Tolna Megyei Népújság, 1964. március (14. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-28 / 74. szám
2 TOLVA MEGYEI NEPÜJSAG 1964. március 28. NÉPMOZGALOM a mindennapi ivóvizünkért az akadémiák jYf éhány évvel ezelőtt sok 1' vita volt róluk. Helyes-e a szervezésük, avagy nem, mi a szerepük a népművelésben és van-e egyáltalán valamilyen rendeltetésük? Az is felvetődött, érdemes-e az embereket munkás-, vagy termelőszövetkezeti akadémiákra hívni, mert bizonytalan az a végzettségi anyag, amit nyújtani tud. Tavaly úgy látszott, a korábbi vita lezárul, s az akadémiák elnyerik a népművelésben az őket megillető helyet. Üzemeinkben, termelőszövetkezeteinkben a kereskedelmi szerveknél és az élet több területén szerveztek akadémiákat. Az idei népművelési évadban a tavalyi tapasztalatok megerősödtek. Az a tény, hogy a tél folyamán 39 munkás, vagy értelmiségi, valamint 28 termelőszövetkezeti akadémián 2500-nál több felnőtt hallgatta megyénkben az előadásokat, az akadémiák létjogosultsága mellett szól. Méginkább megerősíti helyüket és szerepüket az a sok tapasztalat, amelyik a gyakorlati lebonyolítás kapcsán gyűlt össz<*. Ezek összessége azt bizonyítja, hoggy az élettel, a termeléssel összefüggő kérdések tárgyalása a legfontosabb. S ahol ez így történik, nem kell félni az elnéptelenedéstől, a részvétlenségtől. Fácánkerten, Mözsön és Bátaszé- ken sikerrel végigvittek 3 évfolyamot a termelőszövetkezeti akadémián. S hogy sikerült, abban nem kis része van a jó tematikának, de még több annak, hogy a közös gadáságok vezetői is fontos kérdésként kezelték. Ugyanerre példa a záv.pcji .tapasztalat is. Itt a lengyel! szakiskola tanáraival közösen szervezték a tanfolyamot és rendezték meg az előadásokat. A závodiak nagyon sok hasznos ismeretet gyűjtöttek az előadások és a tapasztalataik során. A megyeszékhelyen tavaly ősszel két termelőszövetkezetben is panaszkodtak, hogy egyszerűen lehetetlen az embereket elvinjii előadásokra. Mégsem mondtak le véglegesen a dologról. Egy alapos közvéleménykutatás után megállapították, hogy a gazdákat elsősorban a szőlő- és gyümölcs- termesztés problémái érdeklik. A tematikát ezek szerint módosították, s ettől kezdve a két teraz oktatás, s az idén újabbat kellett indítani, de ez közös vitá- | ban alakult ki, ahol arra kaptak I választ a szervezők, mit szeret- j nének leginkább hallani, mivel | szeretnének megismerkedni e akadémia résztvevői. Községeink ' egy részéből is érdekes tapasztalatokat gyűjthettünk, Helyenként már a falvakban is javasolják a termelőszövetkezeti akadémia megszervezését. Különösen ott, ahol rövid sorozatokkal ébresz- ,tették fel az igényt. Bogyiszlón j például baromfitenyésztésből és kertészeti témákból rendeztek rövid sorozatot. Az itt részt vevő hallgatókból alakult ki aztán a szakmunkásképző-tanfolyam, válik lehetővé, hogy az év végére a helyi közös gazdaság szakem- . bereket kapjon. Faddon az állat- tenyésztési szakkör és az akadémia hallgatóiból alakult meg a | szakmunkásképző tanfolyam. Rendeltetésük, helyük tehát megvan az akadémiáknak, s arra is van lehetőség, hogy magasabb „osztályba” lépjenek hallgatói. Az ideális az lenne persze, ha a népszerűség nem csak 20-—30 ' községre vonatkozna, hanem az i egész megyére. Ezt azonban még i korántsem lehet elmondani. A tapasztalatok másik része arról ! ad bizonyságot, hogy az akadémiák ott jutottak zsákutcába, ahol kevéssé bíznak bennük. Itt van például Decs. Érdekes mó- don, a néhány előadásból álló sorozatok népszerűek a község-; ben, viszont az akadémia elnéptelenedett A probléma ott mutatkozik, hogy az előbbinek a tematikája találkozott, az utóbbié pedig nem a falubeliek érdeklődésével. Meg aztán talán nem is álltak úgy mellé az arra hivatottak. ahogy szükséges lenne. í vadzárás előtt állnak aka- démiáink. Néhány helyen már kiosztották a bizonyítványokat, máshol pedig a közeljövőben kerül erre sor. Elismerést érdemelnek azok, akik szabad idejüket nem sajnálva, eljártak az előadásokra. A fejlődés vitathatatlan, s ez nemcsak számszerűségben mutatkozik meg, hanem abban is, hogy egyre inkább a konkrét szakmai kérdések iránt érdeklődnek a hallgatók. Ez azt hisszük a korábbi vitát végleg A víz roppant nagy mennyiségben fordul elő földünkön, közismert, hogy a földfelszín több mint kétharmadát víz borítja. Az ivóvízellátás mégis világprobléma, mert hiszen ez a nagytömegű folyadék úgy, ahogyan van a természetben, az esetek többségében nem használható emberi élvezetre. Magyarország az ivóvízszerzés lehetőségeiben a jobb viszonyokkal rendelkező országok közé tartozik, mégis nagyon sok gond, probléma adódik nálunk is. Hagyományos módszerekkel egyre kevésbé lehet kielégíteni az igényeket, márpedig ezek olyan igények, amelyek fontosságát, jogosságát nem kell különösebben bizonygatni. A probléma nálunk abból adódik, hogy a hagyományos kutak egy része mindinkább elszennyeződik, másrészt pedig abból, hogy a települések növekedésével mennyiségileg is mind nehezebb a szükséges vízmennyiséget biztosítani. Éppen emiatt vált szükségessé, hogy a szakemberek, közéleti személyiségek mind behatóbban foglalkozzanak a vízellátási gondokkal, minél több, hathatósabb intézkedést tegyenek. A mi megyénkben a probléma megoldására 20 éves tervet dolgoztak ki. Az a cél, hogy 1980-ig a megye minden olyan községe, amelynek fejlődési perspektívája van, rendelkezzen törpevízművel, vagyis, hogy mindenütt legyen egészséges, megfelelő ivóvíz. A megyében ugyanis sok helységben még artézi kút sincs. A helyzet ugyan sokat javult az elmúlt években, de mintegy 23 000 ember él még olyan belterületen, ahol nincs artézi kút, tehát nem megfelelő az ivóvízellátás. Persze indokolatlan lenne meghúzni a vészharangot, a jelenlegi állapot ezekben a helységekben is sokkal jobb, mint néhány más országban. De tény az, hogy a régi kutak mind jobban szennyeződnek azáltal, hogy nincsenek letakarva, sőt, több tényező következtében erős szennyéződési folyamat észlelhető a felsőbb vízrétegek egészénél, amelyekből a régi kutak táplálkoznak, így aztán nem lebecsülendő a fertőzési veszély lehetősége. A terv kidolgozásának stádiumán már jóval túljutottunk, jelenleg már javában benne vagyunk a megvalósítás szakában. A terv kidolgozásakor a megyében Szekszáraon és Dombóváron kívül alig volt vízvezeték és mélyfuratú kút. Ma már — néhány év munkájának eredményeképpen — 26 helységben, tehát a megye helységeinek egy negyedében törpevízmű szolgáltatja a vizet. Mélyfuratú kút a helységeknek már csaknem kétharmadában található. A korszerű vízvezetékek hossza eléri a 300 kilométert. A megyében kidolgozott terv — nagyon helyesen — egyrészt az állami támogatáson, segítségen, másrészt pedig a helyi ösze- szefogáson alapul. Arról természetesén szó sem lehetett, hogy máról-holnapra akármilyen erőforrásból is megoldjanak minden problémát, ez irreális elképzelés lett volna. Egyedüli megoldásnak a fokozatosság mutatkozott. Viszont beigazolódott az is, hogy az ütemet lehet gyorsítani, s végeredményben az összefogáson múlik, hogy egy-egy községben mikortól fogyaszthatnak jó ivóvizet. Érdemes egy kicsit végigtekinteni a megye eddigi fejlődését. Dombóvárról elindult egy nagyszerű kezdeményezés az ötvenes évek második felében, E kezdeményezés lényege az ivóvízprobléma társulat, tehát lényegében szövetkezés útján való megoldása volt. Társulatot alakítottak, amely hitelt kért és kapott az államtól, így aztán hozzáfoghattak a községfejlesztési alap kereteit is jóval meghaladó beruházás megvalósításához, meg-> építették a vízmüvet. A költségeket a társulat tagjai fedezik évi arányos részletekben, s végeredményben nem „is jelent részükre különösebb megterhelést. E kezdeményezés nyomán valósággal népmozgalom bontakozott ki országszerte Mindenütt azt mondták, hogy amit lehetett Dombóvárott, lehet másutt is, így aztán mind több törpevízmű épül meg. Ezen az alapon készült el a megye többi törpevízműve, s minden évben több és több községben látnák munkához. Az idén Dunakömlődön, Dunaszentgyörgyön fejeződik be az építkezés, de javában dolgoznak Alsónyéken, Kocsolán és más helyeken is. Több helyen, Tamásiban, Nagy- szokolyon, Tengelicen, Zombán, Nagydorogon most szervezik a társulatot törpevízmű építésére. A igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy a munka nem megy magától, szinte mindenütt sok nehézséggel jár a társulat megalakítása. Viszont éppen ebben gyökeredzik, hogy a vízellátás megjavítását meg lehet gyorsítani, hiszen tulajdonképpen hozzáállás kérdése az egész. Azon nem lehet csodálkozni, hogy nehézségekbe ütközik a társulat megalakítása, hiszen minden ember másként gondolkodik, különbözőek az igények, az anyagi körülmények is változóak, így aztán sok maradi ellenkezéssel találja magát szemben a gondolat felvetője. De ahol a vezetők nem vállalják e nehézségeket, mert sajnálják a fáradságot, a munkát, mulasztást követnek el a lakossággal szemben, mert a közérdek vitathatatlanul megkívánja a vízellátás fokozatos javítását. Nagy- szokolyban is nagy volt az ellenszegülés, nem hiányzott azonban a szép szó a meggyőzés, sőt a Hazafias Népfront helyi bizottsága még tapasztalatcserét is rendezett Szakályban, hogy a gyakorlatban győződjenek meg a vízmű előnyeiről, így aztán fokozatosan mind hátrább szorult, elvesztette a talaját az ellenkezés Sajnos, nem mindenütt van ez így. Decsen például évek óta vajúdik a társulat megalakításának ügye. Már kész a vízmű terve — azt társadalmi segítségként „megkapta a község —, társulat azonban még nincs, pedig nagyobb energiával itt is megalakítható lenne. A lehetőségek ugyanis nem rosszak Decsen sem. Az eredeti terv némi módosításával ugyanis egy-egy tagra mindössze 20—23 forint hozzájárulás esne havonként. Amikor tehát a " példás eredményekről adunk számot, szóba kell hozni a még kihasználatlan lehetőségeket is. Jó lenne, ha nagyobb ütemben haladhatnánk előre, mert sok még a tennivaló, ehhez azonban mindenekelőtt a társadalmi összefogás fokozatára van szükség. B. F. melőszövetkezetben körülbelül 100 ember járt el az előadásokra. gyancsak az akadémiák mellett szól az a tény, hogy néhol már külön kérik a dolgozók. Tolnán a Textilgyárban tavaly is szép sikerrel zárult Mit hoz a Minden gyermek izgatottan várja a húsvétot, találgatják, vajon mit hoz a nyuszika? Nagyon várják a húsvéti nyuszikát az óvodákban, bölcsődékben is, mert ide minden évben ellátogat tele puttonnyal. Szekszárdön, a Bezerédj utcai napköziben Hideg Anna vezetőnő így számolt be a húsvéti előkészületekről: — Mi a nagyobbakkal felelevenítjük a húsvéti népszokásokat. A fiúkkal loosolási verseket tanítottunk be, amelyet szombaton délelőtt elmondanak a kislányoknak. A kislányok hímes tojással viszonozzák majd a verset és a locsolást, összesen 114 gyermekünk van, de a húsvéti nyuszika valamennyinek hoz majd valamit. eldöntötte, s rámutatott, hogy nem lehet más a cél mint a termelés segítése, jobban felkészült az élet dolgaiban alaposabb ismeretekkel rendelkező emberekkel. Sz. I. nyuszika? A Kinizsi utcai bölcsődében Kovács Zoltánná vezetőnőtől megtudtuk, hogy már megvásároltak 64 bakclittojást, ezen felül 7 kilogramm tojáscukrot. A tojásokat megtöltik majd tojáscukorral, s ezt kapják a gyermekek. Az udvarban nyúlfészket készítenek, s itt verset mondanak a gyerekek. A Beloiannisz utcai óvodában nem készülnek húsvéti ünnepségre, mert nem' készülhetnek. Itt most nagytatarozás folyik, újjávarázsolják a helyiségeket. A Beloiannisz utcai bölcsőde kis lakóinak tehát felújított, tiszta otthont hoz a nyuszika.., A termelőszövetkezetek számára kezdettől fogva az állami gazdaság a példakép, mint mező- gazdasági nagyüzem. Érthető, hiszen az állami gazdaságok több, mint tízéves múltra tekintenek vissza, s valóban nagyüzemmé fejlődtek minden tekintetben. A teljes gépesítés, az üzemszervezés precízsége, a korszerű eljárások alkalmazása minden területen, a nagy hozamok, a tömegtermelés: ami csak jellemző az állami gazdaságokra, mind olyan követelmény, amelynek elérése közvetlen cél a tsz-ekben is. Egyik-másik szövetkezet már közel jár ehhez, és általában kisebb a különbség a kétféle gazdálkodási forma eredményessége, színvonala között, mint évekkel ezelőtt. De még mindig példakép az állami gazdaság, különösen a jó gazdaság. Tolna megye gazdaságai jók, országosan is figyelemre méltó eredményeket érnek el évről évre. De közöttük is az egyik legjobb a kanacsi. Major László fő- agronómus tájékoztatása alapján most bemutatjuk, milyen ez a gazdaság. Teljességre nem törekedhetünk, de a legfontosabb tények, adatok ismertetése belefér egy tudósításba: az adottságok, néhány eredmény, a fejlődés útja, és a szakirányítás. A Kanacai Állami Gazdaság Milyen a Bemutarjuk a Kanacsi 1950-ben szerveződött, de azóta sok változáson ment keresztül, például legutóbb. 3 évvel ezelőtt hozzácsatoltak egy dunaföldvári területet. A gazdálkodás végleges „profilját”, képét, összetételét most alakítják ki. Szőlő- és gyümölcstermesztő, meg állattenyésztő gazdaság lesz. összterülete 8600 hold, amiből 5300 hold a szántó. A terület 70 százaléka erősen dombos lösztalaj,' nagy károkat okoz rajta az erózió. A nehezen művelhető és kevésbé értékes területeket fásítják, illetve betelepítik gyümölcsfával, szőlővel. Jelenleg 337 hold a gyümölcsös, 398 hold a szőlő. Az összes szőlő új telepítés és 8 hold kivételével csemegeszőlő. A gyümölcsösből eddig 174 hold fordult termőre, a szőlőből 105 hold. A fö- agronómus azt mondja, évente 2—3 millió forint a gazdaság eredménye, tiszta jövedelme, de ennél lényegesen több lesz már a köze)jövőben is. ha „beáll’ a szőlő és a gyümölcs, termőre fordul az egész terület. Húst az utóbbi években átlagosan 181 mázsát adott el a gazdaság, minden száz holdra számítva ebből 159 mázsa a sertéshús, 22 mázsa a marhahús. Tejből 950 000 litert értékesített összesen egy év alatt, de ennél többet termelt: 1 200 000 litert. Kaptak tejet a dolgozók prémiumként, azonkívül felhasználják egy részét a mesterséges borjúneveléshez. Búzából 1961-ben 20 mázsás átlagtermést takarított be, 62-ben 16,54 mázsát holdanként, tavaly pedig, a rendkívül kedvezőtlen időjárás miatt csak 10,80 mázsát. A legjobb kukoricatermést 1960-ban érte el, holdanként 25 mázsát (májusi morzsoltban számítva). Tavaly 16 mázsa volt az átlagtermés. Árra törekszik a gazdaság, hogy több takarmányhoz jusson, ezért az idén borsót is termeszt 300 holdon, és takarmánynak való hibridcirkot 150 holdon. A lucernája több mint 700 hold, silókukoricát pedig 400 holdon vet. Az idén német lucernafajtát telepít 89 holdon, magfogáshoz, egy német
