Tolna Megyei Népújság, 1964. február (14. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-25 / 46. szám

2

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG

1964. február X>.

pitfiaszTi

a höstudatban

f ozsó- János lapunk kistor- mási levelezője nemrég megírta, hogy ismét elköltözik a faluból két család, „Érdemes megemlíteni. hat évvel ezelőtt hogyan jöttek be a tsz-be és most hogyan mennek el. Fiatal házasemberek voltak, amikor beléptek a szövetkezetbe, vidékről jöttek kevés holmival. A tsz-ben mindig becsületesen dolgoztak, beosztással éltek, amit' munkájukért kaptak, mindig meggondolták. hová költsék és hogyan használják fel. Ennek meg is lett a látszatja. Uj bútorokat vásároltak. stb. Most pedig elhatározták, elmennek a tsz-ből. De hogyan ménnek el, úgy vajon, ahogyan hat évvel ezelőtt idojöt- tek? Nem. Az egyik család Pécsen, a másik Magyaróváron vásárolt házat — készpénzért../’ — írja egyebek között Bozsó János elvtárs.

Előállott tehát az a helyzet, hogy ez a szóbanforgó két család éppen a tsz-ben teremtette meg annak a lehetőségét, hogy városi lakos legyen, s a mező- gazdasági munkától megszabaduljon. Önkényes következtetések levonása nélkül, önként kínálkozik a lehetőség, hogy ebből a tényből kiindulva nagyító alá helyezzük, miként is szerepel ma még a köztudatban a paraszti munka. Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy még mindig úgy szerepel, point szerepelt 20—25, vagy 30 évvel ezelőtt. Ez a felfogás mélyen gyökerezik, nehéz kiirtani az emberek tudatából és végeredményben a múltból ina- . radt ránk.

Érdemes megfigyelni most a falusi általános iskolákban., ..pegy. milyen pályára készülnék a nyolcadikos fiatalok. Szinte fehérholló az a gyerek, aki a mező- gazdaságban akar maradni, s óit kíván szakmát szerezni. Ennek sok oka van. Gyakran még a termelőszövetkezetben dolgozó szülők sem látnak fantáziát a paraszti munkában, s mi. tagadás, jónéhány falusi tanítónak a korszerű nagyüzemi gazdaságokról nincs pontos képe. mert ilyet belülről még nem igen látott. Ilyen szempontból a maga nemében kitűnő ötlet, hogy az állami gazdaságok magyei igazgatósága időnként tanítóknak, tanárembereknek is pief-n; ■t":. bemutat egy-egy gazdaságot. Nyomban másként érvelhet az osztályfőnök, vagy a gyerekekkel foglalkozó tanító. Nyomban könnyebb lenne a mezőgazdasági •szakmunkást a n fo' yamok benépesítése. ha sikerülne a valóságnak .megfelelően megváltoztatni a paraszti munka minősítését a köztudatban.

Néhány évvel ezelőtt kezdődött és már-már országos méretű gondokat okozott a falusiak, főleg a fiatalok városba ózon- lése. Ez a folyamat világjelenség esi nálunk különböző okok folytán lassubbodott ugyan, de még mindig tart. bár már az is megfigyelhető. hogy megkezdődött 3 visszaszlvárgás is. Madocsán például a tavalyi és az idei zár- SZ ám ? őé s'ih: sok ölvén p’-'ber ' lentkezett tsz-tagnak. aki eddig eljárt valahová. Létezik tehát a visszaáramlás, de az is tény,

. hogy akik elmentek, azok többsége Végérvényesen e’szakad, vágy már elszakadt a falutól, á az is tény, hogy a termelőszövetkezetekben főként fiatal munkáskézből van kevés. A várdombi KI-SZ-titKár azt mond. a. hogy

j talán majd az utánuk jövő fia- 1 lat nemzedék ott marad. Ebben ! bízni lehet, de többet kellene tenni ennek érdekében, mert j amint a kistprmási példa is igazolja. az elmenésnek sokfajta oka lehet, de az esetek többségében az ok nem anyagi, hanem j egészen más természetű.

A köztudatban még ma is tartja magát az a felfogás, hogy parasztnak lenni utolsó foglalkozás és aki teheti minden legyen, csak paraszt ne. A szövetkezeti gazdák még ma is szembe találják magukat úton, útfélen jogta’an vállvcrsgetéssel, helyenként lekezelő lenézéssel, s ez mind kifejezésre juttatja akarva akaratlanul, hogy a paraszt az csak paraszt. Gyakran emiatt fordulhat elő, hogy a falusi ember elmegy inkább kevesebb fizetésért segédmunkásnak, csak nagyobb valakinek lát- szódjék, mint aminek látszik, mondjuk fogatosként. vagy növénytermesztőként. Persze bonyolult ez a kérdés, mert kifejezésre jut benne az igényesebb a kulturáltabb élet megteremtésének vágva is. amelyet, falusi szemmel sokak szerint kizárólag a városi élet tud biztosítani. Érvényesül a szabadulási vágy is a nehéz paraszti munkától, mert a i paraszti munka még ma is úgy ’ él a köztudatban, mint embert nyúzó és legnehezebb. Itt kezdődik néhány lényeges dolog, mert ma már könnyűszerrel cáfolható az a felfogás, hogy emberibb életmódot, több kultúrát csak a város képes adni és könnyűszerrel bizonyítható, hogy a . paraszti, .pnunka megközelítően sem olyan, mint rég volt. Utazás közben néhányan valami oknál. fogva jegy nélkül „«álltak fel á vonatra, szóltak a kalauznak és arra kérték, tekintsen el a büntetéstől. „Mit gondolnak? Az állásommal játszok. Maguk miatt nem rugatom ki magam. Ha elnéző leszek, mehetek a tsz-be kapálni.” — méltatlankodott a kalauz olyan hangsúllyal, mintha számára a kapálás lenne a legnagyobb szerencsétlenség. Valaki megjegyezte. „Kapálni? Hát Istenem, legalább keresne.” A kalauz ezt meghallotta és kijelentette, a pénz nem minden. -Igaz a pénz nem minden, de sok mindén. Ha van, akkor az igényes ős kultúrált életmód falun éppen úgy megteremthető, mint városon. Jó példa érre a bonyhádi Móricz Zsigmond utcában épült villasor. Az ott lakó szövetkezeti gazdák életéről vasárnaptól 'riport- sorozatban számolunk . be olvasóinknak. Amit ott lát az ember az letagadhatatlan hirdetője annak. hogy a nagyüzemi gazdálkodás minden szellemit és anyagit adni képes. Nem egyszerre, nem máról holnapra, de az isé- nyesnek. a dolgosnak, a takarékosnak ad annyit a tsz is, mint a város.

A mezőgazdaság olyan mű- hely, hogy se teteje, se oldala. Ez igaz. de az ma már : nem igaz. how a paraszti munka I csak kapálásból áll és a kapálást legkönnyebb megtanulni. Azok beszélnek ígv, akik még nem láttak korszerű mezőgazda- sági nagyüzemet, vagy pedig a valóságot naivan, vagy szándékosan eltorzítják. Ma már és a jövőben még inkább a paraszt szó, mint foglalkozási meghatározás teljesen értelmét veszti és a földműves jelző szintén pontatlanná válik, mert a korszerű mezőgazdasági nagyüzemekben 29 szakmát lehet szerezni és ennyit művelni. Aki a 29 szakma közül valame yiknek birtokosa, az a maga területén ugyanolyan szakmunkás, tehát mesterember, mint az ipari üzemekben dolgozó szakmunkás. Legfeljebb annyi a különbség, hogy nem a parkettázáshoz, vagy az autószereléshez. hanem a kemizáláshoz, vagy a gépi fejeshez ért. Valamikor és még egy évtizeddel ezelőtt is a mezőgazdasági munka valóban nagyon nehéz volt és nem igényelt *5ii- lönösebb szaktudást. Akkor még el lehetett mondani, ha valaki semmire nem jó, akkor még mindig van egy lehetőség, elmegy kapálni, vagyis parasztnak. Ma már nem ilyen egyszerű a dolog. Ma már nem lehet félóra alatt beletanulni a mezőgazdaságban lévő valamelyik szakmába.

A

régi értelemben vett erős izommunkát jórészt gépek helyettesítik és végzik, az ember a gépeket irányítja, s elsősorban a gépekhez kell értenie. Ezzel máris megmondtunk mindent, hiszen a különféle speciális rendeltetési gépek és eszközök irányításához, megismeréséhez tudás szükséges, méghozzá alapos tudás. Végeredményben így jelenik meg napjainkban átértékelve és a valóságnak megfelelő minősítésben a paraszti munka. A legnehezebb munkát az aratást már tavaly is gépek végezték a megyében. A szántást évek ó'á gépek végzik, a vetést szintén. A gyomirtást egyre nagyobb területen gyomirtó szerekkel. gépek segítségével csinálják. Üzemelnek palántázó, fejő, takarmánykeverő, csőtörő. burgonyaszedő, trágyamarkoló gépek, öntözőberendezések stb, Hát itt most már oda jutottunk, hogy aki kapálással, vagy kaszálással akar boldogulni. aZ nem sokra megy. De az is téved, aki úgy nézi a paraszt embert, mint szokás volt nézni húsz évvel ezelőtt.

Szekulity Péter

Csökkent a betegek száma

c?

A Magyar Vöröskereszt megyei titkársága mellett működő tbc elleni küzdelem társadalmi bizottsága szombaton délelőtt ülést tartott a megyei tanács kistermében.

Az ülésen dr. Reglődi József igazgató főorvos a társadalmi bizottság titkára ismertette az elmúlt év munkáját és az idei évre szóló feladatokat. Elmondta, hogy 1963-ban 231 ezer egyént

vizsgáltak meg, tehát a megye 10 éven felüli lakosságának 98 százaléka megjelent a tüdőszűrcseken.

Az eredményekben nem kis részük van az egészségügy dolgozóinak, a társadalmi bizottság tagjainak, s a vöröskeresztes aktivisták munkájának, amelyet a lakosság körében végeztek. A vizsgálat eredményeiről szólva az előadó két megállapítást tett. Megyénkben a tbc-s betegek aránya alacsonyabb az országos átlagnál. A másik örvendetes jelenség az, hogy az elmúlt évhez viszonyítva 4 százalékkal csökkent a gyermekbetegek száma.

A társadalmi bizottság idei terve a megelőzéssel, a szűrések gyakorlati lebonyolításával, a propagandamunka javítására és a szociális problémák megoldására irányul. El akarják érni, hogy évente kétszer a megye minden lakosát átvilágítsák. Ennek lebonyolítására a megyei székhely, a bonyhádi és a tamási tbc-gondo- zó intézeteit új szűrőgépekkel szerelik fel. A további fertőzések csökkentésére a megyei tanács állategészségügyi szervei részéről olyan intézkedéseket tesznek, hogy folyamatosan kialakuljon a tsz-ekben és állami gazdaságokban a Bovin tbc-mentes negatív tehénállomány. Erre nézve állami támogatásként a Földművelésügyi Minisztérium az első félévre egymillió-ötszázezer forintot folyósított.

A beszámolót vita követte, amelynek tanulságát dr. Reglődi József igazgató főorvos és dr. Pánczél Gézáné a Vöröskereszt megyei titkára foglalta össze.

Megoldatlan az iskolák egészségügyi ellátása

NEB-vixsgálat 41 iskolában

A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a megye 33 általdhos és 8 középiskolájában folytatott vizsgálatot, hogy megállapítsa, megfelelő-e az egészségügyi ellátás. A vizsgálat megállapítja, hogy mivel iskolaorvos csak Dombóvár. Paks és Szekszárd területén működik és így jobbára a körzeti orvosok feladatához tartozik az iskolák egészségügyi ellátása, a megyében nihes megnyugtató módon megoldva a diákok egészségügyi ellátása. Megállapították, hogy a pincehelyi és tamási körzeti orvos kivételével, az egészségügyi követelményeknek nem tesznek eleget a körzeti orvosok. Ennek oka a körzeti orvosok túlterheltsége, valamint az, hogy a nagy távolságok miatt fizikáilas is gyakran képtelenek iskolaorvosi feladatukat betölteni. Nincs megfelelő kapcsolat az iskolák igazgatói és az orvosok között.

Megoldatlan az iskolafogászat is.

A hiányosságok olyanok, hogy megfelelő tervszerű, következetes és folyamatos felügyelettel teljesen felszámolhatók lennének. A megyei tanács egészségügyi és művelődésügyi osztályaira Hárul nagyobb feladat ebbei a tekintetben. Jellemző, hogy ilyen hibák gyakoriak: a Bonyhádi Közgazda- sági Technikumban csak néhány pohár áll rendelkezésre ivásra, a szálkai iskolában nincs ivóvíz, a napközi otthonnál nincs folyóvizes kézmosási lehetőség, általában nagyon hiányos a WC-k rendszeres tisztán tartása és fertőtlenítése. Ugyanakkor Szakoson egyszerű bádogtartály felszerelésével biztosíthatnák a kézmosási lehetőséget.

A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a vizsgálat alapján sürgeti az illetékes felügyeleti szervek fokozott ellenőrzését.

.Március 1—15-ig be kell jelenteni a tankstefes korba lépő gyermekeket

A művelődésügyi miniszter rendeletére március 1. és 15 között nyilvántartásba veszik azokat a gyermekeket, akik 6. életévüket 1964. augusztus 31-ig betöltik. A tanköteles korba lépő gyermekek születési adatait és pontos lakcímét a kerületi tanács végrehajtó bizottsága által kile-, lölt általános iskolában kell n szülőknek, vagy a gyermek gondviselőjének szóban, vagy írásban bejelentenie. A nyilvántartásba vett gyermeknek az általános iskola igazgatója által meghatározott időben, előzetes orvosi vizsgálaton kell részt vennie.

A bejelentési kötelezettségre a tanácsok falragaszokon külön is felhívják majd a szülők figyelmét.

Pausch János megmutatta a konyhát. Körülnéztünk benne. Nyomban feltűntek az ellentmondások, méginkább az, hogy ezek a családok a múltból jönnek, a babonákkal, a maradisággal terhes világból, s ebben a mai jelenben a múlt, és a jövő érdekes módon elegyedik. Az ajtó mellett a szegen szenteltvíztartó, és két hosszú rózsafüzér lóg, alatta a Magyar Mezőgazdaság című szaklap idei falinaptára. Neid, a brigádvezetőnek a Magyar Mezőgazdaság, jár, olvassa. A másik helyen, Sieplék konyhájában is

megtaláltuk a naptárt.

— Maguk is olvassák a lapot?

Kati néni a fejét ingatja.

— A brigádvezető, tudják, Pausch hozta nekünk, hogy ne legyünk naptár nélkül.

Pedig ebben a házban anyagilag úgy minden a helyén van. Szépen, és modern bútorokkal berendezett szobák, a fiataloknál a televízió is ott van, de könyv nincs. De szalmazsák sincs, se itt, se a többi házban. Kiszorította a rugós ágybetét és a rekamié. A szobákban fotelek kínálnak kényelmes pihenőalkalmat, de

ebédhez még a ki tudja, mikor font gyékényszékre ülnek a családtagok.

Feltűnt a konyháikban a több törölköző. Parasztházakban

ugyanis az Volt a szokás, hogy hétfőn elővették a tisztát, s az megtette szombatig. Legfeljebb vendégnek adtak másikat. A világ legtermészetesebb hangján mondták el, hogy a család minden tagjának nincs még ugyan törölközője, de már kettő használnak, egyet a kéznek, egyet az arcnak.

Vagy a másik: többször említettük már Bőte Gáspárék gyönyörű házát. Bőténé a ház értékét legalább 320 ezer forintra becsüli. Az utca felől egy télikertnek is beillő, csupa ablak, zárt verandán keresztül jut az ember a konyhába és a szobákba. Ragyogóan tiszta minden. Az ajtók hófehérre festve, az előszobában fogas az utcai kabátnak, mellette kerti bútorok a frissen érkezett vendégnek. A szobák parkettje tükörfényes, szőnyegekkel beborítva. A konyha modern. Minduntalan az az ember érzése, hogy egy jómódú mérnök, vagy orvos lakásán jár. Bőténének külön szenvedélye a virág: van belőle vagy 150 cseréppel. A televíziót úgy helyezték el az egyik szobában, hogy a konyhából lehessen nézni. A sok szép és értékes dolog megvan, de mintha inkább még csak dísz lenne.

Ebben a környezetben élnek Bőtéék. Az asszony jó ízléssel készített háziköpenyben fogadott bennünket. Értelmiségi típus be-