Tolna Megyei Népújság, 1964. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-20 / 67. szám

zeksísára. ■ 1 Köri^Ttt aspessj it« agy* A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA E'S A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. évfolyam, 67. szám. ^AWAWVYXWWAVVVV ✓ rfX ÁRA: 60 FILLÉR. Péntek. 1964. március 20. Leltár a megye legjobb földművesszövetkezetében (5. o.) Elnapolták a gépjavító sikkasztóinak tárgyalását (8. o.) J Igaz és jó ügy, amiért dolgozunk Kállai Gyula beszámolójával megkezdődött a Hazafias Népfront kongresszusa Csütörtökön az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában ösz- szeült a Hazafias Népfront III. kongresszusa. Megjelent és az elnökségben foglalt helyet Dobi István, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára, a forradalmi munkás—pa­raszt kormány elnöke, Kállai Gyula, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöke, Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, valamint a po­litikai, a társadalmi, a gazdasági és a kulturális élet több kiváló­sága. A padsorokban a városok és a falvak népeinek mintegy 800 kül­dötte, valamint számos meghívott vendég, a társadalom minden ré­tegének képviselői foglaltak he­lyet. Részt vettek a kongresszuson a Hazafias Népfront meghívására hazánkba érkezett külföldi dele­gációk tagjai. A tanácskozást dr. Harrer Fe­renc nyitotta meg, majd Kállai Gyula, a Minisztertanács elnök- helyettese, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke ter­jesztette elő a Hazafias Népfront Országos Tanácsának beszámoló­ját. Kállai Gyula beszéde •— A Hazafias Népfront-mozga­lom második kongresszusa óta négy esztendő telt el. Munkában, harcban és eredményekben gaz­dag idő volt ez a négy év. Szer­te a világon, tovább növekedtek a demokrácia, a nemzeti függet­lenség, a béke és a szocializmus erői. — Hazánkban történelmi jelen­tőségű eredményt értünk el: be­fejeztük a szocializmus alapjai­nak lerakását, és hozzáfogtunk teljes felépítéséhez. A szocialista építőmunkában elért sikereink, a békéért folytatott következetes küzdelmünk nyomán, országunk és kormányunk tekintélye és nép­szerűsége határainkon kívül is megnövekedett. — öröm és büszkeség számunk­ra, hogy mozgalmunk, a Hazafias Népfront, a hazafias érzésű dol­gozók millióit vonta be ország­építő terveink megvalósításába, messzehangzóan képviselte né­pünk egységes állásfoglalását. és tettrekészségét a társadalmi elő­rehaladásért és a békéért vívott harcban, a maga sajátos eszközei­vel hozzájárult az eredmények eléréséhez. — öröm és büszkeség számunk­ra, hogy hazánk, a Magyar Nép- köztársaság együtt menetel a vi­lág haladó erőivel, s olyan cé­lokért dolgozhatunk, amelyek nemcsak saját népünk, hanem az egész emberiség javát szolgálják, — mondotta bevezetőben Kállai Gyula, majd elért eredményein­ket ismertette, s így folytatta: — A Hazafias Népfront kong­resszusa tapasztalati tények alap­ján állapíthatja meg. hogy pár­tunk. a Magyar Szocialista Mun­káspárt helyesen cselekedett, amikor — annyi balszerencse és viszály, jobb- és baloldali túl­zás utón és ellenére — 1958 telén újra napirendre tűzte a mező­gazdaság szocialista átszervezé­sét. Ez történelmi fontosságú lé­pés volt, amely a magyar parasztság és az egész ma­gyar nép érdekét szolgálta. életi tisztségbe: a népfront vala­mely bizottságába. Üdvözöljük a nőket és a fiatalokat, akiknek száma Örvendetesén megnőtt bi­zottságainkban. üdvözöljük kong­resszusunk 800 küldöttét és 150 meghívott vendégét. Túlzás nélkül mondhatjuk azt is: mozgalmunk jelentősége túlnő országunk határain; külföldön is érdeklődéssel kísérik munkáját. Ezt mutatja az a számunkra nagy megtiszteltetést jelentő tény, hogy1 négy világrész 13 országá­nak képviselői vesztnek részt a kongresszuson. Kállai elvtárs a továbbiakban a népfront-mozgalomról és sze­repéről beszélt. Lekerültek már napirendről a régebben hallott olyan téves el­gondolások. miszerint például „a népfront — ellenzéki párt” vagy az. hogy „a népfront a párton kívüliek szervezete”. De vannak — és fejlődésünk során keletkez­nek is — más. helytelen nézetek, amelyekkel foglalkozni kell. Nyu­gati polgári lapok — meghatáro­zott politikai célok szolgálatában — elég gyakran közölnek eszme- futtatásokat „a Kádár-rendszer liberalizálódásáról”, „fellazulásá­ról”, Az ilyen cikkek írói és a mögöttük álló politikusok vágy­álmaikat látják valóságnak. Nem értik meg, hogy a nemzeti egy­ség megerősödése, a párt és a tö­megek kapcsolatainak még szo­rosabbá válása, és ezen az ala­pont a (népfront-mozgalom fel­lendülése a szocialista rendszer további erősödésének bizonysága. A népfront-mozgalom jellemvonásai Kulturális életünk fejlődése A továbbiakban Kállai elvtárs kulturális életünk fejlődésével foglalkozott. A kulturálódás iránt ugrás­szerűen megnőtt a tömegek ér­deklődése és igénye. Ennek kö­szönhető, hogy minden iskola­típusban igen jelentősen emel­kedett a tanulók száma. 1958/59 tanévben a középiskolások száma 178 ezer volt, 1962/63 tanévben pedig 334 ezer. Az egyetemi és főiskolai hallgatók száma ez idő alatt 34 ezerről 67 ezerre emelke­dett. Eddig soha nem látott mér­tékben növekedett a könyvforga­lom: minden hazánkfiára — csecsemőtől az aggastyánig —. évi 73 forint árú könyv vásárlása jutott. Úgyszólván minden csa­ládban van rádió; a televízió gyors ütemben hódít teret és az 1961-es 200 ezerrel szemben ma már több mint félmillió előfize­tője van. A napilapok közel két­millió példányszámban jelennek meg. Az elmúlt négy év politikai, gazdasági, kulturális és társadal­mi eredményeinek kivívásában, országépítő terveink megvalósí­tásában igen fontos szerepet töl­tött be a Hazafias Népfront- mozgalom — állapította meg Kál­lai Gyula. — Mozgalmunk élő, eleven tevékenységének illuszt­rálására megemlítem, hogy az országban alig van lakott hely­ség. ahol a népfront által szer­vezett társadalmi munka nyomán ne épült volna valami: út. járda, vízvezetékhálózat, park, kultúr- ház, sporttelep. — A gyakorlati munkában el­ért eredményei révén a népfront-mozgalom megerő­södött, befolyása növekedett, az ország életének nélkülöz­hetetlen politikai tényezője lett. — Ez a tény abban is tükröző­dik. hogy kongresszusunk elő­készítése újabb fellendülést ered­ményezett hazánk egyébként is pezsgő politikai életében. A kü­lönböző színtű népi ront-bizottsá­gokat több mint 3200 ülésen vá­lasztották meg. Üdvözöljük azt a. mintegy 20 ezer honfitársunkat, akik többségükben eddig is se­gítették mozgalmunkat, de most először kerültek választott köz­— Hazánkban a (népfront- mozgalom megjárta a fejlődés valamennyi szakaszát, az anti­fasiszta nemzeti ellenállástól a népi hatalom kivívásáig és a szocializmus építéséig. A nép­frontban részt vevő társadalmi erők összetétele és a népfront politikai célkitűzése az idők so­rán változott, de megmaradt és erősödött a népfront-politika alapja: az alapvető társadalmi osz­tályok összefogása a munkás- osztály, a kommunisták ve­zetésével a nép előtt álló legfontosabb feladatok meg­oldására. Ez a társadalmi összefogás úgy szélesedett és ölelt fel mind na­gyobb és nagyobb tömegeket, aho­gyan előrehaladtunk a szocializ­mus irányában. Az alapvető tár­sadalmi osztályok és rétegek — a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség — összefogása a népfrontban nem taktikai, nem ideiglenes jellegű, hanem hosszú történelmi perspektívára szól. Fontos ezt hangsúlyozni, mert nálunk is akadtak, akik a nép­frontban csupán a párt politiká­jának valamiféle taktikai eszkö­zét látták, s azt kezdetben a hata­lom meghódításáig, majd a szo­cializmus alapjainak lerakásáig, esetleg megszilárdításáig tartot­ták érvényesnek és szükségesnek. Meggyőződésünk, hogy a- nép­front-mozgalomnak a szocializ­mus teljes felépítésében, majd a kommunizmus építésében is meg lesznek a maga — senki más ál­tal el nem végezhető — feladatai. Amíg léteznek társadalmi osztá­lyok, addig szükséges .ezek össze­fogása. tehát van tere a népfront tevékenységének. Amíg elenged­hetetlen a politikai párt, a kom­munista párt irányító, vezető te­vékenysége a társadalom életé­ben, addig szükséges a párttagok és pártonkívüliek harmonikus együttműködésének biztosítása, és ebben van helye és szerepe a népfront tevékenységének is. — A magyarországi népfront­mozgalom közel 30 éves tapasz­talatai alapján levonhatunk né­hány tanulságot, megállapíthat­juk a mai népfront néhány fon­tos j ellemvonását: — Először: a Hazafias Nép­front sajátos politikai tömegmoz­galom amely történelmi hagyo­mányaihoz híven a nemzet előtt álló nagy feladatok megvalósítá­sára hívja egységbe a magyar társadalom minden osztályát és rétegét, minden hazánkfiát. A Hazafias Népfront ma arra szó­lítja fel híveit, hogy erejükkel, tehetségükkel, munkájukkal, hazafias lel­kesedéssel vegyenek részt a virágzó szocialista Magyar- ország teljes felépítésében, mert ez az egyedüli magyar nemzeti politika, ez szabad­ságunk, függetlenségünk, szuverénitásunk, boldogsá­gunk záloga. — Másodszor: a Hazafias Nép­frontot a Magyar Szocialista Munkáspárt, nagy nemzeti cél­jaink legkövetkezetesebb harcosa vezeti. A népfront a párt poli­tikája alapján fejti ki tevékeny­ségét. — A nemzet felemelkedéséért vívott hosszú küzdelem sikerei és balsikerei egyaránt azt tanúsít« ják, hogy a népfront-mozgalom mindig akkor volt a legeredménye­sebb, amikor a munkásosz­tály mellett más társadalmi erők is elfogadták és magu­kévá tették a munkásosztály pártjának politikáját és ve­zetését. Harmadszor: a Hazafias Nép­front a szocialista nemzeti egy­ség fejlődésének fontos letétemé­nyese. Tevékenységének alapvető célja: társadalmunk összeforrott- ságának erősítése. Erre ma min­den adottságunk megvan, mert hazánkban ma minden társa­dalmi osztály és alapvető ré­teg érdeke azonos és egybe­esik a szocializmus teljes felépítésének igényével. A népfront célja, hogy minden dolgozót egyesítsen, aki a béké­nek, hazánk függetlenségének, or­szágunk felvirágoztatásának, né­pünk jóléte további fokozásának ügyét magáénak vallja, s mun­kálkodik is érte. Ebben a széles körben megférnek a kommunis­ták és pártonkívüliek, materia­listák és a vallásos emberek; tár­sadalmi és gazdasági rendünknek áldozatra kész hívei, s azok is, akik lassabban ismerik fel, hogy az egyéni és családi gondokon túl a falu, az ország gondja is az övék, s a kettő szorosan összefügg egymással. Ezt a széles nemzeti összefogást abban a meggyőző­désben hirdetjük és valósítjuk meg, hoigy. a szocializmus felépítése nem lehet csupán a párt, vagy csupán egy társadalmi osz- , tály ügye, hanem kizárólag az egész nép műveként, mindannyiunk közös alkotá­saként valósulhat meg. — Ennek a széles körű nemzeti egységnek, — s ezzel együtt a népfront-mozgalomnak az alap­ja is — a munkás—paraszt szö­vetség. A munkásosztály és a parasztság összefogása volt ha­zánkban az a társadalmi erő, amely biztosította a néphatalom kivívását és megvédését, lehetővé tette a szocializmus építését. Most ez a szövetség új tartalommal gazdagodott: lényegében azonos szocialista termelési viszonyok között dolgozó osztályok összefogá­sává vált; s ezzel elmélyült szocialista jellege. Ez meghatározza a nemzeti egy­ség politikai tartalmát is: ez harc a szocialista rendszer védel­méért 'és fejlesztéséért, a szocia­lizmus teljes felépítéséért, a bé­kéért, a nemzeti függetlenség vé­delméért, küzdelem a nemzetközi imperializmus és a még meglévő belső ellenséges erők és tenden­ciák ellen. — Az osztályharc hazánkban tovább folyik, bár tartalma, for­mái, módszerei megváltoztak. Az osztályharc célja: a szocialista (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents