Tolna Megyei Népújság, 1964. február (14. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-14 / 37. szám

J 8 TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄS Í964. február 14/ Monológ a luxusdolgokról Ez a félcsipejű Zá- kányiné újabban egy­re azon molesztál, bogy fizessem elő a Tolna megyei Nép­újságot. Különös nő­személy. Azt hiszi talán, hogy úgy megy mindenkinek, mint neki. Egyébként is nem lopom a pénzt. Sose bírom kihúzni elsejéig és még újsá­got is — egyfenét nempedig újságot. Majd ha fagy. Kü­lönben nem ettem bolondgombát. Min­denesetre megmond­tam Zákányinénak a magamét. Megmond­tam neki, hogy drá­ga elvtársnő én kis­fizetésű ember va­gyok, nekem luxus- dolgokra nem jut. Nálam, drága elvtárs­nő emberére talált, mert az én zsebem­ből kilenc bivaly sem húzza ki a fo­rintot. Újabban, ér­dekes, mindenütt erre megy pedig a játék. Felháborító dolgok vannak. Árulják a főzni való kukoricát. Ki hallott ilyet, té­len főzni való kuko­rica. Egy cső 1.50 fo­rint. Luxus. A ma­gamfajta ember leg­feljebb mérgelődik. Érthetetlen, hogy ilyesm ért a kereske­delmet még dicsérik, pedig, büntetni kelle­ne azt a mukit, aki az egészet kitalálta: télen főzni való ku­korica. Kíváncsi len­nék rá, mit volt ké­pe felmarkolni a ta­lálmányért. Ezek a nvavalyás kölykök a fülemet rágják, hogy vegyünk, vegyünk. Mi vagyok én. mil­liomos? A szívem szakadna meg, ki­adni 1.50-et egy cső kukoricáért. Ismerem a nótát. Megmutatja az ember a kisujját, utána követelik az egész karját. Ha ma megveszem iiek'.k, akkor holnap a mire­lit szilvát, meg a mi­relit-barackot köve­telik. Lassan már mindent kitalálnak, hogy ússzon a pénz. Mindenesetre van itt ész. Az én zsebemből nem kapnak prémiu­mot. Ez a bor is elég vacak, mondhatnám lőre. Bár, ami azt illeti szódával el­megy. Viszont vizet otthon is ihat az ember. A szóda luxus. Jöjjön inkább tisz­tán. Pincér ... Le­gyen szíves, hányadik volt ez? Az ötödik? Ne mondja, hogy smucig a magyar, hozzon ide még egy nagyfröccsöt. (sz—p) Fontos dokumentumkötetek kiadását készíti elő a Párttörténeti Intézet A Párttörténeti intézet ebben az évben több fontos" dokúmén- tumkötet kiadását készíti elő. Befejezik többek között A ma­gyar munkásmozgalom történe­tének válogatott dokumentumai című sorozat még hiányzó 4. kö­tetének szerkesztését, amely az 1908—1917-ig terjedő időszak eseményeit tárgyalja. A terje­delmes mű a többi között magá­ban foglalja majd a szociálde­mokrata párt történetének leg­lényegesebb dokumentumait, s érdekes adatokat közöl a ma­gyarországi haladó parasztmoz­galmaikról is. A dokumentumok a magyar forradalmi munkásmozgalom tör­ténetéből (1919—1945) című soro­zat legutóbb megjelent első kö­tete után az idén megjelenik a 2. és a 3. kötet is. Ezek elsősor­ban az illegális kommunista párt. valamint a munkásmozga­lom két világháború közötti tör­ténetéről nyújtanak részletes tá­jékoztatást. Ugyancsak az év folyamán készül el „Az üzemi bizottságok szerepe a népi demokratikus forradalomban” című kötet, amely a Párttörténeti Intézet és az Országos Levéltár kiadványa lesz. A körülbelül 40 ív terje­delmű könyv megírásához az or­szág nagyobb üzemeiből össze­gyűjtött helyi forrásanyagot is felhasználják. Készül egy magyar—szovjet TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Főszerkesztő: PETRITS FERENC Kiadja: a Tolna megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: ORBÁN IMRE Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Mártírok tere 15-17. Telei on: Szerkesztőség: 20—11 Kiadóhivatal: 20-10 közös dokumentumkötet, is, amely- tíek ' címe': Magyarok részvétele a Nagy Októberi Szocialista For­radalomban és a Szovjetunió polgárháborújában. A kétköte­tes mű szerkesztésében a1 moszk­vai Marxizmus—Lenini zmus In­tézet munkatársai is részt vesz­nek. A kiadvány az 1917—1922 közötti időszakra vonatkozó ma­gyar. illetve szovjet forrásanya­got tartalmaz majd. (MTI) Március 9-én és 10-én Békekölcsön-sorsolás Az Országos Takarékpénztár négy hét múlva rendezi meg az idei első államkölcsön-sorsoláso- kat. Március 9-én és 10-én tart­ják az 1. az 5. és a 6. Békeköl csőn 1964. első félévi húzását. Az 1. Békekölcsönből 21.4 mil­lió forint, az 5. Békekölcsönből 38.4 millió forint, a 6. Békeköl­csönből pedig 57.1 millió forint jut nyeremény és törlesztés for­májában a kötvénytulajdonosok­nak. A kétnapos húzáson a három kölcsönből összesen mintegy fél­millió kötvényre 116.9 millió fo­rintot sorsolnak ki. (MTI). Százötven új részleget nyitnak a ktsz-ek a megyében Tolna megyében tavaly 71 új részleget nyitottak, az idén pedig 150 új részleget hoznak létre a kisipari szövetkezetek elsősorban az ellátatlan községekben. A falusi asszonyoknak a szép­ségápolás iránti megnövekedett igényét tükrözi, hogy 12 új női fodrász és több kozmetikai sza­lon nyílt a megyében, s újabba­kat hoznak létre ebben az évben is. Többek között bútor-, fehér­neműkészítő, háztartási kisgép, ke­rékpár, gumijavító, továbbá cipész autószerelő, tűzifafűrészelő és kép­keretező ktsz részlegekkel látják el a községeket. Kísérletek gáz előállítására szénből — atomenergiával Ankét a Magyar Tudományos Akadémián a. szénfelhasználás jövőjéről A Magyar Tudományos Akadé­mia kémiai osztályának kőolaj-, szén-, és gázgeológiai bizottsága a Magyar Kémikusok Egyesületével közösen háromnapos szénankétot rendez az Akadémián. A csütörtök délelőtti első ülé­sen Freund Mihály akadémikus elnöki megnyitójában rámutatott, hogy a vegyészet jelenlegi nagy felvirágzása nem csökkenti a szén­nek, mint energiahordozónak a jelentőségét. A szenet nem lehet „eltemetni”. A korszerű kémiai el­járások lehetővé teszik többféle új felhasználását. Ezeknek a felhasz­nálási módoknak ismertetése, megvitatása az ankét célja. Deák Bertalan, a pécsi koksz­művek főmérnöke igen érdekes előadásban ismertette a termikus szén-nemesítés új technológiai el­járásait. Rámutatott, hogy a fej­lett iparú országokban ma már kokszosítás nélkül, közvetlenül szénből termelt gázzal próbálkoz­nak igen eredményesen. Vannak olyan eljárások, amelyekkel nem­csak fekete szénből, hanem gyen­ge minőségű barna szenekből is gazdaságos, tehát érdemes gázt fejleszteni ott is, ahol elegendő földgáz áll rendelkezésre. Legal­kalmasabbnak látszik erre a Lur- gi-féle technológia, amelyet már töhb országban, így az USA-ban is alkalmaznak. Az USA gázter­melésének jelenleg csak 3 száza­léka a hagyományos generátor- I gáz, a többi földgáz, mégis érde­mesnek tartják a szénalapú gáz­fejlesztést. Az NDK, Csehszlová­kia és Lengyelország is foglalko­zik a koksznélküli gáztermelés bevezetésével, a Lurgi-technológia felhasználásával külföldi kutatók azzal is foglalkoznak, hogy atom­energiával állítsanak elő szénből gázt. Vannak olyan eljárások is. amelyek a szénből való gázterme­lést összekapcsolják villamosener- gia-fejlesztéssel. Ezek a kísérletek is igazolják, hogy a különböző energiahordozók nem zárják ki. hanem összekapcsolva támogatják, erősítik egymást. Nem lehet tehát, csupán egy vagy két, éppen „di­vatban” lévő energiahordozóra es­küdni, hanem folyton keresni kell a látszólag elavultnak, jelen eset­ben a szénnek, újszerű felhaszná­lási módjait. Indokolt tehát, hogy hazánkban is intenzív kutatás kezdődjék, gyenge lignitjeink és barna szeneink termikus nemesí­tésére, felhasználására; Csütörtökön ezenkívül még hat előadás hangzott el. A tanácsko­zást szombaton fejezik be. (MTI.) Egy élet munkája — Drágám, most már mindenünk megvan, gondolhatunk arra, hogy gyermekkacagás verje fel a házat. (Balázs Piri Balázs rajza.) Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 46. Telefon: 21-21, 25-72 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft index-szám: SS 069. OLVAD A HO, de tavaszra tisztább lesz-e Szekszárd? A hóolvadással úgy járt a város, mint az a nem éppen fiatal asszony, akiről lekopott a kozmetika; előbukkantak a szépséghibák, a ráncok, a szépiák. A hó alól egyszerre csak előbújtak a város arcát — főleg a mellékutcákban — elrútító szemölcsök. A házak előtt ott „díszeleg” az utcaszegélyre, az árok­ba kihordott, különböző rendű és rangú háziszemét­tel kevert salakhegy. És sok ház előtt, a járdán ott az árulkodó nyom — az éktelen sártócsa —, hogy a házigazda a hóeltakarítással nem nagyon erőltet­te meg magát. A sarokházak tulajdonosai, lakói rendszerint csak egy oldalon tisztították le a járdát; vagy még ott sem. így aztán nem csoda, hogy vol­tak, és vannak házak, amelyek előtt, betonjárdán, sarat kell járni, nem is akármilyet. Pedig egész tél folyamán nem volt lapáthiány a vasüzletben, és seprűt is lehetett kapni a háztartási boltban. Sajnos, az arra hivatott szervek ellenőrzései is csak a bel­városra terjedtek ki. Mert szabálysértésért feljelen­tették azt, aki a Széchenyi utcában másfél óra ké­séssel takarította le a havat, de kertvárosi háztulaj­donos egy se került hasonló eljárás alá, mert a há­za előtt ott olvadt el a hó, ahova leesett. Pedig a városi tanács köztisztasági rendelete világosan ki­mondja: „Az ingatlan tulajdonosa, illetve az ingat­lan kezelője köteles az ingatlan előtt lévő gyalog­járó rész állandó tisztántartásáról gondoskodni”. No, a járdatakarítás... Különösen az állami há­zak előtt lévő járdák tisztítása adott sok vitára okot, mert a lakók azzal érveltek; „Mi nem vagyunk tu­lajdonosok, mi csak lakók vagyunk. Azért van a városgazdálkodási vállalat, hogy letisztíttassa.” Ér­demes megjegyezni, hogy 156 olyan állami ház van a városban, amelyben nincs házfelügyelő, amelyben nem lehet senkit felelőssé tenni a járdák tisztasá­gáért. De az is előfordult, hogy olyan ház előtt is letakarítatlan maradt a hó, amelyben házfelügyelő van. Mégis inkább mindenki vitatkozott, taposta a havat, mintsem seprűt, vagy lapátot fogjon és ne­gyedórás munkával eltakarítsa. De ugyanilyen kritikán aluli volt a közterületek tisztítása is. Reméljük, a havazás most már nem okoz na­gyobb gondot, ezért ajánlatos a közelgő tavaszra gondolni. Az idén már meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy liba- és baromfilegelő legyen az utcák jó része, még a Rákóczi, a Béri Balogh, és a Remete utcát is beleértve. De azt a gyakorlatot is, amely a minden talpalatnyi helyet hasznosan ki­használni — elvet úgy értelmezte, mint az Árpád, és a Szluha György utcában, hogy az úttestek sze­gélyére virág helyett konyhakerti növényeket vetett, palántázott. A város köztisztasági ellenőrei és a köz- tisztasági részleg vezetői úgy nyilatkoztak, hogy radikálisan fellépnek azok ellen, akik nem hajlan­dók tudomásul venni a város köztisztasági rendele­tét. Ha már a köztisztasági részlegről van szó, óha­tatlanul is kikívánkozik az emberből a kérdés, az idén tisztábbak lesznek-e a város utcái, mint ed­dig? — Anyagiak, illetve gépek kérdése — mondják. — Az általános fejlődés, de főleg a város főútvona­lainak átépítése gépeket kíván az eddigi kézierö helyett. Az eddigi öntözőautó helyett magasnyomású mQsókocsit, amellyel seprés helyett mosni lehet az úttestet, és seprőautót... Mert a város utcaseprő részlege egy kicsit népjóléti intézmény volt, jórészt öreg, beteges emberekkel, vagy olyanokkal, akik más munkahelyen nem tudtak megkapaszkodni, vagy akinek ürügy-munkahely kellett. Egyiktől nem lehetett, a másiktól nem is tudott az ember megfe­lelő ínunkát kívánni. A felsoroltakkal korántsem teljes a város köz- tisztaságáról alkotott kép, de a néhány jellemzőt azért hoztuk példának, hogy hozzáfűzzük a re­ményt: ebben az évben már tisztább, szebb lesz a város, BI, 1— Huszonöt vagon almabefőt­tet készítenek a Paksi Konzerv­gyárban. Az ízletes csemegét 5/4-es üvegekbe töltik. A~. idén egyébként több mint tízmillió üveget és bádogdobozt használ­nak fel a tartósított gyümölcsök, főzelékek, savanyúságok csoma­golására. — Üzemszervezési kérdésekről tanácskoztak tegnap a szekszárdi járás közös gazdaságainak elnö­kei és szakvezetői, akiknek Enese László, a mezőgazdasági tudo­mányok kandidátusa tartott elő­adást. — Hatvanmillió forint értékű munkát kell elvégezni az első fél­évben a Tolna megyei Tanácsi Építőipari Vállalat munkásainak; Az építkezések volumene kétsze­rese a négy évvel ezelőtti egy­éves teljesítményűek. — Ötvenöt társadalmi bíróság működik a megye üzemeiben. A múlt évben a bíróságok 83 ügy­ben hoztak ítéletet. — Megjelent a Vakok és Csök­kentlátók Szövetségének január havi kiadványa, a Vakok Világa című folyóirat. Az 1939-ben ala­pított Vakok Világa egyébként ez évben ünnepli negyedszázados jubileumát. — Farsangi mulatságot rendez­tek a gyulaji fiatalok — írja Hó- dor József levelezőnk. — Ugyan­akkor nagyszabású lakodalom is volt a faluban, amelyen sok vi­déki és budapesti vendég is részt j vett. — A Televízió műsora: 10.00: Műsorismertetés. 10.01: Tv-híradó. (Ism.) 10.15: Telesport. (Ism.) 10.30: Film-mozaik. (Ism.) 11.40: A jövő hét műsora. # , Felhős idő, mérséklődő szél. Várható időjárás ma estig: vál­tozó mennyiségű felhőzet, helyen­ként hózáporral. A sokfelé erős északnyugati, , északi szél kissé mérséklődik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet plusz 1, mí­nusz 4 fok között. járás

Next

/
Thumbnails
Contents