Tolna Megyei Népújság, 1964. február (14. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-29 / 50. szám

F A MAGYAR SZOOAllSTA MüNKASFaRI TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA iS A MEGYEI IAKACS LAPJA XIV. évfolyam, 50. szám. ÁRA: 50 FILLÉR Szombat, 1964. február 29. Közlemény a KGST végrehajtó bizottsága 11. üléséről Moszkva, (TASZSZ): A Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak végrehajtó bizottsága 1964. február 25-től 28-ig Moszkvában 'megtartotta 11. ülését, amelynek munkájában Bulgária, Csehszlo­vákia, Lengyelország, Magyar- ország, a Mongol Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársa­ság, Románia és a Szovjetunió képviselői vettek részt. Az .ülésen Mihail Leszecsko, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, a Szovjetunió KGST-beli állandó képviselője elnökölt. A VB megvizsgált a tagorszá­gok műszaki tudományos együtt­működésének további tökéletesí­tésével összefüggő több kérdést, és intézkedéseket hagyott jóvá a tagországokat kölcsönösen ér­deklő legfontosabb műszaki és tudományos kutatások egybe­hangolására az 1964—65. években. • Az intézkedések előirányozzák a KGST-országok együttműködésé­nek megszervezését és erőfeszíté­seinek egyesítését több fontos tudományos és műszaki problé­ma megoldására; e kérdések ki­dolgozásában a tagországok sok tervezőirodája, más tudományos és műszaki intézete fog részt venni. A VB foglalkozott számos olyan kérdéssel, amelyek összefüggnek a KGST szabványügyi együtt­működési munkájának további gazdagításával és tökéletesítésé­vel. és szükségesnek tartja, hogy a tanács szervei összpontosított figyelemmel dolgozzanak ki olyan ajánlásokat, amelyek módot nyúj­tanak a termelés szakosítását és kooperálását biztosító szabványok egységesítésére, egyszersmind elő­segítik a KGST-államok közötti termékcsere fejlesztését, a VB * jóváhagyta a KGST szabványügyi ! intézetének 1964. évi munkater­vét. Megvizsgálták a külkereskedel­mi együttműködés bizonyos kér­déseit, köztük az ENSZ kereske­delmi és fejlesztési értekezleté­nek főtitkárától a KGST-hez ér­kezett meghívással összefüggő kérdéseket is. A VB jóváhagyta a tagországok vízgazdálkodási szervei vezetői­nek értekezlete által előterjesztett 1964. évi alapkérdéseket, amelye­ken belül több vízgazdálkodási műszaki tudományos probléma kidolgozását irányozzák elő. A VB ezenkívül tájékoztatást kapott és határozatot hozott arról az értekezletről, amelyet a KGST- ben tartottak az állandó bizottsá­gok elnökeinek 0s a titkárság osztályvezetőinek részvételével az 1966—70. évi népgazdasági tervek egybehangolásával kapcsolatos munkák menetéről. (MTI). Ülést tartott a megyei tanács vb Pénteken ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A vb elfogadta a féladatkörben tett intézkedésekről és a lejárt határ­idejű vb-határozatok teljesítésé­ről szóló elnöki jelentést. Ezt kö­vetően Borbás István megbízott tervosztályvezető és Imre József, megbízott építési-, közlekedési- és vízügyi osztályvezető előterjesz­tése alapján a második ötéves terv lakásépítéseinek előírásainak teljesítéséről és a harmadik öt­éves terv lakásépítési program­jának előkészületeiről tanácskoz­tak. Az előterjesztett beszámolóból kitűnt, hogy az 1961—63-as évek­ben, tehát a második ötéves terv első három évében, a kitűzött programnak megfelelően alakult a lakásépítkezés: állami beruházási keretből közel négyszáz lakás épült a megye területén. Megvan a fedezet arra, hogy az idén és 1985-ben, tehát a második ötéves terv még hátralévő idején, körülbelül négyszáz lakást adnak át a megye területén. Előreláthatóan az ötéves terv végére nemcsak az a lakásmeny- nyiség épül meg a megye terü­letén, amit előre terveztek, ha­nem valamivel több. A harmadik ötéves terv lakás- építkezéseivel kapcsolatban már megfelelő tárgyalások folytak és arra van kilátás, hogy ez idő­szakban még a jelenleginél is nagyobb ütemben épülnek me­gyénk területén az állami bér­házak. tehát nagyobb ütemben javul majd a lakáshelyzet. A megye területén hozzáláttak a harmadik ötéves terv lakásépít­kezéseinek előkészületeihez. A lakáshelyzet javításával kap- ’ (Folytatás a 3. oldalon) Rusk és Dobrinyin megbeszélése a genfi leszerelési értekezletről Washington (AP, Reuter). Dean Rusk, amerikai külügyminiszter csütörtökön magához kérette Dobrinyint, a Szovjetunió nagy­követét, és egyórás megbeszélést folytatott Vele a genfi lészerelési értekezlet problémáiról. A meg­beszélésen azokról a kérdésekről esett szó, amelyekről Rusk tavaly Walter János FM főosztályvezető és Markovits János FM osztályvezető a megyei gazdásztalálkozón A Tolna megyei mezőgazdász­találkozó hivatalos programja ma fél 10 órakor a városi művelődési házban kezdődik. A rendező szer­vek a Tolna megyei Tanács VB mezőgazdasági osztálya, az Álla­mi Gazdaságok Tolna megyei Igazgatósága, a Tolna megyei Gépállomások Igazgatósága, a Magyar Agrártudományi Egyesü­let Tolna megyei Szervezete 2000 neghívott vendéget várnak. A gazdásztalálkozón régi kedves is­merősökkel, Walter Jánossal és Markovits Jánossal találkoznak majd a vendégek. Walter János is Markovits János korábban Évekig Tolna megyében dolgozott vezető beosztásban. Jelenleg a Földművelésügyi Miniszteri um­oan munkálkodnak. Walter János, az FM főosztály- vezetője a délelőtti tanácskozáson A mezőgazdaság főbb problémái címmel tart előadást. A délutáni programban a legújabb mezőgaz­dasági szakfilmek bemutatója szerepel. Erie fél 4-től a Garay filmszínházban kerül sor. A vá­rosi művelődési házban, este fél 8-kor kezdődik a reggelig tartó gazdászbál. Két zenekar húzza a talpalávalót. Kiemelkedő érde­kessége lesz a gazdászok báljá­nak a tombola. Stílszerűen, a fő­nyeremény egy 9 és fél kilós pulyka, egyéb nyeremények: liba, kacsa, kakas és a Kanácsi Álla­mi Gazdaság, a Szekszárdi Álla­mi Gazdaság és a szekszárdi Ga­ray Tsz egy-egy üveg borkíilön- légessége, . is tárgyalt Gromiko külügymi­niszterrel és Dobrinyinnal. A tanácskozás után Rusk új­ságíróknak kijelentette: bár a konferencia amerikai és szovjet társelnökei még mindig ném tud­tak megegyezni a soron következő szakaszok napirendjéről — ez nem jelenti azt, hogy az értekez­het nem folytathatja eredménye­sen munkáját. A külügyminisz­ter kijelentette még, hogy az Egyesült Államok és a Szovjet­unió képviselői továbbra is fenn­tartják a közvetlen kapcsolatokat, annak megállapítására, hol lehet további eredményt elérni. William C. Foster, a genfi le­szerelési értekezleten részt vevő amerikai delegáció vezetője csütörtökön Genfből visszaérke­zett New Yorkba. Kijelentette: jelentést tesz számos észrevételé­ről Johnson elnöknek, és az ille­tékes kongresszusi bizottságok­nak. Foster repülőtéri nyilatkoza­tában egyebek között hangoztat­ta, hogy bár egyelőre megállapo­dás nem született, az amerikai küldöttség reméli, 1964. még na­gyobb eredményeket vonultat fel. mint a tavalyi év, amikor Wa­shington és Moszkva között meg­teremtették a közvetlen távközlé­si összeköt vetést, s megkötötték a részleges atomcsendszerződést. Foster kijelentette: a genfi érte­kezlet légköre sokkal kedvezőbb, mint valaha i« volt, . . 4L Munkában a gazdászok' Tolna megye több termelőszövetkezetében, így a szekszárdi Béri Balogh Adám szövetkezetben is, rátértek az önköltséges bruttó- tervezési rendszerre. A termelőszövetkezet gazdászai már a terv- részletein dolgoznak, hogy azt március közepén a közgyűlés elé terjeszthessék. A képen: Bánik Jenő főmezőgazdász, Nagy Fcreno főkönyvelő, valamint Heimann Ferenc elnök „haditanácsa" a terv fölött. A gazdászok köszöntése Ma ismét megrendezik Szek- szárdon a hagyományos gazdász- találkozót. Eseménye ez a város­nak is, a tolnai szépszámú agrár- értelmiségnek is. Soha még ennyi mezőgazdasági- ' szakember nem működött a megye mezőgazdasá­gában, mint amennyi ma. Speciá­lis szakmérnökök, kemizálási, ön­tözési, állattenyésztési, növény- termesztési, mezőgazdasági mér­nökök és technikusok segítik a szövetkezeti gazdák munkáját, őket köszöntjük a gazdásztalál - kozó alkalmával. Napjainkban a mezőgazdaságban dolgozó mérnök és technikus a falu központi alak­ja. Nélküle egy-egy üzemben meg­bénulna az élet, zátonyra futna minden agrotechnikai vívmány, egyszóval elképzelhetetlen lenne a tervek teljesítése, a határoza­tok megvalósítása, a korszerű, tudományos alapokon nyugvó nagyüzemi gazdálkodás megte­remtése. A szövetkezeti gazdák nagy többsége ^gzt ismerte fel, amikor számtalan formában juttatja ki­fejezésre megbecsülését és elis­merését. Hol van már az a dü­hödt és makacs ellenkezés, amely a szakembert szükséges rossznak, a könyvből való gazdálkodást pe­dig csökönyösen ostobaságnak tar­totta? A tsz-tagok éppen a mér­nökök és a technikusok jóvoltá­ból ismerték fel, hogy a nagy terméseredmények eléréséhez nemcsak erő. ész és tudás is szük­ségeltetik. Valamikor, pár évvel ezelőtt még azzal kellett érvelni, ki látott templomot pap nélkül, ipari üzemet mérnök nélkül. Ho­gyan képzelhető el tehát egy több ezer holdas birtok agronómus nélkül. Ilyen érvelésre az utóbbi időben alig van szükség. A mező­gazdászok helye, szerepe és meg­becsülése társadalmunkban kiví­vott, befejezett tény. Túlzás nél­kül állíthatjuk, hogy az anyagi megbecsülés alig hagy maga után kívánnivalót. Méltán, hiszen a mezőgazdasági mérnök az egye­düli diplomás ember, aki ha va­lóban hivatásának él, akkor az év kevés napján engedheti meg ma­gának. a hét órakor kelés luxu­sát. Szigorú rend szerint három­négy órakor van ébresztő és egész nap járni kell a határt, az istál­lókat. Persze nemcsak ebből áH a munka. Sokkal nehezebb valóban korszerű nagyüzemekké formál­ni a gazdaságokat, s e téren a megye mezőgazdasági szakembe­rei eddig is nagyon sokat tettek annak ellenére, hogy még messni a cél. Rájuk minden nagy mun­kánál lehet számítani. A Közpon­ti Bizottság legutóbbi mezőgazda­sággal foglalkozó határozata újabb feladatok megoldására kö­telezi Tolna megye mezőgazdasá­gát is. Biztonságot adó érzés a megyei vezetés számára, hogy- e feladatok megoldásában bázis az itt élő és dolgozó agrárértelmiség. Azok gzf emberek, akiknek döntő többsége a legteljesebb odaadás­sal fáradozik a világszínvonal el­érésén, a magyar mezőgazdaság soha nem látott méretű fejleszté­sén. Ezernyi a tennivaló, sokrétű és sokirányú a munka. Sokszor szin­te fáj. Hogy nem lehet mindent egyszerre megoldani. Felelősség­gel, szakmai hozzáértéssel viszont gyorsítható a fejlődés. Égető me­gyei gondjaink közé tartozik az exportnövények szükség szerinti megtermelése, a gabonaprobléma megoldása, a takarmányhelyzet javítása érdekében gyökeres for­dulatra lenne szükség a rét- és legelőgazdálkodásban, a kukori­cát feltétlenül el kellene vetni még április hónapban, az őszi ka­lászosok nitrogénnel való ellátá­sa már nem tűr halasztást, a ta­lajerő-visszapótlás szintén megol­dásra vár. Ez a közel sem teljes felsorolás végső soron a termelő üzemekben, főként a mezőgazdász vállát nyomja. A mezőgazdasági szakemberek többsége nemcsak szakember, népnevelő is a szó legszebb és legnemesebb értelmében: hordo­zója és terjesztője a falvakban a tudásnak, a kultúrának. Bizonyos szempontból a mezőgazdaságban dolgozó diplomás emberek a régi világ hátrányára hatalmas szín­vonalnövekedést is kifejeznek, az új világ magasabbrendűségének bizonyítására. Ahol a faluhoz úgy hozzátartozik a mezőgazdasági szakember, mint nálunk, ott a korszerűséget, a bíztató jövőt ele­ve fel lehet tételezni. Ma a hagyományos . megyei gazdásztalálkozó reggélig tartó bállal ér véget. Utána ismét a munka, tennivaló következik«

Next

/
Thumbnails
Contents