Tolna Megyei Népújság, 1964. február (14. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-26 / 47. szám
4 TOLNA MEGYEI XEPÜJSAG 1964. február 26. Egy év után ismét TAMÁSIBAN Baráttá válik a könyv — Áldozó községek Minden ötödik lakos könyvtári tag | Van annak már egy bő esztendeje, hogy Jenei Istvánnal, a tamási járási könyvtár vezetőjével beszélgettünk. Akkor leginkább arról esett szó. mit tettek a tanácsok és a könyvtár azért, hogy a községekbe megfelelő mennyiségben jusson el a jó könyv, s mfnél többen vegyék azt kézbe a falvakban élő emberek közül. Számokat, százalékokat emlegettünk, s ezek summázása- ként állapítottuk meg: a tamási járás már egy évvel ezelőtt, elérte a korábban kitűzött célt: a járásban ezer lakosra 1200 kötet könyv jut. Mi a helyzet ma, a már tavaly « erősnek mutatkozó alapra, hogyan emelkedett további épü let? Ha csak annyit említünk bogy a tavalyi 1200 kötet újabb •négyszázzal gyarapodott, s ezer lakosra most már 1600 könyv jut. már akkor megállapíthatjuk: a fejlődés üteme nem tört meg. Ez azonban még nem mond meg mindent. Feltétlenül kell az a kiegészítés, hogy az egy év alatt szerzett, több mint 22 ezer új könyv arra is választ ad: a tanácsok nem mellékes, hanem nagyon - is fontos feladatnak tartják a könyvtárak fejlesztését, iregszemcse, Magyarkeszi, Ozora. Pincehely. Regöly és más községek is egy év alatt 14—14 ezer forintot költöttek a könyvtár gazdagításába. De még az olyan kis község, mint Pári sem maradhat ki a felsorolásból. Itt a tanács tavaly 10 ezer forinttal támogatta a községi könyvtár fejlesztését szolgál bizonyságul a következő adat is, ami a kölcsönzésről próbál képet adni. Eszerint egy év alatt 21,9 kötetet kölcsönöztek ki minden egyes olvasóra. s a 44 könyvtárból egy év alatt 225145 könyvet vettek ki az olvasók. Hogy egy jó könyvet aztán valójában hányán olvastak el, arra megint igen nehéz lenne válaszolni. Persze azért van pont, ahol a fejlődés még nem olyan egyértelmű. mint más vonatkozásban. Ez leginkább a felnőtt olvasók esetében látszik. A könyvtárak tagjai közül ugyanis 59 százalék a felnőttek aránya. Nem rossz ez, de lehetne sokkal jobb. A tamási járás könyvtárainak leg- közelébbi és egyben legfontosabb feladata éppen a fentiekből eredően tehát az, hogy miután a fiatalokkal megismertették, most azon- már az idősebb nemzedékkel is ban az I megszerettessék a könyvet. A anyagi áldozat, ha csak megven- | dolog nehezebbik részének ez nék a könyveket, s aztán azok : látszik. Ám arról az alapról, amit Hiábavaló lenne nem tanul. Holt érték-e tehát az a több mint 82 ezer kötet, ami a járás 44 könyvtárában található? Nem, mert az állomány-gyarapítással egyidőben bővült, fejlődött azoknak a tábora is. akik olvasnak. Számuk jelenleg meghaladja a tízezret, s így a járásban ma minden ötödik lakos tagja a könyvtárnak. Hogy ez az arány miként módosulna, ha az összlakosságból leszámítanánk a csecsemők és az iskolába még nem járó gyermekek számát, arra nincs adatunk. De ez talán nem is fontos. Sokkal lényegesebb, hogy egyre inkább baráttá válik a könyv olyan helyeken is, ahol néhány éve még idegenként fogadták. 1 A fentiekre ott porosodnának a polcokon. így épp—ciy holt érték“''^ölná ‘Üfeu- pán, mint a kibányászatlan érc. Külijnösen vonatkozik ez a falvakra. ahol a sok szép és jó eredmény ellenére sam mondhatjuk el, hogy a művelődés már olyan szükségletté vált, amelyben az tűnik kivételesnek és furcsának. ha valaki nem olvas, vagy £ddj.g építettek., a lehetőség kézenfekvőként kínálkozik. Mi szükséges a megvalósításához? Talán az, hogy az az erős kapcsolat, ami a könyvtáraik, a tanácsok és a társadalmi szervezetek között kialakult, még szorosabb, s még a jelenleginél is sokágúbb legyen sz. i 'Ze&litítAi ttomé* Az üzemben, ahol járok, évfordulóról hallok. Kevesen tudnak róla. hiszen csupán egy ember ünnepe. Két éve, hogy Bognár Imre nem iszik egy korty szeszes italt sem. Azelőtt legalábbis kapatos volt, még bent a munkahelyén is. Két éve. hogy az igazgató behívatta. Azt mondta neki, tovább nem nézik' el a henye- ségét. Ha még egyszer részegen látják, elvonókúrára vitetik. A férfi mást ajánlott. — Ha én még egyszer italos leszek, bocsásson el. igazgató elvtárs. írok egy nyilatkozatot, bocsásson el. De majd meglátja. hogy nem iszom én töb- rózsaszín kocsipaplan is. amely tok. Lehet, hogy szó sincs gyászról, csak divatról? — Meguntam már ezeket a holmikat, feketén még hordhatom őket — mondja az asz- szony, mintha csak nekem válaszolna. — oOo — Az utcán szemközt jönnek velem. A mama fején vastag, szőrmekucsma, mélykocsit tol. Ma már másodszor találkozunk. Úgy látszik sétálgatnak. Eddig csak az tűnt fel. hogy milyen fiatal a mama. és milyen kedves a külseje, ettől a fehérségtől a fején. Most az a bet. meg tudom állni, ha akarom! Meg is állta. Tartja a szavát. Még a halászlé után is málnát iszik. A komái ezért hívják „Málnás Imrének”. Kint j önn ek-mennek az emberek, hunyorognak a korai napba, nem is sejtik ezt az évfordulót. — oOo — Lerakodom a Patyolatban. Bosszús vagyok, mert egy nő, nagy halom ruhával, még előttem ván. — Milyen színűre? — kérdi a boltos. — Feketére. Mindent feketére — mondja fás hangon az asszony. Megrendülök. Most veszem észre, hogy a harisnyája, a cipője is fekete, sőt sötét haján a kendő is. Az átvevő nem kérdez semm i. Az asszony via csöppséget tülljeivel egészen eltakarja az avatatlan szemek elől. Ilyen paplan, csak az első, csak az egyetlen, egyszem gyereké lehet, akit óvnak a széltől is. akinek jöttén nagy volt az öröm. (bk) PINTÉR ISTVÁN: » Fejezetek a termonukleáris bombák történetéből 14. A Nation című folyóirat feltárta gy^á.Zalékára. ?™e1' miért van szükségük a hadidig ez az összeg tízmilliárd dől- ben kénytelen volt átengedni az lárra, vagyis a nemzeti jövedelem atombomba alapanyagának előállításában és hasznában a vezeanyaggyárosoknak ezekre az ösz- szeköttetésekre: „Az Egyesült Államok gazdasága jelentős mértékben függ a katonai programtól, amely évente körülbelül 50 milliárd dollárt emészt fel... A repülőgépek, rakéták és más fegykedett. Ugyanebben az időben tő szerepet a dúsított urániumot, az amerikai államnak az ilyen gyártó Union Carbide and Carbotevékenységek finanszírozásában ne-nak. Amíg a hidrogénbombák való részvétele 22 százalékról 52 gyártása nem került előtérbe, az százalékra emelkedett. Még jel- első vállalat, amely mögött a lemzőbb adat, hogy az Egyesült Morgan—du Pont szövetség áll, Államokban a rakétagyártó ipar- kaparintotta meg a több profitot, ban a kísérletező és kutató munkésőbb pedig a hidrogénbomba gyártásának megkezdése után a százalékát az állam adja, s a dúsított uránium urai, az Union hadügyminisztériumnak a tudó- Carbide (Rockefeller-érdekeltség) — hatalmas'és "nyíltanműködő mány°s> kutató és kísérleti terve- került előtérbe, tömböt alkotnak, amelynek léte z° munkálatok vonalán tett meg- A rakéta-üzletben rendeléseinek részaránya sok nagy hadiipari részvénytársaságverek gyártásával foglalkozó kalat?kra. felhasznált összeg 85 részvénytársaságok — talán elő- ’ szőr az amerikai történelemben fenna fegyverkezési program tartásától függ.” És mennyire a fegyverkezési verseny fenntartásától függ a léte annak az új iparágnak, amely abból született, hogy a militaristák és a kapitalisták elorozták a tudósok munkájának sek felel eredményeit s az atommag mélyében szunnyadó energiák felszabadításának vívmányát is hasonló a helyzet. Az egész világsajtót bejárta a hirdetés, amely 1960 nál, például a Lockheed-nél, a januárjában jelent meg a New North American-nél, a Martinnál, a Sparry Rand-nél és a York Timesben. A hirdetést a General Electric adta fel és abWetinghouse Electric-nél mégha- ban mérnököket toborzott a ra- ladja az összes katonai rendelé- kéták és űrhajók gyártásával foglalkozó részlege számára. Közölte, Az atomfeevver gyártásának hogy a váUalatnak ez a részlege az atomregyver gyartasanak most egy kutatóközpontot állít fel 14 millió dollár költséggel. áldásából más nagytőkések is réaz szesednek. Amerikai áramszolgál- _ , , , ,. .... ... . emberiség java helyett az embe- tató közművek közös vállalatai Ezzd kecsegtette a mérnökökét: riség életének veszélyeztetésére hosszú lejáratú szerződésben biz- ”Merje íel saJat fejlődési lehetotosított támogatást kapnak a korhasználják fel. Erről az atomfegyvereket előállító iparról W. W. Waymack, az amerikai Atomségeit az alábbi teljesítmény fétvOllVtt tCUltt/ttCt tub t ACl Ul IO IV CX AUl - A 1 ' A ' 1 1 1 / 'r 1 v nyenél. A rakétákkal es urnamanytol, hogy villamos energiát ------ ™ s zolgáltassanak az atomfegyver jókkal foglalkozó részlegnek 500 energia Bizottság egykori tagja előállításához. A tudósok, amikor r.°I?yi. alkalmazotti gárdája yolt. így nyilatkozón: „Uj ipar búk- az atommagban rejlő energiák 1 a ma7n a"1” <'7Hrnn ma mai kant fel hirtelen: már akkor is feltárásán fáradoztak, arra gonóriásnak mutatkozott. amikor először hullott le róla a lepel, doltak, hogy hatalmas energia- forrást szabadítanak fel a békés majd óráról órára növekedett, élet számára. Nos, a felhalmozott s a szokásos mércékkel mérve, atomenergia, vagyis a nukleáris ma ez a leghatalmasabb ipar- fegyverek eddig elképzelhetetlen águnk. Messze szerteágazik az egész országban, s át- meg átszövi az egész gazdaságot.” Ehhez az új iparághoz, amely Alkalmazottainak száma ma már 4000-re növekedett és a tevékenységi kör egyre tovább szélesedik.” Azóta még tovább növekedett a General Electric rakéta-részlege. Ebben nagy része van William M. Fechtelernek, aki a General Electric főtisztviselője. Fechtelei- ismert tengernagy volt, a koreai háború idején a hadimértékben pazarolják a hagyományos forrásokból származó energiát. Az atomfegyverek gyár- _ . fásához már 1956-ban az Egyesült közvetlenül a második világ- Államok teljes villamosenergia- tengerészet vezérkari főnöke, kéháború befejezése után az ame- készletének tíz százalékát hasz- sőbb pedig a NATO dél-európai nálták fel, többet, mint Francia- . ország, Olaszország, vagy Dél- szövetséges haderőinek foparancsAmerika egész viílamosenergia- noka. Amikor Fechteler évi 12 termelését. Óriási pazarlás ez, de ezer dollárral nyugdíjba vonult, nagy haszon a kiválasztott villa- azonnal belépett a General mossági társaságok, a áramfejlesztő berendezéseket előállító rikai atomzsarolás és atommonopólium hitének idején született, a legutóbbi esztendőkben közvetlenül felzárkózott a rakétagyártás. A nukleáris tölteteket is hordozó rakéták színvonalában és pontosságában az Electric-hez évi 40 ezerért. BeEgyesült Államok messze elma- gyárak, valamint a mindezeket osztását az amerikai képviselőház hadügyi albizottsága így határozta meg jelentésében: „A General Electric Corporation atomgyártmányokkal foglalrad a Szovjetunió mögött, de ez nem változtat azon a tényen, hogy a nagytőkések és nagyiparosok hatalmas összegeket keresnek a rakétagyártáson is. Sőt, a/, elmaradás bizonyos profitszerzési lehetőségeket biztosít a vállalkozók számára. Az elmaradás ugyanis arra készteti az amerikai vezető köröket, hogy megkíséreljék befolyását a plutónium- - - előállítására, a legutóbbi idokfinanszírozó bankok részére. Érthető, hogy a különböző konszernek és pénzcsoportok nem szívesen hagynak másoknak ilyen kitűnő üzletekből és egymással , . 0«.7tá]vónflk tanácsadóin kiiis szívós és kíméletlen harcot kozo oszta - nak tanácsadója, ku vívnak a haszonért. A General lönös tekintettel hosszú távlatok- Electric és du Pont, amely kitér- kai történő tervezésre." megszüntetni az amerikai hadi- technika elmaradását a szovjet haditechnika mögött, s ezért az amerikai állam egyre nagyobb összegeket fordít katonai jellegű kutató és kísérleti munkálatokra, s az ilyen munkálatokat végző hadiipari' részvénytársaságok jövedelme állandóan emelkedik. Mondanunk sem kell, hogy a legnagyobb amerikai pénzcsoportok megfelelő leányvállalatokat és tőkés alapokon szervezett kutatólaboratóriumokat alapított, hogy ne veszítse el a hadiköltségvetésből ezen az alapon megtakarítható profitot. Jellemző adat: az Egyesült Államokban 1940-ben 400 millió dollár, vagyis a nemzeti jövedelem fél százalékát fordították kutatásokra. 1957-re pe(Folytatjuk.) & IKKÜNKRE VÁLASZOLNAK A Tolna megyei Népújság fefo- és tartózkodjon a 74/1955. B. M. ruár 4-i számában megjelent számú rendelkezés alapján az ittas vendég kiszolgálásától. A járási kereskedelmi felügyelő figyelmét is felhívtam, hogy az egységet fokozottabb ellenőrzés alá vegye és az észlelt hiányosságokat szüntesse meg, ha szükséges. pénzbüntetést is alkalmazzon. -Á" Korsós István, a Tolna megyéi Tanács VB. „Egy félreértésről — egy új presszó kapcsán” című cikket felülvizsgáltam és az alábbi intézkedést adtam ki: Tekintettel arra. hogy a presz- szó üzemeltetése a dombóvári földművesszövetkézet hatáskörébe tartozik, ezért a kereskedelmi főosztályt, mint irányító szervet értesítettem és felhívtam, adjon utasítást az egységvezetőnek lágosszürke kabátjára pillán, j a, tisztaság, a rend megóvására, íkereskedelmi osztályának vezetője Huligánok az elmúlt századokban A huligánok nem csupán modern 1 Dr. Hadnagy Albert kutatásai azt korunk „torzszülöttei”, hírhedtek erősítik meg, hogy ezért volt annyi voltak már az elmúlt évszázadok ban is, csak akkor másképpen nevezték őket. Hogyan? Erről olvashatunk a szekszárdi Állami Levéltárban a Napóleon korabeli magyar községek jelentéseiben. Ezek elmondják, hogy a magyar jobbágyfalvak miként tettek eleget katonaállítási kötelezettségüknek, hogyan teljesítették a rájuk rótt kvótát a bécsi császár parancsára. Elsősorban a társadalom haszontalan rétegét, a naplopó és garázda legényeket fogdos- ták össze katonának, — dr Hadnagy Albert levéltárigazgató véleménye szerint — az eredetien nevezett ..játékos kedvűeket”. A „játékos kedvűek" a munkakerülő, könnyen élni akarók, a hetyke verekedők, a kocsmázók és a kártyások soraiból kerültek ki. Ilyen bölcs paraszti észjárásra valló fur- fanggal szabadult meg a falu az akkori huligánoktól. Másodsorban a szintén megbízhatatlannak tartott vándorlegényekre húzták rá az ..angyalbőrt”. katonaszökevény, akiket ezerszámra köröztek a hatóságok. Nagyrészt ilyen szökevényekből lettek a betyárok. Természetesen önkéntesek is akadtak a hadseregben, ezek azonban elenyésző kevesen voltak. Ennek az elmés toborzási módszernek megvolt a jó oldala is: akik „betörtek”, s lecsillapította nyugtalan vérüket a katonaélet, azok magukkal vitték a faluból a virtust, a harci készséget. Sok hőstettet hajtottak végre az így vitézzé vált legények. A győri csata után például egy dunaszentgyörgyi közhuszár, Karácsonyi Ferenc — akit tolvajlá- sért is megbüntettek „játékos kedvű” korában — nyolc francia katonát, köztük egy ezredest ejtett foglyul egy ladikban a Dunán egymaga. Ezek az írásos bizonyítékok fényt derítenek a katonaállítási módozatokra, arra, hogy kikből verődött össze Napóleon korában az osztrák császári ármádia, milyen rétegező- désű volt, s abból milyen következmények származtak — így vélekedik a kutató. (B. L.)
