Tolna Megyei Népújság, 1964. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-25 / 71. szám

tolna vn?r,rvi n*ptTT<? \n

a

SBC4. március 25.

EGY PARASZTASSZONNYAL

— Mit gondol, megkapta-e az élettől, amit várt. amire számíthatott, még egészen fiatalon?

— A munkát megkaptam. Tulajdonképpen csak azt. Kivéve az utóbbi éveket, most már szórakozás is adódik közben.

— Most is sokat dolgozik. Nem Sáradt bele?

— Azt mondhatom, sose fáradtam el. Szeretek dolgozni.

— A közös munkát szereti-e, Hi a szövetkezetben? Őszintén!

— Szeretem akkor, ha 'nem vagyunk nagyon sokan. így jó, hogy néhányon mindig együtt

dolgozunk. Ezt nagyon szeretem. Ha valamelyikünk elmarad egy nap. már hiányzik.

— ^ közeli" ismeretség, barátság megvolt ezekkel az asszonyokkal azelőtt is?

. — Ném. Itt kezdődött. A munka összehozott bennünket.

— Mi volt a tsz-ben a legelső közös munka, amiben magla is részt vett. és mit érzett akkor?

— Csalódást éreztem. Az még 1961-ben volt. Hagymaduggatás- kor. Nem tetszett, hogy mindenki csak azt hajtogatta, érdemes-e itt dolgozni, mit kapunk majd ezért, meg más ilyeneket. A l^rma is nagy volt. Szóval nem tetszett. Csak később, amikor már összetalálkoztunk egypáran. ilyen magamfajták.

— Mit ért azon. hogy magamfajták?

— Azt. hogy csöndesebbek vagyunk.

— Nem a régi vagyoni különbségek szerint csoportosulnak?

Megszűnt ez már?

— Még nem szűnt meg, de nem olyan erős, mint azelőtt,

— A mai házasságokban le- het-e látni a régi különbségek elmosódását? Szóval: egy valamikori módos parasztcsalád gyermeke könnyen összeházasodik-e a valamikori szegénycsalád gyermekével? A szülők nem ellenzik?

— Mindegyik eset megtörténik. Sokan még számon tartják a régi helyzetet. De a fiatalok azért legtöbbször keresztülviszik az akaratukat, ha szeretik egymást.

— Maga mit kapott kelengyének, úgynevezett stafirungként,

■'í*m ‘ v í

{A szövetkezeti majo. bon ponyván ülünk, , egy lucernakazal tövében. Az asszony 1 lábán bakancs, az újságíróén gumi- * csizma, amit a tsz-irodában ajánlottak fel, tekintettel arra, hogy a félcipő itt ’ kint használhatatlan. Dél van, ‘ enyhe napsütés, március 19-e, József-nap. Az . asszony ebédel, sonkát eszik. Napok J óta itt dolgozik egy másik asszonnyal, , megdarálják, lisztté őrlik a lucernát, * kalapácsos darálón. Bakonyi iánosnénak j hívják, 49 éves, tsz-tag, két gyermeket f nevelt fel. Lánya, aki óvónő, már 1954- J ben férjhez ment, fia pedig elsőéves j hallgató a Keszthelyi Agrártudományi ) Főiskolán, társadalmi ösztöndíjas: havonta 750 forinttal seftit! a tsz, a sza- kályi Kaposvölgye Termelöszöve'kezet. Bakonyi Jánosné március 8-án, c nőnapon ,,Kiváló termelőszövetkezeti tag" kitüntetést kapott. Tavaly sokkal több munkaegységet teljesített, mint a férje.

A beszélgetés közvetlen, minden feszél yezett.ség nélkül való. Az asszony egyetlen kérdésen sem csodálkozik, nyugodtan válaszol).

amikor férjhezment, és mit kapott a lánya? , , , •,

— Mi négyen voltunk testvérek, kaptam egy szobabútort. A lányomnak is bútort vettunk, hálót, és hát kitaníttattuk. De azóta is tart a strafirungolása. Most a fiú következik. Megígértem neki, hogy annyi értékú ajándékot kap. amennyit a nővére. Héteeer forintunk van „a takarékban.

— Az. egész évi pénzkeresetük, tehát, a terményeket nem számítva, mennyi volt 1963-ban?

— Körülbelül 9000 forint.

— Ebből mennyi ment adóba, és más, hasonló kiadásokra?

— 400 forint.

— A szövetkezet megalakulása előtt, de főleg a beadás idején mennyi pénzük maradt körülbelül évente?

— Semennyi. Ami jött, el is ment. Mindent rááldoztam a gyerekekre. Rádiót azért vettünk, mert restelltem, hogy a fiunk a szomszédiba megy rádiót hallgatni.

— Szórakozásra valóban nem jutott ideje magának az egész liatal életében? * "

— Nem. De mód sem igen volt rá. Most már eljárok moziba. Majdnem minden héten. Úgy is volt, hogy minden vasárnap mentem. Egymás mellé ülünk az ismerős asszonyokkal, akikkel együtt dolgozom, mintha mindig összebeszélnénk. Néha megnézzük a televíziót is. De legtöbbet a kézimunka mellett vagyok este, sokszor észre sem veszem, már éjfél. Vagy el is múlik, amikor lefekszem. Három év óta horgolok egy dupla ágyterítőt. közben díszpár- nákat is varrtam. Hármat. Tavaly meg kilenc szoknyát varrtam az énekkarnak. Fekete szövetbe fehér mintát.

— A varrást és horgolást lánykorában tanulta ? Mindig ^foglalkozott ezzel?

— Nem. Csak egy kicsit tudtam horgolni. Kézimunka-szakkörbe járok három éve, azóta jobban megy.

— Mit szeretne még. mire vá- igyik? Milyen életre?

— Nem is tudom. Legyen min- dig jó mun tudjunk sokat keresni. De azt szeretném, ha valami állandó munka adódna és nem kellene mindig mást csinálni. Most is kezdtük újévkor a ciroktisztítással. aztán kukoricát morzsoltunk, répaszeletet raktunk ki a vagonokból, és három napra elmentünk Decsre kukoricát és árpát merni, amit vett a szövetkezet. Utána pedig jött ez a lucernadarálás. Újév’ óta minden nap dolgozunk így ketten, hárman. Néha még vasárnap is.

■íí i , ,.. , ’ ■ v v ■ . ■ ‘r

— A többi asszony nem irigykedik emiatt? Nem mondják, hogy felváltva kellene, hogy mindenki dolgozhasson télen is?

— A keresetet sokan irigylik, de a munkát nem, ilyen hidegben. Előfordult, hogy eljöttek a télen valamit csinálni, de meg. is unták.

— örül a kitüntetésnek?

— Igen. Nem hittem volna.

(Búcsúzom tőle. Mosolyogva megjegyzi, hogy ilyen hosszú ebédszünetet még nem tartott)

SZABÓ JÓZSEF

a napraforgó

kérdés egé ie.i eddig

Ismét

Holnap, március 26- án Szekszárdon megbeszélést tartanak a

járási tanácsok vb. mezőgazdasági osztályvezetői. A tavaszi mezőgazdasági munkákról lesz szó. de főként és elsősorban arról a tarthatatlan állapotról, amely az úgynevezett exportnövények termeltetése körül uralkodik. Első helyen a napraforgó szerepel, meri a megye közös gazdaságainak e téren van a legtöbb adóssága. A népgazdaság érdekeit felesleges Tenne újból, ki tudja hányadszor ismételni, hiszen ezen igények kielégítésének fontosságát a tsz-vezetők nagyon jól tudják, ismerik. Ennek ellenére az a helyzet,, hogy 2S80 hold napraforgó termeltetésére még

mindig nincs megkötve a szerződés. Hiányzik 136 hold cukorrépa és 54 hold dohány is.

Végeredményben sok mindent meg lehet érteni és el lehet fogadni. de az e téren tapasztalható vonakodást és tartózkodást nem. mert semmi sem indokolja. Különösképpen nagy az elmaradás a tamási járásban. 1377 hold az a terület. amelyre napraforgóból még szerződést kellene a hözös gazdaságoknak kötni. Bárhogyan is nézzük a dolgot, ezt az elmaradást nem lehet tudomásul ven- nj, és a napraforgónapirenden fog maradni. amíg a kívánt változás be nem következik. A népgazdaság eddig is rengeteg pénzzel, géppel és más termelést elősegítő eszközzel támogatta a termelő- szövetkezeteket. Ez a segítség továbbra is megmarad, de nyilvánvaló. hogy éppen ez indokolja a nép- gazdasági igények teljesítését is.

Jól megfontolt és átgondolt a megyével szemben támasztott igény. Szeretünk kapni. de végiére is. eljutottunk odáig, hogy ha'ározottabÖan érvényt kell szerezni egy elvnek, nevezetesen: csak az kapjon. aki ad is.

Felsőfokú munkavédelmi tanfolyam kezdődik

Ipari vezetők, s dolgozók körében már ismert a kormány> 1963. évi 34-es törvényerejű rendelete. amely új alapokra helyezi a dolgozók munka- és egészségvédelmét. Ez a rendelet nagyobb követelményeket állít, mind a gazdaságvezetők. mind a társadalmi szervezetek. így a szakszervezeti szervek munkavédelemmel foglalkozó aktivistái elé is.

A Szakszervezetek Megyei Tanácsa. de a SZOT is igen nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy aktivistáink a legmagasabb munkavédelmi képesítést megszerezzék. Ezért is vált már rendszeressé megyénkben is többek között a munkavédelmi felelősök, biztonsági megbízottak rendszeres oktatása. Az oktatás felöleli a megye ipari és mező- gazdasági üzemeinek valamennyi munka- és egészségvédelmi kérdését.

Az egyre növekvő követelmények szükségessé tették, hogy a munka- és egészségvédelmet magasabb fokon oktassák az ezzel foglalkozó személyeknek. így létrehozták a SZOT felsőfokú munkavédelmi tanfolyamát. mely biztonsági megbízottak, társadalmi munkavédelmi felügyelők, munkavédelmi tudományos kutatók részére két tagozaton szervezi meg a magas fokú oktatást.

Szakmérnöki tagozatra jelentkezhetnek — az 1964 65-ös tanévre — okleveles mérnökök, va- 'lartíWt "Wdbfháti.vegyetemet ' végzett vegyészek. A szaktechnikus tagozatra jelentkezhetnek mindazok. akik technikusi oklevéllel rendelkeznek. Mindkét tagozaton budapesti és vidéki ágazat indul, két, illetve két és féléves a tanulmányi idő. Az oktatás az egyetemi rendszer szerint folyik. A hallgatók félévenként kollokválnak, majd meghatározott tárgyakból szigorlatoznak. A jelentkezéshez szükséges nyomtatványokat a Szakszervezetek Megyei Tanácsának Munkavédelmi Bizottságánál szerezhetik be a SZOT felsőfokú munkavédelmi tanfolyamára jelentkező személyek.

Gyorsan telik a gépre akasztott vödör, egy-két mozdulat és kész az orsó.

Ú3ABB EXPORTTERMÉK:

cÁ

Hevet változtatott az elmúlt évben a bátaszéki kádárok szövetkezete, az új név. a „Bátaszéki Kádár- és Fatömegcikk Ktsz. jóéban kifejezi, mivel is foglalkoznak az utóbbi időben a kádárok és... feleségeik, leányaik.

Két évvel ezelőtt kezdte meg a szövetkezet az export-termelést és a múlt évben már a 6,7 millió forintos össztermelésből több, mim négymilliót tett ki az export. Az idei exportterv pedig öt- és félmillió.'Főként nyugati országokba jutnak el a szövetkezet exportgyártmányai. Gyümölcstádák, bútorlécek. Kifizetődő ez nemcsak a szövetkezetnek, hanem a népgazdaságnak is, hiszen az exporttermékek nagy része tűzifából készül. A hulladékból parkettát készítenek, ezt azonban nem exportra, hanem belföldi felhasználásra, főként az építőipari szövetkezetek részére.

Uj gyártmány lépett a múlt évben az exporttermékek sorába, a cémaorsó. Bár jónéhány éve nálunk nem faorsóval hozzák forgalomba a cérnát, a külkereskededelem az Újpesti Cémagyártól egyre nagyobb mennyiségű faorsóra felcsévéli cérnát igényel. A báta- székiek vállalkoztak arra. hogy elkészítik és leszállítják a szükséges mennyiséget.

Megszervezték a gyártást. Saját maguk készítették el a szükséges berendezéseket, es ma már a két, félautomata esztergagéppel — két műszakban — naponta több. mint négyezer orsót készítenek el. Tavaly, a negyedik negyedévben — ekkor kezdték meg a cémaorsó gyártását — 365 ezer darabot készítettek, az idén több. mint kétmü- v Hót kell leszállítóitok.

\