Tolna Megyei Népújság, 1964. február (14. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-23 / 45. szám

1984. február 23. TOLNA MEGYEI NEP0.I9AG PINTÉR ISTVÁN: 12. A nagyiparosoknak, a banká­roknak, a legfelsőbb köröknek az amerikai politikára gyakorolt ha­tása része annak a nagy business- nek, amelyet az Egyesült Álla­mok nagytőkései számára a fegy­verkezés jelent. A nagytőkések nem is titkolják, hogy jogot for­málnak arra, hogy ők állapítsák meg az USA politikáját. Charles E. Wilson, a General Electric el­nöke (csak névrokona az egykori hadügyminiszternek, a General Motors fejének) nyilvánosan je- lentete ki: „Ma már nem vagyunk csupán villamossági berendezések gyár­tói és eladói. A tudomány, a kor­mányzat és a társadalmi haladás tényezőivé lettünk. Hatalmunk­ban áll, hogy az égész magán­vállalkozási rendszer irányvonalát és jellegét befolyásoljuk." Valóban hatalmukban áll. Az Egyesült Államok mai „magán­vállalkozási rendszerének" jelle­ge imperialista: semmi sem hoz nagyobb hasznot,', több profitot, mint a fegyverkezési hajsza. A nagy vagyonok és a háború Egész könyvtárnyi könyvet ír­tak össze az amerikai milliomo­sokról, vagyonuk keletkezéséről az Egyesült Államokban. Ezek­ben a könyvekben szívhezszóló legendák szerepelnek a takarékos és szorgalmas szegényemberről, aki páratlan tehetségének és aka­raterejének köszönheti meggaz­dagodását. A tehetséget, a szor­galmat természetesen öröklik az utódok is — hiszen Amerika mai leggazdagabb embereinek vagyo­na nem ma keletkezett, ha szün­telenül, egyre nagyobb mértékben növekszik is, az írókat viszont ők fizetik, akiknek köteles­ségük bebizonyítani, hogy a milliárdosak és milliomosok ural­ma a lehető legigazságosabb, s e kiváló egyéniségek csak az ame­rikai nép és általában az egész emberiség érdekeiért élnek és gazdagodnak. A nagy vagyonok keletkezésé­ről szóló könyvek szerzői azon­ban gyakran, sőt a legtöbbször elfeledkeznek néhány nagyon ér­dekes eseményről, amelyek szin­tén a nagy vagyonok keletkezésé­vel függnek össze. Sőt, elsősorban azok függnek össze nagy vagyo­nok keletkezésével. Hogy milyen történetek ezek? Itt van mindjárt a Morgan- birodalom, amelynek központja a Morgan Guaranty Trust nevű szuperbank. E banknak négy- milliárd dollár tőkéje van. A nagy ipari társulások közül töb­bek között a General Eleetric Company és a General Motors is a Morgan-birodalom része. Igaz, hogy a General Motorsban a Morganok kénytelenek megoszta­ni hatalmukat a du Pontokkal. Az évi egymilliárd dollár profit­ból azonban bőségesen jut a Morganoknak, akik szinte elkép­zelhetetlenül nagy tőkét ellenő­riznek. Az összeg eléri a 65 mil­liárd 306 millió dollárt, amely az összes amerikai részvénytársasá­gok tőkéjének mintegy negyedét teszi ki. Id. John Pierpont Morgan, a Morgan Bankház megalapitója, apjától, Julius S. Morgantól örö­költe azt a néhány milliós tőkét, amely alapul szolgált. De honnan származott ez a néhány millió? Julius S. Morgan, a Morgan- vagyon ősatyja, az üzleti élet ügyes szélhámosaként beférkőzött George Peabody bankár bizalmá­ba, s később annak cégtársa lett. Az amerikai polgárháború évei­ben lett a Beabody bank, a Margon-vagyon alapja kis pénz­intézetből nagy bank. Hogy miből? Gustav Mayers, „Az amerikai milliárdosok története" című könyvében írja: „Az életrajzírók szerint az el­sődleges felhalmozás törvényes műveletek útján megy végbe. Nem említik azonban, hogy mik voltak ezek a műveletek. Pedig, ha hihetünk a korabeli amerikai lapoknak, Morgan művele1?> törvénytelenek, sőt egyenesen1 árulók voltak... A George Peabody and Co. kétszeres árulást követett el; se­gítséget nyújtott az elenségnek, ugyanakkor pedig, az Egyesült Államok meghatalmazottja révén, jó javadalmazást húzott, amiért az Egyesült Államok érdekében járt el.” Hihetünk a korabeli lapoknak, sokkal jobban, mint a jelenlegi amerikai sajtónak, amely min­denről hallgat, sőt nem átallja a Morganokat mint a béke védel­mezőit beállítani.,, A legutóbbi száz esztendőben sok háború rázta meg a világot. Joggal állíthatjuk, hogy közülük egy sem volt, amelyen a Morga­nok ne kerestek volna. Morganék vágták zsebre a legnagyobb nye­reséget a jelenkor első imperialis­ta háborújából, a spanyol—ame­rikai háborúból. Ők szállították a fegyvereket az angoloknak, az angol—búr háborúban — és ők vágták zsebre a hasznot, ők te­vékenykednek a kulisszák mö­gött és kaszírozták be a számlá­kat akkor is, amikor Washington egy incidens folytán elfoglalta a Panama-csatorna övezetet. De ezek az üzletek eltörpültek amö- gött a nagyszerű profitszerzési alkalom mögött, amelyet az első világháború jelentett, a Morga­noknak. A Morganokat nem olyan fá­ból faragták, mint akik, miután zsebrevágták azokat a dollár- miliókat, jobban mondva mil- liárdokat, amelyeket az első vi­lágháborúban kerestek, megelé­gedtek volna és békében élve hódoltak volna paszióiknak. Vi­torláztak volna, vagy külön ku­tyakozmetikájukba vitték volna luxuskocsijaikon dédelgetett ked­venceiket, akiknek korántsem jutott olyan kutyaélet osztály­részükül, mint a világháború lövészárkokban senyvedő, pusztu­ló katonáinak. A Morganoknak más paszióik is vannak. Figyel­müket sikeresen megosztották to­vábbra is a gazdagodás és a poli­tika között. Ezúttal is megtalál­ták a módját, hogy politikai céljaikat és a haszonszerzést öszekapcsolják. Azon fáradoztak, hogy olyan hatalmat hozzanak létre, amely elpusztíthatja a vi­lág első szocialista államát, a Szovjetuniót. Közismert, hogy erre a célra Németországot sze­melték ki a nyugati világ urai és hogy ebben a tervben, a hírhedt agresszív német monopóliumok megerősítésében, a német ioeria- lízmus új háborús előkészületei­ben milyen szerepet játszott a „Young-terv". Nos, ennek a terv­nek a szülőatyja. Owen D. Young, a General Electric konszern igaz­gatóságának elnöke, tehát Mór- ganék embere volt. „Young-terv”. Nos, ennek a tervkapcsolata köz­ismert, de azt már igyekeztek titokban tartani, hogy e terv egyik társszerzője maga a Mor­gan család akkori feje. ifi. John Pierpont Morgan, Nem kis mér- ’ 'Mely n viseli a felelősséget azért, hogy Hitlerből, a müncheni sör­csarnokok demagóg kávéházi Konrádjából a Führer lett, aki lángba borította a világot. A má­sodik világháború minden eddigi háborúnál több emberáldozatot követelt, de minden addiginál nagyobb profitot hozott Morga- néknak. A du Pont család sokkal „sze­gényebb”, mint a Morgan. Ők alig 16 milliárd dollárt mondhat­nak magukénak. Alapelveik azonban ugyanazok, mint a Mor- ganokó: semmi sem számít, csak a haszon. Akik azt hiszik, hogy aj nagytőkét erkölcsi vagy éppen * hazafias szempontok is érdeklik,’ tévednek. Hallgassák csak meg \ Lammot du Pont szavait, ame-[ lyeket a családi tanácsban mon-J dott el 1942-ben, amikor azj Amerikai Egyesült Államok harc-, ban állt a náci Németországgal i és szövetségeseivel. „Ugyanúgy tárgyaljatok a kor­mánnyal és az egyéb hangosko- dókkal, ahogy általában a ve-j vőkkel tárgyaltok, amikor a pia­con nagyob a kereslet, mint a kínálat. A vevőnek ilyenkor, ha vásárolni akar, diktálni lehet az árat. Nekik ott Washingtonban arra van szükségük, amit mi adni tudunk. Rendben van. Fizettesse­tek velük jó árat, s ha nem tet­szik nekik, menjenek a pokolba.” Nos, a du Pont család feje nemcsak fenyegetőzik — a többi nagy monopolistával együtt, va­lóra is tudja váltani szándékát. Charles Wilson, aki a General Motors igazgatói irodájából ke­rült a hadUgymiftiszteri székbe, mondta: „Ami jó a General Mo- tors-nak, az jó az országnak is”. Nos, az Egyesült Államokban csak az lehet jó az országnak ami jó a General Motors-nak. a du Pontoknak, a legfelsőbb kö­röknek. Du Pontúknak például — már bizonyítottuk, hogy eb­ben nem állnak egyedül —. leg­főképpen a fegyverkezés jó. A du Pont a legtekintélyesebb hadi- konszern Amerikában. Őket már akkor is ágyúkirályként emleget­ték, amikor mások még olyan jelentéktelen és békés dolgokkal vesződtek, mint az első auto­mobilok, a kőolajkutatás, a tőzs­dei spekuláció, vagy az é’etbizto sítás. A du Pontok családi büsz­kesége és hatalmrs vagyonuk' egyik fő forrása, hogy egy év-í századon át kezükben tartották; a lőporgyártás monopóliumát., Amikor az első világháború ide-J jén megszületett a vegyifegyver.J a du Pontok kiemelkedő szere­pet vívtak ki maguknak a vegyi­ipari vállalatok között. A máso­dik világháború idején a du Pontok, szövetkezve a Morga. Ttokkal, megszerezték a plutó­nium előállításának ellenőrzését. A du Pont nylonharisnyát jól ismerjük, de ez csak mellék- terméke ennek a monopólium­nak. Jellemző erre a birodalom­ra, hogy amikor a Morga-nokkal együtt sikerült az első Világ­háború profitján megszerezniük a General Motors vállalatot, az addig békés célokat termelő kon­szern termelését megkezdték át­állítani hadirepülőgépek, repülő­gép-motorok, majd harckocsik és harckocsi-motorok előállításá­ra. A du Pontok számításai be­váltak: a második világháború idején — amerikai közírók Szá­mításai szerint — mintegy egy­milliárd dollár értékű állami hadiüzem került a cég tulajdo­nába. többek között egészen új állami repülőgépgyár. Cansas Cityből és a Texas állambeli Daliásból Folytatjuk. Az agyvelőgyuiladásról „Kíváncsiak” jeligére vála­szoljuk: A kérdés: „Van-e olyan agyvelögyülladás, amelyet kul­lancsok terjeszthetnek?” Válasz: Van. A betegség kóroko­zója filtrálható vírus, amelynek ter­mészetes hordozói a kullancsok. Hazánkban az Ixodes ricinus nevű kullancs a terjesztője. A vírus a kullancsok utódaira is átszármazik. Ilyen módon a kullancsok a vírus rezervoárjaiként szerepelnek. A ví­rus a kullancsokból emlős állatokba kerül. Ezekből pedig újabb kullan­csok fertőződnek. Ilymódon a vírus körforgása és a fertőzött természeti góc fennmaradása is biztosított. Ha­zánkban mind a hegyvidéki, mind az alföldi, főleg a dús aljnövény­zetű erdőségekben a kullancs-agy- velőgyulladás természeti gócának fennmaradási lehetőségei adva van­nak. Az embernek tehát a vírus ter­mészeti fennmaradásában nincs sze­repe, csupán alkalmilag fertőződik, fertőzött kullancsok csípése útján. Ugyanúgy fertőződhetnek az erdő­ben, vagy az erdő mellett legeltetett háztáji állatok is. Mivel a fertőző­dött állatok a vírust tejükkel kivá­laszthatják. a kecskék, birkák eset­leg tehenek forralatlan teje, vagy tejterméke is továbbíthatja a fertő­zést az emberre. Lnppangási idő: 8 —15 nap. A betegség különböző kli­nikai tünetekkel kezdődik. Lehet influenzaszerű formája. máskor agyhártyagyulladáshoz hasonló kór­kép fejlődik ki, vagy a gyermekbé­nulást okozhatja. Rendszerint hir­telen kezdődik, erős fejfájással, ,30 —40 fokos lázzal, és gyengeséggel. Igen gyakori tünet a hányinger, há­nyás. és a tarkómerevség. A beveze­tő tüneteket igen gyakran a nyak, a vállöv, vagy a felkar bénulása kö­veti. A lázas szak rendszerint egy hétig szokott tartani, de gyakori, hogy az első lázas szakot körülbe­lül egy hét múlva egy második lá­zas szak követi, amely az elsőnél sokkal súlyosabb tüneteket mutat­hat'. A betegség fő jellemzője, a kul­lancsok életmódjával összefüggő, kifejezett szezonalitás. Nálunk ápri­lis közepén, vagy május első felé­ben kezdődnek az első megbetege­dések és rendszerint két hét alatt halmozódásuk eléri a maximumot. Ezután számuk csökken, és nyár végén, rendszerint szeptemberben, újabb felhalmozódásra kerülhet sor. Ez azért van így, mert a kullancsok két fázisban, tavasszal és nyáron szaporodnak el nagyobb tömegben. Elszaporodásukat a lappangási idő­nek megfelelően követi a betegsé­gek halmozódása is. Másik jellem­zője a kullancs enkefalitisznek a gócos előfordulása, ami annyit je­lent, hogy a megbetegedések egy bi­zonyos területre korlátozódnak. A betegség súlyossága igen különböző. Nálunk általában 2—3 százalék a halálozás. Védekezés. A betegség elleni vé­dekezésben a döntő szerep a kul­lancsok elleni védekezésnek jut. A veszélyeztetett területen dolgozók olyan ruhával védekezzenek, amely csuklóban, bokában, és nyakban jól zár. A nyak védelme sapkához varrt, a vállra is leomló vászonnal biztosítható. A szállások körül vé­dőövezetet kell. létesíteni, olymó­don. hogy a talajt egy méter szé­les sávban felássuk. Ilyen helyeken legcélszerűbb a növényzet teljes ki­irtása. A kullancsok ellen jó ered­ménnyel használhatók a DDT és HCH-tartalmú porozószerek. A fer­tőzés a kullancs 4—6 órai vérszívása után következik be. Ezért igen fon­tos, hogy a megtapadt kullancsot mielőbb eltávolítsuk. Ebből a célból a ruházat és veszé­lyeztetett testfelületek másfél—két óránként gondosan átvzisgálandók! A Szovjetunióban a veszélyeztetett területeken aktív, és passzív védő­oltást is alkalmaznak a betegség megelőzésére. Milyen károsodást okoz a szervezetben az ,,A” vitaminban és a karotinban szegény táplálkozás? A szem megbetegedéseiről, a far­kasvakságról, és a xeroftalmiáróí már az A-vita,min felfedezésének története kapcsán megemlékeztünk. Jeleztük azt is, hogy A-vitamin hiá­nyában a növekedés megáll, majd hamarosan jelentős súlycsökkenés következik be. Az A-vitamin a nyálkahártyák és a bőr védelmező­je. Hiánya esetén súlyos elváltozá­sok észlelhetők a szaru- és kötő- hártya hámján, a belső szervek nyálkahártyáján és a bőrön. A szem szaru- és kötőhártyájának megbete­gedése a már ismertetett xeroítal- mia. A szervezet összes többi nyál- < kahártyája is károsodhat. Ilyenkor a sejtek között repedések keletkez­nek, így a nyálkahártya már nem képes védelmet nyújtani a baktériu- I mokkái szemben. A repedéseken keresztül a szervezetbe kerülő bak­tériumok elszaporodnak és különfé­le megbetegedéseket okoznak. így felléphet légcsőhurut, vagy tüdő- gyulladás, hasmenés, hólyag- és húgycsőgyulladás, attól íüggőep, hogy a szervezet melyik részén ká­rosodott leginkább a nyálkahártya. Az elváltozás ráterjedhet a miri­gyek hámjára is. A-vitamin hiányá­ban verejték- és íaggyúmirigyek alig. vagy egyáltalán nem működ­nek, ezért á bőr kiszárad, megrepe­dezik. gyakran elszarusodtk. Ilyen­kor a bőr könnyebben fertőződik, gennyes pattanások, vagy kelések keletkeznek rajta. Az A-vitamin hiányos takarmányon tartott álla­toknál a nemi mirigyek működésé­ben is zavar támad. Hímeknél a he- i rék sorvadása tapasztalható, nősté­nyeknél pedig az ivarzás szabályta­lanná válik, vagy teljesén elmarad. Az állat megtermékenyül ugyan, de , egy idő után elvetél. Súlyosabb 1 esetben a magzat elpusztul, és a | méhböl felszívódik. Az idegrendszer i épségéhez, a csontrendszer megfele­lő fejlődéséhez és a vérképző szer­vek működéséhez is nélkülözhetet­len az A-vitamin. Mennyi A-vitaminra van szüksé­günk? Az embernek egészsége fenntartá­sához napi 1—2 mg. A-vitaminra van szüksége. A szükségletet szál­mos tényező befolyásolja. Gyerme­keknek, serdülőknek, nehéz testi munkát végzőknek több kell, mint például ulőfoglalkozású felnőttek­nek. Fokozott A-vitamin igényük van a terhes nőknek, de különösen a szoptató anyáknak, akik a tejük­kel jelentős mennyiségű A-vitamint adnak át gyermeküknek. Bizonyos betegségeknél,- például tüdőgyulla­dásnál a szervezet több A-vitamint használ el, mint az egészséges szer­vezet., ennek pótlására emelni kell a fogyasztott A-vitamin mennyisé­get. A szervezet szükségletét csak kis részben fedezi kész A-vitamin- ból, nagyobbrészt az elfogyasztott karotlnt ^lakítja át A-vitaminná. A karotinnal azonban sokkal rosszab­bul gazdálkodik, mint az A-vita- minnal, mert legalább felét, de sok esetben nyolcvan százalékát is ki­üríti. Ezért lcarotinból a napi szűk- > séglet körülbelül háromszor akkora, mint A-vitaminból A táplálékkal . elfogyasztott A-vitamin elsősorban a 1 szervezet megfelelő életfunkcióját J biztosítja, a felesleget pedig a máj tárolja. így gondoskodik szer veze­tünk arról, hogy szükség esetén, vagyis amikor a táplálékból nem jut megfelelő mennyiségű A-vita- minhoz, a máj raktárából lássa el magát. Ezért élhetünk bizonyos ideig A-vitaminhiányos étrenden anélkül, hogy a hiány tünetei je­lentkeznének. * (Helyszűke miatt tagunk leg­közelebbi számában e témára * még visszatérünk.)----------------------------------------­t < J I 1 i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents