon az MSZMP Tolna megyei Bizottsága. Az ülésen részt vett Benkei András, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, belügyminiszter, Varga Sándor, a Központi Bizottság párt- és tömegszervezeti osztá­lyának helyettes vezetője és Szokup Lajos, az építésügyi mi­niszter helyettese. A kibővített ülés napirendjére Soczó József, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának első titká­ra tett javaslatot. A javaslat alapján a .megyei bizottság meg­tárgyalta a megye építőiparának helyzetét.. — Vitaindítót Virág István, a megyei pártbizottság titkára mondott. A második na­pirendben a megye mezőgazda- sági termelésének helyzetét vi­tatta meg a pártbizottság. Vita­bevezetőt Soczó József tartott. A két napirendi pont felett késő estig tartó vita bontakozott ki, amelynek során felszólalt Bénikéi András belügyminiszter és Szokup Lajos miniszterhelyet­tes is. A vita alapján a megyei pártbizottság mindkét napirend­hez megfelelő határozatot hozott. (A határozatok ismertetésére la­punk vasárnapi számában visz- szatérünk.) A megyed pártbizottság har­madik napirendként személyi ügyeket tárgyalt. A KGST-bank tanácsának harmadik ülésszaka Moszkva (TASZSZ). Moszkvá­ban megtartották, a gazdasági együttműködés nemzetközi bank­ja tanácsának harmadik üléssza­kát. A háromnapos ülésszakon megvitatták a bank tevékenysé­gével kapcsolatos aktuális kérdé­seket, és ennek alapján megfele­lő határozatokat fogadtak el. A baráti és testvéri együttmű­ködés szellemében, a résztvevők teljes kölcsönös megértésének je­gyében lezajlott ülésszakon Rolf Wetzel, a Német Demokratikus Köztársaság küldötte elnökölt. Közlemény Koszigin olaszországi látogatásáról A szovjet miniszterelnök-helyettes sajtóértekezlete Róma, (TASZSZ). Pénteken az olasz fővárosban közös szovjet— olasz közleményt adtak ki Alek- szej Kosziginnek, a Szovjetunió Minisztertanácsa első elnökhe­lyettesének olaszországi látogatá­sáról. Koszigin, aki az olasz kormány meghívására a genovai szovjet ipari és kereskedelmi kiállítás megnyitására érkezett Olaszor­szágba, ott tartózkodása alatt ta­lálkozott Segni köztársasági el­nökkel, Maró miniszterelnökkel, Saragat külügyminiszterrel, Mat- tarella külkereskedelmi minisz­terrel, és más olasz államférfiak­kal — hangzik a közlemény. A beszélgetéseken részletes vé­leménycserét folytattak a nem­zetközi helyzet számos kérdésé­től. A felek további lépéseket sür­gettek az általános és teljes lesze­relés megoldása érdekében, leszö­gezték, hogy nagy jelentőséget tu­lajdonítanak a két ország kapcso­latai elmélyülésének a kölcsönös megértés és együttműködés szel­lemében, áliást foglaltak a vitás nemzetközi kérdések békés meg­oldása mellett, s végül arra a kö­vetkeztetésre jutottak, hogy a ke­reskedelmi együttműködés fej­lesztése jelentősen előmozdítja a népek közötti jó megértést és a béke erősödését. Péntek délelőtti sajtóértekezle­tén Koszágin újságírók kérdései­re válaszolva szólt a két ország gazdasági kapcsolatainak egy új vonásáról: a Szovjetunió teljes üzemberendezéseket is vásárol Olaszországtól. Arra a kérdésre, vajon politikai tényezők akadályozzák-e a kap­csolatok továbbfejlesztését, Ko­szigin rámutatott: az a tény, hogy Olaszország tagja az európai Kö­zös Piacnak és az atlanti szövet­ségnek, természetesen bizonyos mértékig korlátokat szab a kap­csolatok kiterjesztésének. Emlé­keztetett arra, hogy a genfi vi­lágkereskedelmi értekezleten a Szovjetunió szót emelt a zárt gazdasági alakulatok ellen, ame­lyek akadályozzák a kereskedel­mi kapcsolatok minden irányú, kölcsönös érdekeken alapuló fej­lesztését. Végül Koszigin megelégedéssel nyilatkozott olaszországi látoga­tásáról, megbeszéléseiről. Ezzel kapcsolatban a többi között meg­említette, hogy az Olaszországba irányuló szovjet kőolajexport te­rén is változatlanul igen jók a kilátások. A fejletlen országok problémáit nem lehet a világkereskedelemtől elkülönítve megoldani Betiltották a Párizs-környéki húsvéti békemeneteiést Párizs, (MTI): A francia bel­ügyminiszter betiltotta a béke­mozgalom húsvét hétfőre terve­zett, a francia atomhaderő létre­hozása és a Bundeswehr atom- fegyverkezése ellen tiltakozó bé­kemenetet. A francia békebizottság tilta­kozott a kormány rendelkezése ellen. Felszólította a tüntetés résztvevőit, hogy a betiltott béke­menetelés kitűzött céljánál Com- piégneben gyülekezzenek és ott megtartják majd a tervezett nagygyűlést. Genf (MTI). A húsvéti ünne­pek miatt három napig szünetel­nek az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési értekezletének tanács­kozásai. A konferencia vitájának tapasz­talatait természetesen még korai lenne összefoglalni, hiszen a részt vevő 123 ország közül eddig alig több, mint húsznak a kép­viselője kapott szót. Ezek között azonban néhány fontos felszóla­lás is elhangzott, és ha a beszé­dek jórészét még bizonyos óva­tosság és tartózkodás jellemzi is, már kezdenek kirajzolódni az értekezlet általános vitájának fő vonásai. Mindenekelőtt nyilvánvalóvá vált, hogy az elmaradott orszá­gok népei igen sokat várnak et­től a konferenciától és katasztro­fálisnak tartanák, ha kudarcot vallana. A fejlődésben lévő országok sú­lyos helyzetének, az ott uralkodó nyomornak ecsetslése éles vádirat a volt és jelenlegi gyarmatosítók ellen, akik ezért a helyzetért fe­lelősek. Az is világos a felszóla­lások nyomán, hogy az elmara­dott országok pusztán saját ere­jükből. a fejlett országok segít­sége nélkül nem tudnak ezen a helyzeten változtatni. Ezért érthető, hogy a fejletlen országok küldöttségeinek körében csalódást keltett a fejlett nyugati hatalmak képviselőinek felszóla­lása. A nyugati küldöttek szinte egyöntetűen türelemre igyekeztek inteni az elmaradott országokat, saját történelmük példá ra, a ná­luk is megtalálható szegénységre hivatkozva hosszasan ecsitelték a fejlődés nehézségeit. Konkrét ígéretet. javaslatot egyikük sem tett, Mindegyik a maga elgondolását dicsérte, kezd­ve a „szabad kereskedelemtől" egészen a Közös Piachoz hasonló és természetesen az EGK véd­nöksége alatt létrehozandó zárt gazdasági csoportosulások alakí­tásáig. A vitában azonban az is meg­mutatkozott, hogy a fejletlen or­szágok nem túl sok reményt fűz­nek ezekhez a tervekhez. Jellem-- ző volt e tekintetben Sah indiai kü 1 kereskedelmi álla mminiszt er felszólalása, aki ugyan nem bí­rálta nyíltan a GATT-ot, amely­nek India is tagja —, de nyo­matékosan hangsúlyozta, hogy a szervezet gyökeres reformjára van szükség ahhoz, ha szerepet kíván játszani a nemzetközi ke­reskedelem fejlesztésében. Araujo Castro brazil külügy­miniszter nyíltan és erőteljesen bírálta az általános vám-, tarifa- és kereskedelmi egyezményt, s rámutatott, hogy az mind ez ideig a fejlett ipari országok aka­ratának engedelmeskedő szervezet volt. Guevara kubai iparügyi mi­niszter — akinek országa, mint ő mondotta, három minőségben vesz részt a konferencián: szocia­lista, latin-amerikai (tehát fejlet­len) és megtámadott ország —, nagy tapssal fogadott beszédében kijelentette: ezen a konferencián a fejlődő országok mellett van­nak olyan államok, amelyek meg­különböztetéseket alkalmaznak a nemzetközi gazdasági kapcsola­tokban, és olyan országok, áme­nekkel. szemben ezeket a meg­különböztetéseket alkalmazzák. Nyilvánvaló, hogy a fejletlen or­szágoknak az utóbbiakkal kell összefogniok — mondotta. Gue­vara felszólalása kapta egyéb­ként a konferencián eddig a leg­viharosabb tapsot. Szinte csak az amerikai küldöttség tagjai ültek merev mozdulatlansággal. Ball külügyminiszter-helyetíes ped-g nem volt a teremben, éppen ak­kor tartotta sajtóértekezletét. Patolicsev szovjet külkereske­delmi miniszter ugyancsak rá­mutatott. milyen veszélyeket rejt magában a „gazdag nemzetek" ködösítő fogalmának használata, és hangsúlyozta, hogy a Szovjet­unió és a többi szocialista ország a maga nagy gazdasági fejlődését saját népeinek állhatatos munká­ja révén, és nem más országok kizsákmányolása árán valósította meg. Teljes joggal állapította meg, hogy a Szovjetunió és a szocialista országok sem erkölcsi­leg, sem anyagilag nem felelő­sek azért a helyzetért, amelyet a gyarmati rendszer idézett elő a jelenlegi elmaradott országokban. A' szovjet külkereskedelmi mi­niszter azonban nem elégedett meg ennyivel. Közölte, hogy a Szovjetunió 1980-ig nyolcszoros sára növeli külkereskedelmét az elmaradott országokkal, fokozza nyersanyag- és trópusi élelmi­szerek _ vásárlását, megszünteti exportját azokból a cikkekből, amelyeket az elmaradott országok egymásnak tudnak szállítani, és kész részt venni bizonyos ipari, termékek termelésének kifejlesz­tésében specializálódás és koope­ráció révén. Nyilván hasonló kö­telezettséget ' vállal majd a többi szocialista ország is. A konferencia legsúlyosabb fo­gyatékossága változatlanul az, hogy nem egyetemes, hiszen a Kínai Népköztársaság, ez a ha­talmas fogyasztópiac — helyét olyan egyének foglalják el, akik az égvilágon senkit sem képvi­selnek. S a nyugati hatalmak jogi mesterkedésekkel megaka­dályozták azt is, hogy meghívják az értekezletre az NDK-t, a bé­keszerető német államot, amely máris tekintélyes helyet foglal el az elmaradott országokkal folytatott kereskedelemben. Bál­áz ülésteremben még kevés szó esett róla, a folyosókon egyre többet hallani arról, hogy a fej­letlen országok problémáit nem lehet a világkereskedelem egé­szétől elválasztva megoldani. A konferencia hétfőn folytatja a vitát, amelynek alakulásától sokban függ a tizenkét hetes ta­nácskozás sikere. (MTI.) Gheorghiu-Dej üzenete a világkereskedelmi értekezlethez Bukarest, (MTI): Georghiu-Dej, a Román Népköztársaság Állam­tanácsának elnöke üzenetet inté­zett a Genfben ülésező világ­kereskedelmi értekezlethez. Üze­netében a román államfő az érte­kezletét „az ENSZ tevékenysége jelentős állomásának” a nemzet­közi élet számottevő eseményé­nek nevezi, majd hangsúlyozza: „Az emberiség jelenleg óriási anyagi erőforrásokkal rendelke­zik, s ezek kellő lehetőségeket nyújtanak ahhoz, hogy bolygónk­ról eltűnjék a gazdasági elmara­dottság. Ahhoz azonban, hogy e lehető­ségek minden nép, minden or­szág rendelkezésére álló valóság­gá érlelődjenek, véget kell vetni a fegyverkezési hajszának, meg kell valósítani az általános és teljes leszerelést, teljesíteni kell az ENSZ-közgyűlés határozatait a kolonializmus minden formá­jának mielőbbi felszámolására. Meg kell szünteni a korlátozá­sokat és megkülönböztetéseket; amelyek leszűkítik és elferdítik a nemzetközi gazdasági kapcsola- tokat.” Hruscsov válasza Norodom Sziltanuknak Moszkva (TASZSZ). Hruscsov szovjet kormányfő válaszolt No­rodom Szihanuk kambodzsai ál­lamfő március 20-i táviratára. Szihanuk közölte, hogy Dél- Vietnamból katonai támadás érte Kambodzsát és kérte, hegy a szovjet kormányfő támogassa egy nemzetközi értekezlet sürgős összehívására tett javaslatát. Hruscsov válaszában kijelenti, hogy a Szovjetunió teljes mérték­ben osztja Norodom Szihanuk felháborodását a békeszsrető Kambodzsa ellen elkövetett bar­bár agresszió miatt, — Állandóan támogattuk és hajlandók vagvunk továbbra is támogatni az ön békeszerető or­szágát azokban az erőfeszítés sí­ben. amelyeknek célja Kambod­zsa nemzett függetlenségének megszilárdítása és területi épsé­gének biztosítása — írja Hrus­csov. • • • — A szovjet kormány újból tudatta Nagy-Britannia kormá­nyával, hogy továbbra is halaszt­hatatlanak tartja egy Kambodzsá­val foglalkozó nemzetközi érte­kezlet összehívását és kifejezte re­ményét, hogy az angol fél sür­gősen magáévá teszi a szóban forgó tanácskozás mielőbbi össze­hívására tett javaslatot. Hasonló­képpen felhívással fordultunk az Egyesült Államok kormányához, hogy mielőbb válaszoljon, még­pedig kedvező értelemben az ér­tekezlet összehívását célzó javas­latra — írja a továbbiakban a szovjet kormányfő, majd kijelen­ti. ha a Kambodzsa elleni agresz- szív cselekmények ügyében No­rodom Szihanuk az ENSZ Biz­tonsági Tanácsához fordul, szá­míthat a Szovjetunió támogatá­sára. /■</ n. péC

Next

/
Thumbnails
Contents