Tolna Megyei Népújság, 1964. február (14. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-29 / 50. szám

TOLNÁ MEGYEI NÉPCJSAÖ 1964. február 29. » A tanfolyam maszek“ tréfamestere A Szedrest Gépállomás trakto­ros-tanfolyamának hallgatói a tízperces szünetet nehezen váró iskolások módján törtetnek ki a gépállomás tanteremmé előlépte­tett ebédlőjéből. Tréfás megjegy­zések közben egyengetik hosszas üléstől elfásult derekukat. Lát­szik rajtuk, mozgáshoz szokott emberek, s nehezükre esik a „padkoptatás”. A tanfolyam résztvevői — gép­állomási, termelőszövetkezeti traktorosok — között „maszek" alapon vesz részt Kozics Milán, a medinai italbolt vezetője. Találkoztam traktoron pedagó­gussal, tanárral, közhivatalnok­kal, sőt egykori báróval is, de sértődés ne essék, italboltvezető traktoroshoz ezidáig még nem volt szerencsém. — Mi van ezen különös, — kérdezte a jóhumorú fiatalem­ber. — Nem először vagyok a gép­állomáson. Gyakorló trakto­rosként évek óta ide járok dol­gozni. Az ősszel „B” -műszakot vállaltam, és bármikor üzentek értem, hogy jöjjek, mert egy traktoros lebetegedett a gépről, jöttem. Most azért tanulok, hogy több éves gyakorlatom mellé meg­szerezzem a „papírt”, a hivatalos Kúttisztítást, fertőtlenítést vállal a Pécsi Tempó Ksz. Pécs, Szabadság u. 40. Tele­fon: 25—II, (94) MAQÁNOSOK — KÖZÜLETEK FIGYELEM I Töltőtolljavítást, golyóstollbetét­töltést, mindennemű műanyag-javítást (esőkabát, labda, úszófel­szerelés) KÖNYVKÖTÉST (folyóirat, közlöny, szép- irodalmi és imakönyvkötést stb.) vállal rövid határidőre a Szekszárd Nyomda Válla­lat. (201) jogosítványt. Családomnak jól jön az évi 3—4000 forint kereset. A gépállomásnak is jó. A kam­pánymunkák idején van embere, akit szorultságból gépre ültethet — mondta, s beszédén érződött, hogy a tanfolyam „maszek” ta­nulója egyben az iskola tréfames­tere is. Milyen is az a 6+2-es műszak ? Ti» és fél hónapig 36 napot távol tart egy év 220 dunaföldvári dolgosának >an vannak a gyártól, mégsem károsodnak — Nem szeretjük a búval bé­lelt embereket, de szerencsére ilyen nincs is közöttünk. Panasz­ra nincs okunk, miért búsulnánk? Nem kell gondolni arra, hogy holnap mit eszünk. Minden dél­ben terített asztalhoz ülünk. A tanulást komolyan vesszük. Re­mélem, az itt tanuló gépvezetők­nek nem gyűlik meg a bajuk a „kreszesekkel” — fordítja ko­molyra a beszélgetést. Kozics Milán egy időre elje­gyezte maigát a tanulással. Na­ponta reggel 7 órától délután 4 óráig a traktorvezető-tanfolya­mon, szakmát tanul. Este 6 órá­tól 11 óráig a szedresi általános iskolában folytatja a tanulást. — Egyik iskolából a másikba, egyik pádból a másikba vándoro­lok. Itt is, ott is megvan a he­lyem. Amíg a gépállomásról be­ballagok a falusi iskolába, átállí­tom magam. Itt a KRESZ, a gép­tan, az elektromosság a tantárgy. Az általános iskolában számtant, magyart, földrajzot, történelmet, fizikát tanulok. — Nem nehéz a kettő egyszer­re? A megyében egyedülálló, de az országban is ritka műszak-beosz­tással találkoztunk az elmúlt na­pokban a Dunaföldvári Kender- gyárban. Az országban ezideig csupán néhány papíripari üzem­ben, és egy kendergyárban al­kalmazzák az új műszak-beosz­tást, a 6+2-es műszakot A termelés növelése érdekében több eszköz áll rendelkezésünkre. Az egyik legkézenfekvőbb dolog a termelőkapacitás telj es kihasználása. — Akinek nehezére esik vala­mi, szabadulni igyekszik terhé­től. Ha nehezemre esne, leten­ném — fordítja ismét tréfásra beszédét. De nem teszem le, mert makacs ember vagyok. Elhatá­roztam, hogy az idén megszer- zem a gépvezetői képesítést, és levizsgázom az általános iskola nyolcadik osztályából. Két legyet ütök egy csapásra. A folyamatos munka megterem­tése mindenütt nagy gond. A há­rom műszakban dolgozó üzemek­ben a gyakorlat ezideig is az, hogy szombaton este tízkor leáll a gyár, és csak hétfőn reggel hat­kor Indul. A veszteségek, melyek az üzem leállításával kapcsolato­sak — gőzgépek, termek felfűté­se, stb. — elég nagyok, sőt a leg­nagyobb kár az, amikor lényegé­ben négy műszak termelése ma­rad ki minden héten. És különö­sen olyan üzemben jelent ez nagy „veszteséget”, ahol „hiánycikket” pótol a termelés. Például papír­gyárban a nátronpapír, vagy a bútoriparban a lemezféleségek, tehát a lényeges feldolgozóipari alapanyag... Egy hónap óta sikerrel alkalmazzák POZSONYI 1GNÁCN& már a Tudományos Akadémia ál­tal kidolgozott módszert a duna­földvári gyár bútorlapüzemében. S mint várható volt, a dolgozók megkedvelték az új beosztási rendszert, azonkívül a termelő­apparátus kihasználtság! foka is a várakozásnak megfelelően ala­kult. Az országban is ritka, és kül­földön is alig ismert munkarend­szervezési módszer tehát sikeres a dunaföldvári gyárban. De mit jelent ez, hogyan érinti a dolgo­zókat? Néhány példával bemu­tatjuk olvasóinknak e munka- szervezési módszert. Az új munkaszervezési mód­szer előnye elsősorban a terme­léskapacitás teljes kihasználásá­ban van. Lényegében négy műszak dolgozik, de egy állandóan pihen. Tehát hat napig a három műszak le­dolgozza esedékes műszakját. Két nap pihenés jár hat műszak után. Ezt úgy kell értelmezni, hogy a hat műszak egymás után múlik el, és ezt követi két szabadnap. Nem ritka, amikor egy műszak­nak úgy jön a beosztása, hogy csütörtök délután 14 órától va­sárnap 14 óráig szabad ideje van. Nincs havi kötött munkaidő. Itt nem tartják számon, hogy a 210 óra meglegyen, vagy ne ha­ladják túV Mert a munkában töltött idő is a matematika sza­bályai szerint változik. Előfordul például, hogy az „A”, tehát az első műszaknak egy hónapban mind az öt vasárnap varr mű­szakja. Körülbelül ezzel arányos az olyan hónapok száma, amikor az „A” műszaknak csak két va­sárnapi műszakot kell ledolgoz­ni... Végeredményben a folyamatos munka megteremtése révén a gyár soha nem áll. Az elméleti számítások szerint ez­zel a 6+2-es módszerrel egész évén át mehet a gyárban a ter­melés, csupán az éves nagy kar­bantartás idejére állnak meg, egyhónapi időre. A számítások szerint éves szin­ten havi átlagban egy munkás 180 órát dolgozik. Mégsem csök­ken a keresete. Kiszámították, hogy az 1461 forintos átlagkere­setű munkás bére — a pozdorja- lemez-üzem dolgozóinak többsége ennyit keres — az űj mű­szak-módszerrel . mindössze egy forinttal csökken, tehát nem is beszélhetünk ezek szerint fizetés­csökkenésről. És mit kap még a munkás? Elsősorban azt, hogy éves vi­szonylatban tudja, mikor kell műszakra mennie, mikor van sza­bad vasárnapja, és így tudja „programozni” szabadságát, üdü­lését, kirándulását. Mert a két­napos pihenőidő még több lehe­tőséget ad a művelődésre, szóra­kozásra. Á munkásnak 36 nap nem kell dolgozni egy érben, fizetett szabadságán felül. Har­minchat napra bért kap, úgy, hogy nem is dolgozik. Igaz vi­szont, hogy vasárnapjai nincse­nek, pontosabban csak korláto­zottan. Ha pedig vasárnapi mű­szakot tölt el, akkor a munkás 200 százalékos bért kap teljesít­ménye után. Mert bizonyára mondani sem kell, hogy a mun­kások elszámolása teljesítmény­bér szerint történik. Kétszázhúsz dolgozót érint es az új intézkedés a gyárban. A? érintett dolgozók 70 százaléké nő. Tulajdonképpen több mun­kást, mint a korábbi három mű­szakos termelésnél. Mert mos egy-egy műszakon belül úgy kel lett kialakítani a létszámot, hogy a betegség, szabadság — körül­belül 12 százalék időveszteség egy műszaknak — idején is le gyen munkás. Tehát időközönként több a; egy műszakban foglalkoztatót dolgozók száma, mint a tény le ges termeléshez szükséges igény A módszer e hátránya is eleaye szóén kicsi előnyével szemben. Érdekes módon alakul a munkások szabadsága is. Mivel az üzemben nem 287 mun kanapot dolgozik egy munkás egy évben, mint más gyárban, hanen csak 251-et, változik a szabadsáv is. Például, akinek 16 nap járni évei után, az csak tizenötöt kap akinek 24, az huszonegyet. D< kap a munkás pontosan 35,75 na pót, lényegében harminchat na pót munkája után, az új, 6+2-e; módszer szerint — különlege: „szabadság’-ként. Ez pedig lé nyegesen jobban jön, mint a; „elvesző” egy-két nap. Tehát bevált az új módszer örülnek neki a munkások. De va jón a termelés alakulása — a va sárnapi műszakokra gondolunl megegyezik-e a hétköznapokéval . A februári statisztika azt bizo­nyítja, hogy a termelés egyenletes. Sőt — most utólag a gyár vezető' bevallják —, féltek a vasárnap műszakoktól, a várható igazolat­lan hiányzások miatt, de nen csalódtak a munkásokban. Feb­ruárban még igazolt hiányzó serr volt a vasárnapi műszakokon. Február elseje óta megállói nélkül forognak a pozdorjalap- gyártó üzem gépei. Meleg-munka- váltás van a dunaföldvári üzem­ben. Az Akadémia módszere be­vált a gyárban. Olyannyira, hogy nem csodálkoznánk azon, ha a dunaföldvári módszert más ipari üzemek vezetői, üzemi tanácsok tagjai, szakszervezeti funkcioná­riusok is tanulmányoznák. Sok üzemben hasznos segítővé válna a 6+2-es műszakmódszer... (p álkovács) (SS) Azonnali belépéssel állandó munkára felveszünk: önálló mélyépítési munkát végző kubikos-brigádokat, kőműves, ács, üveg- szabász, kályhás, burkoló, parkettás, műköves, vasbetonszerelő, festő, tetőfedő, szigetelő, vfz- ás fűtésszerelő, villanyszerelő szak- és segédmunkásokat Szállást, étkezést biztosítunk! Tanácsi igazolás szükséges. Felvételkor az utazási költséget megtérítjük. É.M. FEJÉR MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT, SZÉKESFEHÉRVÁR, ADY ENDRE U. 13 sz. (82) Egyre több a napsütéses dél­után, egyre kisebb foltokban lát­ni már csak havat, közeledik a tavasz. A földeken még nem le­het dolgozni, nagyon nedves a ta­laj. A kertészet azonban télen sem pihen. A bonyhádi Petőfi Termelőszövetkezet üvegházai­ban is szorgos munka folyik. Hosszú sorokban haragoszöld nö­vények pompáznak a kellemes melegben. Az 1600 muskátlis­cserép mellett még egyéb virág is van, némelyik még, csak most hajt, némelyik már kibontotta virágait. A fő munkát mégsem a virág jelenti. A termelőszövetke­zetnek nagy kiterjedésű kertésze­te van, és az üvegház látja el pa­lántával. Több mint száz ládában már szépen, megerősödve várja a karalábé, saláta, és a paprika-pa­lánta a kiültetést. Az uborkapa­lántákat cserepekben nevelik, eb­ből is van 160 darab. Az üvegház másik részében már ládába ülte­tett saláta zöldell, primőrárunak szánja a termelőszövetkezet. Úgy számítják, hogy húsvétra már az üzletekbe tudják vinni az első szállítmányt. Az üvegházban ketten dolgoz­nak. Kiing Pálné, a kertészet ve­zetője már tizennégy éve ápol)« AHOL MINDIG P>%. *: A hollandi ágyakat hozza rendbe a bonyhádi Petőfi Tsz kertészeté­nek külső brigádja,

Next

/
Thumbnails
Contents