Tolna Megyei Népújság, 1964. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-24 / 70. szám

4 TOLVA SfEGTEI ffßPÜJSAÖ HKS. a&FcSüs S. M A meos Szép gyermek- és lánykaruhák „gyára” működik odakint a Bogyiszlói úton. Sen­ki nem mondaná rá­juk. hogy „vidéki holmik”. A . Szekszár­di Ruházati Vállalat telepéről igazán szép ruhák kerülnek ki. Neiner Júliával, a szalaaközti meóssal beszélgettem első­ként. — Hálátlan munka- ez — hangzó t a meglepő válasz. Hogy miért? Neiner Julia nagyon sz?ret varrni. Három évig bedolgo­zóként gxrakorolta is a mesterséget, még azután is, hogy ide- kint megnyílt a te­lep. Most két év óta meós. az a fela­data. hogy megköve­telje a pontos, elő­írás szerinti munkát, s ez a fárasztó. Sen­ki sem szereti, ha észreveszik és szóvá teszik a munkájában elkövetett hibát. A természetes azonban az, hogy az ember azután arra törek­szik. ne .vétsen. — Sokfélék va­gyunk — mondja Ju­ciivá, és sóhajt. Többet erről nem szól. mert még meg­haragszanak rá a többiek. Azt pedig nem szeretné. Csak­hál nagy az ő fele­lőssége. amit átvesz, csak hibátlan lehet. Nyolcvan asszony kö­zött nem könnyű a dolga és különösen most érzi fáradtságát, hogy három hónapig egyedül birkózott a munkával. Azonkívül gyakran olyasmit kénytelen megköve­telni. amivel maga sem ért egyet. Pél­dául. Modelljeiket az OKISZ-labortól kap­ják. onnan küldik a szabásmintákat is, sőt a ruhák elkészítésé­nek pontos munka­módszerét is. Ezt kell követelniük. Előfor­dul azonban, hogy a divattervezők által el­képzelt szép módeU túlságosan munka- igényes az üzem fel- készültségéhez, azon kívül készen nem is olyan szép. mint ra jz­ban. Ő maga is tud­na egyszerűbb, sze­rinte még ízlésesebb fazont is. de hát a kereskedelem az OKISZ-modellt kéri. — Mióta itt dolgo­zik. volt-e már szalc- m.ai tanfolyamon? — kérdem, mert hiszen a továbbképző-tanfo­lyamok segítik a dol­gozót abban, hogy munkakörét jobban megismerje. felada­tainak inkább eleget tehessen, megértse, mit is kívánnak tőle egy-egy helyzetben. — Nem — mondja — most került szóba hogy aki hosszabb ideje a vállalatnál dolgozik, szakvizsgát tegyen. Arra jelent­keztem is, mert a varrást kitanultam ugyan, de bizonyít­ványt nem szereztem. Azt mondja, akkor ad sok örömet a munka, ha az ember a saját elképzelései szerint dolgozhat, azokat valósítja meg. Ehhez pedig nagyobb tudás szükséges. Ezért szeretne tanulni. , fa. k. Felvétel a Tolna megyei Pártbizottság Marxismus—Leninismus Esti Egyetemére Ál MSZMP Tolna megyei Bizottsága az 1964/65-ös tanévre felvételi pá* lyázatot hirdet a Marxizmus—leninixmus Esti Egyetem hároméves tanfolya­mára és a kétéves szakosított tagozatára. 1. A hároméves tagozat: Célja, hogy párt-, állami és tömegszervezeii funkcionáriusok, gazdasági vezetők, értelmiségi dolgozók, propagandisták, stb. marxista—leninista akta* tását egyetemi színvonalon biztosítsa. A hallgatók az első évben filozófiát, a második évben politikai gazdaságtant, a harmadik évben magyor és nem­zetközi munkásmozgalom-történetet tanulnak. A tantárgyakból félévenként vizsgáznak és a tanulmányi eredményről bizonyítványt kapnak. Ennek lör- vényes elismerését az 1066/1957. kormányrendelet biztosítja. Az egyetemre való felvétel feltétele: 1. Középiskolái vagy ennél magasabb iskolai végzettség. v— 2. A pártoktatás egyéb formáiban megfelelő marxista előképzettség. 3. Tanulmányok folytatását engedélyező orvos« igazolás. 4. Munkahely és pártszervezet ajánlása. Az esti egyetem hároméves tanfolyamára Szeksiárdon kvvül jelentkezni lehet: Dombóváron, Tamásiban, Bonyhádon és Pakson működő, iHetve induló tagozataira is. 2. Kétéves szakosított tagozat: Jelentkezni lehet három szakra: filozófia, politikai gazdaságtan, bizo­mányos szocializmus története szakokra. Célja: felsőfokú ismeretek nyújtása párt-, tömegszervezeti, gazdasági, állami vezetőknek, továbbá, hogy o filozófia, a politikai gazdaságtan, a tudományos szociolizmus oktatására szakosított felsőfokú propagandistákat képezzen. A tagozat hallgatói a két év eredményes elvégzése után államvizsgát tehetnek, továbbá ha önálló tanulás alapján a marxizmus másik két ágából is eredményes vizsgát tesznek, az egyetem állami érvényű főiskolai oklevelet ad és a marxizmus—leninizmus oktatására képesít. A felvétel feltétele: 1. Esti egyetemi — egyéves pártiskolai végzettség vagy ennek meg­felelő előképzettség. 2. Propagandamunkában való kellő tapasztalai. 3. Tanulmányok folytatását engedélyező orvosi igazolás. 4. Járási párt-vb. javaslata. A szakosított tagozatra jelentkezők felvételi vizsgát a Marxizmus Leni­nizmus alapjai című tankönyv választott szakágra vonotkoző fejezetéből tesznek. A szakosított tanfolyom csak Szekszárdon működik. Az esti egyetem minden tagozatán a tanév szeptember 1-től június 30-íg tart, és hetenként egyszer, meghatározott napon, a közlekedéstől függően, három és fél órás előadás, illetve osztályfoglaikozás van, amelyen a rész­vétel kötelező. A tandíj egy évre forint. Az egyetem hallgatóit az 1086/1957. (XI. 24.) kőim. sz. rendelet alapján 24 nop tanulmányi szabadság illeti meg. A felvételi vizsgák időpontja: 1964. április 20-tól május 16-ig. Aki o fel­vételi vizsgán nem felel meg, vagy más egyetemen is jelentkezett, nem lehet az egyetem hallgatója. Valamennyi tagozatra pártonkivüliek is kérhetik fel­vételüket. A pályázatot a munkahely szerint illetékes járási pártbizottságokra kell beküldeni, ugyanitt szerezhető be a jelentkezéshez szükséges kérdőív is, amelyhez önéletrajzot és orvosi igazolást is csatolni kell. A jelentkezés március 25-től április 16-ig történik. AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA Kubikosok Kiseba csoport dolgozik a Sió- töltésen. nem messze a sárszenl- lőrinci hídtól. Kezükben begya­korolt ritmussal mozog a lapát. S a lapát alatt herseg a töltést borító gyep. amelynek tavalyi szürkeségét csak alig változtatták meg a sarjadó, zöld. vékonyka idei szálacskák. Az emberek meg- megállnak, belefújnak a kezük­be. aztán lapátjuk tovább farag­ja ütemesen a gyöp-pázsit szí­nét., ronggyá tépi a szürke sző­nyeget. és ott marad a fekete­szürke föld. Nem szívesen állinak meg a munkában, mert a szél hamar átfúj a ruhán, itt, ehhez a munkához nem lehet sok ruhát felöltem. csak akadályozná a mozgást. Kevés szó esik köztük. Egyik a szénbányászás mikéntjéről be­szél ' hozzáértő módján. Úgy lát­szik. régebben bányában dolgo­zott. A többi legfeljebb az időjár rásród tesz néha észrevételt, el­elnéznek a Sión túlra, ahol a facsoport felett a nap kínlódik a felhőkkel. . ■ . .< , • ■ &«rtrsw ■ • v- IMP ?«>£****£ , 7 A kubikosmunka sem mindig nehéz. már a fagy szabadságiéi ismétlődjön ez meg mégegyszer. húshoz jutná. Még jé voit. hogy visszahívtak bennünket, arról is magasítani kell a töltést. Uzdoci néhányszor kaptunk a g^oskodtott^yotoa. hogy vég- ^ ^ haza? ^ tsz-tói de most beköltözünk a-Kívánságnak ez se rossz... - Sáráéntlörineer, legalább Várj. majd megizzadsz meg. hétre való elemózsiát. Ebédre többször elmehetünk majd moeá- A szavakból kiérződik a tréfál- rendszerint hideget esznek, son- be — jegyzi meg Kákái. — Dz- küzás, mert mindegyik tudja; az kát. szalonnát, tölteléket. Este. dón legfeljebb egy héten egyszer időjárás ellen nem tud tenni köz- munka után pedig főznek ma- láthattunk filmet, és néha jől- vetlem mutíkaactójuk* a soékes- guknak, esik egy kis szórakozás. Mert a keresetre nem monda­nak panaszt, megfizetik a mun­kájukat, de szórakozásuk alig van. — Este a szálláson a főzéssel vagyunk elfoglalva, a tisztálko­dással, kevés marad a szórako­zásra. ' Mert mindamellett még szerszámnyelet kell faragni, éle­síteni a szerszámot Munka köz­ben sokszor eltörik a nyél, olyan­kor .nines idő faragni. Egyik-másik gumicsizma szá­rából valami nyél kandikál, ki. Nagykés talán? Nem, reszelő. Egyik a csizmás-zárban hordja, a másik a tarisznyában, táskában, mert legalább annyira nélkülöz­hetetlen. mint az ásó. a lapát, a csákány. Most is. amint a lapát nehezebben fogja a gyepet, elő­kerül a reszelő. Egyik ilyenkor rááll a lapátnyélre, a másik az élét rendbehozza. A lapát pél­dáiul alig nagyobb két tenyérnyi- fehérvári vízgyi igazgatóság, de — A szükség megtanított ben- nél ^ ehhez a mlmkához ez még az országos főigazgatosag nünket a szakácskodásra — f6™- Amilyön olyannak kell. mondja Németh Iatván. - Sai- hogy elfogadják. , .. , , . _ .. ... ___ nos. legtöbbször olyan helyen ta­— Pedig otthon, a fagyszabad- . . , . . . Ság alatt kipihentem magamat, nyazu-nk. ahoi nem tudunk friss úgy benne lennék a munkában W A brigád ebédlője. — Kókai István mondja ezt, amíg Bartók Lajossal. Kővágó Ferenccel. Németh Istvánnal la­pátol egy sorban. Amit most csinálnak, egyáltalán nem nehéz munka, csak éppen jó élesre re­szelt lapét kell hozzá. De majd nehezebb munka is vér rájuk, csak forduljon igazán tavaszra az idő, — Kipihented magad;? — kér­dezi maliciózusan a szomszédja. — Majd akkor mondd, ha leg­alább négy-öt méterre kell hají- gálnod a sarat... — Na ja. majd akkor... Kubikosok. Nagy részük java- korabeli ember, talán az egy Kókai van köztük, aki még nem érte el a 'negyvenet. Valameny- nyien csongrádiak, ős-eljáró em­berek. Egyik-másik húsz-harminc évvel ezelőtt kezdte, s úgy ve­rődtek össze egy brigáddá. Bar­tók Lajosnak emlékezetes ese­mény fűződik a brigádba kerülé­séhez: a dombori árvízvédelem. A múlt évben jórészt Uzdon tanyáztak, a nagyszékelyi árkot szabályozták. Most. amit végez­nek. töltésmagasítás előkészítése. A / Sió a múlt évben ezen a töl­tésszakaszon kiöntött, s hogy ne Így élesítik a lapátot. való. aránylag hosszú nyéllel. — Háj szívlapáttal nem. is le­hetne kubikolni — mondja éle­sítés közben Lakatos József. — Három-négy méte­res csatornából -ki­dobni az iszapot csak ezzel a lapát­tal lehet. Valamelyik az óráját nézi, mond­ván, hogy közel lehet az ebédidő. De ugyanebben a pillanatban meg­szólal a sárszent- lőrinci templom harangja, .jelzi a delet. Leteszik a lapá­tokat. Lehúzódnak a töltés szélvédett oldalába. A ta­risznyákból. szaty­rokból előkerül, az elemózsia. ..Étter­mük” még így :s huzatos, de meg­szokták, mint a mesterségnek any- nyi velejáróját. Bt V

Next

/
Thumbnails
Contents