Tolna Megyei Népújság, 1964. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-24 / 70. szám

A TOLNA MECYFT NÉPÚJSÁG 1964. március 24. •• Üzemegészségügy! hetek a megyében Üzemegységügyi heteket Szer­vez a Vöröskereszt megyei, titkár­sága és a KÖJÁL, a megye üze­meiben. Az ezzel kapcsolatos tennivalók megbeszélésére jöttek össze, az üzemi Vöröskereszt­szervezetek titkárai, üzemi orvo­sok, hétfőn délelőtt, a megyei ta­nács kistermében. Az üzemegészségüggyel kap­csolatos tudnivalókról dr. Szelé- nyi Béla, a KÖJÁL főorvosa tartott tájékoztatót. Foglalkozott, az üzemben dolgozók és az üzem környékén lakók egészségvédel­mével, az üzem higiéniájával és a szociális létesítmények szük­ségességével. Az üzemekben ezen a téren nagy a fejlődés. Legtöbb helyen korszerű öltöző, fürdő áll a dolgozók egészségvédelmének szolgálatában. Néhány régi üzem­ben — ahol ilyen vonatkozásban nem kielégítő a helyzet — a le­hetőséghez mérten igyekeznek javítani a helyzeten. A nőket foglalkoztató üzemekben egész­ségvédelmi szobákat rendeztek be, amelyek az egészségügyi kul­turáltságra való névelés hatásos eszközei. A Vöröskereszt-szerve­zetek sokat tehetnek az üzem egészségügyi helyzetének javí­tásáért. Tartsanak egészségügyi előadásokat, tegyenek javaslatot, észrevételt az egészségre káros ártalmak megszüntetésére és ad­janak hathatós támogatást az üzemi orvosok munkájához — mondotta többek között. Dr. Szelénvi Béla főorvos tájé­koztatója után, dr. Pánczél Gé- záné, a Vöröskereszt megyei tit­kára ismertette az üzemegészség­ügyi hetek megszervezésével kap­csolatos tudnivalókat, és azokat a feltételeket, amelyek teljesíté­se után elérhetik a mintaüzemi Vöröskereszt-szervezet címet. A feladatok közé tartozik az egész­ségügyi és elsősegélynyújtó-tan­folyamok tartása, az üzemi vér­adó-körök megszervezése, a csa­ládvédelmi feladatok ellátása és az alkoholellenes küzdelem. Ülést tart a megyei tanács vb A megyei tanács végrehajtó bizottságának legközelebbi ülését március 26-án, csütörtökön dél­előtt fél kilenc órára hívták ösz- sze. Ezen a szokásos munka­rendnek megfelelően Szabópál Antal vb-elnök jelentést terjeszt elő a feladatkörben tett intézke­désekről és a lejárt határidejű vb-határozatok teljesítéséről. Ezt követően a múlt évi felvásárlási tervek teljesítését vitatják meg, s egyben megbeszélik az idei tennivalókat. A napirendi pont előadója Lux Sándor, ' á"'féívái sárlási kirendeltség vezetője. »Ezen a vb-ülésen megtárgyalják az 1964. I. negyedévi megyei tanácsülés elé terjesztendő napi­rendi anyagot, majd folyamatban lévő ügyekről tárgyalnak. Megyeszerte folynak a tervjóváhagyó közgyűlések A megye közös gazdaságaiban az idei tervek elkészülte után mindenütt megkezdődött a ter­melési, a pénzügyi program meg­erősítése és jóváhagyása. E mun­kát a szövetkezeti gazdák és ve­zetők pénzügyi és mezőgazda- sági szakemberek segítségével végzik. A járási tanácsok mező- gazdasági osztályai nagy segítsé­get nyújtanak annak érdekében, hogy reális, teljesíthető tervek szerint dolgozzanak a termelő- szövetkezetek. Ézekben a napok­ban mindenütt megtartják á köz­gyűlést, amely törvényerőre eme­li és jóváhagyja a tervet. Április első napjaiban mindenütt befeje­zik az ezzel kapcsolatos munká­latokat. Tolnai abroszok nyugat-európai hotelekben A Pamuttextil Művek tolnai gyárában színes kerti abroszo­kat és törlőruhákat készítenek kivitelre. Az idén a tavalyihoz képest mintegy százezer folyó­méternyivel többet szőnek pa­mutból, a szivárvány minden színének Változatában készülő kockás nyári abroszokból és tar­ka pohártörlőkből, svéd, angol, holland és olasz szállodák ellá­tására. A több exportcikk készítéséhez egymillió forintot költenek negy­ven szövőgép átalakítására, azon­kívül korszerű gépeket hozatnak külföldről is a továbbiakban. Milyen lesz a szekszárdi autókarbantartó üzem? Néhány hónappal ezelőtt már hírt adtunk arról, hogy a közel­jövőben egy korszerű, a mai igé­nyeknek megfelelő autójavító üzem, egy szervizállomás építését kezdik meg Szekszárdon. A be­ruházás azóta nem került le a napirendről, .a változás csak any- nyi, hogy nem a Vasipari Válla­lat —„amelynek jelenleg műkö­dik autójavító, részlege — iesz az' új üzem beruházója és „gazdája,”, hanem az Autófenntartó Ipari Tröszt, illetve; a trösztnek pécsi autójavító vállalata. Ezáltal az eredetileg tervezettnél gyorsabban valósulhat meg a beruházás, de mind a szakirányítás, mind az alkatrészellátás szempontjából is előnyösebb, ha egy ilyen üzem az e célra létrehozott vállalat kere­tein belül működik. 7,5 milliós beruházás Felkerestük az Autófenntartó Ipari Tröszt budapesti központ­ját, ahol nemcsak az építendő üzem makettjéről készült képet bocsátották rendelkezésünkre, ha­nem Méhes Árpád műszaki fej­lesztési főmérnöktől1 részletes iá­Szálak szövődnek... Az elfogódottság, amely az ér­kezéskor még észrevehető volt, délre szinte teljesen feloldódott. Az érkező vendégek között sok volt az új arc. és talán ettől volt az egész. Ettől lehetett, mert nem ez az első találkozás, és ahogy Drinóczi József mondja, nem is ez az utolsó. Ebed közben már az ismerősök beszélgetésének zsongása töltötte be a helyiséget, együtt latolgat­ták az idő változásának lehető­ségét. Az eső odakint közben ren­dületlenül esett, eláztatva a föl­det, meg a délutáni programot is. A gazdaság meglátogatását tervezték a sárszentlőrinci fiata­lok. körbe kalauzolták volna a pesti vendégeket a termelőszövet­kezet területén. A félcipőknek, meg a tűsarkúaknak azonban az ekkora sár nem kedvez, a prog­ramnak tehát ez a része el­marad a következő látogatásra. A beszélgetések alkalmat ad­nak a régebbi emlékek felidézé­sére, az> új ismeretségek meg­születésére. Hatéves az ismeret­ség. és a legutóbbi találko.ás óta sok minden történt mind a kél helyen, összevonás itt is, ott is mindmegannyi téma. Az isme­retség kezdetén Sárszentlőrincen két termelőszövetkezet volt. ami azóta Petőfi néúen egyesült. A pestiek akkor a Budai Pamut- szövő képviseletében jártak itt, azóta náluk is összevonások vol­tak. és most a Magyar Textil­művekhez tartoznak. A találkozóra egy évforduló adott alkalmat. A KISZ meg­alakulásának hetedik évforduló­ját a gyár és a község KISZ- szervezete közösen ünnepelte meg. A patronáló üzem és a gazdaság kapcsolatát barátság szálai szövik át. Ez sokszorosan értékessé teszi a segítségnyújtást, hiszen más érzés baráttól el­fogadni valamit. mint idegentől. A gazdatág vezetői esik két dol­got említenek. Nyirádi József agronómus a hegesztő apparátot, Csékó György tsz-elnök pedig a csúcseszterga-gépet. „Náluk ezek a gépek már se­lejtezésre kerülnek. Mi még jól tudjuk hasznosítani ezeket, ki­sebb munkák elvégzésénél. A ta­valy létrehozott gépműhelynek értékes felszerelései lesznek. Ki­sebb gépjavításokkal ezentúl nem kell a gépállomásra menni, el­végezzük magunk is. Nem lesz a gépeknek annyi kiesésük a mun­kából”. t Drinóczi József sárszentlőrinci KISZ-iitkár Nagy Dénessel es kiszeseivel tartja a kapcsolatot. A pesti fiatalok sokat segítettek, a gyár pártszervezetével együtt, a politikai oktatásban, élmény- beszámolók megtartásával. A mostani látogatás ennek a kap­csolatnak a további szélesítését szolgálja. Huszonegy pesti fiatal jött el erre a találkozóra, a ven­déglátó a 17 tagú sárszentlőrinci KISZ-szervezet. Estére a bálra Nagydologról, az Uj Barázda Termelőszövetkezetből és Uzdról, a Táncsics Tsz-böl is érkeztek fiatalok. A falu és a gyár találkozásá­nak lesz még folytatása. Április 4-én á sárszentlörinciek látogat­nak fel a fővárosba, hogy együtt ünnepeljék a felszabadulás év­fordulóját. hogy tovább erősöd­jenek a kialakult barátságok... V. M. jékoztatást is kaptunk a rövide­sen meginduló beruházásról. — A 7,5 millió forintos beruházás része annak a programnak — mondja a főmérnök — amelynek keretében az egész országban ki­építjük az autókarbantartó állo­mások hálózatát. Jelenleg például a szekszárdin kívül Hódmezővá­sárhelyen, Tatabányán‘es Veszp­rémben készítünk elő hasonló be- .i^uházást. Részletesen kidolgozott, adataink vannak nemcsak a je­lenlegi ' magán- és közületi gép­kocsiállományról-, az egyes terű-, leteknek gépkocsikarbántartással való ellátottságáról, hanem az ál­lomány várható alakulásáról is. Ehhez méretezzük a beruházási terveket. 1980-ig például a ma- gángépkocsi-áilomány a jelenlegi­nek több, mint tízszeresére nö­vekedik. Növekedés várható a közületi személy- és tehergépko­csiknál is, azonban ez sokkal ki­sebb mértékű lesz. — Ezek szerint," a szekszárdi szervizállomás nemcsak a mái igényeket elégíti majd ki? — Természetesen. Azt hiszem, ha megépül, legalább 1970-ig el tudja látni a városnak mintegy negyven kilométeres körzetében a feladatokat. Az üzem nyolcvan főt foglalkoztat majd, két mű­szakban, évi 152 ezer munkaórás lesz a kapacitása. — Mit jelent ez a 152 000 mun­kaóra? — Négyezer magán, személy­autó állandó, rendszeres karban­tartását, beleértve a futójavításo­kat, és az esetleges fődarab-cse­réket. Persze, ez csak egy átszá­mított adat, a közületi személy­autókból, vagy teherautókból, mi­vel ezeket nagyobb mértékben veszik igénybe, és így nagyobb ja­vítási-karbantartási szükségletük is, kevesebbet. Főjavítással nem foglalkozunk itt, legfeljebb köz­pontilag felújított fődarabok cse­réjével. Mint a továbbiaikban megtud­juk, az ez idő.szerint legkorszerűbb berendezéssel látják el az üzemet. A hárompá­lyás szerviz első „állomásán” feí- melegítik a kocsit, majd ezután kerül a gépi mosóra. Az alsómo­sás elvégzése után vagy a futó­javítóba kerül a kocsi, vagy ha javításra nincs szükség, a zsír­zóhelyiségbe. Itt a felsőmosást is elvégzik, és különféle berendezé­sekkel ellenőrzik a motort, futó­művet, a műszereket. A szerviz- berendezés egyébként teljes egé­szében magyar gyártmány lesz, a közismert „AURAS”, amiből je­lenleg is sokat exportál az ipar. Ha különösebb hibát nem talál­nak a kocsiban, tulajdonosa egy órán belül készen elviheti. Lesz az üzemnek lakatosműhelye, fé­nyezőműhelye, modern műszerek segítik elő az esetleggg hibák gyors behatárolását. Autó-mentő­kocsival és, szervizkocsival nyúj­tanak majd, segítséget az ország­úton bajba jutott autósoknak. — Nemcsak belülről lesz kor­szerű az üzem — mondja befeje­zésül Méhes elvtárs —, hanem mutatós lesz kívülről is, de azt hiszem, erről eleget mutat a ma­kett is. Az építkezésnél alkal­mazzák az új, korszerű techno­lógiát. nagyrészt előregyártott elemekből épül majd fel. Jelen­leg az UVATERV-nél dolgoznak a kivitelezési tervdokumentáción, ez az idén kész lesz. Jövő tavasszal megkezdik az építkezést és úgy számítjuk, 1966 közepére már rendelkezésére állunk a vá­ros és környéke autótulajdonosai­nak. Ezt erősítette meg Borbás Ist­ván elvtárs, a megyei tanács tervosztályvezetője is, akitől megtudtuk, bogy a helykijelölés már megtörtént, a kisajátítási el­járás is folyamatban van, az év végére az építők rendelkezésére áll majd a terület a város északi bejáratánál, szemben a borkombi- nátlal, illetve egy kicsit északabb­ra. A leendő ÁFOR-üzemanyag- töltő állomás és az ugyancsak rö­videsen felépülő vendéglátóipari kombinát szomszédságában. ■ (J) Befejeződött a Dalmandi ÁG trakiorostanfoiyama Három hónapos traktorosképző tanfolyamot indítottak a tél fo­lyamán a Dalmandi Állami Gaz­daság szarvasdi és alsóleperdi üzemegységében. A tanfolyamon 64 traktorosjelölt vett részt, ezek közül 17 termelőszövetkeze­ti tag, a többi pedig állami gaz­dasági dolgozó. A tanfolyam hallgatói becsületesen t-nultak, ezt persze elősegítették a jó szakmai előadások is. _ X hallga­tók többsége jó eredménnyel végzett, mindössze öten lettek szakmai javító-vizsgára utasítva. Szabó Mátyás levelező

Next

/
Thumbnails
Contents