Tolna Megyei Népújság, 1964. február (14. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-23 / 45. szám

i 4 TOLNA MEGYEI NÉPŰJSAG 19(14. február 23. Pesti szakmunkások segítségével diákotthont kaptak a sárközi iskolások Decsen. a Sárköz „fővárosában” nyolcvan férőhelyes diákotthont építtet, 1 250 000 forint költséggel — egy régebbi ház átalakítási­val — a helyi tanács, általános iskolás, tanyai gyerekek részére. Az építkezést a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár szakmun­kásai is támogatják. A pesti munkások a legnagyobb téli hi­degben is dolgoztak az építke­zésen, mintegy két hónapon át, zömében társadalmi munkában szerelték a villany- és a víz­vezetékeket. Segítségüknek kö­szönhető, hogy az új diákotthon egy része már elkészült, s feb­ruár első napjaiban megnyitotta kapuját, egyelőre negyven tanyai gyerek előtt. Közben az építkezést folytat­ják, és szeptemberig teljesen be akarják fejezni egy nevelői szol­gálati lakás felépítésével együtt. Az építkezést a községi tanács házibrigádja végzi, s a pesti szakmunkásokon kívül a tanyai gyerekek szülei is felajánlották társadalmi hozzájárulásukat a további munkákhoz. Műsorcsokor a Tolna megyei népfront-gyűléseken A Hazafias Népfront falugyűlé­sei kedvező alkalmát nyújtanak mostan a tehetséges szavalok, dalosok és táncosok bemutatko­zására. Ezzel a lehetőséggel élve, kédves műsorokkal színesíti a népfront-bizottságok újjáválasz- tósi gyűléseit az ifjúság. Tolna megye sok községében. Dalmandon, Gyulaion, Duna- kömlődön, Ozorán, Pincehelyen, Madocsán és Murgán az úttörők az általános iskolások léptek fel nagy sikerrel a falugyűlésen. Legutóbb a duzsi népront-gyűlé- sen tapsolták meg az úttörő­szereplőket, köztük a cigánydalo­kat éneklő Ignác Imrét és har- monikás kísérőjét, Gerő Klárit. Szakályban , a földművesszövet­kezet vegyeskórusa és a helyi KISZ-szervezet tánccsoportja mu­tatkozott be sikeresen a . falu nyilvánossága előtt. Hétfőn a megye hetvenedik falugyűlését tartották a Hazpflas Népfront or­szágos kongresszusa előkészülé­sének jegyében. Sárszent'őrincen, az újjáválasztási gyűlésen fel­szólalt Hunyadi Károly, a me­gyei Hazafias Népfront-bizottság titkára is, s a gyűlés résztvevői-, nek műsorcsokorral kedveskedett az ifjúság. Hatvan mezőgazdasági gépésztanuló Lengyelben A letigyeli mezőgazdasági szak­munkásképző iskolában szeptem­bertől kezdve az addigi három­hónapos helyett öt hónapig tartó, alaposabb mezőgazdasági szak­ismereteket nyújtó évfo yamokat indítottak, amelyek jól beváltak. Most az állami gazdaságokhoz, a termelőszövetkezetekhez és a gép­állomásokhoz leszerződött hatvan mezőgazdasági gépésztanuló „vo­nult he” ismét, az ősparkban lévő intézet falai közé. öthónapos ta­nulásra. Többen már a harmadik évfolyamot végzik, s június vé­gén szakmunkásként térnek visz- sza termelőszövetkezetükbe, il­letve állami gazdaságukba, vágj’ i gépállomásukra. „Borjúbölcsőde" Nokon Tolna megyében, a négyezer holdas naki Dózsa Termelő­szövetkezet tehenészetében egy évvel ezelőtt minden borjú egy- .szer-kétszer átesett tüdőgyulla­dáson. Nemrégiben korszerűsítet­ték a szarvasmarhák tartását, mesterséges borjúnevelőnek épí­tettek át egy százférőhelyes sza­bad szállást. Ebben külön „borjú­bölcsődét”, főzőkonyháit és nevelő- istállót rendeztek be. Most már világos és tiszta he­lyén gondozzák a kis állatokat. A borjakat elveszik anyjuktól, kéthetes koruktól kezdve fölözött tejjel táplálják, s ezzel jelentős megtakarítást érnek el.’ meg­marad a tejszín tejfelnek és vaj­nak. Az egészségesebb mester­séges borjúnevelés jól bevált, ezt az is bizonyítja, hogy az idei té­len már egyetlen borjú sem be­tegedett meg tüdőgyulladásban. A szövetkezet az idén a ser­téstenyésztésben is hasonló át­alakítást szeretne megvalósítani, az egymástól távol lévő három sertésfiaztatójának központosítá­sát, valamint hatszáz férőhelyes hizlalda építését tervezi. Taka rm á ny pog ácsózó kombájn Minden állattenyésztő gazdaság I régi problémája a takarmány Veszteség nélküli behordása és el- | raktározása. A múltban ezt a mű- | veletet csak jelentős veszteséggel tudták elvégezni. Most új gépet találtak fel, amelyet első bemuta­tója alkalmából főként a lucerna betakarítására használtak. Ezt a munkaigényes műveletet a gép úgy hajtja végre, hogy a munkaigényt 40, a tároló igényt pedig 50 százalékkal gazdaságo­sabban teljesíti, sőt: a takarmány- veszteséget csaknem 100 százalé­kig kiküszöböli. A mintegy 200 lóerejű traktorral vontatott gép rend-felszedője a lekaszált lucer­nát az utolsó szálig felszedi, azon­nal továbbítja saját szecskázóié­iba, onnét pedig nyomban a prés- kamrába kerül. Itt melasszal, vagy | egyéb alkalmas kötőanyaggal ke- I veri és préshengerbe szorítja. A beállítható kések 6—12 centiméter hosszúságú és 3 centiméter vas­tagságú pogácsákká formázzák az anyagot. Az egész művelet befe­jezéseként a terepen dolgozó gép a pogácsázott takarmányt egy el­més szerkezet révén a pótkocsiba emeli át. A takarmány felszedésé­vel, pogácsává alakításával foglal­kozó gépet mindösszé a traktor vezetője kezeli, aki gombnyomás­sal irányítja a munkafolyama! minden szakaszát. Az új gépet a szakemberek el­ismerően fogadták. Nálunk mér nem ismeretes, de honosítása kí­vánatosnak látszik. Egy mezőgazdasági gép fokozott üzemképessége A mezőgazdasági erőgépek zö­mét Diesel-motor hajtja. Orszá­gosan tíz- és tízezer tonna gáz­olajat fogyasztanak ezek a moto­rok évenként. Felvetődik a kér­dés, nem lehetne-e fokozni e mo­torok üzemképességét és gazda­ságosságát? Erre felel a Krávits- féle szivattyú. A Diesel-motor lelke a befecs­kendező szivattyú. Ennek műkö­dése határozza meg az erőgépek üzemképességét és gazdaságossá­gát. Az új magyar, Krávits-féle fojtással szabályozott szivattyú alkalmas eszköz arra, hogy a Diesel-motor fordulatszámát 2000 fordulatpercről 4000 fordulatperc­re növelje és Ugyanakkor a motor fajlagos fogyasztását 10 száza­lékkal csökkentse. A Krávits-féle adagoló szivaty- tyú jobban irányítja az égési fo­lyamatot és gyorsítja a fordulat­számot. Ezért alkalmas a viszony­lag alacsony — körülbelül 50 ata — elégés) csúcsnyomású, hőpor- lasztású gyors Diesel-motor ki­alakítására. Ez szinte forradalmi változást jelent a motor-techni­kában. Megszűnik a Diesel-motornak az a hátránya, hogy zajosabb, súlyosabb és nagyobb karbantar­tási költségű, mint a benzin-mo­tor. A hőporlasztással ellátott gyors Diesel-motornál a fajlagos fogyasztás az eddig ismert érté­kek alá csökken és a motor for­dulatszámától függetlenné válik. Következésképpen az üzemeltetés újabb előnyökhöz jut. A motor fordulatszáma többezer — mint­egy 3000—4000 fordulat/perc — fölé emelhető alacsony komp­resszió-viszony mellett is. Az adagoló-rendszer a motor-szivaty- tyúpad, illetőleg motor-fékberen­dezés nélkül is bárhol az üze­meltetés alatt, motorhengeren­ként külön-külön, a legkedvezőbb üzemviszonyoknak megfelelő jel­lemzőkre beszabályozható a mo­tor leállítása nélkül. Megszűnik továbbá a hideg üzemanyagot befecskendező Die­sel-motornak az a legfőbb kelle­metlensége is, hogy az egészségre igen ártalmas égéstermékeket juttat a kipufogó csövön keresz­tül A levegőbe. Ez az előny a hő- porlasztásos, tökéletes elégésnek köszönhető. Ez védi a mezőgaz­dasági erőgépek kezelőinek egész­ségét. A rendszer előnyösen alkal­mazható bármilyen kivitelű égő­térnél, azzal összehangolva. Leg­előnyösebben azonban a gyors- forgóörvényű, közvetlen befecs­kendezésű, hőporlasztásos Krávits égőtérnél. Az ismert és eddig használt soros szivattyú súlya 16 kilogramm, a Krávits-féle „K” szivattyú súlya már 10 kilo­gramm, és a további típusok, így az „M-K” szivattyú súlya előbb 7, illetve 2,5 kilogrammra csök­kent. Az új szivattyúk előnyei: na­gyobb nyomaték, kisebb fajlagos fogyasztás, nagyobb motor- és jármű-élettartam, nagyobb mo­tor-rugalmasság, kevesebb kar­bantartási költség, ritkább átkap- csolási szükség, kisebb előállítási költség, nagyobb gyártási kapaci­tás, tetszőleges folyékony üzem­anyag, tetszőleges löketenkénti adag 500 mnv’-ig, jobb indítás, zajtalan lágyabb motor-járás. Az új szivattyúk gyártását ipa­runk már felvette programjába. L. Gy. Gyógyítás — besugárzott sejtkivonattal A Grúz Tudományos Akadémia biofizikai laboratóriumában az élő szövetekben olyan anyagokat találtak, amelyek szabályozzák a sejten belüli folyamatokat. E fo­lyamatok rendellenessége esetén rendellenessen fejlődnek a szer­vezet szövetei is. A többéves ku­tatás még nem ért véget, de egyes eredményeiről, amelyek természetesen még előzetesek, ér­demes szólni. Mint a kísérletek vezetője, Tumanisvili elmondotta, a kuta­tások egyelőre elméleti síkon folynak, de mégis nyilvánvaló a gyakorlati jelentőségük. A kuta­tások eredményét ugyanis hasz­nosítani lehet majd a sebészet­ben, mert meggyorsítja a hegese- dést, fékezheti a sejtek túlságo­san gyors növekedését, s még egész sereg más folyamatra is a kellő hatással lehet: olyanokra, amelyek a szövetek csökkent re-_ generálóképességével függnek össze. A kísérletek hozzájárulhat­nak ahhoz is, hogy a tudósok megismerjék a sejtek egymásra való hatását és elkészíthessék egyes biológiai folyamatok mo­delljeit is. A tudósok a máj, a szív, vagy az izom — természetesen mindén esetben állati szerv — sejten be­lüli állományából kivonatot nyernek, amit azután ionizáló sugarakkal kezelnek. Ezt a kezelt kivonatot később egy másik kí­sérleti állat megfelelő szervébe juttatják. A kutatók megfigyelték, hogy amikor még szinte embrionális állapotban levő szervezetbe jut­tatták a májszcjvet kivonatát, ak­kor elsősorban a mája növekedett a kísérleti állatnak. Mégoedig: túlzott, rendellenes mértékben. Más alkalommal két felnőtt béka máját teljesen keresztül metszették, hogy megvizsgálják az új preperátum hatását. Annak a békának a mája, amelybe máj- szövet-kivonatot juttattak, gyor­san és ráadásul hegesedés nél- f kül gyógyult. A másik állat sebe i viszont nem gyógyult be a kí­sérleti időszak alatt. Ez a béka I azonban nem is kapott májszövet, kivonatot. Máskor azzal kísérleteztek, hogy a végtagok izomzatának egy részét távolították el. Azok a szövetek, amelyekbe kivonatot juttattak, ez esetben is minden nyom nélkül gyorsan regenerálód­tak. Amint Tumanisvili elmondotta, a szövetek gyors növekedése olyan anyagok jelenlétének kö­vetkezménye, amelyek meggyor­sítják a sejtosztódást. Ezek az anyagok nagymolekulájú vegyü- letek, amelyek egyébként nem tudnak áthatolni a féláteresztő sejthártyákon. Jellemző tulajdon­ságuk, hogy nincs bennük fehér­je. Egyébként magában a sejtben termelődnek. Nemrégiben olyan anyagokat is találtak a kutatók, amelyek Földrengés Dusanbe szovjet város közelé­ben, egy elhagyatott pusztai dombon tudós-szakértők kívánsá­gára két háromemeletes ház épült. A hkók már be is költöz­tek. Ezek a különös lakók: mérő­műszerek, amelyek feljegyzik a földlökések erejét, a falak és a mennyezetek rezgésének adatait. Tádzsikisztánban sok lakóház és ipari létesítmény épül. Ebben a körzetben azonban gyakoriak a földrengések, ezért rendkívül fontos, hogy pontosan meghatá­rozzák. mekkora „szilárdsági tar­talékra”' van szüksége egy-egy épületnek. A számlásokat ko­rábban is elvégezték, de az ered­mény természetesen elméleti volt. Most viszont az épületek szilárd­ságát — mesterséges földrengé­sekkel teszik próbára. Tádzsikisz­tán Tudományos Akadémiája mellett külön intézet foglalko­zik a szeizmikus kutatásokkal, és a földrevgésb:ztos építkezés kér­déseivel. Az intézet munkatársai, a Szovjet Tudományos Akadémia geofizikai inté~ elének és egy központi szakvállalatnak a mun­lassítják a sejtosztódást. Ha már most további megfigyelés alatt tartjuk azokat az állatokat, ame­lyeknél a kivonat adagolása a máj kóros megnagyobbodására vezetett, azt látjuk, hogy bizo­nyos idő múlva az osztódás in­tenzitása csökken és a máj vissza­nyeri normális alakját. Az osztó­dó sejteket mikroszkóp alatt meg is számlálták: ebben a második időszakban számuk valóban csök­kent. Nyilvánvaló, hogy á sejtek­re az osztódást fékező anyag ha­tott. A tudósok feltételezése sze­rint ez az anyag magában a sejt­magban lehet, s részben való­színűleg hasonló az osztódást ser­kentő másik anyaghoz. A kutatók feladata Most éppen az, hogy a két anyagot elkülönítsék egymás­tól. Arkagyij Szimonjan (APN) rendelésre katársaival karöltve, nemrégiben végrehajtották az ötvenedik kí­sérleti robbantást a bevezetőben említett próbaterepen. A moszkvai és a tadzsik szeiz- mológusok egycsapásra több bo­nyolult kérdésre kaptak választ. Kísérleti úton megállapító ták. hogy milyen erejű robbantásra van szükség. Tanulmányozták a robbantás következtében fellépett talajrezgések grafikonját, meg­figyelték pz épületek különböző részeinek reakcióját. Tiz tonna robbanóanyag esetén, amit. az épületektől 180 méternyire he­lyeztek el a talajrezgésgk erőssé­ge csak az ötödik fokozatot érte el. A kísérlethez azonban nyolc—kilenc fokozat erő ségíí földlökésekre volt szükség. Ez már több száz tonna robbanó­anyag felhasználását követelte. A kísérletek eredményeként most inár úgy tervezhetik az új lakóházakat, hogy a legnagyobb földrengéseket is kiálló, biztos „szilárdság-tartalékuk” legyen. (APN)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents