Tolna Megyei Népújság, 1964. február (14. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-28 / 49. szám

* > 2 TOI.NÄ MEGYEI NfiPŰJSAG 1984. február 28. A Tolna megyei Háziipari Szövetkezet sokféle ruházati cikket gyárt exportra, termékeiből némelyik eljut még a tengerentúlra is. Egyike a szövetkezet legrégibb exporttermékeinek a norvég­kesztyű, amit bedolgozók készítenek. Az első negyedévben — a tervek szerint — kétezer-nyolcszáz pár norvég-kesztyűt exportálnak. Képünkön a szövetkezet minősé­gi ellenőrei átveszik a bedolgozók által készített kesztyűket a szö­vetkezet paksi központjában Kötött kesztyű — exportra Három év muitán derült ki, ki nyerte a százezer forintos főnyereményt Egy kisdorogi székely család utólagos szerencséje Csütörtökön délelőtt ritka 'ese­mény színhelye volt Szekszárdon az OTP Tolna megyei fiókja. Az 1961. évben kisorsolt hatodik Békekölcsön százezer forintos fő­nyereményét kapta meg a nagy szerencséjét néhány nappal eze­lőtt még mit sem sejtő Kiss ! Ferenc kisdorogi lakos, a Juhé- pusztai Állami Gazdaság tehené­szetének takarmányosa. Kiss Ferenc tavaly ősszel mu­tatta be a VIII. osztályú .17.13.3 sorozatú, lO.-számú VI. Békeköl­csön-kötvényét községének posta­hivatalában. A kötvény fámáit, megtalálták a névéríékben há­rom évvel ezelőtt kihúzott szá­mok jegyzékében, s kifizették be­mutatójának a kétszáz forintok Most az OTP Országos Köz­pontja a kisorsolt és beváltott Békekölcsön-kötvények ellenőrző felülvizsgálatakor megállapította, hogy Kiss Ferencnek ez a néyér- tékben kifizetett kötvénye a száz­ezer forint főnyereményt is meg­nyerte ugyanazon a sorsoláson; a nyeremény jegyzék első sorai­ban külön feltüntetett főnyere­mény azonban elkerülte bemuta­tásakor is a figyelmet. Az utólag kiderített nyertes feleségével együtt vette át a ! húsz százalékos illeték levonásá­val 80 200 forintot kitevő nyere­ményét, amely igen jó helyre ju­tott. Kiss Ferenc, hattagú család­jával együtt Bukovinából tele­pült ..úji otthonába, tizedik1 éve szorgalmas dolgozója' a Juhé- pusztai Állami Gazdaságnak, ahol .annak idején -akkori fizeté­sének a felét jegyezte Békeköl­csönbe. A székely házaspár a nyere­ményből hatvanezer forintot öt százalékosan kamatozó takarék- betétbe helyezett, s azt tervezi, hogy a pénzből ruhákat, bútoro­kat vásárol, a családfő megveszi a régen óhajtott Simson kismo­torkerékpárt, a nyáron rendbe­hozatják házukat is. "Derűi jeqyzetek Mindenhol azt hal­lom, hogy tavaszodik. elolvadt a hó, a tsz- ek fej trágyázzák a Vetést, megjelent az első spenót, búgnak a gerlék a macskák kér getőznek, az orvos vi­tamin tablettákat írt fel, valahol kinyílt a hóvirág, a mellékut­cában fociznak a gye­rekek. Szerintem nem ezek a tavaszérkezés leg­biztosabb jelei. Sok­kal remény teljesebb tény, hogy családunk­ban már mindenki megkapta a náthát. * A vállalat irodájá­hoz két mellékhelyi­ség tartozik: női, fér­fi. Mindegyik előtt van mosdófülke hasz­nálható vízcsappal, de szappant csak egyet adnak, mert kettőre nincs keret. Az iroda kétnemű dolgozói úgy oldják meg I a problémát, hogy ketté vágják a szappant. Hamar el­fogy, de nem baj. Jön másik. Csak kettőt nem l-hct kiadni egy­szerre. Még szerencse hogy egyebekben nem kell takarékoskodni. * Unokahugom máso­dik általánosba jár. Sok érdekes dolgot tanul környezetisme­retből. A múltkor az­zal jött haza a nyolc­éves kislány, hogy ad­junk neki aprófát és bicskát, elviszi az is­kolába. mert virág- állványt kell faragni. Istenem, micsoda fejlődés! Minket még a gombvarrásra sem tanítottak meg annak idején. * A fiatal agronómus kikerült az egyetem­ről, indul az életbe, pontosabban: a tsz- be. összetalálkozik idősebb barátjával, aki szintén mezőgaz­dász. Beszélgetnek, aztán búcsúzóul el­látja a kolléga jóta­nácsokkal. — Három dologra nagyon ügyelj! Ezek a legfontosabbak. Ha ezeket nem tartod be, nem lesz»l jó agro- rcmus. 'T’eMt: min­dig hordd ki a föl­dekre az összes trá­gyát, kerüld az el­nökkel való összeüt­közést, és minél több asszonnyal légy jó barátságban, mert ők kapálják meg a ku­koricát, * — Azt mondják, nem jó korán megnő­sülni. Nekem is min­denki tanácsolja, hogy ne hamarkod- íam el, ráérek. De ha már rászánom ma­gam, jól nézzem meg, kit veszek el. Ilyenkor mindig eszembe jut az egy­szeri fiatalember. A házasságkötése után egy évvel válóperre került sor. Az ifjú férj azzal indokolta elhatározását, hogy a felesége kibírhatat­lan természetű, egé­szen más, mint meny­asszony korában, saj­nos nem tudta kiis­merni. — Hát meddig ud­varolt maga a felesé­gének — kérdezi a bíró. A válasz: — Négy és fél évig... Sz. J. Gazdát cserélt a gárdanapló Kívülállónak TSZ még akkor is, ha ezzel egészül ki: a tolnai gimnázium ifjú gárdájá­nak naplója cserélt gazdát. Mert ugye teljesen belső ugye az egy gimnáziumnak, hogy van-e gár­dája, s tevékenységéről vezet-e valamilyen naplót? Pedig nem ilyen egyszerű a dolog. A KISZ- szervezet ifjú gárdája ugyanis, ha jól dolgozik, igen sokat segít­het az iskolai, és az iskolán kí­vüli nevelésben egyaránt. Vég­eredményben tehát nevelési íó- rumról van szó, olyanról, ame­lyiknek van egy kis köze a peda­gógiához és a diákönkormányzat­hoz is. Szenczi Lászlót, a gimná­zium igazgatóját kérdeztük meg először: mi a véleménye az ifjú- gárdisták tevékenységéről? — Háromszáztizennyolc tanu­lónk van. Az igényes félévi osz­tályozás során mindössze 6,2 szá­zalék kapott elégtelen osztályza­tot, s csak három azoknak a szá­ma, akik több tantárgyból vittek haza nem megfelelő osztályzatot. A teljes megértéshez itt egy kicsit több szükséges. S ehhez ér­demes fellapozni az év végi je­lentéseket. Ezek szerint a mosta­ni nagyon kedvező arány a ko­rábbiakban igy festett: 1961—62- es tanév vége: a tanulók 10 szá­zaléka, 1962—63-as félév: a tanu­lók 9,1 százaléka vitt haza elég­telen osztályzatot. A fejlődés te­hát szembetűnő. Olyan, amivel az iskola tanári kara méltán lehet elégedett. De mi köze ehhez a gárdának? — Nagyon sok — válaszol az igazgató. — De inkább mondják el ők, Feri, és Tóni. Feri, teljes nevén Koleszár Fe­renc, az ifjú gárda régi parancs­noka, Tóni — Ádám Antal — pe­dig a közelmúltban megválasztott új parancsnok. Az elején említett naplót ők cserélték ki egymás között. Feri két éves parancsnoki működés után most az érettségi­re készül. Tele van emlékekkel. A két év alatt bőven került em­lékezni való. Legszívesebben azonban arról beszél, hogy diák létére felnőttként kezelték, fon­tos feladatok elvégzésével bízták meg őt és társait. A rendszer a tolnai gimnáziumban ugyanis a következő: az osztályfőnöki mun­kaközösség, egy-egy meghatáro­zott időszak végén értékeli az is­kola helyzetét. Ilyenkor a fejlő­dés mellett felszínre kerülnek a gyengébb pontok, s természetesen a gyengébb tanulók ügye is. Miért gyengék? Ki ezért, ki amazért. Jó azonban erről a do­logról többet is tudni. Ehhez az alaposabb diákismerethez nyújt segítséget a gárda. M. B., az iskola egyik tanulója több tárgyból állt gyengén. A gárda két tagja felkereste. Nem korholták, de alaposan beszélget­tek vele, s így kiderült, hol, me­lyik tantárgynál, milyen segítsé­get kell nyújtani neki. A segítség alapján lényegesen javult az elő­menetele. Volt azonban ennél problémásabb eset is. L. M. apja egy félévi osztályzás után ilyen kérdéssel állított be az iskolába: Miként kaphatott elégtelen .osz­tályzatot a gyermeke, mikor év közben nem is értesítették arról, hogy nem áll a legjobban. Az if­jú gárda intézte el ezt az ügyet is. Elmentek a szülőhöz, elővet­ték társuk füzeteit, s ’ megmutat­ták a jelzéseket, az osztályzato­kat az apának. Hogy év közben is meg kellett volna néznie? Igen, igen, csak hát néha, mi, felnőttek is elfeledkezünk néhány dologról. A . látogatások, amelyek közül most csak kettőt említettünk, nem maradtak eredménytelenek. Annak idején az osztályfőnöki munkaközösség 19 gyenge tanu­lót jelölt meg, az iskolában. A gárdisták mindannyiükat felke­resték, megtudták, milyen körül­mények gátolják a tanulásban, s aztán az iskola segítétb Érdemes megjegyezni, hogy a szóbanforgó 19 tanulóból mindössze 4 kapott el égtelen osztályzatot félévkor. A tolnai ifjú gárda „„"S1­nak az iskolai és iskolán kívüli rend fenntartását tartotta, és tartja. Azt, hogy ne legyenek há­zirendet sértő, vagy fiatalokhoz nem illő cselekedeteket végrehaj­tó diákok. Az iskolában tekinté­lye van a gárdista karszaljagnak. Aki viseli, utasít, szabályoz, fi­gyelmeztet. Ha ez kevés, akkor gárdagyűlés elé idézik a diákot, s itt alapos mérlegelés, és kiadós fejmosás után hozzák meg az íté­letet. Több feljegyzés tanúja, mint intéztek el egymás között., barátságot kizáró szigorral, de személyes harag, vagy indulat nélkül ügyeket. S a határozat kötelező. Betartásának elmulasz­tására még csak nem is gondol senki. Pedig mondjuk két hétig takarítani a menzán, vagy nap, mint nap segíteni a tálalásnál, nem éppen a legkedveltebb diák­foglalkozás. A fiaf afnlr életében jelentős IldidiUK helyet foglal el a szórakozás. Nem is baj az, ha sze­retik a mozit, a táncot — de ha­tára azért ennek is van. Nem mehet például a tanulás rovásá­ra. S hogy ne menjen, arra a 62 tagú ifjú gárda vigyázott, és vi­gyáz. Tolnán és a környező köz­ségekben bálok, vagy más ren­dezvények alkalmával gyakran lehetett látni ellenőrző fiatalokat. Udvariasan, de kitérőt nem isme­rő határozottsággal parancsolták haza azokat a diákokat, akiknek hiányzott az osztályfőnöki enge­délyük. Még akkor is, ha kísére­tükben ott voltak a szülők. S hogy ez így nagyon jó, arra más bizonyság aligha kell, mint hogy a tolnai gimnázium 10 éves múlt­ja alatt a munkafegyelem, a ta­nulási ütem sosem volt még olyan jó, mint most... Sok egyéb mellett ezek talál­hatók a tolnai gárdanapló lap­jain. Koleszár Feri, a régi pa­rancsnok érettségi előtt áll. Posztjára a közelmúltban Ádám Tónit választották meg. Élénk szellemű fiatal, kitűnő rendű diák. S bizonyára folytatni akar­ja azt, amit Feri és a gárdisták két év alatt megalapoztak a tol­nai gimnáziumban. Sz. 1. A termeltető vállalatok vezetőinek megbeszélése Szekszárdon Tegnap, február 27-én a ter­meltető vállalatok vezetői és megbízottai Szekszárdon megbe­szélést tartottak. Horváth József elvtárs, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője tá­jékoztatta a jelenlévőket, értékel­ve a vállalatok tavalyi munkáját, és a szerződéskötések idei hely­zetét. Hangsúlyozta, hogy a szer­ződéskötés terén meglévő elma­radást felszámolni — ez a válla­latok számára e napokban a leg­fontosabb tennivaló. Külön és nyomatékosan kiemelte az ex­portcikkek termeltetését, amely­ben nem nézhető el semmilyen lazaság. A tanácskozáson a vál­lalatok vezetői és megbízottai felszólaltak és számot adtak az eddigi munkákról, valamint a tervekről, s arról, hogy milyen módon kívánják megvalósítani i feladataikat. A Magyar Beru­házási Bank szek­szárdi fiókja ha­marosan új helyi­ségbe költözik. Irodái a nemrégi­ben felépült új, szekszárdi ötven lakásos bérház földszintjén kap­nak helyet, ame­lyeket a belső munkálatok elvég­zése után adnak át rendeltetésének a közeljövőben. (Foto: Erb János) I

Next

/
Thumbnails
Contents