Tolna Megyei Népújság, 1964. február (14. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-15 / 38. szám

te zárd. •Köriy i.rfeáx Jesy y. 3. r vb I : 3f= , a XIV. évfolyam, 38. szám FILLÉR Szombat, 1964. február 15. I Ülést tartott a megyei tanács (2. o.) Rádiómelléklet <4. o.) Bíróság előtt kötelességét elmulasztó gyönki orvos (e. o.) TI U/Ü5ZIÜ | iJ Makariosz nem fogadta el a módosított angol—amerikai tervet George Ball amerikai külügy­miniszter-helyettes pénteken is­mét felkereste Kücsük alelnököt, a ciprusi török közösség vezető­jét, majd — immár ötödször — Makariosz köztársasági elnököt látogatta meg. A megbeszélésről nem adtak ki hivatalos közle­ményt. Az AP és a Reuter hír- ügynökség azonban — magasran­gú diplomáciai hírforrásokra hi­vatkozva — egybehangzóan azt közölte, hogy a köztársasági elnök nem adta be a derekát a fokozódó angolszász nyomással szemben: nem járult hozzá még a módosí­tott angol—amerikai terv értel­mében végrehajtandó angolszász megszálláshoz sem. Az idézett hírforrások szerint a ciprusi kor­mány képviselői a legrövidebb időn belül New Yorkba repülnek és az ügyet az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé terjesztik. Ball külügyminiszter-helyettes a Makariosz elnökkel folytatott sikertelen tárgyalás után azonnal a repülőtérre hajtatott és Anka­rába repült, hogy ott folytassa ko­rábban megkezdett tárgyalásait. Ball Ankara után Athénbe ké­szül. Százhatvan kilométernyire Cip­rus partjaitól, Iskenderun török kikötővárosban — mint a Reuter jelenti — gyanús tevékenység észlelhető. A Törökország délke­leti partjain fekvő kikötőkből ki­tiltották a polgári hajókat és a kikötőt a török flotta ellenőrzése alá helyezték. Meg nem erősített hírek szerint Iskenderun körze­tében riadókészültségben van egy török szárazföldi hadosztály. Minden eddiginél jobb felkészüléssel és kilátással kezdik a megye tsz-ei a tavaszi munkát Jó a bizakodás, de a várakozás, a késlekedés mindent elronthat Ez évben a jelek arra mutatnak, hogy az időjárás kedvez, ide­jében meg lehet kezdeni a földeken a tavaszi munkát. A Földmű­velésügyi Minisztérium nemrég kiadott jelentése arról ad számot, hogy a kenyérgabonák jól telellek. Nálunk, Tolnában is ez tapasz­talható megyeszerte. Sok tényező együttes hatására valóban meg le­het állapítani, hogy minden eddiginél jobb felkészüléssel és kilátás­sal kezdik a megye termelőszövetkezetei a tavaszi munkát. Tavaly ősszel idejében a földbe került a mag, az őszi mélyszántás nagy ré­szét a szövetkezetek elvégezték, és a fáradozásnak most, ez évben jelentkezik majd a haszna. Érdemes volt iparkodni, de érdemes lesz a tavalyi lendületet továbbra is megtartani. A szövetkezeti gazdák megyeszerte készülnek a munkára, és bizakodóak. Joggal. Két gyenge tsz Gyulajon és Szakoson nem úgy zárták a tavalyi esztendőt, aho­gyan a tagok szerették volna. Mindenből sok volt a veszteség, á kiesés. Ennek ellenére pár nappal N. Sz. Hruscsov beszéde a szovjet mezőgazdaság fejlesztéséről az SZKP Központi Bizottságának plénumán Moszkva (TASZSZ). Az SZKP Központi Bizottságának plénuma megkezdte péntek délelőtti ülését. Az ülés első szónoka Nyikita Hruscsov, a Központi Bizottság első titkára volt. Hruscsov hangoztatta, hogy a teljes ülés ismét megmutatta a nép és a párt egységét, azt, hogy sgyöntetű támogatásra találnak a íözponti bizottság erőfeszítései, amelyeknek célja a párt program­jának megvalósítása. A plénum natározatai a XXII. kongresszu- ;on elfogadott program valóra vál­ását, a népgazdaság fejlődését, a nép fokozódó élelmiszer-szükség- eteinefc kielégítését szolgálják rtajd. A decemberi plénumon elfoga­tott, példátlanul nagyjelentőségű 'egyipar-fejlesztési program nagy összhangot keltett a nép työré- jen, s az ott felvázolt tervet min­ien szovjet ember magáévá tette, la pedig az egész nép vállalja a íagy vegyipar megteremtését, bi- '.onyosak lehetünk abban, hogy a >árt vezetésével meg is valósítja ;zt a nehéz, de halaszthatatlan és ontos feladatot — mondotta íruscsov, majd hangsúlyozta: — A vegyipar gyors fejlesztését élzó intézkedések mélyreható be- olyást gyakorolnak majd az egész ommunista építőmunkára. Külö- ösen a mezőgazdaság szempont­éból fontos a vegyipar fejlődése. Míg az Egyesült Államokban és többi, fejlett tőkés országban öbb évtized kellett a mezőgazda- ág kemizálásához, a Szovjetunió- an ezt a feladatot hét esztendő latt fogják megvalósitani. E hét v alatt évente csaknem kilenc- lillió tonnával több műtrágyát ell előállítani. Ez azt jelenti, ogy egy év alatt ugyanannyi mii- trágyatermelő kapacitást kel! üzembe helyezni, amennyi a szovjet hatalom első negyven esztendeje alatt létesült együttvéve. Hruscsov adatokat ismertetett a szovjet mezőgazdaság műszaki el­látottságának megváltozásáról, majd a mezőgazdaságot szolgáló állami beruházások mérhetetlen növekedéséről beszélt, s ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a kolhozisták 1953-ban mun­kájukért 1,6 milliárd rubel pénzbeli juttatást kaptak, 1963-ban ez az összeg már 1,2 milliárd rubelt tett ki. Ha erre az alapra építünk — mondotta Hruscsov — akkor kö­zeli feladatként tűzhetjük ma­gunk elé a mezőgazdasági terme­lés intenzitásának gyors növelé­sét. Az állattenyésztés fejlesztése el­képzelhetetlen magas termésho­zamú takarmánynövények, első­sorban a kukorica és a cukorrépa nélkül. A kolhozisták döntsék el önállóan, mennyi kukoricát és egyéb takarmánynövényt vesse­nek, hogy elláthassák takarmány­nyal a fejlődő állattenyésztést. A mezőgazdaság belterjesítésé- ben fel kell használni mindazt az értékes tapasztalatot, amellyel a testvéri szocialista országokban találkozunk — mondotta Hrus­csov, majd felhívta a plénum résztvevőit, mélyrehatóbban ta­nulmányozzák a tőkés országok mezőgazdasági tudományos és gyakorlati vívmányait is. Az SZKP Központi Bizottságá­nak első titkára hangoztatta, hogy az egész pártnak, a mezőgazdaság minden dolgozójának a gabona- termelés növelésével összefüggő feladatokra kell fordítania figyel­mét. Emlékeztetett arra, hogy 1964-ben a gabonafelvásárlást 4.1 milliárd púdra (egy púd — 16,38 kg — a szerk.) kell emelni, s megállapította, hogy több köztár­saságban a tervezettnél lényege­sen nagyobbak a lehetőségek. „Megbocsáthatatlan hiba lenne, ha a termésnövelés feladatának megoldását arra az időszakra ha- lasztanánk, amikor már mara­déktalanul ki tudnánk elégíteni az ásvány; műtrágya-szükségletet — folytatta Hruscsov. — Az ásványi műtrágya minden kilogrammját ésszerűen kell felhasználni, első­sorban azokban a kerületekben és gazdaságokban, ahol a legna­gyobb terméstöbblet érhető el se­gítségével. Hruscsov megállapította, hogy országszerte megteremtették a cu­korrépa-termelés jelentős növelé­sének és a lakosság bővebb cu­korellátásának feltételeit. Az egy főre jutó cukorszükség­let az 1952-es évi 16,3 kilogramm­ról 1963-ra 31,5 kilogrammra emelkedett. Ebből adódik az a feladat, hogy biztosítsuk az évi 46—42 kilogrammos szükséglet kielégítését. . Egyre nagyobb lehetőségünk van az ország cukorellátásának biztosítására — jelentette ki Hruscsov. A plénum résztvevői tetszésnyilvánítással fogadták kö­vetkező szavait, amikor emlékez­tetett a Kubával kötött hosszú­lejáratú egyezményre. A megálla­podás értelmében a . következő években Kuba évi ötmillió tonna cukrot szállít a Szovjetuniónak. Fokozottabban ki kell használni a lehetőségeket a burgonya és zöldségfélék termelésének növelé­sére, hogy minél jobban biztosít­suk a városok és ipari központok lakosságának ellátását — mondot­ta Hruscsov, majd rámutatott: — A mezőgazdaság továbbfej­lesztésének egyik fontos tartaléka a lemaradt kollektív gazdaságok felemelése az élenjárók szintjére. (Folytatás a 3. oldalon) ezelőtt a szakcsi zárszámadó köz­gyűlés hangulata igen bizakodó és derülátó volt a jövőt illetően. A szakcsi tsz-tagok azzal az eltökélt szándékkal kezdik az esztendőt, hogy jobb munkával, az új veze­tőség támogatásával a nehézségek nagy részét legyőzik. Gyulajon ta­valy 42 vagon kenyérgabonával termett kevesebb, mint amennyit terveztek. Gyenge volt az átlag­termés burgonyából, napraforgó­ból, borsóból, és kukoricából is. Ennek főként a vadkár az oka. Ez évben történtek intézkedések, hogy a károk csökkenjenek. A gyulaji szövetkezeti gazdák már tavaly ősszel jó hangulatban, nagy szorgalommal dolgoztak, sez a legfőbb biztosítéka annak, hogy ez évben ott is megváltozik a helyzet, kevesebb lesz a gond, több a tagok jövedelme. „Tudunk indulni“ A Bonyhádi Gépállomás körze­tében tegnap, tegnapelőtt már a konkrét munkákat is „kóstolgat­ni” kezdték a földeken. A gépál­lomás főagronómusa elmondotta, hogy a kilátások jók. A gépjavítás a nehézségek ellenére is úgy áll, hogy a legszükségesebb erő- és munkagépek bármikor a közös gazdaságok • rendelkezésére bo­csáthatók. „Úgy állunk, hogy bár­melyik percben tudunk indulni, amelyik közös gazdaság gépet kér, az igényt nyomban ki tudjuk elé­gíteni” — mondta a főagronómus. Tegnapelőtt egyébként a majosi határban megkezdték a kenyér- gabona fejtrágyázását. Általában a kora-reggeli és a késő esti órá­kat használják fel erre a munká­ra, addig dolgoznak, amíg fagyos a föld. Végzik a szervestrágya-kihor- dást és Bonyhádvarasdon próbál­gatják a szántást, a hét közepén az első kísérlet nem sikerült. Teg­nap reggel ismét próbálkoztak. Az őszi mélyszántásból a jelentések! szerint körülbelül 400 hold ma­radt vissza, ennél azonban jóval több szántanivaló marad az elkö­vetkező hetekre. A körzetben az őszi vetések jól teleltek, most az a legfontosabb, hogy idejében, megfelelő elosztásban és mennyi­ségben kapják meg a. nitrogén- műtrágyát. Nagyvejke jelenti A tavalyi eredmények alapján a nagyvejkei közös gazdaság kezd felsorakozni a megye legjobbjai közé. A zárszámadó közgyűlésen arról számolt be a termelőszövet­kezet vezetősége a tagságnak, hogy szorgalomban nem volt hiány, éppen ezért a szövetkezeti gazdák jövedelme elérte a kellő szintet, egy-egy munkaegység ér­téke 41 forint. A nagyvejkei ha­tárt még hótakaró borítja. Ennek ellenére a szövetkezeti gazdák többsége már munkában van. Amíg mást nem lehet csinálni, ki­hordják a szerves trágyát. Ambrus Vilmos tsz-tag, szállítómunkás, szintén bizakodóan beszélt az idei kilátásokról, amelyek nagy részét még tavaly ősszel alapozták meg. Tegnap Nagyvejkén a közös gazdaságban három erőgéppel és több lovas kocsival hordták a szerves trágyát. Kakasd és Sióagárd Aki tavaly ilyenkor látta a sió- agárdi határt, az az idén nem is­mer rá. Töretlen kukorica nincs, bár szántanivaló még van. Min­denesetre az ottani Siógyöngye Tsz-ben is jobbak a kilátások, mint egy évvel ezelőtt. A szövet­kezeti gazdák nagy része ezt tud­ja, és jobb kedvvel néz az idei esztendő elé. A főagronómus el­mondja, hogy a nitrogén-műtrá­gya már megvan. Hétfőn meg­kezdik az őszi gabonafélék tava­szi fej trágyázását. Jövő héten el szeretnék vetni a borsót. A ta­vaszi vetőmagvakat kitisztították, gépeik kijavítva várják a munka megkezdését. Kakasdon, az Egyetértés Tsz- ben minden azon múlik, mennyire kezdik idejében, és hogyan végzik el. jó minőségben a tavaszi mun­kákat. A közös gazdaság évek óta gyenge lábon áll. A kilátások azonban jók. A gabonafélék szé­pen teleltek, a cukorrépa és a burgonya vetésterülete elő van készítve, a fejtrágyázást meg le­het kezdeni, az öt erőgép üzemké­pes, a korai vetőmagvak szintén elő vannak készítve. Kakasdon is dolgoznak, jelenleg az istállótrá­gyát hordják. — Szp — 1 könyvelő ismeri a helyzetet Jellemző a szorgos tavaszi ké­szülődésre, hogy még a könyvelő is tájékozott minden munkáról, amit eddig tett a szövetkezet; is­meri a „napi helyzetet”. Jankovits László, az uzdi Tán­csics Tsz könyvelője kapásból el­mondta telefonon, hogy az egész kijelölt területre ki hordták a szerves trágyát, a műtrágya ren­delkezésre áll a szükséges meny- nyiségben, és a lencsemag kivé­telével nem hiányzik a kora ta­vasziak vetőmagja sem. Lencsét Öt holdon termesztenek szerző­désre, s remélik, ebből sem lesz gond a vetőmag beszerzése. A gé­peket saját műhelyükben javít­ják. Ha nem kapnak meg vala­milyen alkatrészt Szekszárdon, bejárják a fél országot is. A köny­velő úgy tudja, kifogástalanul te­(Folytaiás a 3. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents