Tolna Megyei Népújság, 1964. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-20 / 67. szám

2 •tolna megyei népújság 1964. március 20. Kállai Gyula beszámolójával megkezdődött a Hazafias Népfront III. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) mozgalom. A kötetlen, a legszéle- kezeti parasztság egysége­sebb tömegeket átfogó mozgalmi nek megteremtéséért. nemzeti egység megvalósítása, keretek bizonyultak a leg,alkalma- A másik hibát azok követik el, egész nemzetünk egységbe ková- sabbaknak arra, hogy mind több akik a termelőszövetkezetekben csolása a szocializmus politikai és és több embert bevonjunk az ak- továbbra is a régi paraszti réte- világnézeti platformján. Nem har- tív politikai tevékenységbe. geződés szerint különböztetik meg colunk senki ellen múltja miatt; Kállai elvtárs a továbbiakban az embereket és korábbi hovatar- senkit sem tartunk ellenségünk- politikai életünkkel foglalkozva tozásuk alapján bánnak velük, nek, pusztán amiatt, mert azelőtt hangsúlyozta: A népfront aktivistáinak — a a kizsákmányoló osztály tagja Belpolitikai életünket az je’lem- pártszervezetek ezirányú fárado- volt, vagy annak leszármazottja, zi, hogy erőnket nem osztja meg zásait támogatva — abban a szel- Ma mindenkit végzett munkája és a különböző politikai irányok har- lemben keli dolgozniuk, hogy e mai magatartása alapján ítélünk ca, hanem hibák megszűnjenek, s meg. Úgy gondoljuk, hogy aki egy akarattal küzdhetünk az emberek megítélésének nincs ellenünk, az velünk van, és közös céljaink eléréséért. alapja mindenütt a szövetke­Legfőbb feladatúnk most az. sä w- “■»*«** »»■>*• ÄsarsssÄ.'Ä gozó iriilliókat. Olyan közszeUe- met kell kialakítani, amelyben velünk lehet abban a munkában, amelyet a szocialista Magyaror­zet munka Negyedszer: a Hazafias Nép­front a hasznos közéleti tévé- mindenki megérti, ’ hogy kenység kiemelkedő serkentője. - ­Fórumot ad mindenkinek a poli­tikai életben, aki tehetségét, jó­szándékát a nép, a közösség javá­ra akarja fordítani. — Ötödször: szervezeti formá­nagy nemzeti céljainkat csak lelkiismeretes, okos, szorgal­mas munkával érhetjük el. javára végzett legyen. — Fontos feladatunk az is, hogy megerősítsük a szövetkezeti pa­rasztságnak a társadalmi tulaj­donhoz való szocialista viszonyát. A szövetkezeti demokrácia alapvető követelménye, hogy a ta­gok olyan vezetőket válasszanak, ját tekintve, a Hazafias Népfront: séről beszélt: Kállai Gyula ezután az ipari akikben megbíznak, akikre ennél termelés kérdéseivel foglalkozott, ^°SVa hallgatnak. Sajnos, a sző- majd a mezőgazdaság fellendité- Vetkezetek egy részében ma még kedése, amely az utóbbi években végbement. A tanácsok, a nép- fróntbizottságok — általában a helyi államhatalmi és társadalmi szervek — nagyfokú önállósággal intézik a reájuk bízott területek ügyeit. Ezt helyeseljük. A helyi kezdeményezések fontossága mel­lett azonban fel kell hívnunk a figyelmet:, az ország egészének arányos fejlődése azt kívánja meg, hogy a helyi kezdeményezés és önállóság összhangban legyen az egész népgazdaság, az egész ország általános fejlődésével, az arra kidolgozott irányelvekkel. A demokrácia széles körű kibonta­koztatása nem jelenthet anarchiát és helyi érdekek érvényesülését, esetleg az egész ország közössé­gének rovására. A helyi kezdeményezés és ön­állóság akkor jelenti a köz­életi demokratizmus erősí­tését. ha a központi elvek alapján bontakozik ki. A közélet demokratizmusa, a he­lyi önállóság, nem ellentéte, ha­nem szerves része a demokratikus centralizmusnak, amely állami életünknek, társadalmi szerveink tevékenységének alapja. A de­mokratikus centralizmus megva­lósításának lényegbevágó eleme az állami fegyelem pontos, követke­zetes érvényesítése. — Közéletünk demokratizmu­sát növelte annak a népfront- politikán alapuló elvnek érvényre juttatása is, hogy hazánkban a pártfunkciók kivételével minden felelős tisztséget pártonkívüliek is betölthetnek. A közfunkciók betöltésének feltétele nem a párttagság, hanem a szocializmushoz való hűség és a szakértelem, a rá­termettség, Ez megnövelte a pártonkívüliek felelősségét és igyekezetét. gyakran találkozhatunk azzal hogy a választott vezetők nem is ' nagyon kérik, lebecsülik a szö­vetkezeti tagok véleményét. Másrészt az is elég gyakori, hogy a tagok egy része hely­telenül értelmezi a szövetkezeti demokráciát: kétségbe vonja a- Az idén a mezőgazdasági tér- útja a közös gazdaság erőteljes V„e2fi°k melést a tavalyihoz kezest le?,- fejlesztése. A gazdálkodás szín­A mezőgazdasági termelés fellendítése Választási rendszerünk gát. sokan a jó, szorgalmas mun­ka helyett a munkáról való fe­: alább 4-5 százalékkal kell növel- vonala és a politikai helyzet kő- csegést azonosít,á^ a szövetkezeii ni. az ország kenyérgabonaszdk- zotti szoros összefüggést szemlél- demokráciával Ennek pedig tér- ségletét teljes eg&zében hazai tetően mutatja, hogy azokban a mészstesen. semmi köze sincs a termésből akarjuk fedezni. Ennek jól gazdálkodó ■ szövetkezetekben, szövetkezeti demokráciához eléréséért a múlt év őszén sokat ahol a vezetés megszilárdult és a _ Szövetkezeseink fokozódó tettek mezőgazdasági dolgozóink, tagok jövedelme kielégítő, nin- erősítése parasztságunk növeke- közreműködtek ebben a népfront csenek jelentősebb nézeteltérések áő öntudata adja a biztosítékát aktivistái is. A jó őszi munkát a tagok között. Ebből következik, 8,Mak. hogy rövid időn belül va- kövesse most a vetéseik gondos h'őgy ' J -----­m indenekelőtt a közös gazda­ság fejlesztésével kell törőd­nünk, de ezzel egyidőben széles körű politikai és kul­turális nevelőmunkát is kell végeznünk a termelőszövet­lóban virágzó, szocialista nagy­üzemi gazdaságokat teremtünk és .sikeresen valósítjuk meg ».mező­gazda sági termelés fellendítésé­nek, a szocialista falu megterem­téséinek valóban hatalmas fel­adatát. ápolása, majd pedig a veszteség- mentes betakarítás. A biztonsá­gos taikarmányalapok megterem­tése szükségessé teszi, hogy nagy figyelmet fordítsunk legfontosabb takarmánynövényünk, a kukori­ca hozamának növelésére. Fontos népgazdasági érdek fű­ződik ahhoz is, hogy nagyüze­meink az idén az eredetileg elő­irányzotthoz képest nagyobb te­rületen vessenek cukorrépát. Az utóbbi években leraktuk a nagyüzemi állattenyésztés alap- — Kulturális életünk központi lépést az élet minden vonatko- jaít. Most az a legfontosabb, hogy kérdésének a közoktatást, ezen zásban igazolta, termelőszövetkezeteink gyorsabb belül széles látókörű, haladó vi- Kállai elvtárs a továbbiakban ütemben növeljék tehén és ko- lágszemléletű, a néppel azonosuló, a tudomány szerepéről beszélt, caállományukat emeljék a hoza- a népért dolgozni kész szakem- hangsúlyozta, hogy a tudomány mókát, és csökkentsék az elhullá- ^ képzését tekintjük. Iskola- fejlesztése, eredményeinek alkal- . veszteségeket rendszerünk tovabbfejlesztesenek mazása ma mar íiem képzelhető 5i A , ...* . . u , , alapelvei helyesen tükrözik az el a kutatások fő irányainak meg­“ Agrárpolitikánk középpont- élet követelményeit, amikor ki- tervezése és állami irányítása jában a korszerű nagyüzem a szó- mondják, hogy az iskola adjon a nélkül, majd ezután az elért vetkezeti közös gazdasag fejlesz- nemzedéknek korszerű, eredményekről beszélt, tése áll. De törődnünk kell a általános és szakmai műveltsé­Iskolarendszerünk továbbfejlesztése Kállai elvtárs ezután választó- rendszerünkről szólt. A mi vá­lasztási rendszerünk, amelyben a Hazafias Népfront állítja a jelöl­teket, demokratikusabb bármely kapitalista állam választási rend­szerénél, még ha azok dicseksze­nek is, hogy náluk a pártok so­kasága verseng a szavazatokért. A demokrácia fokát és lényegét nem a pártok versengése, hanem az. dönti el, hogy kinek az érde­keit képviselik a jelöltek, kinek a megbízásából’ tevékenykednék a választott testületekben. A mi je­löltjeink a nép érdekeit képvise­lik. Elő a-km-juk' mozdítani, hogy a nép érdekeinek képviseletére mindenkor a legmegfelelőbb sze­mélyeket. választhassák ki a sza­vazók. Ezért felvetődött az a gon­dolat, nem volna-e célszerű vá­lasztási rendszerünket továbbfej­leszteni egyéni választókerületi rendszer, s két, vagy több jelölt állításának bevezetésével az or­szággyűlési választásokon is. Ezt meg lehet gondolni — mondotta, majd alkotmányunkról beszélt. Hangsúlyozta, hogy alkotmányun­kat 15 éve fogadták el, azóta 15 év telt el, s hazánk gazdasági rendjében, társadalmi szerkezeté­ben forradalmi változások történ­tek. Érlelődnek a feltételei annak is, hogy módosítsuk hazánk alkot­mányát, hogy az az alaptörvény erejével szentesítse szocialista for­radalmunk újabb vívmányait, a szocializmus teljes felépítéséért és később a kommunizmusra való átmenetért folytatott küzdelmün­ket. A népfront a szocialista demok­rácia kibontakoztatásában végzett tevékenységével segítse elő azok­nak a feltételeknek létrejöttét, amelyek elvezetnek bennünket a magyar szocialista népköztársaság megteremtéséhez! Á Hazafias Népfront feladatai — Népünk életében növekvő szerepet tölt be a színház, a mo­zi, az irodalom és a művészetek több ága. Ahogyan előrehaladunk a szocializmus teljes felépítésé­ben. úgy növekedik a szabad idő, amelyet önmagunk és a kultúra háztáji gazdaságok termelőiének ge^ kommunista világnézetet és lehető legjobb hasznosításával is. a termelésben, a munkában való A háztáji gazdaságot, ha annak jártasságot, méretei nem haladjak meg az áv (■ alapszabályban és az állami ha- Az alapfokú «iktatásban a tározatokban engedélyezett mére- nyolcosztályos, politechnikai kép- . teket, nem szabad a közös birtok zést is nyújtó általános iskola művelésére, fejlesztésére fordít ellenpólusának tekinteni és mi- kiállta az idők próbáját, ez az hatunk. A közönség érdeklődése előbb meg kell szabadulni attól a iskolatípus megfelel, a szocializ- az irodalom és a művészetek sok helyen kísértő, káros nézettől, mus teljes felépítése követeimé- iránt rendkívüli mértékben meg- hogy ,,vagy a közös, vagy a ház- nyelnek. A középiskolai oktatás nőtt, de növekedtek az igényei táji” A meghatározott keretek- nom 8015 idő múlva általánossá jg; egyre színvonalasabb, művé­ben működő háztáji gazdaság’a válik ***r ma az a helyzet hogy szibb, szilárd eszmeiséget sugár- közös gazdaság, szükséges kiegé- az altalános iskolát elvégzett fia- zó. mai életünk sokszor bonyo­szítője, amely mind az egyénnek, mind a közösségnek hasznos. — A mezőgazdaság előtt álló feladatok és mozgalmunknak e téren szerzett pdzitív tapasztala­tai indokolják azt a nézetünket, hogy bár tevékenységünket fo­koznunk és javítanunk kell a városokban az értelmiség, a kis­polgárság soraiban is — a népfront legfontosabb munkaterülete még hosszú ideig a falvakban lesz és a mezőgazdaság, a termelőszö­vetkezetek, a parasztság se­gítésében nyilvánul meg. tatoknak csaknem a fele közép- íult kérdéseire eligazító választ iskolában továbbtanul, s terveink vár az irodalmi és művészi alko- szerint 10 éven belül elérjük, tásoktól. Ezért a művészetnek hogy mindenki középiskolát vé- korunkban igen nagy a társadal- gezzen. De sem a társadalom, rni felelőssége, hiszen alkotásai pem az egyén szempontjából nem milliókhoz jutnak el. Fel keli engedhetünk meg olyan luxust, azonban az írók és művészek fi- hogy 12 évig üljön a fiatal az gyeimét hívnunk annak rend- iskolapadban anélkül, hogy egyéb kívüli fontosságára, hogy műveik tanulmányainak végzésén kívül a népünk igényeit csak akkor e'.é- termelőmurkában való részvétel- gíthetik ki. ha napjaink problé- hez szükséges szakképzettséget is máihoz helyes szemlélettel köze- ne szerezne. Ezért a szakképzett- lednek. séget. s ezzel együtt a tovább- — A Hazafias Népfrontnak fon- tanulásra jogosító általános mű- tos feladata, hagy méginkább nö- veltséget nyújtó iskolák kialakí- velje a tömegek részvételét az ál- tására a jövőben nagyobb gon- jamhatalom munkájában, fokozza- Jónéhány termelőszövetke- dot kell fordítani mert ex lehet az érdeklődést a közügyek iránt, zetben még, sok gondot okoznak a a J°*^*"£* vá‘ó ^ korábbi osztályrétegeződéssel és iskolájának alapvető, fo típusa. vagyoni különbségekkel, illetve. — Az iskolai felvételeknél a azok maradványaival összefüggő közén- és főiskolákon egyaránt életünk demokratizmusának fon- nézeteltérések, belső ellentmon- el'ör^'tünk p ?*ármaTá«hői eredő tos vonása a helyi szervek önál­dások, Ezek megszüntetésének fő minden megkülönböztetést. Ezt a lóságának és hatáskörének növe­fejlessze és erősítse közéletünk szocialista demokratizmusát. — Állami életünk, egész köz­Kállai elvtárs ezután a Hazafias Népfront feladatairól beszélt. Megállapította,! hogy népünk egészének világszemlélete és er­kölcsei alapjában véve helyes irányban fejlődnek. — Az országban mindenki örömmel fogadta és magáévá te­szi gazdaságpolitikánknak azt az alapelvét, hogy a termelés növe­kedését, a szocializmus építését az életszínvonal emelkedése kísérje. De elég sokan vannak még olya­nok, akik nem látják, és főleg a maguk gyakorlatában, munká­jában nem valósítják meg az összefüggést a termelés és az élet­színvonal emelkedése között. — Mozgalmunknak széles körű felvilágosító munkát kell végez­nie, hogy munkáját mindenki becsülettel végezze. De, ha a fel- világosító beszéd, a jó szó nem használ, itt az ideje annak is, hogy a lógósokkal, a naplopókkal, az ingyenélőkkel', az úgynevezett „életművészekkel” szemben az ed­diginél hatásosabb módszerekkel lépjünk fel. Érvényesíteni kell velük szemben a szocialista bére­zés elvét, amely rájuk vonatkoz­tatva így hangzik: „minimális munkáért minimális bért”! Sőt — még élesebben és keményebben fogalmazva: — „semmilyen mun­káért semmilyen bért!” Ez nincs ellentétben rendszerünk humaniz­musával, hiszen a szocializmus zászlajára az is fel van írva. hogy aki nem dolgozik, ne is egyék! — Úgy gondolom, mozgalmunk­nak és a sajtónak is hatékonyab­ban kellene fellépni azok ellen, akik megfeledkeznek a tisztes er­kölcs alapvető normáiról — foly­tatta. — Nagy hibáinak tartom, hogy társadalmunkban meglehetősen sokan vannak, akik kézlegyintés­sel, sommásan elítélő véleményt hajtogatnak, lebecsülő hangsúl­lyal mondván: ez a mai ifjúság...! — A mj ifjúságunk többsége derék, kitűnő fiatal! Dolgozik, vagy iskolában, egyetemen tanul becsülettel, a szocializmus esz­méit vallja, felismerte, milyen perspektívát nyitott a szocialista építés előtte, és egész nemzete felemelkedése számára. — Van azonban ifjúságunknak egy - kis számú rétege, amelynek gondolkodás- és életmódjával ba­jok vannak. Vannak, akik élet­rendjüket nem úgy rangsorolják, hogy dolgozni, alkotni, tanulni, művelődni kell és ezenkívül ter­mészetesen időt kell biztosítaniuk maguknak arra, hogy sétálgassa­nak is, udvaroljanak is, táncolja­nak is, szórakozzanak is, hanem mindez utóbbi életrendjük és gon­dolkodásuk centrumába került. — Fontos, hogy népfront-moz­galmunk figyelmét ráirányítsuk ezekre a kérdésekre is. Azonkí­vül, hogy segítenünk kell a Kom­munista Ifjúsági Szövetséget a fiatalok nevelésében, különösen sokat kell foglalkoznunk a szü­lőkkel. Kállai elvtárs ezután államunk és az egyházak viszonyáról be­szélt. — A magyar békemozgalom­nak, a Hazafias Népfrontnak erő­sítenie és állandóan fejlesztenie kell kapcsolatait a világ béke­mozgalmával, támogatnia kell a béke-világmozgalom akcióit, elő (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents