Tolna Megyei Népújság, 1964. február (14. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-28 / 49. szám
I Uv A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA ' XIV. évfolyam, 49. szám. ÁRA: 60 FILLÉR. Péntek, 1964. február 28. Ha iaéficezétl Moszkvából az MSZMP küldöttsége Csütörtökön hazaérkezett Moszkvából az MSZMP küldöttsége, amely az SZKP Központi Bizottságának meghívására Kállai Gyulának, a Politikai Bizottság tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesének vezetésével hat napot töltött a Szovjetunióban. A küldöttség tagjai: Cseterki Lajos, a Politikai Bizottság póttagja, a Központi Bizottság titkára, Aczél György, a Központi Bizottság tagja, a művelődésügyi miniszter első helyettese és Óvári Miklós, a Központi Bizottság póttagja, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettese. A küldöttség fogadására a Keleti pályaudvaron megjelent Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titká- ! ra, Ilku Pál, az MSZMP Politikai { Bizottságának póttagja, művelő- ■ désügyi miniszter, Gosztonyi Já- : nos, a KB póttagja és Púja Fri- i gyes, a KB osztályvezetői, vala- i mint Erdélyi Károly külügy- i miniszter-helyettes. Jelen volt G. I A. Gyenyiszov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete is. Az MSZMP küldöttsége Kállai Gyulának, a Politikai Bizottság tagjának, a Miniszter- tanács elnökhelyettesének vezetésével az SZKP Központi Bizottságának meghívására február 19-től 26-ig a Szovjetunióban tartózkodott. A küldöttség tagjai megismerkedtek az SZKP-nak az ideológiai munka terén szerzett tapasztalataival. Jurij Andropov, Leonyid Iljicsov és Borisz Ponomarjov, az SZKP Központi Bizottságának titkárai fogadták a küldöttséget. A vendégek találkoztak államférfiakkal és közéleti személyiségekkel, köztük Konsztantyin Rud- nyevvel, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnökhelyettesével és Msztyiszlav Keldissel, a Szovjet Tudományos Akadémia elnökével. A küldöttség tagjai hazautazásuk előtt beszélgetést folytattak Mihail SznszlovVal. az SZKP Központi Bizottsága Elnökségének tagjával, a Központi Bizottság titkárával, Andrej Kirilenkoval, az elnökség tagjával és Leonyid II- jicsovval, a Központi Bizottság titkárával. Az első tizenegy Felavatták a Szekszárdi Mérőmtíszergyár első szakmunkásait Nem... Nem futballcsapat. Bár az is lehetne, hiszen tizenegy tizenkilenc—húszéves, egészséges fiatalember ül itt, az első sorban, és bizonyára a futballhoz is értenek. Ünneplők, és ünnepeltek. A mögöttük ülők, több mint száz fiú és lány ünnepli, — és kicsit talán irigyli is — őket. Van miért. Mind a tizenegyük kezében ott a friss szakmunkásbizonyítvány, a „belépő” a felnőtt életbe, „belépő” a most épülő műszergyár szakmunkásgárdájába. A többiek, a következő sorokban ülők majd csak fél, vagy másfél év múlva jutnak el a szakmunkás-bizonyítványig, de ők már szakmunkások, esztergályosok. Nem volt könnyű az elmúlt három nap. Az első nap írásbeli vizsga. Másnap a gyakorlati munka, majd a szóbeli. A tizenegy közül jónéhányan legalább úgy izgultak, mint másfél évvel ezelőtt, az érettségi előtt. De végül is sikerült. Kézben a bizonyíték, a szakmunkás-bizonyítvány. Első ízben avatnak szakmunkásokat a Szekszárdi Mérőműszergyár tanműhelyében. Az ezután következő szakmunkásvizsgák — bizonyára sok lesz még — talán népesebbek lesznek, de ilyen ünnepélyesek nem, hiszen ők, az első sorban ülők az elsők. Első tagjai a gyár törzsgárdájának. Ezért üdvözli őket megkülönböztetett ünnepélyességgel Bacsó Miklós, az iparitanuló-iskola igazgatója, Róna Imre bácsi, a budapesti anyavállalat nyugdíjasa, ennek a tanműhelynek az első vezetője, Mármarosi László, a járási pártbizottság munkatársa, Ambrusits László, a tanműhely KlSZ-titkára. Nemcsak az ünnepélyen láttam őket. Találkoztunk néhányszor a másfél lév alatt, és most, a vizsgán is. Egyikük elmondta, hogy tősgyökeres pedagóguscsaládból származik, még a dédapja is tanító volt. Ö — bár szülei szerették volna, ha a családi pályát választja —, esztergályosnak jelentkezett az érettségi után. — Kisgyerekkorom óta fúrok, faragok, reszelek, szerelek — mondja. — Már el volt intézve a felvételem a pedfőre, amikor ide pályáztam. A szüléimét meg megnyugtattam, hogy azért nem leszek hűtlen a családi hagyományokhoz, lehetek én jó pedagógus a felsőfokú technikum elvégzése után is, mert oda akarok beiratkozni levelező hallgatónak, nevelek majd kiváló szakmunkásokat. A másik gépészmérnöknek készül. Azért nem pályázott mindjárt az érettségi után az egyetemre, "meri sáSilei nehéz anyagi helyzetben vannak, segíteni kell őket. A mérnöki diplomát így is meg lehet szerezni. Csaknem valamennyien továbbtanulási terveket forgatnak a fejükben. Arra azonban, hogy megváljanak a már magukénak érzett gyártól, egyik sem gondol. A teremben oldalt, egy kis asztalkán a vizsgarémekek. Kifogástalan, hibátlan valamennyi. A legtöbb ismert szerszám, alkatrész, készülék. (Az oktatótól, Blézer Jánostól tudom meg, hogy az elmúlt másfél évben nemcsak tanultak, hanem „termeltek” is a gyerekek, esztergáltak jónéhány szerszámot, készüléket a pesti gyár részére.) Van azonban a vizsgaremekek közt két érdekesség. Az egyik egy belül üres gömb, hat lyukkal, a gömb belsejében szabadon egy kocka. A kocka élei azonban hosszabbak, mint a lyukak átmérője, a lyukak közül tehát egyiken keresztül (Folytatás a 3. oldalon) (Foto: Erb János) Béla féri képeslap A tervjóváhagyó közgyűlések A zárszámadásokat megyeszer- te követi a falvak másik jelentős eseménye: a tervjóváhagyó közgyűlés. Ez az az alkalom, amikor egy-egy termelőszövetkezet gazdái szentesítik, a közösség minden tagja számára törvényerejűvé teszik az esztendő termelési, pénzügyi és beruházási programját. Évek óta így. van, és most csak annyi a módosulás, hogy valamennyi gazdaságban a terv- jóváhagyó közgyűlésen „erősítik meg” az alkalmazott ösztönző módszereket is. Zárszámadáskor a kiküldöttek és a felszólalók úgyszólván mindenütt elmondták, hogy tulajdonképpen a zárszámadás munkaértekezlet, mert egy egész esztendő örömeit,' sikereit, gondjait elemzi a tagság. A terv- jóváhatgyó közgyűlés pedig, ha lehet ezt a kifejezést használni, akkor kétszeresen is munkaértekezlet. A megfogható közeljövőről van ugyanis szó. S erre célszerű minden esetben nemcsak a vezetőknek, a. tagoknak is gondolni. Most dől el, hogy tulajdonképpen miből lesz majd év közben a forint. Lényeges és döntő, hogy a nagy tervből ki-ki megismerje azt a hányadot, amelyik az egyes emberekre, külön-külön a tagokra esik. A tsz terve végeredményben a szövetkezeti gazdákra épül fel. Csak abban az esetben lesig belőle valóság, ha azzal a meggyőződéssel szentesíti a közgyűlés az idei programot, hogy ki-ki már most elhatározza, hogy a ráeső-részt, teljesíteni fogja. Ezekben a napokban megyénkben volt néhány olyan zárszám- 1 adó közgyűlés, amelyen a tagok \ keveselték á jövedelmet. A közös- 1 bői származó jövedelmet. Dunaföldváron például szintén ez volt néhány embernél a központi probléma. Csak hát arra már nem igen gondolnak a méltatlankodók, hogy először adni kell, és utána számíthat az ember valamire. Először a terveket teljesíteni kell. munkával, szorgalommal, és csak utána lehet forintot várni. Duna- földváron éppen ott a baj, hogy a tagok egy része a közös munkából nem veszi ki a részét úgy, ahogy kellene. Ilyen körülmények között hiába készülnek el a szép tervek, szorgalom híján azok csak papíron maradnak. Lényeges dolog tehát, hogy a szövetkezeti .gazdák mindegyikében legyen kellő elhatározás a tervek teljesítése iránt. Attól még nincs változás, hogy helyesléssel fogadják, és jóváhagyják az idei tervet. Kizárólag a munka számít., Ehhez viszont elengedhetetlenül fontos a kész tervet valamennyi taggal megbeszélni, és külön-külön meghatározni, hogy milyen feladat vár az idei esztendőben a növénytermesztőkre, az állattenyésztőkre, kertészekre, stb. Mindezek így, együttesen jobban biztosíthatják á tervek teljesítését. Arról sem szabad megfeledkezni, hog,y a szövetkezeti emberek-“- is szeretik tudni a célt, azt, hogy mit miért csinálnak, s egy-egy munkaterületen, a tennivalók elvégzése után mire számíthatnak. Ennek ismertetésére szintén van mód, és van lehetőség, főként brigádértekezleteken, de év közben nagyon sokszor. A tervjóváhagyó közgyűlés tehát csak az első lépés, a többi ezután jön, a többit, a tervet munkával, szorgalommal, szaktudással valósíthatják meg a szövetkezeti gazdák.
