Tolna Megyei Népújság, 1964. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-24 / 70. szám

í^wn. március a-«. TÓI.NA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Megnyílt az afro-ázsiai szolidaritási tanács algíri Algír (MTI). Ben Bella algériai elnök beszédével vasárnap meg­nyílt Algírban az afro-ázsiai szo­lidaritási tanács ülése. Ben Bella beszédében erőteljes harcot sürgetett a gyarmati rend­szer afrikai maradványai ellen. A szánok kijelentette, hogy támo­gatja az el nem kötelezett orszá­gok újabb értekezletének összehí­vását. Kedvezően nyilatkozott egy új bandungi értekezlet gondola­táról is. Az ülésszak résztvevőinek ne­vében Juszef Szibai, az afro-ázsiai szolidaritási szervezet állandó tit­kárságának főtitkára üdvözölte a konferenciát, és részletes jelentést terjesztett elő a mozgalom tevé­kenységéről, feladatairól. A szer­vezet legfontosabb feladatának je­lölte meg a még elnyomott népek felszabadításáért vívott harcot. Ezután Jazid algériai küldött, az ülésszak elnöke felolvasta az értekezlethez intézett üzeneteket, köztük Hruscsov üzenetét. Az üzenet többek között han­goztatja : A szovjet nép és kormánya szír tárdan és következetesen támo­ülése gáttá és támogatja Ázsia és Afri­ka népeinek felszabadulási har­cát, szívből üdvözli a gyarmatosí­tás-ellenes küzdelem nagy ered­ményeit. Ezeknek a sikereknek a forrása a népek önfeláldozó har­ca, és az a határozott támogatás, amelyben minden haladó erő, és elsősorban a szocialista országok népei részesítik a nemzeti függet­lenségire, vagy annak megszilár­dítására törő népeket. A szahadságszerető népek hatá­rozottan szembefordulnak a le- igázott országok népeinek nemze­ti felszabadulását akadályozó Im­perialista kísérletekkel. A fiatal nemzeti államok nagy mértékben megszilárdíthatják függetlenségüket és megerősíthe­tik antiimperialista álláspontjukat azzal, hogy fokozzák egységüket és szolidaritásukat a szocialista világrendszter országaival és min­den forradalmi erővel. Befejezé­sül a szovjet miniszterelnök hang­súlyozta, hogy az ázsiai és afrikai népek szolidaritási mozgalmára fontos szerep vár a gyarmati rendszer felszámolásában és a bé­ke biztosításában. Szocialista győzelem a burgenlandi választásokon Az újabb Habsburg-nyilatkozat sem oldja meg az osztrák kormányválságot tBécs, (MTI): A vasárnapi burgenlandi tartományi válasz­tásokon az Osztrák Szocialista Pártnak sikerült a „frontáttörés”: 1500-zal több szavazatot kapott mint a néppárt, s így Bécs és Karintia után ezúttal a harma­dik osztrák tartomány élére ke­rül szocialista vezető. A választás számszerű ered­ményei (zárójelben a legutóbbi 1960-as választás adatai): a szo­cialisták 79 613 (75 090) Osztrák Néppárt 78 101 (78 316), szabad­elvű párt 5965 (7486), kommu­nisták és baloldali szocialisták 1405 (1772). Figyelemre méltó, hogy a szo­cialista párt a zömmel parasztok lakta Burgenlandban éppen azo­kon a vidékeken tudta növelni szavazatainak számát, ahol Esz- terházy Pál 50 000 hektárt meg­haladó birtokai elterülnek. Az Osztrák Néppárt a hét végén újabb kísérletet tett, hogy egy Habsburg-nyilatkozattal kifogja a szelet a szocialisták vitorlájá­ból. Withalm, az Osztrák Nép­párt főtitkára Ottónál járt a ba­jorországi Pöckingben. Bácsi lap- jelentések szerint Ottó olyan nyilatkozatot írt alá, amely sze­rint lemond Ausztriába való visszatéréséről mindaddig, amíg a két párt tárgyal ügyéről. Bár a nyilatkozat szövegét eddig nem hozták nyilvánosságra, a hétfői Presse úgy értesült, hogy annak érvénye 1966 őszéig, a következő ausztriai általános választásokig terjed. Bittermann alkanceilár, az Osztrák Szocialista' Párt elnö­ke azonban szombat esti rádió­beszédében nem hagyott kétséget afelől, hogy semmiféle Habsburg- nyilatkozat nem jelent megfelelő biztosítékot mindaddig, amíg az Osztrák Néppárt nem kötelezi magát, hogy Ottó visszatérésének esetén a szocialistákkal együtt hajtja végre a parlament tavalyi (a Habsburg „trónörökös” be­utazását nem kívánatosnak mi­nősítő — A szerk.) határozatát, a kormányalakítási tárgyalások holtponton maradnak” —■ hang­súlyozta Pittermann. Az Osztrák Szocialista Párt elnöke vasárnap a burgenlandi választási ered­ményeket kommentálva kijelen­tette: „Népszavazás volt ez a néppárt által támpgatott régi és tervezett új arisztokrata-uralom ellen”. Megjött a jó Idő — indul a nyersgyártás a téglagyárakban Nagy feladatok várnak az idén a téglaiparra, a megye tégla­gyárainak több millió téglával kell növelni a tavalyihoz képeet a termelést. Ezért vették tervbe, hogy a fiyersgyártást a szo­kásosnál — március közepé­nél — korábban, a hónap ele­jén megkezdik. Ezt a számítást azonban ke­resztülhúzta az időjárás. A hó­nap első hetében már mindenütt felkészültek az indulásra, de a hirtelen visszajött tél lehetetlenné tette a nyersgyártás megkezdé­sét. A nyerstégla ugyanis igen érzékeny a hidegre, könnyen szét­fagy. Ezért mindeddig nem le­hetett megkezdeni a nyersgyár­tást, az idénykezdés eltolódott a hónap második felére. Végre fordulat állt be az idő­járásban. a téglagyárakban meg lehet indulni a . nyersgyártással. Paksról. Mázáról és Dombóvárról olyan értesülést kaptunk, hogy ma reggel megindulnak a gépek. A szekszárd-p«lánki üzemben ne­hezíti a helyzetet, hogy a hosszan tartó esőzés következtében fel­áztak a szárítóterületek, az ide vezető utak, így — bár a fagy­veszélytől egyelőre nem tartanak. — várni kell néhány napot a terület felszáradására. Egyébként a palánki gyárban minden ké­szen áll az indulásra. A tél fo­lyamán nemcsak a gépek szoká­sos nagyjavítását végezték el, ha­nem berendezkedtek a nyerstégla- elhordás és a kemencébe való be- hordás gépesítésére. A tervek sze­rint — a tavalyi kilencmillió­val szemben — tíz és félmillió nyerstéglát gyártanak, amiből az első negyedévben kilencszázezret kellett volna előállítani. Mivel ez most már lehetetlen, tervet ké­szítettek a lemaradásnak mielőbbi behozására. Szovjet párt- és kormányhatározat a kolhozok és szovhozok termelési tervkészítéséről Katonák és indiánok harca az őserdőben Iquitos (Peru) (MTI). Az Ama- zonas-vidék őserdejében, a perui Requena város és a brazíliai ha­tár között csaknem két hete in­diánok ostromolnak egy térké­pész-expedíciót. A 39 tagú expedíció február 21- én indult el, hogy egy út építésé­hez feltérképezze az őserdőt. A térképészeket katonaság kísérte, azzal a feladattal, hogy az őserdő rejtekútjain közlekedő csempé­szekkel felvegye a harcot. Már­cius 11-én este az őserdőben lakó félvad indiánok mérgezett nyilak­kal támadást indítottak az expe­díció ellen. Az indiánokat az ős­erdőben lévő titkos kokain-ültet­vények fehér tulajdonosai és a csempészek uszították az expedí­cióra. A perui légierő több egysége bombázta az ostromlók táborát. A harc során az expedíció hat tagja, és számos indián meghalt. , Az elmúlt napokban helikopte­ren mintegy negyven főnyi kato­nai erősítést szállítottak az expe­díció szállásául szolgáló tisztásra, amelyet még most is körülvesz­nek a nagy számbeli fölényben lévő ostromlók. Moszkva (TASZSZ). Az SZKP1 Központi Bizottsága és a Szov-1 jetunió Minisztertanácsa március 20-1 keltezéssel határozatot adott ki „a kolhozok és szovhozok ter­melőmunkájának gyakorlati ter­vezésében megnyilvánuló durva szabálysértésekről és torzítások­ról” címmel. Eszerint az SZKP Központi Bi­zottsága és a Szovjetunió Minisz­tertanácsa „mint a mezőgazdaság fejlődését akadályozó káros je­lenséget elítélendőnek tartja a sablonos tervezést, a tervfelada­toknak a kolhozokra és szovho- zokra felülről való ráerőszakolá- sát”. A köztársasági és területi szervek megbízást kaptak, hogy „párt- és állami vonalon vonják szigorúan felelősségre azokat a személyeket, akik megszegik a kolhozokat és a szovhozokat a ter­meléssel kapcsolatos tervkészítés­ben megillető jogokat.” Az SZKP Központi Bizottsága elrendelte, hogy a termelendő nö­vényfajták megválasztása, a ve­tésterületek mérvének, a jószág- állomány mennyiségének, a mező­| gazdasági munkák elvégzésére ki- I tűzött határidőknek a meghatá­rozása a helyi viszonyok alapján közvetlenül a kolhozokra és szov- hozokra tartozik. Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa rámutat arra, hogy a kolhozok, a szovhozok és a kolhoz illetve szovhoz termelési igazgatóságok munkáját nemcsak annak alapján kell értékelni, hogyan teljesítet­ték az állammal szemben a ter­mék-eladási tervet, hanem első­sorban aszerint, mennyit termel­tek, milyen önköltséggel, mennyi­re növekedett a termelés, s mi­lyen feltételeket és lehetőségeket teremtettek a termelés további fejlesztéséhez. A határozat emlékeztet arra, hogy már 1955-ben bevezették az új tervezési rendszert. Ennek lé­nyege az, hogy kiinduló pontnak az árutermelés mérvét kell tekin­teni. A kolhozok és szovhozok tu­domására kell hozni azt a felada­tot, mennyi, és milyen fajta ter­mékeket kell eladniok az állam­nak. Az azonban magukra a kol­hozparasztokra és a szovhozok dolgozóira tartozik, hogy mennyi, és milyen fajta növényeket vesse­nek, mennyi jószágot tartsanak, hogyan használják fel ésszerűen a földet. De Gaulle befejezte tengerentúli útját Párizs (MTI). De Gaulle hétfőn befejezte nyolcnapos tengerentúli útját és Guadeloupe repülőteré­ről visszaindult Franciaországba. Utjának második szakaszában De Gaulle a karib-tengeri fran­cia gyarmatokat — az úgyneve­zett tengerentúli megyéket — lá­togatta meg és több beszédében igyekezett eloszlatni mexikói út­jának az Egyesült Államokban támadt kedvezőtlen visszhangját. Rusk nyilatkozatát — amely sze­rint „De Gaulle mexikói látogatá­sa nem okoz gondot Washington­ban”, a francia fővárosban úgy értelmezik, hogy az Egyesült Ál­lamok sem akarja kiélezni a vi­szonyt Franciaországgal. Guadeloupe szigetén tüntetők zavarták meg a köztársasági el­nök beszédét, Martinique-szigeíén pedig felhívták De Gaulle figyel­mét arra, hogy a sziget önkor­mányzatának elismerése nem ha­lasztható tovább. A köztársasági elnök azonban kereken visszauta­sította az autonomist« törekvést. A szóhanforgó határozat ki­adását az tette szükségessé, hogy egyes helyeken az utóbbi időkben azt a párt által régóta elitéit gyakorlatot követik, hogy a fel­sőbb szervek sablonszerű terme­lési terveket készítenek, s ennek alapján parancsolgatással irányít­ják a kolhozok és szovhozok egész munkáját. Ezzel megbénít­ják a gazdasági vezetők és szak­emberek munkáját, elfojtják a kolhozparasztok és a szovhoz- munkások kezdeményezését. Tanácskoztak a megye kiváló önkéntes rendőrei Immár hagyományossá vált, I hogy évenként egyszer a megye önkéntes rendőreinek legjobbjai tanácskozásra gyűlnek össze. Meg­beszélik a hivatásos rendőrökkel kapcsolatos együttműködésük eredményeit és a további felada­tokat. így volt ez most vasárnap délelőtt a BM-klubban megren­dezett tanácskozáson is. Működé­sük fontosságának elismeréséhez járult még az is, hogy megyénk párt-, állami és gazdasági vezetői is megjelenésükkel, felszólalásuk­kal nyilvánították ki megbecsülé­süket, elismerésüket és további segítségüket az önkéntes rendőri szervezet iránt. Méltó embereket illetett a di­cséret, amint az dr. Solymosi Mi­hály alezredes, a megyei rendőr­kapitányság vezetője beszámoló­jából kitűnt. — Egy év óta — mondotta többek közt — tovább szilárdult az önkéntes rendőri szervezet, erősödtek a csoportok. — Ezt számadatok is bizonyít­ják. A megyében jelenleg több mint 1200 önkéntes rendőr telje­sít szolgálatot. Ez jóval megha­ladja az egy évvel ezelőtti lét­számot. — A bűnözés csökkenésének több oka és alapja közül a leg­fontosabb — mondotta — a párt és a kormány helyes politikája és a tömegek támogatása. így lehe­tett elérni, hogy míg 1952-ben százezer lakosra több mint 3 ezer nyomozás elrendelése jutott, 1962-bén alig több mint 1100. Néhány adat a megye önkéntes rendőreinek múlt évi tevékenysé­géről: Mintegy 41 ezer esetben vették igénybe szolgálataikat, s megközelítően 200 ezer szolgálati órát teljesítettek társadalmi mun­kában. Tizennégy esetben fogtak ! el bűntett-elkövetőt, 9 esetben I körözött személyt „füleltek” le, 101 esetben nyújtottak segítséget bűntett elkövetőjének elfogásá­hoz, 197 esetben adtak jelzést bűncselekményről, 655 esetben sza bálysér tésről. — Mindezek azt bizonyítják — mondotta a továbbiakban —, hogy ezek az elvtársak magasfo­kú erkölcsi öntudattal rendelkez­nek, lehet rájuk támaszkodni és a jövőben még nagyobb feladato­kat is meg fognak oldani. A bizalom, a közmegbecsülés jeleit mutatja az is, hogy a lakos­ság mindinkább egyéni problé­máival is felkeresi az önkéntes rendőröket, akiknél meghajlga- tásra találnak és segítséget kap­nak panaszaik elintézésében. Nem egy helyen a körzeti megbízottat is eredményesen helyettesítik tá­volléte Idején. Számos önkéntes rendőrt sze­mély szerint is megdicsértek, olyanokat, akik nemcsak a lelep­lezés, hanem a megelőzés, az ál­lampolgárok nevelése, felvilágosí­tása és egyéb más problémájuk elintézésében is komoly segítséget adtak. A beszámolóból, de a hozzászó­lásokból is a jövőt illetően az csendült ki, hogy tovább kell erő­síteni a kapcsolatot az önkéntes rendőri szervezetek és a párt-, ál­lami szervek között. Éppen a megelőzés, a nevelés szempontjá­ból fontos, hogy minél több peda­gógus, orvos és egyéb szakember is bekapcsolódjon az önkéntes rendőrök soraiba. Ehhez egyébként messzemenő segítséget ígértek felszólalásaik­ban dr. Polgár Ferenc, a megvet tanács titkára. Nagy János, az Ál­lami Gazdaságok megyei igazga­I tója, és azok a gazdasági és álla­mi szervek képviselői, akik pénz­jutalmat nyújlottak át a legjobb önkéntes rendőröknek. Dr. Szilcz Ákos megyei fő­ügyész a beszámolóban is érintett karszalagviselés fontosságát is­mertette. Ez nem formális dolog. Könnyen ki vannak téve ugyanis az önkéntes rendőrök, hpgy e jel­vények hiányában a bűnözők nem érzik a hivatalos jelleget, s be­avatkozásukra támadással vála­szolnák. Ez nehezíti az ilyen bű­nözők ellen, az eljárás foganatosí­tását. Beszélt ezután a szülők fe­lelősségéről a fiatalkorú bűnözők esetében, valamint a jogpropa­ganda kiterjesztéséről és a bör- tönvlseltekkel való foglalkozásról. Patkoló őrnagy elvtárs, a Bel­ügyminisztérium képviselője töb­bek közt arról a segítségről be­szélt részletesen, amelyet a mi­nisztérium ad az önkéntes rend­őröknek. Még számos felszólalás után Solymosi elvtárs válaszolt a fel­merült problémákra. Majd megál­lapította: A bűnözés elleni harc mindin­kább társadalmi üggyé válik, fo­kozódik a lakosság részvétele a bűncselekmények megelőzésében, a bűntettek felderítésében. Ez jó út, ezen kell továbbhaladnunk. Ezután kitüntetéseket és pénzju­talmakat osztott ki a legjobb ön­kéntes és hivatásos rendőröknek. Hárman kapták a közbiztonsági érem ezüst, tízen a bronzfokoza­tát, és huszonegyen részesültek pénz-, illetve tárgyjutalomban. Varga Sándor alezredes elvtárs a főkapitányság helyettes vezető­je zárószavai után vénet ért a sok értékes javaslatot adó tanács­kozás. (i-e)

Next

/
Thumbnails
Contents