Tolna Megyei Népújság, 1964. február (14. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-25 / 46. szám
I Paraszti munka a köztudatban <2. o.) Majdnem leltár (2—3. o.) Mosógép — néhány forintért (8. o.) A DÉDÁSZ ankétja (8. o.) Két fontos határozat látott napvilágot a Népszabadság vasárnapi számában. Az egyiket az építőipar munkájáról hozta pártunk Központi Bizottsága, a másik központi bizottsági határozat a mezőgazdaság helyzetéről és fejlesztésének további feladatairól szól. Talán nem fejlődtek gyorsan az utóbbi években ezek az ágazatok? Ezért kell a párt és az egész társadalom érdeklődésének középpontjába állítani az építőipar és a mezőgazdaság helyzetének, fejlesztésének problémáit? Ellenkezőleg. A határozatok mindkét területen nagyfokú előrehaladásról adnak számot. Megállapítja az építőiparról szóló határozat, hogy az építőipari tevékenység az utóbbi három évben fejlődést mutat. „Az építkezés méretei hazánkban minden eddigit felülmúltak”. Jelentős ipari objektumok százai létesültek a második ötéves terv első három évében, eddig soha nem látott ütemben korszerűsítettük, bővítettük úthálózatunkat. Három év alatt többek közt t73 ezer új lakás épült, tehát mintegy hétszázezer ember jutott új lakáshoz. Mind többet és többet építünk mezőgazdaságunk számára is. Megtettük a kezdeti lépéseket az építkezések korszerűsítése terén. Hasonló a helyzet a mezőgazdaságban is. Miután végbement a mezőgazdaság szocialista átszervezése, létrejöttek a korszerű, nagyüzemi gazdálkodás keretei és az eddigi eredmények — többek közt a mezőgazdasági termelés két év alatti 6—7 százalékos növekedése, a felvásárlás 13 százalékos emelkedése — azt bizonyítják, hogy jó utat választott hazánk dolgozó parasztsága. Nagy kulturális fellendülés vette kezdetét falun, és kialakulóban van az egységes szövetkezeti parasztság. A mezőgazdasági termelés növekedése következtében javult — bár nem kielégítően — a lakosság élelmiszerellátása. Gyors ütemben terjednek el a korszerű, nagyüzemi módszerek, lényegében már megoldódott a talajmunkák gépesítése, a búza-vetésterület nagyobbik részén már nagyhozamú fajtákat vetünk. Csaknem valamennyi adat jelentős előrehaladásról beszél. A nagy fejlődés ellenére azonban mindkét terület elmaradt, nemcsak a lehetőségektől, hanem népgazdaságunk többi ágazatától is, márpedig ez fékezi egész népgazdaságunk fejlődését. „Az építőipar tevékenysége — állapítja meg a határozat — befolyásolja egész szocialista társadalmunk Pejlődését.” Nem kell messzire menni ennek bizonyításához, hiszen — sajnos — negatív példákon láthatjuk, mit jelent a beruházásoknál a már eleve is túl hosszúra szabott határidők be nem tartása. Ha nincs készen időre egy iparj létesítmény, az, új üzem nem tudja teljesíteni tervét, de komoly nehézségeket okoz még egy irodaház el nem készülése is, nem is beszélve a lakásépítkezéseknél mutatkozó késedelemről, és a határozat által is említett minőségi hibákról, amelyek közvetlenül, vagy közvetve a lakosság életszínvonalának emelését késleltetik. Hasonlóan kulcskérdés a mezőgazda- sági termelésnek az eddiginél sokkal gyorsabb ütemű növelése. Elsősorban a parasztság élet- színvonalának alakulását befolyásolja ez, de as egész ország lakosságáét is, hiszen jól tudjuk, egyes termékekben — még az oly nélkülözhetetlen kenyérgabonában és állati termékekben is — az ellátás javítását csak a termelés gyors növelése biztosítja. A két határozat elsősorban az építőipar, illetve a mezőgazdaság dolgozóinak — beleértve a segédmunkástól, illetve az egyszerű növényápolótál a miniszterig mindenkit — feladatait szabja meg. Részletesen felsorolja. mi a teendő a tudományos kutatóintézetekben, tervezőirodákban, mit kell tenni a műszaki haladásért, a termelékenység növeléséért, hogyan kell megjavítani a munkaszervezést. a munkafegyelmet, javítani a bérezést, az elosztást, stb, mire kell a szocialista munkaversenyben mozgósítani a dolgozókat. És ezek nem valósíthatók meg könnyen. Csak egy példa: Az építőipari határozat kimondja, hogy még a nagyobb beruházásoknál is el kell érni a kivitelezés megkezdésétől számított két éven belüli, legalább részleges, három éven belül pedig teljes üzembelépést. Ha elgondoljuk, hogy nálunk gyakorlatilag ennél tovább tart egy irodaház építése, vagy egy kórházi osztály rekonstrukciója, látható, hogy mily sok a tennivaló. Hasonlóan nagyok a feladatok a mezőgazdaság dolgozói előtt is. De a két határozat nemcsak az építőipar, illetve a mezőgazdaság dolgozói számára jelöl meg feladatokat. Mindkét területen csak akkor haladhatunk előre, ha más ágazatok dolgozói is segítenek. A gépgyártáson, a vegyiparon és a közlekedésen, sőt a közoktatáson is, egyaránt nagy mértékben múlik az, hogy előrehaladást érjünk el a két határozatban megjelölt területeken. Most, február végén tűzte napirendre a Központi Bizottság az építőipar és a mezőgazdaság helyzetének, feladatainak megvitatását, és hozott határozatokat. Most kezdődik mindkét területen a főidény. Mindenütt — persze elsősorban a pártszervezetekben — hozzá kell látni a határozat „aprópénzre váltásához”. Tanulmányozni, megvitatni, megjelölni a helyi tennivalókat, hogy a Központi Bizottság útmutatásai már az idéa érvényesüljenek. W Ciprus továbbra is kitart követelései mellett Nicosia (MTI). A „Cyprus” című lap jelentése Szerint Maka- riosz érsek vasárnap este telefonon összeköttetésbe lépett New Yorkkal és azt az utasítást adta az ott tartózkodó ciprusi küldöttségnek, hogy szilárdan védelmezzék a Biztonsági Tanácsban a köztársaság jogait. Makariosz elnök javasolta: ha a nyugati hatalmak megakadályozzák, hogy a Biztonsági Tanács igazságos határozatokat hozzon a ciprusi kérdésben, a küldöttség törekedjék az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívására. Az angol külügyminiszter Genfbe utazott Ciprusi lapjelentések szerint a török közösség terrorista elemei újabb terrocselekményeket készítenek elő a ciprusi dolgozó nép haladó pártja (AKEL) vezetői és más haladó személyek ellen. „Megbízható forrásokból ismeretessé vált — írja a Cyprus, — hogy a török szélsőségesek vezetői ördögi terveket dolgoztak ki az AKEL funkcionáriusainak fizikai megsemmisítésére, azzal a céllal, hogy még nagyobb káoszba taszítsák az országot és polgár- háborús hangulatot alakítsanak London (MTI). Butler brit külügyminiszter hétfőn Genfbe utazott, hogy London félhivatalos magyarázata szerint „személyes megjelenésével” ösztönzést adjon a leszerelési értekezlet munkájának”. A brit miniszterelnök egy parlamenti felszólalásában a közvélemény értésére adta, hogy kormánya szeretné külügymhv'sz'eri szintre emelni a leszerelési tanácskozásokat, és így előkés utáni az utat egy újabb kelet—nyugati csúcstalálkozó felé. Az általánosságban hangoztatott „békevágytól” eltekintve azonban az angol kormány egyetlen kézzelfogható javaslatot sem terjesztett elő a leszerelési tárgyalások előmozdítására, í A kormányhoz közel álló sajtó eleve óvja a közvéleményt, „nehogy túlságosan sokat várjon” a : külügyminiszter genfi útjától. Az Observer megállapítja: „Butler rövid genfi látogatása 1 aligha fogja életre kelteni a leszerelési tárgyalásokat. Nagy- Britanniának lehetősége lett volna, hogy részleges megállapodások kezdeményezésével egyenges- ! se a Közeledést, de a kormánynak az a döntése, hogy a „független” [ nukleáris elrettentő erő kérdését választási programjába iktatja, eltorleszolja az angol kezdeményezések útját.” ki.” Az Európai Tanács javaslatot készít elő arról, hogy a tanács kezdeményezzen a ciprusi helyzet megoldásában, azaz vegyen reszt egy európai rendőri erő felállításában. Az Európai Tanácsnak 17 tagállama van, s ezek között szerepel Ciprus, Görögország, Törökország és Nagy-Britannia is, azaz a ciprusi konfliktusban leginkább érintett országok. Az Európai Tanács közbelépésére — az elképzelés szerint — abban az esetben kerülne sor, ha az ENSZ-nek nem sikerül megoldani a kérdést. Kormányhatározat S£5äKSH*N Szigorú rendelkezések a törvénysértők ellen A forradalmi munkás—paraszt- kormány legutóbbi ülésén határozatot hozott a mezőgazdasá#i művelésre alkalmas földterületek hatékonyabb védelméről. A mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről két évvel ezelőtt hozott törvény a többi között kimondotta, hogy beruházást csak mezőgazdasági termelés céljára nem alkalmas, vagy gyengébb minőségű területeken lehet megvalósítani, s a mezőgazdasági termelésből területeket kivonni, illetve a föld művelési ágát megváltoztatni csak hatósági engedély alapján szabad. A földek védelme azonban mindeddig nem vezetett kellő eredményre, elsősorban azért, mert a törvény rendelkezéseit különbözőképpen értelmezték, s az egyes állami szervek, illetve különböző időpontokban hozott intézkedések között nem volt meg a szükséges összhang. Ennek következtében a mezőgazdasági termelésből továbbra is jelentős területek estek ki, s a szántóterület indokolatlanul tovább csökkent. Ez tett» szükségessé, hogy a kormánv határozatot hozzon a földek védelméről szóló törvény végrehajtásának hatékonyabbá tételéről. A határozat első pontja kimondja, hogy a mezőgazdasági rendeltetésű földek megfelelő hasznosítása, elsősorban a szántó, rét és legelő céljára alkalmas területek indokolatlan csökkenésének megakadályozása végett a területfclhasználással járó tervelőirányzatokat összhangba kell hozni a földvédelmi törvény rendelkezéseivel. Ennek megfelelően a megyei tanácsok végrehajtó bizottságainak számba kell venniük és ki kell jelölniük azokat a területeket, amelyek erdő, szőlő és gyümölcsös telepítésére, valamint ipari és egyéb beruházások céljaira felhasználhatók. Az éves és a távlati tervek kialakításánál, majd a tervek területi és üzemi bontásánál ezeket az előzetes kijelöléseket figyelembe kell venni, s telepítést vagy beruházást csak előzetesen kijelölt területre lehet engedélyezni. Ha belterületen lévő mezőgazdasági művelésű területet akarnak más célra felhasználni, ugyancsak meg kell szerezni a megyei tanács végrehajtó bizottságának engedélyét. 20 holdnál nagyobb terület esetében az engedélyhez a földművelésügyi és az építésügyi miniszter hozzájárulása is szükséges. Az engedély nélküli felhasználás és az ebből származó nép- gazdasági károk megelőzése érdekében a telepítések, létesítmények beruházási programjának elkészítésére, a terület kisajátítására és a beruházás megvalósításának megkezdésére csak akkor kerülhet sor, ha a területnek a mezőgazdasági termelésből való kivonására, illetve a művelési ág megváltoztatására vonatkozó engedély rendelkezésre áll. Ilyen engedély hiányában a bankok nem folyósíthatnak pénzt a beruházáshoz, vagy telepítéshez. A kormány határozata kimondja, hogy a járási tanácsok kötelesek felülvizsgálni az 1962. január 1. óta megvalósított valamennyi erdő-, szőlő-, és gyümölcsös-telepítést és az egyéb beruházásokat. Ha ezeket engedély nélkül hajtották végre, az engedélyezésre jogosult szervek kötelesek elrendelni az eredeti állapot helyreállítását. A helyreállítási kötelezettség alól indokolt esetben a földművelésügyi miniszter felmentést adhat. Ha viszont elrendelik az eredeti állapot helyreállítását, az ezzel kapcsolatos költségeket az üzemi, illetve vállalati eredmény terhére kell elszámolni, s a vállalatok felügyeleti szervei és a pénzintézetek a költségeket eredményrontó tényezőként kötelesek kezelni. Ugyanezek a rendelkezések érvényesek azokra az engedély nélküli terület-kivonásokra, illetve művelési ág-változtatásokra is, amelyekre ezentúl, a határozat életbe lépése után kerülne ser. A határozat szigorú rendszabályokat tartalmaz azokkal szemben, akik nem tartják be a törvényt. A mezőgazdasági rendeltetésű földek védelmét sértő cselekmények miatt bekövetkezett károkért felelősségre kell vonni mindazokat a személyeket, akik a károkat intézkedésükkel előidézik, továbbá azokat is, akik törvénysértően engedélyt adnak a művelési ág-változtatáshoz. illetve a mezőgazda- sági területek kivonásához. Azoknak a dolgozóknak, akiknek ez- irányú felelősségét megállapították, prémiuma, illetve nyereség- részesedése megvonható, vagy csökkenthető. A határozat végül kötelességévé teszi az illetékes állami szerveknek, hogy azonnal jelentsék az általuk észlelt, földvédelmet sértő eseteket és vonják felelősségre az ilyen irányú bejelentések elmulasztóit. (MTI).
